Felszólalás adatai

FONT SÁNDOR (MDF): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A gazdaság stabilitása szempontjából alapvető fontosságú a pénzügyi rendszer biztonságos működése és az ezt biztosító hatékony felügyeleti szervezet. Magyarországon a rendszerváltozás óta fokozatosan kialakult az a felügyeleti rendszer - az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, az Állami Biztosítási Felügyelet és az Állami Pénztárfelügyelet -, amely ezt a kérdéskört elfogadhatóan kezelte. Az elmúlt évek problémái, különösen a '98. évi tőzsdeválság és az annak kapcsán felszínre került anomáliák a brókercégek körében, a Postabank-ügy, a Konzumbank, a Reálbank, a Pénzintézeti Központ és mások problémái, az ezekből következő csődhelyzetek és a kormányra, pontosabban a magyar polgárokra háruló hatalmas pénzügyi kötelezettségek rávilágítottak arra, hogy hatékonyabbá kell tenni és jobban kell működtetni a felügyeleti rendszert.

(9.50)

Mindezt indokolja az is, hogy a magyar pénzügyi piacon az elmúlt években jelentősebb változások mentek végbe, ma ennek a szektornak a fejlettsége nyugat-európai mércével mérve is jónak mondható. Ezeket a folyamatokat, az erősödő nemzetközi kapcsolatokat a pénzügyi szféra felügyelete terén követni kell. A magyar pénzügyi piacon is egyre erőteljesebben érvényesül az a világméretű tendencia, hogy egész vállalatcsoportok jönnek létre, így a bankok, befektetési társaságok, a biztosítók és a nyugdíjpénztárak tevékenysége összekapcsolódik. A nyugdíjpénztárak biztonsága nagymértékben függ a vagyonkezelőjük és a letétkezelőjük tevékenységétől, ugyanakkor ezt a két területet jelenleg más-más szervezet felügyeli.

Nem akarom felsorolni a rendszerben tapasztalható összes összefüggést, kapcsolódást, ezek mindenképpen megvannak. Az MDF úgy véli, hogy a felügyeleti ellenőrzések és intézkedések hatékonyságát javítaná, ha ezek nem szomszéd várakban mennének végbe, hanem egységes, komplex ellenőrzést végezhetne egy megfelelő információkkal ellátott, egységes szemléletű szervezet.

A felügyeleti rendszer felülvizsgálatát megköveteli a 2013/1999. kormányhatározattal módosított 2396/1977. kormányhatározat is, amelynek 2. pontja előírja, hogy felül kell vizsgálni, hogy mely központi közigazgatási szervek vonhatók össze. Mint látjuk, a probléma elég régi ahhoz, hogy most tegyünk egy lépést ebben a kérdésben; több mint 22 éves.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum általában nem ért egyet azzal a centralizációs tendenciával, ami napjainkban kitapintható, ugyanakkor az előttünk lévő törvényjavaslatban szereplő pénzügyi szervezetek állami felügyeletének létrehozásával a korábbi három jogelőd feladatainak átvétele és azok megszüntetése mellett egyetért.

A Magyar Demokrata Fórum szerint alapvető követelmény, hogy az új felügyelet munkáját szakszerűen és kellő szakmai függetlenség mellett lássa el. Ennek egyes garanciáit megtaláljuk a törvénytervezetben, ezek közül legfontosabb, hogy a felügyelet határozatai ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs, döntéseit csak bírósági úton lehet megtámadni; de kifogásoljuk, hogy a felügyelet elnökének és elnökhelyettesének kinevezési rendje az ÁPTF-hez viszonyítva megváltozott.

Egyrészt az elnök és az elnökhelyettes függetlenségét, másrészt a Magyar Nemzeti Bank felelősségét a monetáris politikában az fejezi ki, ha a vezetőket a pénzügyminiszter és az MNB elnökének együttes javaslatára nevezi ki és menti fel a miniszterelnök. Ezt annál is inkább indokoltnak tartjuk, mivel több európai országban a bankfelügyelet a nemzeti bank keretében működik, bár van olyan ország is, ahol a pénzügyminisztériumon belül működik a felügyelet. Úgy véljük, hogy számunkra a ma fennálló köztes állapot megtartása lenne a legjobb, tehát a pénzügyminiszter és az MNB elnökének együttes javaslatára lenne kinevezhető az elnök és az elnökhelyettes.

Gyengíti az elnök és az elnökhelyettes függetlenségét a 7. § e) pontja, amelynek értelmében amennyiben a kormány megítélése szerint az elnök vagy az elnökhelyettes neki felróható módon nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, úgy felmenthető. Ezt a feltételt még akkor sem tudjuk elfogadni, ha a felmentést nyilvánosan indokolni kell. A felügyelet elnökének - különösen egy ilyen komplex terület esetén - kellő függetlenséggel kell bírnia, és nagyon távol kell állnia attól, hogy bármilyen politikai erőtől, akár a kormánytól is nagymértékben függővé váljon. Elég, ha csak arra gondolunk, milyen drámai vádaskodások zajlanak le napjainkban a bankrendszer egyes elemeinek megrendülésével kapcsolatban az egyes politikai erők között. Ezt a kockázatot tehát a minimálisra kellene csökkenteni.

A Magyar Demokrata Fórum fontosnak tartja a törvényben azt az új elemet, amely szerint a felügyeletnek minden esztendőben március 31-éig beszámolási kötelezettsége van a kormány felé, továbbá minden év július 31-éig közzéteszi tájékoztatóját. Hozzátesszük azonban, hogy ezek a tájékoztatások csak akkor érnek valamit, hogyha a kormány érdemben foglalkozik velük, mert tapasztalataink szerint különösen az Országgyűlés alá rendelt szervezetek esetében ezeknek a beszámolóknak az érdemi megvitatása, a konzekvenciák levonása sosem történik meg.

A törvényben szereplő összeférhetetlenségi kikötések jónak tűnnek, ezek alól nem kívánatos, hogy bárki is felmentést adjon. Az összeférhetetlenségi előírások betartásának figyelemmel kísérése ugyanakkor a felügyelet vezetésének is feladata kell hogy legyen. Ha az összeférhetetlenségi feltételek nem érvényesülnek, azt a vezetés valamelyik szintjén feltétlenül szankcionálni kell.

A Magyar Demokrata Fórum úgy véli, hogy rövid időn belül az összevont felügyelet finanszírozása saját bevételekből kell hogy történjen. Ez az ÁPTF-nél és a biztosításfelügyeletnél ma is így van, azonban a pénztárfelügyelet 61 százalékos központi költségvetési támogatásban részesül napjainkban. Ez a 2000. évi költségvetésben 480 millió forint kiadást fog jelenteni.

Úgy véljük, hogy mivel ezek a szervezetek nagyon pontosan meghatározható profitérdekelt gazdasági körök működését, versenyfeltételeit segítik, ellenőrzik, indokolt, hogy az érintett szervezetek vállalják az ezzel kapcsolatos költségeket is. Az induláshoz azonban a költségvetésnek támogatást kell nyújtania, mert nem tűnik egyszerű feladatnak három intézmény nyilvántartási és információs rendszerének egyesítése, a közös elhelyezés ésszerű feltételek mellett történő biztosítása.

Sajnálatosnak tartjuk, hogy a törvénytervezet általános indoklásában ezekre a költségekre vonatkozó becslésekkel nem találkozhattunk. További kérdés, hogy hol van ennek a várhatóan nem jelentéktelen tételnek a teljes költségvetési fedezete.

Az MDF kérdésesnek tartja a felügyelet 2000. április 1-jei indulási időpontjának megvalósíthatóságát. Ez ugyan a magyar hagyományok szerint vidám nap szokott lenni, de mi az új intézmény vonatkozásában nem vagyunk ennyire optimisták. Meg kell kérdeznem tehát a pénzügyminiszter urat, hogy milyen lépések történtek az összevonás előkészítésére, felhíva ugyanakkor a figyelmet arra, hogy itt nem három részrendszer továbbműködtetéséről, hanem egy alapvetően új rendszer létrehozásáról van szó - és mik a garanciák arra, hogy az összevonáshoz szükséges előkészületek három hónap alatt befejeződhetnek?

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint tudjuk, a világ egységes egész, minden mindennel összefügg, és ennek a rendszernek alrendszerekre történő bontása az ember önkényes tevékenysége. Egy alrendszer addig működőképes, ameddig áttekinthető.

Az előttünk fekvő törvénytervezet, az abban szereplő összevonási javaslat a Magyar Demokrata Fórum számára elfogadható. Mindenesetre az MDF az elkövetkezendő években az új vagy akár a régi felügyelettől több, eredményesebb munkát vár, mint ahogy ez a korábbi esztendőkben eddig megtörtént.

Tisztelt Ház! A vezetőség kinevezésével kapcsolatosan, a felmentésével kapcsolatosan és a törvény hatálybalépésével kapcsolatosan benyújtandó módosító indítványainkkal együttesen a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)