Felszólalás adatai
168. ülésnap (2000.10.21.), 196. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Korózs Lajos (MSZP) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | felszólalás |
Videó/Felszólalás ideje | 6:39 |
Felszólalások: Előző 196 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én esküszöm, nem fogom isteníteni Bokros Lajost, legfeljebb a bajuszom emlékeztet majd rá.
Két témát szeretnék megemlíteni a felszólalásomban, mindkettő a turizmussal, az idegenforgalommal foglalkozik. Talán még vannak a teremben olyanok, akik emlékeznek arra, hogy az idegenforgalmi bizottság kisebbségi előadójaként a kisebbségi véleményben is megfogalmaztam néhány olyan tételt a költségvetésben, amelyet az ellenzéki képviselők nem igazán helyeselnek.
Annak felettébb örülünk, hogy a költségvetési törvényben 2001-re 25 milliárd, 2002-re pedig 26 milliárd támogatást szán a gazdasági és a pénzügyi tárca a turizmus valamiféle finanszírozására, annak viszont nem nagyon örülünk, hogy van a költségvetésnek egy olyan rovata, amelyből kiderül az, hogy a támogatásra szánt összeg 60 százaléka, 15 milliárd forint kvázi egyéb felhasználásra rendeltetik. Nekünk az a gyanúnk, hogy ezt mindenféle kontroll nélkül kívánják elkölteni az elkövetkezendő két évben. Ez a 15 milliárd forint - szokták mondani pestiesen - nem semmi.
A másik ilyen kifogásunk az, hogy a Balatonra szánt összegek tekintetében, amelyek szintén dicséretesek, a kormányzat úgy viselkedik vagy legalábbis a turizmust irányító terület - ha egyáltalán irányítják ezt a területet; csak a margó szélén jegyzem meg, hogy közel két hete, hogy a helyettes államtitkár távozott a posztjáról -, hogy 991 millió forintot szán a következő évben a kormányzat a Balaton fejlesztésére, és képviselőtársainktól tudjuk, hogy ezen összeget nagy valószínűséggel a Balatoni Fejlesztési Tanács fogja megkapni. A Balatoni Fejlesztési Tanácsot az ellenzéki képviselők fideszes dekoncentrált szervezetnek minősítik, és azt hiszem, hogy joggal, alappal. A borzasztó az egészben az, hogy a költségvetésben ezen összeg több mint 35 százaléka fordítódik bérre, és tudjuk jól, hogy ez a tanács nem egy grandiózus apparátus. Azért, ha néhány embernek egyévi fizetését 300 millió körül határozzák meg, úgy gondolom, ezt méltán nevezhetjük pazarlásnak.
De még ezzel se lenne igazán nagy bajom; a nagy bajom azzal van, hogy sehol nem találtam a költségvetésben olyan tételt, amely a szennyezett Tiszával, a Tisza-tóval foglalkozott volna.
(14.30)
Egy árva petákot nem adtak a Tisza-tó fejlesztésére ebben a költségvetésben, holott azt hiszem, lett volna lehetőség, hiszen éppen önök mondják, hogy a tartós és dinamikus gazdasági növekedés tágítja a gazdaságpolitikai mozgásteret; ezt ugye mindannyian tudjuk, ez a költségvetési politikában a bevételek emelkedésén keresztül is érvényesül, ez is rendben van. Tehát gyakorlatilag lenne miből fordítani, igazán azt nem értjük, hogy e gazdasági növekedésből, amelyet önök prognosztizáltak, ez az 5 százalék - a kutatók számítása szerint itt 300 milliárdos forrásbővüléssel lehet számolni az elkövetkezendő két évben -, ebből a 300 milliárd forintból miért nem jut a Tiszára, a Tisza-tóra.
Olyan jó trükköket tudtak kitalálni az autópálya finanszírozására, olyan ügyesen ki tudták találni a Fejlesztési Bank tőkeemelését, amelyből infrastruktúrát fejlesztenek! Hát nem tudták volna kitalálni a Tisza, a Tisza-tó rendbetételét ebből a költségvetési többletbevételből?! Nem hiszem el, hogy nem lehetett volna! Meg kellene teremteni a tiszai hajózás feltételeit, kikötőket kellene építeni a Tisza teljes hosszán, a vízmegfigyelési rendszert állandósítani kellene a Tisza-tó környékén, ezen túlmenően a szabadstrandok fejlesztésére, a csatornázásra kellene fordítani, és sehol, de sehol nem látszik ez a szándék.
A másik problémakör, amelyről szeretnék szólni, a turizmus irányításával foglalkozik. Még ez év februárjában is alakítottak külföldön idegenforgalmi kirendeltséget. Rá két hónapra bejelentette a kormány, hogy megszünteti a turisztikai irodákat, a külföldi kirendeltségeket; illetve visszakozott, mert borzasztó nagy volt a felháborodás a szakmán belül, ezért ötöt meghagyott, az összes többit beolvasztotta az ITD Hungary szervezetébe. Tehát gyakorlatilag látszik, hogy a külképviseleteket a kormány meg akarja szüntetni, ez az első lépés a megszüntetés irányába. Úgy gondolom, nagyon értékes munkát végeztek ezek a külképviseletek, nem szolgáltak arra rá, hogy a kormány elsorvassza őket.
Az irányítás rendszerében az a leminősítése a szervezeteknek, ahogy viselkedik a kormány az Országos Idegenforgalmi Bizottsággal szemben, amelyet teljesen ledegradált egy miniszter tanácsadó szervezetévé; de ugyanez a helyzet a regionális idegenforgalmi bizottságokkal, a marketingirodákkal, amelyek most már szintén egy tanácsadó szervezetté minősültek át. Ennél már csak az lenne a jobb, ha az OIB tanácsadó szervezete lenne a regionális idegenforgalmi bizottság. Igaz, az előző idő sem volt jobb, amikor gőzösfejű képviselőtársaink kényének-kedvének ki voltak szolgáltatva ezek a szervezetek; pokoli tornyokat építettek, lovasfesztiválokat szerveztek a saját szórakoztatásukra - sorolhatnám. Elég sok pénz ment el a turizmusra, elég sok pénz van rá szánva, de úgy látom, hogy meglehetősen igyekeztek úgy intézni a dolgokat, hogy ez mindenféle kontroll nélkül legyen.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
Felszólalások: Előző 196 Következő Ülésnap adatai