A felszólalás szövege:

BURÁNY SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Pénzügyminiszter Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Hallgatva a mai vitát, nekem először az angol parlament egy jó tanácsa jutott eszembe. Az angol parlamentben a kezdő képviselőknek azt szokták tanácsolni rutinosabb képviselőtársaik, hogy ha nagy sikert akarnak aratni a képviselőházban, akkor menjenek be az ülésterembe, és mondjanak egy nagy szónoklatot a takarékosságról általában. Ehhez a jó tanácshoz rögtön hozzátesznek egy másik jó tanácsot is, hogy ha viszont azt akarják, hogy biztosan kudarcot valljanak, akkor tegyenek javaslatot egy konkrét költségvetési tétel lefaragására - ez a kudarc biztos útja.

A mai vitában az volt a benyomásom, hogy a képviselők jelentős része ezt az angol jó tanácsot fogadta meg. Előttünk fekszik egy konkrét törvényjavaslat konkrét intézkedésekkel, erről a pénzügyminiszter úr expozéja részletesen, a kormánypárti képviselőtársaim hozzászólásai is részletesen szóltak.

(15.40)

A mai vitában ezekkel kapcsolatban, az általános fanyalgáson túlmenően, az ellenzéki oldalról konkrét javaslatok nem hangzottak el. Megvallom őszintén, hiányolom a mai vitából Varga Mihály volt pénzügyminiszter urat is, Matolcsy György volt gazdasági miniszter urat is. Remélem, hogy nem azért vannak most távol, mert érdektelen számukra ez a vita, nagyon remélem, hogy azokon a javaslatokon dolgoznak, amelyeket a legnagyobb ellenzéki párt be kíván nyújtani az Országgyűlésnek.

Nézzük először is, hogy mi vezetett ehhez a törvényjavaslathoz. A parlamentben nem szokatlan módon nagyon sokat szoktunk beszélni az elmúlt négy évről, én is mondanék most azért pár szót az elmúlt négy évről, ha megengedik. Az elmúlt négy évben három olyan célt tűztünk ki és valósítottunk meg, amelyet egyszerre nemigen szoktak kormányok, kormánykoalíciók kitűzni. Célul tűztük ki, és meg is valósítottuk az adócsökkentést, célul tűztük ki, és meg is valósítottuk a jóléti kiadások növelését, célul tűztük ki, és meg is valósítottuk a fejlesztések nagy részét. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: De milyen áron?)

Nézzük először is az adócsökkentést, csak utalásképpen: még a mostani intézkedések mellett is tény, hogy csökkentettük a tételes egészségügyi hozzájárulást. Tény, hogy adómentessé tettük a minimálbért, és ezzel párhuzamosan csökkentettük a személyi jövedelemadó terheit. És tény az is, hogy az általános forgalmi adó legfelső kulcsát 5 százalékponttal mérsékeltük. Ez csak néhány intézkedés az elmúlt négy év adócsökkentési törvényei közül.

Ezzel párhuzamosan pedig növeltük a jóléti kiadásokat. Emlékeztetőül ezek közül is néhány: 50 százalékkal növeltük már rögtön az első évben a tanárok, orvosok, nővérek, általában a közalkalmazottak fizetését. (Vincze László: Volt az 30 is.) Egyszeri nyugdíj-kiegészítést hajtottunk végre, pótolva azt a veszteséget, amelyet az Orbán-kormány alatt a nyugdíjasoknak el kellett szenvedniük. Bevezettük a 13. havi nyugdíj intézményét. A lakástámogatások hihetetlen mértékben növekedtek meg az elmúlt négy évben, ezen belül az otthonteremtési támogatások is. Lényegesen több pénz ment el erre a célra, mint a korábbi időszakban. És a családtámogatási rendszer átalakítása során megdupláztuk a családi pótlékot, amelyet egyébként már korábban is növeltünk. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.)

Nemcsak a jóléti, hanem a fejlesztési kiadásokat is növeltük. Csak emlékeztetőül mondom, soha ennyi autópálya egyszerre nem épült az országban, mint az elmúlt négy évben, sőt egész Európában nem találunk olyan országot, ahol egyszerre ennyi autópálya épülne.

Ezeknél az intézkedéseknél nagyon ritkán hallottuk az elmúlt négy évben, hogy bármelyiket az ellenzék kifogásolta volna. Tény és való, ennek következtében elmentünk a határig. Ehhez a határhoz most érkeztünk el. Ugyanis mindannak, amit az elmúlt négy évben, egyébként önök által is helyeselt módon tettünk, a jóléti kiadások növelésének, a fejlesztési kiadások növelésének, az adócsökkentésnek kétségkívül volt egy ára, és ez az ár a költségvetési egyensúly volt. Tény és való, hogy miközben a gazdaság növekszik, méghozzá az Európai Unió átlagát meghaladó mértékben növekszik, van egy nagyon fontos mutató, amely ezt rövid távon nem veszélyezteti ugyan, de hosszú távon mindent veszélyeztethet, a jóléti kiadások által elért eredményeket is és a gazdasági növekedést is, ez pedig a költségvetési egyensúly, egy esetleges pénzügyi egyensúlytalansági állapot.

Ezért most változtatni kell. Új célok kellenek. Nem kívánunk lemondani ugyanis a fejlesztésekről, nem akarjuk visszacsinálni a jóléti vívmányokat, sőt ezeket meg akarjuk őrizni, de tény és való, hogy ami az elmúlt években az adócsökkentés programja volt, az a következő egy-másfél évben a pénzügyi egyensúly programja lesz. Ez a pénzügyi egyensúly kell ahhoz ugyanis, hogy a továbbiakban nemcsak mindent, amit eddig elértünk, meg tudunk őrizni, hanem tovább tudjunk lépni a gazdaság fejlesztésében is és a jóléti kiadások növelésében is.

Úgy látom, hogy ebben azért van egyetértés. Igen ám, de ha van egyetértés abban, hogy a pénzügyi egyensúlyt helyre kell állítani, akkor mindnyájan tudjuk, hogy ennek eszközrendszere viszonylag egyszerű, bár számtalan apróbb-nagyobb tételből állhat. Ha azt akarjuk, hogy a pénzügyi egyensúlyt javítsuk, akkor teljesen világos, hogy csökkenteni kell a kiadásokat, és/vagy növelni kell a bevételeket. A kormány mostani javaslata erre tesz kísérletet, ha az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot, a magam részéről ezt ajánlom önöknek, akkor kiadáscsökkentéssel és bevételnöveléssel egyidejűleg a pénzügyi egyensúly ebben az évben 350 milliárd forinttal, a következő esztendőben pedig 1000 milliárd forinttal fog javulni. Ez egy szükséges egyensúlyjavítás, ez teljesen világos.

Igen ám, de a bevételeket növelni is sokféleképpen lehet, és a kiadások csökkentését is sokféleképpen lehet elérni. Erre várnánk konkrét javaslatokat. Megértem önöket, hogy azt a javaslatot, amit mi erre tettünk, nem feltétlenül helyeslik. Ellenzéki pártoktól ritkán vár ilyet kormánypárti képviselő, én sem várom. Őszintén szólva, azt azért reméltem, hogy ha valamelyik tétellel nem értenek egyet, akkor legalább néhány tételt megneveznek az önök javaslatai közül, hogy mi az, amit ezek helyett itt az Országgyűlésben javasolnak a pénzügyi egyensúly javítására.

Önök is azt mondják, hogy javítani kell a pénzügyi egyensúlyt. Igen ám, de innentől kezdve a hozzászólások kicsit ellentmondásosak, és a nyilatkozatok is ellentmondásosak. Mondják, hogy kiadásokat kell csökkenteni. Igen ám, de mindnyájan tudjuk, hogy amikor az állam kiadásait nézzük, a közigazgatás kiadásait nézzük, akkor ezeknek a kiadásoknak jelentős része bérköltség. Sokkal kevesebbet lehet spórolni például a dologi kiadásokon. Ha azt mondjuk, hogy olcsóbb államra van szükségünk, akkor bizony ezzel közvetve azt is mondjuk, hogy az olcsóbb állam kevesebb alkalmazottal fogja ellátni ugyanazokat a feladatokat, sőt ha lehet, akkor még jobb mértékben kívánja ellátni ezeket a feladatokat. De nem lehet egyszerre azt mondani, hogy akarunk olcsóbb államot, utána pedig azt mondani, hogy oké, olcsóbb államot, de akkor mi lesz a munkanélküliséggel, mert az mégsem járja, hogy a közszférából meg embereket bocsátanak el.

Ezekben a javaslatokban vagy bírálatokban, mert javaslatokról egyelőre nem nagyon beszélhetünk, valamelyest következetesnek kellene lenni, én legalábbis ezt kérem, ezt remélem. Ha tudjuk, hogy az államot karcsúsítani kell, akkor nézzünk szembe ennek következményével is. Olcsó dolog azt mondani, hogy kell az olcsó állam, ugyanakkor pedig tiltakozni az elbocsátások ellen. Ha pedig teljes mértékben nem lehet kiadáscsökkentéssel az egyensúlyt javítani, legalábbis nem abban a mértékben, amilyen mértékben ez kívánatos lenne, akkor meg kéne mondani, hogy bevételnövekedésre hol van szükség. Lehet azt mondani, hogy azok a javaslatok, amelyeket mi tettünk, nem elég jók, sőt azt is lehet mondani, hogy botrányosan rosszak. De akkor mellé kéne tenni egy javaslatot, hogy mi legyen helyette.

Ha önöknek nem tetszik a súlyadó, különösen nem az a rendszer, amit mi javasolunk, amelyben végre nem egyenlő mércével mérünk egy Lada személygépkocsit és egy Porsche személygépkocsit, akkor mondják meg, hogy ehelyett önök mit javasolnak. Mehetnék végig az egyes tételeken. Persze, mindnyájan tudjuk, hogy a szürkegazdaságban jelentős bevételektől esik el az állam, ha beterjeszt a kormány egy csomó olyan intézkedést, amellyel a szürkegazdaság fehéríthető; akkor önök persze mondhatják, hogy a kis- és közepes vállalkozásokat meg kell védeni, és inkább hagyjuk meg ezt a szürke zónát, de akkor miért nem tesznek javaslatot, hogy mely tételekben kellene a bevételeket növelni.

(15.50)

Őszintén szólva, azzal önmagában nem fogjuk megoldani a problémát - mint ahogy ezt önök tették egy javaslatukban -, hogy oké, konkrétumokat nem mondunk, de helyette állítsunk fel egy költségvetési tanácsot a parlamenten kívül, majd az megmondja. Ez nem járható út, hölgyeim és uraim.

Összegezve tehát, mindannyian tudjuk, hogy itt és most a jövőnk érdekében átmenetileg, mintegy egy-másfél évig az egyensúly javítására kell koncentrálnunk. Ehhez az egyensúlyjavításhoz, amelyben úgy tűnik, hogy egyetértünk, várnánk az önök javaslatait, ha ma nem - úgy látszik, erre már nem sok remény maradt -, akkor majd a részletes vitában.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

BURÁNY SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az elmúlt percekben ketten is hiányolták a munkahelyteremtés koncepcióját és a távlati terveket egy szándékaiban is rövid távú egyensúlyjavító törvénycsomagtól. Szeretném megnyugtatni önöket, hogy semmilyen távlati célunkról nem mondtunk le, még a munkahelyteremtésről sem. Munkahelyeket azok a fejlesztések fognak biztosítani, amelyeket az Új Magyarország programja keretében hirdettünk meg és fogunk megvalósítani. Ezek a fejlesztések alapvetően európai uniós forrásokból - de hazai forrásokból is - több ezer milliárd forint értékben fognak hozzájárulni az oktatás színvonalának javításához, az autópályák továbbépítéséhez, a vállalkozások fejlesztéséhez, versenyképességük javításához, általában az ország fejlesztéséhez. Ez a fejlesztési program, amelyet az Új Magyarország programja tartalmaz, fog biztosítani több százezer új munkahelyet.

Soha nem mondtuk, hogy a most beterjesztett törvényjavaslat a kormányprogram helyett van, és ettől reméljük a munkahelyek létrejöttét. Azt mondtuk - és ezt mondjuk most is -, hogy ez egy rövid távú, egy-másfél évre szóló egyensúlyjavító program - se több, se kevesebb ennél. Ezt fogjuk megcsinálni, mert erre van szükség annak érdekében, hogy az Új Magyarország programja ne kerüljön veszélybe. És az Új Magyarország programja fogja biztosítani azt a több százezer új munkahelyet, amit ígértünk, és amit ennek révén meg is lehet valósítani.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

BURÁNY SÁNDOR, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A 27 uniós tagállam közül Magyarország elsőként jelentette be pályázati kiírásait 31 milliárd forint összeggel. Ugyanakkor ez nem jelenti azt természetesen, hogy ezzel be is fejeztük volna az idei évre tervezett pályázatok kiírását. A következő hónapokban, mint ön is tapasztalni fogja, számos újabb kiírás fog megjelenni.

A gazdaságfejlesztési operatív programban elindult pályázati kiírások támogatási feltételei a 2004-2006-os időszak tapasztalatai alapján kerültek meghatározásra. Ezt a 30 százalékos támogatási arányt úgy határoztuk meg, hogy az egyes nyertes pályázók szintjén ez érezhető támogatás legyen, ugyanakkor a rendelkezésre álló összegből minél több pályázó támogatása megoldható legyen.

(15.00)

Kiegészítem ezt azzal, hogy a hátrányos helyzetű településeken a pályázati támogatás 40 százalékos is lehet. Sőt lehetővé tettük, hogy a pályázat keretében elnyerhető, vissza nem térítendő támogatás kiegészíthető legyen például kamattámogatás vagy kedvezményes kölcsön segítségével.

Félreértés ugyanakkor, hogy területi korlátozás miatt a mikrovállalkozások által tervezett beruházások jelentős részét kizárjuk az uniós forrásokból. Ellenkezőleg, a vidékfejlesztés szempontjából kiemelten fontos településeken a vidékfejlesztési program fogja ezt - enyhébb feltételek mellett, kedvezőbb támogatási aránnyal - támogatni, még a 2007-es év első félévében.

Természetesen a vissza nem térítendő támogatásért cserébe elvárjuk a pályázótól, hogy a projekt megvalósítása hozzájáruljon az ország növekedéséhez. Önök talán úgy adnának a magyar és az uniós adófizetők pénzéből támogatást a pályázók részére, hogy a támogatásból megvalósuló fejlesztéstől nem várnának el eredményt? Úgy vélem, ez felelőtlenség lenne. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Az MSZP-nek...) Számításaink szerint egyébként a vállalkozások több mint negyede teljesíteni tudja ezeket a feltételeket.

Tisztelt Képviselő Úr! Mint az közismert, hazánk is nyitott gazdaságú ország. A versenyképes export vezérelte gazdasági növekedés a hosszú távon fenntartható, kiegyensúlyozott fejlődés alappillére. A nagy összegű beruházásoknál emiatt támasztunk a beszállítói vagy exportárbevétel vonatkozásában feltételt a pályázókkal szemben. A tulajdonosi szerkezet tudatos előnyben részesítésére vagy hátrányba helyezésére természetesen az uniós szabályozás nem is ad lehetőséget, képviselő úr.

A meghirdetett gazdaságfejlesztési pályázatokkal a kormány a magyar és az uniós adófizetők pénzét vállalható feltételek mellett, átlátható módon helyezi ki a növekedésre képes vállalkozásoknak, melyek érdemben tudnak hozzájárulni a foglalkoztatás bővítéséhez és az ország növekedéséhez.

Kérem a válaszom elfogadását. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

BURÁNY SÁNDOR (MSZP): Mélyen tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! (A kormánypárti képviselők egy része elhagyja az üléstermet. - Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Kedves Képviselőtársaim! 1945. május 9-én...

ELNÖK: Frakcióvezető-helyettes úr, egy kicsit a türelmét kérem! Tisztelt Képviselőtársaim! Nincs vége az ülésnek. Kérem, hogy akik közfeladataik halaszthatatlan ellátása miatt távoznak, csendben tegyék.

Kérem nullára visszaállítani a frakcióvezető-helyettes úr gépét! (Megtörténik.) Most öné a szó.

BURÁNY SÁNDOR (MSZP): Újra köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! 1945. május 9-én Európában elhallgattak a fegyverek. Ez a béke egy más háborút zárt le, mint a többi. Az emberiség ismert és tragikus háborúi a hatalomról, a területszerzésről, a gazdasági javak feletti uralomról szóltak. Ezúttal másról volt szó. Ezúttal egy gonosz eszme legyőzéséről volt szó. Egy gonosz eszme legyőzéséről, amely eszme nevében alsóbbrendűnek gondoltak más népeket, és módszeres népirtásba kezdtek zsidók, cigányok, fogyatékosok és politikai ellenfelek ellen.

(Móring József Attila elfoglalja jegyzői székét.)

Öt évvel később, május 9-én - szintén e napon - Robert Schuman francia külügyminiszter nyilatkozatot tett, és ezzel kezdetét vette egy folyamat, amely a mai Európához vezetett. Ezért május 9-e egyúttal Európa napja is. Nem véletlen egyébként a francia külügyminiszter nevének németes hangzása. Schuman lotaringiai családból származott, és az első világháborúban még a német hadsereg kötelékében harcolt. 1950. május 9-én a francia kormány nevében éppen ő tett egy békepárti javaslatot. A javaslat lényege, hogy a két, úgymond, ősi ellenség, Franciaország és Németország szén- és acéltermelését helyezzék közös igazgatás alá. Ebből a javaslatból nőtt ki a mai Európa, egységes piacával és sokszínű kultúrájával. Ősi ellenségek békültek ki tehát. De nincs, nem lehet kompromisszum, ha szélsőséges nézetekről, a kirekesztésről, a gyűlöletkeltésről, a fasiszta eszmék újabb megnyilvánulásáról van szó. A tolerancia mértéke ebben az esetben egy lehet: a zéró.

Üdvözöljük, hogy miniszterelnök úr kezdeményezését, hosszú idő óta először, valamennyi parlamenti párt támogatta. Úgy véljük azonban, hogy itt az ideje, hogy ezekről a pozitív eszmékről az utcán is hitet tegyünk, és az utcát ezúttal május 9-én, ebben az évben a jóakaratú emberek lepjék el. Ezért május 9-én este hét órakor az MSZP budapesti szervezete egy élőláncot, békeláncot szervez a tragikus emlékű pesti alsó rakparton a Margit-híd és a Lánchíd között a zéró tolerancia jegyében. Várunk erre minden jóakaratú embert.

(14.10)

Hitet kell tennünk az antifasizmus mellett, és el kell ítélnünk ezen a napon is minden gyűlöletkeltő, kirekesztő, újfasiszta, újnyilas megnyilvánulást. Legyen tehát ebben az évben május 9-e az európai béke első napja mellett és Európa napja mellett az antifasizmus napja is! Erre a megemlékezésre várunk minden budapesti és nem budapesti honfitársunkat, minden jóakaratú embert.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban. - A Fidesz- és a KDNP-frakció képviselői folyamatosan térnek vissza az ülésterembe.)

BURÁNY SÁNDOR, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Azt kérdezi, hogy miért titokban, a honlapon tették közzé ezt a felhívást. Nos, meg kell mondanom önnek, hogy egy honlapon titokban nem lehet semmilyen felhívást közzétenni, ez körülbelül éppolyan képtelenség, mintha ön azt állítaná, hogy az ország egész nyilvánosságára, minden magyarra tartozó kérdést itt, a szűk falak között, mindössze néhány száz képviselő jelenlétében vitatnánk meg.

Szeretném tájékoztatni, hogy általában az internetes portálok és a honlapok ma a média legnagyobb nyilvánosságú felületei, látogatottságuk nem egy esetben - ebben a konkrét esetben is - lényegesen meghaladja az országos napilapok, illetve a politikai napilapok példányszámát.

Második kérdése, hogy komolyan gondoljuk-e, hogy az úgymond titokban megjelent felhívásról az ünnepek alatt értesültek.

(15.50)

Nem, nem gondoljuk komolyan. Annyira nem, hogy két hét, összesen tíz munkanap állt rendelkezésre, hogy bárki ezt a felhívást észrevegye. Tekintettel arra, hogy a jelentkezéshez mindössze egy adatlapot kellett kitölteni, úgy gondoljuk, hogy komoly szakmai szervezetek esetében ez nem okozhat problémát.

A harmadik és talán a legfontosabb kérdése, hogy kaptak-e külön értesítést a felhívásról a nem kormányzati szervek. Nos, tájékoztatom, hogy igen, kaptak. Például, csak a teljesség igénye nélkül, külön felkérést kapott részvételre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége - minden sumákolás nélkül mondom, hogy ezek egyáltalán nem kormányzati szervek, képviselő asszony.

Végül, de nem utolsósorban azt kérdezi tőlünk, hogy hajlandók vagyunk-e meghosszabbítani a határidőt. Nos, abban az esetben, ha a határidő lejárta után azt tapasztalnánk, hogy a bírálóbizottságok szakmai összetételének szakmaiságát veszély fenyegeti, akkor természetesen ezt a határidőt meghosszabbítjuk, és újra ki fogjuk írni. Jelzem önnek, hogy az előkészítés, az ismereteink alapján ettől nem kell tartani. Kérem válaszom elfogadását.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem válaszolni szeretnék a vitában elhangzottakra, minthogy érv nem hangzott el, legalábbis itt a plenáris ülésen.

Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy a kormány támogatja az indítványt, és erre buzdítanám a képviselő asszonyokat és urakat.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Mindenekelőtt engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy megköszönjem mindazokat a méltató szavakat, amelyeket önök a törvénytervezet vitája során elmondtak, hangsúlyozva az előkészítés gondosságát, a célok megválasztását és következetes érvényesítését.

A törvényjavaslat beterjesztésének céljait részletesen most nem ismertetném, hiszen erre korábban már sor került, de azt ezen a ponton is szükségesnek tartom kiemelni, hogy az országos területrendezési tervnek való megfelelés természetesen hangsúlyos szerepet kapott. Ennek persze veszélyei is vannak, hiszen a Balaton-törvény vonatkozásában felmerült, hogy esetleg bonyolultabbá válik az egy-egy konkrét területegységre vonatkozó előírások rendszere, és természetesen megváltozott a törvény szerkezete is. A bizottsági tárgyalásokon azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ez a törvényjavaslat értelmezésében nem okozott nehézségeket, és az egymásra épülő tervezési rendszerek kialakítása érdekében megtett lépés végül is megértésre talált.

A törvény megnyitása azonban nagy veszélyt jelent abból a szempontból, hogy fellazulhat az előírások szigora. Kényes kérdés ez a Balaton vonatkozásában azért is, mert az Alkotmánybíróság két idevágó határozata is őrködik az egészséges környezethez való jogot garantáló alkotmányos szabály betartása felett. Az egyik alkotmánybírósági határozat miatt a Balaton-törvényt két és fél évvel ezelőtt kiegészítettük az úgynevezett garanciális szabályokkal. Ez azt jelentette, hogy a területfelhasználás szabályainak meghatározásában a mérlegelési jogot szűkítettük, továbbá a kiszámíthatóság és az átláthatóság érdekében az alacsonyabb szintű tervekben rögzített előírások közül jó egynéhányat a törvényi előírások közé emeltünk.

Az Alkotmánybíróság másik, az országos tervvel kapcsolatos határozata arra az alapelvre épül, hogy a természeti értékek védelmi szintje nem csökkenthető. Ezért a területrendezési tervek előírásai szoros összefüggésben vannak a védelmet garantáló szabályokkal. Ennek ellenére a területrendezési tervekkel szemben megfogalmazott kérdések leegyszerűsítve mégis szinte mindig a védelem vagy fejlesztés körében merülnek fel. A szakemberek úgy vélik, ha jó a terv, ez a kérdés fel sem merülhet. Ebben az esetben ugyanis a fejlesztésre elegendő terület áll rendelkezésre, és van elegendő tartalék abban a vonatkozásban is, hogy a terület átminősítése nem sért védelmi érdekeket.

A Balaton térségében védenünk kell egyrészt a természetvédelem által ökológiai örökségként számon tartott területeket, továbbá a vízparti közhasználatú zöldterületek számára kijelölt területeket, amelyeket a hatályos Balaton-törvény előírásainak megfelelően sikerült kijelölni a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben, továbbá a strandokat és a fürdésre alkalmas partszakaszokat, amelyekből sajnálatos módon nagyon kevés van, továbbá a tájkép és a települések összenövése elleni védelem érdekében a települések be nem épített területeit, s végül, de nem utolsósorban védenünk kell a kulturális örökségünk által arra érdemesnek tartott területeket. Ezeket a területeket óvnunk szükséges akkor is, ha ma még nincs mozgósítható gazdasági erő, amely ezen területek méltó kialakításában és alaposabb védelmében szerepet tudna vállalni. Ki kell vonnunk e területeket a haszonelvűség szempontjai alól, mert a költségek csökkentése és a gazdaságosság érveivel nem kezelhetők ezen területek problémái. Mindezeket szem előtt tartva kell a fejlesztésekre törekednünk.

Ez a terv mintegy 3200 hektárnyi új települési területet, 1100 hektárnyi új gazdasági területet és 540 hektár új turisztikai fejlesztési területet jelöl ki. Ugyanakkor az elmúlt évek fejlesztési dinamikája közel sem igazolta vissza azt, hogy a hatályos Balaton-törvényben a fejlesztésre már 2000-ben kijelölt területek elfogytak volna. Jelenleg még azoknak a területeknek a jelentős része is várja a befektetőket.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslathoz az általános vita lezárásáig benyújtott 47 módosító indítvány közül a kormány azokat a módosító indítványokat tudja támogatni, amelyek a védelem és a fejlesztés egyensúlyának megteremtését szolgálják. Ugyanez igaz lesz a kapcsolódó és az esetleges bizottsági módosító javaslatokkal szemben támasztott legfontosabb követelményünkre is.

(20.40)

Szeretném megköszönni a törvényjavaslatot tárgyaló valamennyi bizottságnak, de különösen az MDF-frakció padsoraiban helyet foglaló Katona Kálmán képviselő úr által vezetett környezetvédelmi bizottságnak, hogy kellő érzékenységgel reagáltak a módosító indítványokról folytatott bizottsági vitában az általunk hangoztatott elvekre, és értékválasztásaikban a kormányzati munkát erősítették.

Kérem képviselőtársaimat, hogy a jogalkotás eszközeivel segítsék elő azt a munkát, amelyet a Balaton térségében a területrendezési folyamatok tekintetében megkezdtünk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A részletes vita e késői órán is azt bizonyítja, hogy ennek a törvényjavaslatnak a parlamenti fogadtatását a képviselők fontosnak tartották, ezt tükrözte az általános vita, a bizottsági munka és az a néhány hozzászólás is, ami itt a részletes vitában elhangzott.

A benyújtott módosító indítványok ismeretében nem volt meglepő, hogy a részletes vitában elhangzott felszólalások néhány témakör köré csoportosultak. Engedjék meg, hogy ezek közül néhányra reflektáljak. Az egyik az úgynevezett direkt marketing kérdése és a postai úton érkezett reklámok kérdése. Annyit szeretnék ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy gyakorlott postaláda-ürítő révén azoknak a reklámkiadványoknak az aránya, amelyek nem közvetlenül érkeznek, hanem egyszerűen csak alkalmi aktivisták vagy szerény díjazásért ezen fáradozó diákok jóvoltából kerül be a postaládákba, kilószámra meghaladják azoknak a kiadványoknak a mennyiségét, amelyek postai úton direkt címzéssel ellátva kerültek be vagy kerülnek be jómagam, valamint szomszédjaim postaládájába. Tehát a reklámok túlnyomó része, amit bedobnak a postaládába, egyszerű módon van terjesztve, semmi köze a direkt marketinghez. Ilyen értelemben jóval több bosszúságot is jelentenek, megjegyzem, itt talán a környezetvédelemnek is lenne tennivalója, hiszen ezek a papírok mindenféle szempontból sokba kerülnek.

De beszéljünk a direkt marketingről! Itt nyilván olyan kompromisszumos megoldásra kell törekedni, amely figyelembe veszi azoknak az érdekeit is, akik a postaláda belső oldalán vannak lakóként, fogyasztóként, és figyelembe veszik, ha úgy tetszik, azokat az érdekeket is, gazdasági érdekeket is, amelyek azt célozzák, illetve azt védik, hogy ennek az üzletágnak azért komoly veszteségeket, forgalomkiesést ne kelljen elszenvednie. A kettő között kompromisszumra törekszik több módosító indítvány is. Olyan kapcsolódó módosító indítványt vagy indítványokat szeretnénk támogatni, amelyek ezen a téren az arany középutat próbálják megkeresni.

A képviselő úr említette a reklám közzétevőjének a felelősségét is, ez többféleképpen is lehetséges. Nyilván más a felelőssége egy tévécsatornának a reklám közzétevőjeként, és egészen más követelményeket lehet támasztani, mondjuk, a postai úton terjesztett reklámok közzétevőivel kapcsolatban, hiszen míg az egyik esetben a szerkesztő, mondjuk, egy televíziós csatornán pontosan tudja, hogy milyen reklám megy le, a másik esetben a posta, amely kézbesíti a leveleket, nem feltétlenül kell hogy tudjon ezeknek a reklámoknak a tartalmáról.

(22.00)

Ezért jogosnak tartjuk azt a felvetést, amely ezt a problémát célozta meg, ennek a problémának a megoldását. Azt remélem, hogy ebben a kérdésben egyértelmű tisztázó javaslat kerül az Országház elé, és a kormány ezt támogatni szándékozik.

Nagyon régi vita és valószínűleg még hosszú ideig húzódni fog, amely az alkoholtartalmú italok és a dohányzás reklámozásáról szól. Azt szeretnénk, ha a tisztelt Ház a módosító indítványokról történő szavazás során ezen a téren is kompromisszumra törekedne. Magyarán: a túlzott szigorúság jegyében nem öntenénk ki a fürdővízzel együtt a gyereket, ugyanakkor a parttalan reklámozást sem engednénk meg ezen a területen.

Meg kell jegyeznem, hogy úgy az alkoholfogyasztási, mint a dohányzási szokások tekintetében a reklámoknak bár kétségtelenül befolyásoló szerepük van, de megítélésem szerint abban a kérdésben, hogy egy fiatal elkezd-e dohányozni, legalább olyan meghatározó elemnek kell tekinteni a kulturális szokásokat, a közösség szokásait, a felnőttek mintáját, a szűkebb közösség mintáit, példaképének az egyéni szokásait, hogy egy filmsztár vagy egy rocksztár dohányzik-e, vagy sem, mint azt, hogy egy konkrét termékről lát egy reklámot. Ugyanezt kell mondanom akkor, amikor már valaki aktív dohányzó. Egy dohányos egy idő után általában kiválaszt egy bizonyos márkát, és a reklámoktól függetlenül ennél a márkánál marad, és nagyon kevés változás van az életében ezen a téren a továbbiakban.

Azt kell mondanom, hogy az alkoholfogyasztás mennyisége sem feltétlenül azon múlik, hogy milyen reklámokat nézünk. Ezen a téren nyilván nem szabadíthatunk rá mindenféle reklámot a fogyasztókra. Ezzel együtt azt kell mondanom, hogy egy alkoholista nem feltétlenül azokat az italokat fogyasztja, amelyeket egyébként a reklámokból megismerhetne.

Egy alkoholistának sajnos ezen a téren sokkal egyszerűbb szokásai vannak: adott pénzből a lehető legnagyobb mennyiségű alkoholt szeretné beszerezni, szinte függetlenül az italfajta minőségétől.

Még egyszer mondom, azt szeretnénk tehát, ha megtartanánk az alapvető szigort a dohányzással és az alkoholfogyasztással kapcsolatos reklámokkal kapcsolatban, ugyanakkor ez a szigor nem lenne olyan végletes, amely adott esetben akár már a józan ész szabályainak is ellentmondana.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Természetesen túlzás lenne, ha a tisztelt Ház előtt e rövid részletes vita okán reagálnék. Engedjék meg, hogy a zárszóban azokról a módosító indítványokról mondjak néhány rövid mondatot, amelyeket benyújtottak. Tudomásunk szerint kilenc módosító indítvány érkezett, ezek zömében kodifikációs jellegű pontosítások, és megítélésünk szerint nem érintik a javaslat tartalmi elemeit. Úgy véljük, ez is azt mutatja, hogy ez a törvényjavaslat nemcsak az uniós követelményeknek felel meg, hanem a hazai vállalkozásoknak is. Azt szeretnénk, hogy a törvényjavaslat és a benyújtott módosító javaslatok egy hatékonyabb fogyasztóvédelem felé tennének jelentősebb lépést. Hosszabb távon azt szeretnénk, ha egyértelmű, követhető, támogatható szabályozás alakulna ki, amely ugyanakkor következetes és szigorú szankciórendszert teremt a törvények megsértőivel szemben. Ezért kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot és majdan azokat a módosító indítványokat, amelyeket a kormány támogatni kíván, a szavazataival támogassa.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A Nemzeti Akkreditáló Testületről szóló, még 2005-ben megalkotott törvény jelenlegi módosítását legfőképpen az indokolja, hogy a Nemzeti Akkreditáló Testület - továbbiakban a NAT - csatlakozni kíván az európai akkreditálási együttműködés kölcsönös elismerési megállapodásához. A törvényjavaslat rendezi azokat a jogszabályeltéréseket, amelyek révén a NAT aláíró tagjává válhat az európai akkreditálási együttműködés kölcsönös elismerési megállapodásának. Jelenleg a NAT által értékelt szervezetek Magyarországon, valamint azokban az országokban rendelkeznek elismertséggel, amelyekkel a NAT bilaterális megállapodást kötött.

Az európai akkreditálási együttműködés kölcsönös elismerési megállapodásához való csatlakozás a magyar cégek számára azzal az előnnyel jár, hogy a külföldön végzett tevékenységük folytatását a magyarországi akkreditálásuk is lehetővé teszi.

(13.30)

Tisztelt Országgyűlés! A hatályos törvény a következő főbb pontokban módosul a törvényjavaslat szerint.

1. A hatályos törvény rendelkezései alapján a NAT szakmai akkreditáló bizottságokat működtet az akkreditálási eljárás lefolytatására, amely eljárásban azonban nem válik szét az értékelési és döntéshozatali szakasz. A törvényjavaslat szerint az értékelési szakaszt egy minősítőkből és szakértőkből álló értékelő csoport folytatná le, míg a döntéshozatalt az állandó bizottságként működő akkreditáló bizottság hatáskörébe utalja.

2. A törvényjavaslat biztosítani kívánja az érdekelt felek kiegyensúlyozottabb képviseletét azáltal, hogy megváltoztatja a szavazásra jogosultak csoportosítását, a közgyűlési szavazati arányok súlyozását, valamint egy szakértői bizottságot is létre kíván hozni.

A NAT-tanács tagjai jelenleg nem függetlenek az akkreditált szervezetektől. A tervezet megoldja ezt a problémát is. Továbbá ezzel összefüggésben a tanács tagjaira vonatkozóan összeférhetetlenségi szabályok is kidolgozásra kerültek.

3. Szükséges a fellebbviteli bizottság tagszámát és feladatainak körét bővíteni, hogy a bizottság folyamatos működése, működtetése biztosítható legyen.

Tisztelt Országgyűlés! Azt reméljük, hogy a javaslat elfogadása hozzájárul ahhoz, hogy a NAT az európai akkreditálási együttműködés kölcsönös elismerési megállapodásának tagja legyen, valamint hozzájárul a Magyarországon akkreditált megfelelőség-értékelő szervezetek nemzetközi elismeréséhez és a vállalkozások belső piacon való jobb érvényesüléséhez.

Mindezekre tekintettel kérem önöket, hogy a T/5771. számú törvényjavaslatot tárgyalja meg a tisztelt Ház, és arra kérem önöket, hogy e céllal, amely a benyújtókat vezérelte, azonosuljanak, de amennyiben ezt a célt jobb kodifikációs szöveggel remélik elérni, így jobbító szándékú módosító javaslataikkal próbálják még jobbá tenni a törvényjavaslat szövegét, és támogassák a kormány ez irányú törekvését.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Némi segédlettel meg tudom oldani a választ állva is, de köszönöm, hogy felajánlotta, hogy betegségemre tekintettel ülve is válaszolhattam volna.

Tisztelt Képviselő Úr! Az a ritka eset áll fenn, hogy a kérdező és a válaszoló megegyezik véleményében abban, hogy Magyarországon a vállalkozások adminisztrációs terhei lényegesen magasabbak annál, mint amit az uniós átlag esetleg Magyarország számára előírhatna, és lényegesen magasabbak annál, amit a hazai vállalkozások optimálisnak tartanának, illetve amit elviselhetőnek tartanának.

Éppen ezért a kormány dolgozik ennek a problémának a megoldásán, de azért a képviselő úrnak szeretném azt jelezni, hogy ezek az adminisztrációs terhek a rendszerváltozás óta fokozatosan, évről évre, lépésről lépésre egyre bonyolultabb, sokoldalúbb engedélyezési eljárásoknak köszönhetően is alakultak ki. Két nagy fajtája van ennek a bürokráciának, az egyik az adóval összefüggő adminisztráció, a másik pedig a különböző engedélyezési eljárásokhoz kötődő adminisztráció.

Az adóadminisztráció az egyszerűbb, hiszen ezt csak úgy lehet csökkenteni, ha magukat az adófajtákat is csökkentjük. A másik az, amire az előbb mondtam, hogy a kormány már dolgozik a megoldásán, egy adminisztrációs csökkentő csomag kidolgozásán dolgozik éppen a mi tárcánk. Olyannyira, hogy az ön által említett számokat legelőször Bajnai Gordon miniszter úr osztotta meg a hazai közvéleménnyel. Az a tervünk, hogy a hazai engedélyezési eljárások és a vállalkozások működésével összefüggő adminisztratív terhek dzsungelében érdemben rendet vágunk. Ezeket a terheket mérsékelni kell, teljesen egyetértek a képviselő úrral.

Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy ezt elmondhattam. (Taps az MSZP soraiban.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a viszontválasz lehetőségét, elnök úr. Szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét, válaszom elején említettem, hogy az adminisztráció akkor tud egyszerűsödni, ha maguknak az adófajtáknak vagy díjfajtáknak a száma is csökken. Meg kell jegyeznem, hogy ellentétben az ön által elmondottakkal, a környezetvédelmi termékdíj egy Európa-szerte alkalmazott megoldás. A "szennyező fizessen" elve egész Európában a zöldgondolkodás következménye, és annak terjedését tükrözi.

Természetesen valahányfajta díj alkalmazásáról dönt a Magyar Országgyűlés, e díj adminisztrációjának ezt a rendelkezést követnie kell. Még egyszer mondom, képviselő úr, Magyarországon számos adó-, illeték- és díjfajta van, az adóbevételek a költségvetéssel egybefüggően tárgyalandók - erre itt most nem térnék ki. Ha a képviselő úr eredeti kérdésére térünk vissza, akkor változatlanul megnyugtató hírem van: az adminisztráció mérséklésén érdemben dolgozunk.

Még egyszer köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiban.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Ha ezelőtt egy hónappal kérdez, akkor nyilván egy egészen más típusú választ igényelt volna az ön kérdése. Ha ön figyelmesen olvassa az elmúlt 10-15 év munkaügyi statisztikáit, akkor azokban azt láthatja, hogy európai összehasonlításban Magyarországon a foglalkoztatás azért alacsonyabb, mint az uniós átlag, mert két nagyon fontos társadalmi csoportban lényegesen rosszabb számokkal rendelkezünk, mint az Unió. Ez a két nagy társadalmi csoport a megváltozott munkaképességűek társadalmi csoportja, illetve az alacsony képzettségűek társadalmi csoportja. Minden más társadalmi csoportban az uniós átlagokhoz közeli foglalkoztatási számot kapunk. Ha ezelőtt egy hónappal kérdezi, képviselő asszony, akkor a válaszom valahogyan úgy kezdődött volna, hogy a magyar kormány és a Magyar Országgyűlés feladata a munkahelyteremtés terén elsősorban ezekben a társadalmi csoportokban van.

De nemrégiben, valljuk be őszintén, Magyarországtól függetlenül, még a Fidesz riogatásaitól függetlenül is kitört a világban a pénzügyi válság. Ennek a pénzügyi válságnak minden mértékadó gazdasági szakember és vállalkozói csoport szerint a második hullámban recesszió lesz a következménye. Elég e helyütt talán Demján Sándor véleményére utalnom, a képviselő asszony nyilván olvasta ezeket a megnyilvánulásokat. Demján Sándor a százezredik Széchenyi-kártya átadásánál azt mondta, hogy ez a recesszió veszélybe sodorja a munkahelyeket.

Nos, a magyar kormány feladata ebben a helyzetben pontosan az, amit a képviselő asszony kifogásol: olyan programot kidolgozni, amely elsősorban a hazai kis- és közepes vállalkozásokon keresztül segít megőrizni a munkahelyeket. Ez a mi programunk. Ha ön kevesli ezt a 800, illetve 1000 milliárdot, akkor szívesen várom a javaslatait arra vonatkozóan, hogy még milyen forrásból kellene ezeket a számokat növelni.

Első lépésben és meglehetősen gyorsan reagálva a fejleményekre, ezt tudjuk tenni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nehéz a képviselő asszonnyal úgy vitatkozni, hogy csak a saját irodalmi munkásságát ismeri, és egyéb dokumentumokat nem akar elolvasni. Azt kell mondanom a képviselő asszonynak, hogy az a 800 milliárd forint, amely a közeljövőben 1000 milliárd forintra fog bővülni, ezek már részben meglévő pályázati források átalakításával jönnek létre, a pályázati feltételek lényeges könnyítésével, részint olyan hitelkonstrukciókra, amelyek éppen azon a fronton segítenek a kisvállalkozásoknak, ahol most a legnagyobb baj van, hiszen a világban mindenhol, sajnos Magyarországon is szűkülnek a hitelkeretek, és drágulnak a kamatok.

Ha a magyar kormány olyan konstrukciókat tud kitalálni, amelyekkel lényegesen kedvezőbb kamatfeltételekhez, hitelekhez juttatja a kisvállalkozásokat, akkor ez szerintünk érdemi segítség. Ezeket a törekvéseket az összes eddigi egyeztetésen valamennyi vállalkozói szervezet üdvözölte. Ha a képviselő asszony a saját szövege helyett időnként ezeket a véleményeket is olvasná, akkor ezzel tisztában lenne.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Több hónapja zajlottak az előkészítések e valóban nemzetgazdasági jelentőségű és a Vár arculatát meghatározó projekt esetében. Természetesen semmilyen gondos előkészítő munka nem pótolhatja az önkormányzat beleegyezését. Önök most változtatási tilalmat rendeltek el. Sajnos ez a lépés beleillik egy sorozatba. Néhány hónappal ezelőtt egy másik önkormányzatban az ottani Fidesz-frakció, nevezetesen Gyöngyösön megakadályozott egy nemzetgazdasági szempontból szintén nagyon fontos és munkahelyeket teremtő beruházást.

Nos, még egyszer szeretném önnek hangsúlyozni: az, hogy a kormány előkészítő munkája alapos volt, nem helyettesítheti az önök egyetértését. Ha önök ilyen módon próbálják e projekt leállítását megvalósítani, én ezt őszintén sajnálom. Kérem, döntésüket vizsgálják felül.

Köszönöm szépen a figyelmet.

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A képviselő úr figyelmen kívül hagy egy alapvető tényt. Nem a kormányzat állította le ezt a projektet, hanem az I. kerületi önkormányzat rendelt el változtatási tilalmat. Nehezen értelmezhető, hogy ezek után önök másokra hivatkoznak a saját döntésük helyett.

Szeretném felhívni a figyelmét egy veszélyre, képviselő úr. A központi közép-magyarországi régióban az uniós pályázatok sorsa más, mint az ország többi részében. A szabályok szerint a közép-magyarországi régióban 2010-ig meg kell indulnia a tervezett projektek 90 százalékának. Ha ezt a feltételt nem tudjuk teljesíteni, az így rendelkezésre álló pénzek elvesznek. Ezt nem engedhetjük meg magunknak. Ha önök a változtatási tilalmat fenntartják, és ezzel tartósan akadályozzák a projektet, kénytelenek leszünk ezt a pénzt más célokra, például válságkezelő gazdaságfejlesztési programokra átcsoportosítani.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Örülök, hogy e kérdést idehozta a parlament nyilvánossága elé, így módot ad arra, hogy néhány félreértést a válaszomban eloszlassak.

(16.50)

De mielőtt a félreértéseket tisztáznánk, szeretném leszögezni, egy dologban egyetértek az ön felvetésével, nevezetesen abban, hogy az elmúlt időszakban a program előkészítése a kelleténél lassabban haladt. Levontuk a konzekvenciákat, ennek szervezeti és személyi következményei voltak. Ennek eredményeképpen az előkészítés felgyorsult, sőt le is zárult, és ma már intenzív munka folyik mind a 33 érintett kistérségben.

Fontos eredménynek tartom továbbá, hogy az elmúlt hónapokban gazdaságfejlesztési, oktatási és egészségügyi infrastruktúra-fejlesztési forrásokból jelentős támogatásokat kaptak a kistérségek, így az egy főre jutó támogatás a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben összességében magasabb az országos átlagnál.

Abban is egyetértek önnel, hogy nem felülről vezérelt programokra van szükség. Engedje meg, hogy ezzel kapcsolatban egy félreértést eloszlassak. Valóban kiadtunk módszertani útmutatókat, azonban éppen ez a módszertani útmutató leszögezi, hogy az ajánlott területek megjelölése indikatív, tehát nem kötelező a végrehajtása. Természetesen ettől a kistérség eltérhet, akár jelentős mértékben is. Amit kérünk, az mindössze az, hogy a kistérség az eltérést indokolja, nyilván megalapozott szakmai programok esetében ez elvárható. Az útmutató nem tiltja, hogy más területeken is történjenek fejlesztések, mint az indikációban megjelölt témákban, csak azt kérjük, hogy ne mindenre egyenletesen tervezzen a kistérség, ne ossza szét általában a rendelkezésre álló pénzt.

A visszatartott 20 százalék felhasználásával kapcsolatban is vannak félreértések. Nos, az elmúlt támogatásokat megvizsgálva kiderült, hogy a 33 leghátrányosabb kistérség között az egy főre jutó támogatásban hússzoros különbség alakult ki. Pontosan ezt az aránytalanságot akarjuk orvosolni, azzal, hogy korrekciókra van szükség, ezért a visszatartott összeget azokba a kistérségekbe kívánjuk nagyobb mértékben allokálni (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), ahol a támogatás átlag alatti, például a sarkadi kistérségbe is.

Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmet.

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Az ön által elmondott interpelláció több esetben pontatlan és valótlan információkat tartalmaz, erre a válaszomban részletesen ki fogok térni, de elöljáróban leszögezném azt, ami alapjául szolgál az ön interpellációjának, és ezzel kapcsolatban szeretném megerősíteni, hogy az Európai Bizottság a közelmúltban valóban hivatalos úton értesítette a magyar érintetteket arról, hogy a kohéziós alapból finanszírozott központi szennyvíztisztító-beruházás még 2005-ben lefolytatott közbeszerzési eljárásával kapcsolatban aggályai vannak.

Szeretném ugyanakkor hangsúlyozni azt, hogy szó nincs bírság kiszabásáról, hanem egy jogszabály-értelmezési vitáról van szó. Ezért az ön által említett milliárdos bírság egyáltalán nem tekinthető ténynek, nem történt forrás-visszafizetés, sőt erre felszólítást sem kaptunk.

(14.50)

Szeretném elmondani a tisztelt Háznak, hogy ez a jogértelmezési vita egy-másfél évig is eltarthat. A lefolytatott közbeszerzési eljárásról egyébként a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította, hogy az megfelelt részint a hatályos magyar jogszabályoknak, és megfelelt a vonatkozó európai direktíváknak is.

Szeretném jelezni az Országgyűlésnek, hogy Magyarország élni kíván azzal a meghallgatással, amelyen a projektgazda a brüsszeli döntéshozóknak újra előadhatja érveit. A tárgyalásos rendezés egyébként a hasonló ügyek szokásos elintézési módszere az Unióban. Az a célunk, hogy a magyar érdekek az eljárás során ne sérüljenek. Ebből következően elmondhatom képviselő úrnak, hogy a beruházás finanszírozása nincs veszélyben, a jelenlegi készültségi szint alapján 2010-ben megkezdődhet a szennyvíztisztító próbaüzeme.

Azt is szeretném megnyugtatásul elmondani, hogy amennyiben a brüsszeli Bizottság döntése értelmében szabálytalanság valószínűsíthető, akkor a felelősök nem kerülhetik el a felelősségre vonást, de ennek szankcionálása a független magyar bíróság feladata lesz. Azt is szeretném az Országgyűlésnek elmondani, hogy a képviselő úr által említett KEHI-jelentés szabálytalanságra utaló körülményt nem tárt fel.

Az is téves információ, hogy az Európai Bizottság még korábban a közbeszerzési eljárás lefolytatása előtt jelezte volna aggályait. Ez nem történt meg, sőt ezeket az aggályokat akkor sem fogalmazta meg, amikor a magyar fél az uniós előleg lehívásakor értesítette a brüsszeli Bizottságot, hogy a szerződést mikor, milyen összegben és kivel kötötte meg.

Szeretném tájékoztatni az Országgyűlést, hogy a Bizottság 2008-ban több vizsgálatot is lefolytatott, és megállapította, hogy a környezetvédelmi projektek esetén Magyarország hatékonyan és a jogszabályoknak megfelelően működteti a közbeszerzési irányítási és ellenőrzési rendszereket.

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Összefoglalva: a beruházás irányításának jelenlegi legfőbb feladata a magyar érdekek megvédése mellett az, hogy az ütemterveknek és szabályoknak megfelelően folytatódjon a beruházás, és a szennyvíztisztító az előre eltervezett határidőre elkészülhessen.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem válaszom elfogadását. (Taps az MSZP soraiban.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az Európai Neutronkutató Központ jelenleg valóban az EU egyik legnagyobb tervezett kutatás-fejlesztési berendezése, amelynek létesítését az elkövetkezendő évtizedekben a neutronforrások iránti igény jelentős növekedése indokolja. Európában egyébként a neutronkutatásra évente mintegy 350 millió eurót költenek, és mintegy 5 ezer aktív kutató igényeit szolgálja ki ez az összeg.

A befogadásra, ahogy részben említette képviselő úr, Svédországnak, Spanyolországnak vagy Magyarországnak van esélye. Az eljárás során az EU Kutatási Infrastruktúrák Stratégiai Fóruma a három helyszín értékelésére, köztük Debrecen értékelésére egy független nemzetközi szakértői csoportot kért fel, amely minősíti a helyszíneket. El kell mondanom a tisztelt Háznak, hogy Magyarországnak, illetve Debrecennek több komoly erőssége is van a versenytársakkal szemben.

(15.10)

Az egyik, hogy Debrecenben ez a beruházás 200-250 millió euróval kevesebbe kerülne, mint a másik két európai városban. Azt is el kell mondanom, hogy kiváló tudományos és technológiai kapacitásokkal, illetve tradíciókkal rendelkezünk. Sőt, ha Európában a döntéshozók komolyan gondolják, hogy a politikai felzárkóztatási szempontokat ebben a döntésben is kifejezésre juttatják, ebből a szempontból Magyarország az egyetlen lehetséges helyes választás mint frissen csatlakozott ország.

A képviselő úr kérdezte a projekt összköltségeit is. Nos, ez mintegy 1073 millió eurót tesz ki. A Magyarország által a biztosítani tervezett önrész, a 90 milliárd forint három forrásból táplálkozik: egyrészt a regionális operatív program, a gazdaságfejlesztési operatív program 30 milliárdjából, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap további 30 milliárdjából, valamint a központi költségvetés további harmadik 30 milliárdjából - így jön ki összesen 90 milliárd forint.

Tisztelt Képviselő Úr! A konkrét kérdéseit illetően: Magyarország minden lényeges feltételt biztosít a sikerhez. Egyrészt kiválasztotta a szakmailag legmegfelelőbb helyszínt, továbbá döntött Magyarország anyagi elkötelezettségéről; harmadszor: létrehozott egy koordinációs szervezetet, kormányzati tárcaközi együttműködési felületekkel együtt, és végül, de nem utolsósorban, miniszterelnöki megbízottat állított az európai döntési folyamatban való sikeres helytállás biztosítására.

A döntés-előkészítésben a legfontosabb dokumentáció az információs memorandum. Ezt a dokumentációt készítette el az ön által említett cég 50 millió forint munkadíjért. A további 40 milliót akkor kapja meg a cég, ha a helyszín Debrecen lesz. Ez nagy összeg. Ugyanakkor el kell mondanom a képviselő úrnak, hogy egy ilyen 300 milliárd forint méretű beruházás esetén Európában az ügyvédi irodák 1,5-3 millió euróért szokták vállalni ezeknek az információs memorandumoknak az elkészítését, ehhez képest az összeg tehát nem jelentős nagyságrendű. Azt is el kell mondanom, hogy az említett kft. magántulajdonban lévő társaság, az ezzel kapcsolatos döntéseket nem a magyar kormány, hanem a kft. tulajdonosai hozzák.

Végül de nem utolsósorban szeretném elmondani, hogy a magyar kormány intenzív diplomáciai tevékenységet folytat a siker érdekében. Ez a munkánk eddig is eredményes volt, több ország kifejezésre juttatta politikai támogatását az ügyben. Reményeink szerint a következő hat hónap munkája meghozza a várt eredményt, és az egyedülálló beruházás Magyarországon fog megvalósulni.

Köszönöm figyelmüket, és kérem válaszom elfogadását. (Taps az MSZP soraiban.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Asszony! Régóta elhúzódó vita ez közöttünk, hogy az ön által vezetett bizottság mikor milyen anyagokat kér és kap a tárcánktól. Szeretném emlékeztetni arra a bizottsági ülésre, ahol kérdésére legutóbb én válaszoltam, és igyekeztem világossá tenni a bizottság számára, hogy minden olyan esetben, amikor a kormány már döntött valamiről, ennek a kormánydöntésnek megfelelő anyagokat részletesen a bizottság rendelkezésére tudjuk bocsátani, minden olyan esetben pedig, amikor ez a kormánydöntés még nem történt meg, kérjük a bizottságot, hogy a szóbeli tájékoztatás lehetőségével éljen, illetve ezt a lehetőséget fogadja el.

Az ön által említett reklámok a tájékoztatást szolgálják. Szeretném emlékeztetni képviselő asszonyt, hogy a polgárok tájékoztatása az uniós lehetőségekről, illetve eredményekről uniós kötelezettségünk is, a kormány tehát nem a saját feje után megy ilyenkor, mikor erre pénzt áldoz. Magyarországnak, a magyar közvéleménynek joga van tudni, hogy a fejlesztéspolitikában mikor hol tartunk.

Az ön által említett országgyűlési határozatra pedig azt tudom válaszolni: igyekszünk ennek a kötelezettségnek a legrövidebb időn belül eleget tenni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Asszony! Ami a nemzeti csúcsot, illetve a gazdasági csúcsot illeti, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy egy olyan pénzügyi válság hatásával kell szembenéznünk, amely komoly kihívás elé állítja az egész országot. Ilyen értelemben e találkozóknak a célja teljesen világos, és ezen a Fidesz részvétele biztosított, sőt kértük is, hogy az ön pártja az ön elnökét delegálja ezekre a találkozókra. Egyik alkalommal ennek eleget tett, a másik alkalommal nem.

Ami egyébként a bizottság és a parlament tájékoztatását illeti, természetesen ahogy eddig, a továbbiakban is készek vagyunk erre. Azt nézze el nekünk, elnök asszony, bizottsági elnök asszony, ha ezt időnként szóbeli formában tesszük. Ez nemcsak, hogy nem ellentétes a Magyar Országgyűlés és az európai országgyűlések gyakorlatával, elég gyakran alkalmazott módszer. Kérem, hogy önök is fogadják el.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló törvényjavaslat olyan gazdasági és társadalmi probléma szabályozására irányul, amely már hosszú ideje napirenden lévő kérdés.

A fémtolvajlás és rongálás évente több száz milliós kárt okoz a nemzetgazdaságnak, valamint morális kárt a tisztességesen működő és gondolkodó vállalkozásoknak és a lakosságnak. Szeretném mindehhez hozzátenni, hogy olyan esetekben, amikor biztonsági berendezésekből lopnak el kábeleket színesfém gyanánt, konkrét emberi életeket is veszélyeztetnek.

A kormány célja, hogy e tevékenység szabályozását komplex módon, szigorú feltételekkel valósítsa meg. Ez azonban csak önálló törvénnyel lehetséges, hiszen a szabályozás sokrétű, lényegesen szigorúbb az általános kereskedelmi szabályozásnál, és nem tisztán kereskedelmi jellegű.

A javaslat a begyűjtéstől az értékesítésig szabályozná a folyamatokat, pontosan meghatározva a törvény hatálya alá tartozó fémeket. Bevezeti a fémkereskedelmi engedélykötelesség és a fémkereskedelmi hatóság fogalmát mind a tevékenységre, mind a törvény hatálya alá tartozó anyagokra. Ennek megfelelően fémekkel - kivéve az elsődleges alapanyagokat és fémgyártmányokat - csak olyan vállalkozások folytathatnak kereskedést, amelyek rendelkeznek fémkereskedelmi engedéllyel.

A javaslat számos feltételt szab a fémkereskedelmi engedély megszerzéséhez. Így többek között a vállalkozásoknak biztosítékot kell letenniük ahhoz, hogy ilyen tevékenységet folytathassanak; másodszor: nem lehet köztartozásuk; harmadszor: megfelelő fizikai telephellyel és a törvényben előírt adminisztrációs, információs rendszerrel kell rendelkezniük; negyedszer: biztosítani kell a fémek nyomonkövethetőségét, és végül, de nem utolsósorban napi online kapcsolatban kell állniuk a fémkereskedelmi hatósággal. E kapcsolat révén információt kapnak a hatóságoktól az ellopott, megrongált tárgyakról, anyagokról, ami lehetővé teszi a felvásárlás során ezek beazonosítását. A javaslat rendezi a fémek begyűjtésével kapcsolatos kérdést is, amelynek lényege, hogy a fémeket értékesítésre átadónak igazolnia kell a fém eredetét, nyilatkoznia kell annak származásáról, és igazolnia kell személyazonosságát is.

Tisztelt Ház! A kormány szándéka szerint fémkereskedelmi hatóságként a vám- és pénzügyőrséget kívánja kijelölni, amely szervezet megfelelő, hatékony eszközökkel és apparátussal tudja biztosítani a törvény betartását. Ehhez a fémkereskedelmi engedélyköteles termékekre elkövetett lopás, orgazdaság esetére a törvényjavaslat szerint nyomozati jogkört is kapna. A vám- és pénzügyőrség tehát a jövedéki szabályozáshoz hasonlóan részben engedélyezési, részben ellenőrzési és nyomozati feladatokat látna el.

A javaslat számos szankciót is tartalmaz a jogsértőkkel szemben, így például a bírság, a lefoglalás - beleértve a tevékenység folytatásához szükséges eszközöket is -, valamint az engedély visszavonása.

A kormány figyelembe vette a törvényjavaslat elkészítése során, hogy a tevékenység szabályozása mellett figyelemmel kell lenni annak büntetőjogi vonatkozásaira is. Ezért fontos eleme a törvényjavaslatnak a büntetőeljárásról szóló törvény módosítása, amely szerint a fémkereskedelmi engedélyköteles fémekre, nemesfémekre, valamint ezek ötvözeteire elkövetett lopás, rongálás és orgazdaság értékhatártól függetlenül bűncselekménynek minősülne.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány a törvényjavaslat beterjesztése előtt annak elveiről és a szabályozás szándékairól többpárti egyeztetést tartott, amelyen egyetértés alakult ki a szabályozás szükségességéről. Ugyancsak egyeztettük a törvényjavaslatot a szakmát képviselő legnagyobb szervezetekkel és egyesületekkel, amelyek támogatták és javaslataikkal segítették a szabályozás kialakítását. Ezen túl az Országgyűlés kijelölt bizottságai is egyöntetűen támogatásukról biztosították a törvényjavaslatot, és kifejezték együttműködési szándékukat a jobbító, de nem a szabályozást lazító módosító javaslatok támogatására. A kormány kész minden olyan módosító javaslat támogatására, szeretném leszögezni, amely a törvényjavaslatot jobbítja, de nem lazítja fel azt a célt, amely a tevékenységeket a lehető legszigorúbb ellenőrzés alatt tartaná.

Tisztelt Országgyűlés! Az új törvényjavaslat elfogadásával olyan szabályozás születhet, amely megalapozza a jogbiztonságot, ugyanakkor hatékonyan védi a legális vállalkozások, a polgárok, a közüzemek, az önkormányzatok és az egyházak tulajdonát, visszaszorítja a társadalom rendjére káros cselekményeket és hatásokat. Kérem ezért a tisztelt Háztól, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg, és a képviselőktől, hogy a vita végén fogadják el.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány támogatja a javaslatot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az általános vitához hasonlóan a részletes vita is azt az ambíciót tükrözte, hogy a kormány mint előterjesztő és a vitában részt vevő - a bizottsági üléseken és a plenáris ülésen a vitában részt vevő, sőt módosító és kapcsolódó módosító indítványokat benyújtó - képviselők szándéka egy és ugyanaz, nevezetesen: szigorú szabályokat bevezetni egy olyan területen, amely területen az elmúlt években felbecsülhetetlen károk keletkeztek.

Egyetértek azokkal a képviselőtársaimmal, akik hangsúlyozták, hogy persze a színesfémhulladék sokféleképpen keletkezik, és ha tonnában, értékben mérjük ezt a hulladékmennyiséget, akkor nyilván a legnagyobb része maguknál a gyártóknál keletkezik, ezek elszállítása, begyűjtése, értékesítése sem az elmúlt években, sem reményeim szerint az elkövetkezendő években problémát, kárt okozni nem tud, nem fog jelenteni. Ugyanakkor a színesfémforgalom, mondjuk, egy kicsi illegális mértéke, tonnában mérve legalábbis kis szelete felbecsülhetetlen értékű károkat okoz az országnak, és ezen károk egy része valóban felbecsülhetetlen értékű, hiszen amikor egy köztéri szobrot ellopnak, akkor nem lehet egyszerűen azt az eszmei értéket vagy a konkrét árat figyelembe venni, amibe az a köztéri szobor került. Köztéri szobrot nyilván akkor állítunk valakinek, ha emlékét meg akarjuk őrizni, és büszkék vagyunk rá. Ha egy ilyen szobrot ellopnak egészen egyszerűen a közterekről, akkor büszkeségünkben érezzük magunkat megbántva, adott esetben, ha netán egy vallási tárgyú szoborról lenne szó, akkor pedig hitünkben érezzük magunkat megbántva. Ezek a morális károk egyszerűen felbecsülhetetlenek.

Az az anyagi kár sajnos felbecsülhető, amelyet magánszemélyeknek és vállalkozásoknak okoznak - adott esetben komplett városrészek internetforgalmát, telefonforgalmát megbénítva - kábellopással. Az ebben a városrészben dolgozó emberek, vállalkozások konkrét anyagi kárt szenvednek el amiatt, hogy tevékenységüket nem tudják olyan módon folytatni, amilyen módon egyébként az üzleti élet ezt megkívánná. És azokban az esetekben, amikor a színesfémlopás biztonsági berendezéseket károsít meg, ezekben az esetekben, ahogy már az expozéban is utaltam rá, emberi életeket is veszélyeztet a tolvaj.

(12.10)

Egyetértés van tehát a közéletben, az önkormányzati szövetségben, az Országgyűlésben, a kormányban a tekintetben, hogy szigorú szabályokat kell bevezetni annak érdekében, hogy ennek véget vessünk, és az ezzel kapcsolatos károkat a jövőben minimalizáljuk, lehetőség szerint akadályozzuk meg. Az eddigi vita és a módosító indítványok összességükben ezt a szándékot tükrözték.

Engedjék meg, hogy néhány felvetésre reagáljak. Nyitottak vagyunk annak a módosító indítványnak a támogatására, amely pontosítja a fémkereskedelmi anyag fogalmát, annak érdekében, hogy a károkozókat tetten érjük, őket megbüntethessük, ugyanakkor a szabályozás ne rójon felesleges terheket a fémeket gyártó vállalkozásokra.

Megítélésem szerint azok a jobbító szándékú módosító indítványok is támogatásra érdemesek, amelyek a begyűjtésre és a természetes személyektől átvett anyag tárolására vonatkozóan fogalmaznak meg pontosításokat, illetve a fém tárolásának az idejét szabályozzák a benyújtott javaslathoz képest anélkül, hogy az elérni szándékozott cél, a szigorítás veszélybe kerülne.

A mai részletes vitában is előkerült a korhatár kérdése; engedjék meg, hogy így leegyszerűsítsem ezt a kérdést. Egyetértünk abban, indokolt, hogy 16 éven aluliaktól ne vehessen át kereskedő színesfémet, ugyanakkor azt is indokoltnak tartom, hogy pontosítsuk - és ne öntsük ki a fürdővízzel együtt a gyermeket is -, s én is elképzelhetőnek tartom, hogy az iskolák fémgyűjtési, hulladékgyűjtési akciókba bekapcsolódjanak. Nyilván nem lenne érdemes ezt a környezetbarát tevékenységet korlátozni.

Ugyancsak egyetértek annak a módosító javaslatnak a tartalmával, amelyik szakképesítési kötelezettséget írna elő ennek a törvénynek a szövegében is. Egyébként szeretném megjegyezni, hogy más törvényekben megfogalmazott szabályok rögzítenek ilyen irányú kötelezettséget.

Az a szigorítás is megfontolandó, amely arra irányul, hogy a fémkereskedelmi tevékenységet végző kereskedő a jogellenesen szerzett anyag felajánlása esetén a hatóságot értesítse, ellenkező esetben a hatóság visszavonhatná az engedélyt. Ezt egy módosító indítvány megítélésem szerint helyesen tartalmazza.

Tisztelt Ház! Az is fontos - s erre irányuló módosító javaslatokat is adtak be képviselőtársaim -, hogy a törvényjavaslat ugyanakkor biztosítson kellő időt a felkészülésre, hiszen egy olyan új szabályozásról van szó, amelynek bár a céljával mindnyájan egyetértünk - a hozzászólásokból legalábbis ez derült ki -, ugyanakkor az alkalmazására kellő felkészülési időt biztosítani kell, hiszen ilyen típusú jogszabály a korábbiakban nem volt.

Külön is szeretném megköszönni az Országgyűlés gazdasági és informatikai, valamint környezetvédelmi bizottságának a támogatását részint a módosító indítványok megvitatásában, részint a benyújtásában, amivel a törvényt gazdagították, és azt a benyújtotthoz képest - amennyiben az Országgyűlés így fogadja el - jobbá fogják tenni. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat által megcélzott szabályozás az Európai Unió Bizottsága felé is feltételez kötelezettségeket, amely kötelezettségeknek úgy kell megfelelnünk, hogy a módosító indítványokról történő szavazást követően az egységes szövegű törvényjavaslatot benyújtjuk az Európai Unió Bizottságának, amivel egy úgynevezett notifikációs eljárás veszi kezdetét. Reméljük, ez a notifikációs eljárás lehetővé teszi, hogy a törvényjavaslat zárószavazására a tavaszi ülésszakon kerüljön sor, a notifikáció eredményének az ismeretében.

Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Köszönöm az aktivitásukat, köszönöm azt a szándékot, amely egységes volt, még ha a módosító indítványok szövegében ez a szándék különbözőképpen is tükröződött. Kérem, hogy a módosító indítványokat és a notifikációs eljárás végén a zárószavazás során a törvényjavaslatot szavazataikkal is támogassák.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön az írásos változathoz képest egy jelentős ponton megváltoztatta interpellációjának a szövegét, de kivételesen örülök ennek a változtatásnak, ezért válaszolok rá. Írásos interpellációjában egészen nyilvánvaló módon összekeverte a támogatást az önerővel. Örülök neki, hogy szóbeli előadásában ezt a tévedését kiigazította. Engedje meg ezek után, hogy az immár helyesen feltett kérdésekre válaszoljak. (Zaj, közbeszólások.)

Az Új Magyarország fejlesztési tervben a kis- és közepes vállalkozások támogatása eredetileg is meghaladta a 20 százalékot. Ön jól tudja, hogy a kis- és közepes vállalkozások érdekében a gazdasági válság nyomán jelentős átcsoportosításokat hajtottunk végre. Ezen átcsoportosítások fő kedvezményezettjei éppen az ön által is szorgalmazott kis- és közepes vállalkozások. Így örömmel jelenthetem önnek is, hogy a 2009. és 2010. évi programok átcsoportosításai révén mintegy 111 milliárd forinttal több jut gazdaságfejlesztésre, mint a korábbi keretösszegek szerint. Ez az átcsoportosítás elsősorban arra a legnépszerűbb pályázati formára került meghatározásra, amely a gépbeszerzéseken keresztül eddig is igen népszerű fejlesztési lehetőségeket biztosított a kis- és közepes vállalkozások számára. Az átcsoportosítások révén a gazdaságfejlesztési operatív programok megfelelő keretösszegében a megítélt támogatási összeg - a december 31-ei adatok szerint - 73 százalékban kis- és közepes vállalkozásoknak jutott.

Képviselő úr szóbeli interpellációjában kérdezte a támogatások maximális lehetséges arányát. Az immár helyesen feltett kérdésre elmondom, hogy elmentünk az Európai Unió által lehetővé tett maximális támogatási arányig. Ez azt jelenti, hogy a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségi településeken a korábbi 50 százalékos támogatás 70 százalékra emelkedett a mikro- és kisvállalkozások és 60 százalékra a középvállalkozások esetében. Valamennyi régióban az Unió által lehetővé tett maximális támogatásokat biztosítottuk. Megjegyzem, az Unió pontosan szabályozza, hogy az egyes régiók fejlettségi szintjük szerint milyen maximális támogatásokra jogosultak.

Ami pedig az egyéb lehetőségeket illeti: szeretném tájékoztatni arról - ha már az elmúlt hetekben nem értesült róla -, hogy beindítottuk az Új Magyarország kis- és középvállalkozói hitelprogramot, ami 50 milliárd forint keretösszegig jelent kedvezményes kamatozású kölcsönt, beindítottuk a forgóeszköz-hitelprogramot, ami a vállalkozások tevékenységének bővítéséhez nyújt szintén kedvező kamatozású forgóeszközhitelt 140 milliárd forint keretösszegig. S azt is beindítottuk, pontosabban elrendeltük, hogy a vállalkozások a megítélt uniós pályázati támogatások esetében a jövőben, de már a jelenben is 40 százalékos, de legfeljebb 300 millió forint összegű előleghez jutnak.

Úgy vélem, képviselő úr, ezek a változások is biztosítják és bizonyítják, hogy a kormány elkötelezett a kis- és közepes vállalkozások támogatása terén. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! Idefele jövet a rádióban hallottam egy interjút, amelyben a Reformszövetség anyagának egyik készítője válaszolt a riporter kérdéseire. Egyik kérdés egyébként pontosan így szólt - ezt ön is feszegette hozzászólásában -, van-e a Reformszövetségnek hatástanulmánya az általa elkészített anyag társadalompolitikai hatásai tekintetében, amelyre a megkérdezett úgy válaszolt, hogy egyelőre ilyen nincs, de dolgoznak ennek a hatástanulmánynak az elkészítésén.

Őszintén sajnálom, hogy elnök asszony kétféle mércével mér, egyik esetben, mikor a Reformszövetség anyagáról van szó, társadalmi hatástanulmányok nélkül is sietve kész támogatni ezt a csomagot, ugyanakkor, egy hete, mikor az ország miniszterelnöke kifejtette a legfontosabb kérdésekben a stratégiai irányokat, a megteendő intézkedések legfontosabb elemeit, akkor ön ugyanilyen hatástanulmányt hiányol. Arra kérem, elnök asszony, hogy mindkét esetben egyforma mércével mérjen.

Még egy dologra szeretném elnök asszonyt kérni: ha a miniszterelnököt vagy bárki mást idéz egy vitában, akkor idézze pontosan azt, amit elmondott. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr a Reformszövetség anyagáról nem mondta, hogy az anyag dermesztő. Szó szerint azt mondta, hogy ez az anyag gazdaságpolitikai hatásait tekintve imponáló, társadalompolitikai hatásait tekintve pedig dermesztő. Ez fontos különbség.

(13.30)

Különösebb hatástanulmány nélkül megállapítható ugyanis, hogy dermesztő lenne társadalompolitikai hatásként egy olyan intézkedés, amely megszüntetné a 13. havi nyugdíjat. Azt is könnyű kiszámítani, hogy milyen hatása lenne a nyugdíj előtt álló korosztályokra a nyugdíjkorhatár 65 évre történő emelése, pontosabban annak a viszonylag gyors ütemben történő emelése. És annak a hatását is könnyű kiszámítani, nem kell hozzá sok számolás, hogy tudjuk, mit jelent a nyugdíjasok számára, hogyha bevezetjük vagy bevezetnénk a Reformszövetség által javasolt indexálást, amely lényegében a nyugdíjak reálértéken való befagyasztását jelentené.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Arra kérek minden parlamenti frakciót és minden képviselőt, aki itt a tisztelt Ház padsoraiban helyet foglal vagy éppen a környéken tartózkodik, hogy ezekről a javaslatokról érdemben vitatkozzunk. Természetesen, amikor ezekből a javaslatokból törvény lesz, akkor a kormány pontosan teszi majd a dolgát, a törvényjavaslat egyes elemeihez, ahogy kell, a szükséges hatástanulmányt benyújtja. Fontos ez a hozzáállás mindnyájunk részéről, mert a tét nagy: egy konkrét válságban vagyunk, ennek a válságnak kell a mindnyájunkra nézve dermesztő hatásait ellensúlyozni, és eközben kell olyan lépéseket tenni, amelyek a válságból való kilábalásban is segítenek, de főleg abban segítenek, hogy az ország, a gazdaság versenyképessége a kilábalás közben javuljon.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! Teljesen egyetértek az interpellációjában megfogalmazott követelményrendszerrel. Az építőiparban, és ebben nincs vita az öt parlamenti párt, illetve a kormány és a parlamenti pártok között, sok tekintetben tarthatatlan helyzet alakult ki. A tarthatatlan helyzet azért alakult ki, mert abban az árversenyben, ami általában a megrendelőnek jó, általában a piacnak jó, az építőipari vállalkozók, fővállalkozók egy része olyan eszközöket alkalmazott, ami eltér a fair play szabályaitól.

Nem tudjuk bizonyítani a szándékosságot, de szemmel látható, hogy többen úgy nyertek el megbízást fővállalkozóként, hogy ha előre nem is voltak tisztában azzal, hogy ezen az irreálisan alacsony áron nem lehet teljesíteni a feltételeket, a következmény mégis az lett, hogy alvállalkozók sokasága hoppon maradt, nem jutott a pénzéhez, mert a fővállalkozó, amikor a saját részét már megkapta, az alvállalkozókat nem fizette ki. Ennek a fair playtől eltérő gyakorlatnak véget kell vetni. Ebben segít bennünket az, hogy az építőipar és a kormány között, nevezetesen a tárcánk között hetek óta, sőt hónapok óta tárgyalások folynak ennek a helyzetnek az elkerüléséről. De ennél több is történt. Közben az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága keretén belül egy albizottságot hoztak létre, amely pontosan az építőipart sújtó válságelemek következményeinek felszámolásáról, a válság hatásainak enyhítéséről szólt.

Most néhány konkrétumot szeretnék elmondani. Szándékunkban áll, hogy azoknál a tendereknél, ahol követlen vagy közvetett módon az állam a megrendelő és a kiíró, kiszűrjük az irreálisan alacsony árat. Ne lehessen olyan áron elnyerni egy megbízást, mint mondjuk, a legjobb ajánlatot tevő cég, amelyről mindenki tudja a szakmában, hogy ilyen áron kellő műszaki tartalommal ez a beruházás nem építhető meg. Ez az első, amit konkrétan tenni kívánunk. Már megtettük, erről elnök asszony is értesülhetett, éppen annak érdekében, hogy minél gyorsabban jussanak a vállalkozók a pénzükhöz, megemeltük az uniós támogatással megvalósított beruházások előlegének felső határát. Úgy gondoljuk, hogy igenis söprögetni kell a tágabb értelemben vett államnak, beleértve az önkormányzatokat is, a saját háza táján is, ugyanazok a szerződési feltételek vonatkozzanak rá, mint a piaci versenyben részt vevő cégekre. Magyarán, ha megrendelőként, megbízóként nem fizetnek, ugyanúgy késedelmi kamatot kelljen fizetniük, mint bárki másnak. Ne legyen monopolhelyzet, ne élhessenek vissza azzal az erővel, hogy ők kivitelezőkként tetszés szerinti időben fizetnek a fővállalkozónak.

Nagyon fontos, hogy egy pozitív listát hozzunk létre a megbízható vállalkozókról, akik betartják a fair play szabályait. Szeretném megemlíteni, elnök asszony, hogy ugyanakkor a kidolgozandó szakmai javaslatok egy részében nincs nézetazonosság az építőipart képviselő szervezetek körében sem, hogy milyen fedezetkezelő intézményt hozzunk létre, milyen konstrukcióval. Erről még további tárgyalások szükségesek. Még egyszer mondom, még a szakmán belül sincs ezekben jelenleg nézetazonosság, miközben a parlamenti pártok ez ügyben, úgy látom, közös nevezőn vannak.

És végül, de nem utolsósorban kérem elnök asszony megértését, ebben az ügyben a gazdasági bizottság még nem fejezte be a munkát, illetlenség lenne a részemről olyan tényekkel előállni, amely tényeket a gazdasági bizottságnak kell a kormánnyal együtt előállítani. Erre vállaltunk kötelezettséget. Köszönöm szépen megértő türelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Asszony! Az ön által vázolt súlyos probléma sajnos Diósgyőrben nem az első eset. Ha visszatekintünk ennek a gyárnak több tulajdonossal is a közelmúltban megvalósult történetére, akkor szembetűnő, hogy a rendszerváltozás után különböző tulajdonosokkal ez a gyár immáron harmadszor kerül csőd közeli helyzetbe. Először 2000 márciusában rendelték el csőd miatt a felszámolást, ekkor egy új tulajdonos vette át a céget. Sajnos úgy tűnik, ez sem hozott megoldást a problémára. 2003 márciusában szintén újabb csőd és egy felszámoló szervezet a történet következő állomása. 2009 februárjában pedig szintén újabb csődhelyzetet jelentett be a cég.

Meg kell jegyeznem, hogy Káli Sándor polgármester úr helyben egy válságstábot hozott létre. Ennek a problémakezelésre alakult stábnak tagjai a városi közgyűlésben részt vevő frakciók, így a Fidesz is. A képviselő asszonynak személyesen is módjában áll bekapcsolódni a probléma megoldásába. Ugyancsak lépett a szociális és munkaügyi miniszter, aki Szabó József személyében, az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ főigazgatójának személyében egy miniszteri megbízottat nevezett ki a válsághelyzet kezelésére.

Azt kell mondanom önnek, hogy a cég együttműködése nélkül, a cég menedzsmentjének együttműködése nélkül borzasztó nehéz a cég problémáján segíteni, hiszen helyettük nem lehet megoldani ezt a válságot, de lehet nekik segítséget nyújtani abban, hogy ez a válsághelyzet elkerülhető legyen. Hiszen ha csak a BorsodChem példáját nézzük, akkor világos, hogy a kormánynak konkrét segítési szándékán túl anyagi lehetőségei is vannak a segítségre. Ehhez viszont az adott cég menedzsmentjének együtt kell működnie a kormánnyal. Ez a BorsodChem esetében így történt. Sajnos, ezt nem mondhatom el a DAM menedzsmentjéről. E cég vezetése előzetesen semmilyen kormányzati segítséget nem kért. Ennek ellenére felajánlottuk, hogy szakmai befektető bevonásával - ameddig lehetséges - közreműködünk e válsághelyzet feloldásában, e válsághelyzet elhárításában.

Azt kell mondanom önnek, hogy ehhez a DAM vezetésének, a menedzsmentnek konkrét intézkedési tervet kell kidolgoznia, ezt a munkát senki más helyettük nem végezheti el, hiszen az adófizetők forintjáról van szó. Ahhoz, hogy érdemben megítélhető legyen a cég helyzete, és hogy milyen kormányzati segítséggel tud kilábalni a bajból, az csakis úgy képzelhető el, ha a konkrét cég konkrét menedzsmentje ebben legalább annyira partner, hogy a saját elképzeléseit és helyzetelemzését, ha már kormányzati segítséget nem kér, leteszi az asztalra. Mind ez idáig ez sajnos nem történt meg.

Azt kell ezért önnek mondanom, hogy amennyiben a cég vezetése hajlandó arra, hogy a kormánnyal együttműködve kilábaljon ez a cég a válságból, a bajból, akkor a kormányzat a maga eszközeivel, a hazai és az uniós szabályok adta kereteken belül ugyanúgy kész a segítségnyújtásra, mint ahogy ezt a BorsodChem esetében tette.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Rosszul tudja, a gazdasági bizottság nem a kormány helyett dolgozik, már csak két okból sem. Először is az a nyitó javaslatsor, amely a gazdasági bizottságban kialakult, nem más, mint az a problémahalmaz, amelyet a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter az építésügyi szakma képviselőivel folytatott tárgyalásai eredményeképpen már letett az asztalra. Már csak azért sem dolgozik az albizottság a kormány helyett, mert ebbe az albizottságba szakértőt delegáltunk szakállamtitkári szinten. Szakállamtitkár úr a munka egész folyamata alatt a bizottság rendelkezésére állt.

Szeretném tájékoztatni képviselő urat, hogy mindaz, amit a kormány a saját hatáskörében eddig megtehetett, azt már megtette. Ilyen intézkedések közé tartozik például az, hogy az államigazgatásban késedelmi kamatot vezettünk be a lánctartozások visszaszorításának érdekében: 2009. április 1-jétől az uniós fejlesztési projektek, beruházások kapcsán, 2009. július 1-jétől pedig minden önkormányzati, állami megrendelés esetén.

Szeretném képviselő urat tájékoztatni, bár szerintem ezt ön pontosan tudja, hogy azt a fedezetkezelői rendszert, amelyet az albizottság és ezután a bizottság is felvett a megoldandó, kidolgozandó elképzelések sorába, szintén a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium dolgozott ki és tett le az asztalra, mint egy olyan javaslatot, amely a lánctartozások kiküszöbölésére egy jó eszköz lehet.

Kérem válaszom szíves tudomásulvételét. Köszönöm szépen a figyelmüket.

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által említett probléma és valószínűleg az építőipar problémáinak többsége nem a körbetartozás, hanem a lánctartozás problémakörébe tartozik. Szeretném tájékoztatni arról, hogy az uniós támogatások esetében a jövőben kizárjuk a közlekedési operatív program pályázatain való továbbindulásból azt a céget vagy cégeket, amelyik vagy amelyek bizonyítottan és jogtalanul nem fizetnek ki pályázaton alvállalkozót.

Szintén szeretném a képviselő urat tájékoztatni arról, hogy az irreálisan alacsony árú ajánlatok vizsgálatára is kidolgoztunk egy elképzelést, amely tartalmazza az építőipari rezsiárak ágazati meghatározására is a javaslatunkat. Ettől is azt reméljük, hogy ezek a lánctartozások visszaszoríthatóak lesznek a jövőben. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, ezeket a lánctartozásokat építőipari cégek, nem fair játékot űző építőipari cégek okozzák más cégeknek. Ezt kell visszaszorítanunk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szatmáry Kristóf átadja az iratot Burány Sándornak.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! "Jót s jól, ebben áll a nagy titok" - idézhetnénk az uniós projektek esetében is. Ugyanis az uniós támogatási rendszer, tekintettel arra, hogy közpénzeket használ fel, uniós közpénzeket és a Magyar Köztársaság közpénzeit, olyan programcsomag, amelyben megkövetelhető, hogy mindazok, akik ebben a fejlesztési programban részt kívánnak venni, azok ne csak jót akarjanak, de ezt a jót jól is készítsék elő, jól is csinálják.

Képviselő úr pontosan idézte szándékainkat, amikor beszámolt róla, hogy a korábbi 13 kiemelt projektterv esetében, amelyek összértéke mintegy 30 milliárd forint, valóban a kormány ezeknek a pénzeknek az átcsoportosításáról döntött. Ezen projektek zöme olyan, ahol a projektgazda - és ez nem a kormány, nem feltétlenül a kormány, hanem a beruházás kezdeményezője - nem tudta teljesíteni az eredeti vállalást, vagy a vállalást teljesíteni tudná, de az eredeti tervekhez képest jóval magasabb áron.

Szeretném tájékoztatni a Magyar Köztársaság Országgyűlését arról, hogy összesen 335 darab különösen fontos, kormánydöntést igénylő úgynevezett kiemelt projekt megvalósítása zajlik, ezek előkészítése folyik jelenleg is. Ezek közül vontunk vissza 13-at a fent említett általános okok miatt. Általában - ez még nem az ön által felvetett projektre vonatkozik - elmondható, hogy ezeken a pénzeken nem lehet úgy ülni, hogy közben a projektgazda semmit nem csinál.

(9.10)

Nem lehet akarni önmagában csak az uniós pénzt, akarni kell, sőt, csinálni kell azokat a programokat, amelyek lehetővé teszik azok értelmes felhasználását is. Azoknál a projekteknél, ahol ez valamilyen oknál fogva nem lehetséges, igenis kötelességünk olyan célokat találni, ahol ezek a pénzek eredményesebben használhatók fel az ország érdekében. Ezért döntöttünk úgy, hogy alapvetően a kis- és középvállalkozások támogatására, válsághelyzet közepette a támogatásukra csoportosítunk át nagyon komoly mértékben pénzeket. Szeretném megemlíteni, hogy versenyszféráról van szó, a kis- és középvállalkozások adják a magyar munkahelyek mintegy 65-70 százalékát.

Az ön által idézett projekt esetében ez egy módszertani előkészítés lett volna, és a közép-magyarországi operatív programból tervezték finanszírozni. Szeretném elmondani, hogy ilyen célra ebből az európai alapból, amely a közép-magyarországi operatív program finanszírozására szolgál az Európai Unióban, pénz nem folyósítható.

A másik probléma az, hogy önmagában az előkészítés a mi megítélésünk szerint semmit nem ér, ha hozzá kapcsolódó infrastrukturális beruházás nem jön létre. Tehát egy olyan digitalizációt előkészíteni módszertanilag, amit nem követ egyébként olyan gépbeszerzés, olyan infrastrukturális átalakítás, olyan beruházás, ami ezt konkrétan kivitelezhetővé teszi, megkérdőjelezhető cél.

Nem feltétlenül, sőt egyáltalán nem mondom ezzel azt, hogy önnek abban nincs igaza, hogy a kulturális digitalizáció nem egy hasznos cél. Azonban én azt javaslom, hogy a jövőben - hiszen az elvi lehetőség megvan arra, hogy ez a digitalizáció megvalósuljon - olyan projekttervet kell elkészíteni, ami egyszerre biztosítja nemcsak a módszertani előkészítést, hanem a konkrét megvalósítást is, és olyan európai uniós alapból kívánjuk finanszírozni ezt a fajta projektet, amelyet az uniós jogszabályok egyébként meg lehetővé tesznek.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan indítvány fekszik most az Országgyűlés asztalán, amely indítvány célkitűzéseiben széles körű konszenzus van kialakulóban. A kormány, a benyújtó képviselők, az építésügyi szakma képviselői egyetértenek abban, hogy egy olyan speciális ágazatról van szó, amely ágazatot a jelen általános válság nehezebb helyzetbe hozta az átlagosnál, és amely ágazat kezelése olyan eredményeket is hoz, hozhat, amelyek túlmutatnak e nemzetgazdasági ágazat lehetőségein és problémáin.

A legfontosabb dolog tehát, amit szeretnénk leszögezni, hogy a kiindulópontok tekintetében összhang van az előterjesztő képviselők - egyébként több párthoz tartozó képviselők - és a kormány között. Egyetértünk Baráth képviselő úr azon indítványával is, hogy ezeket a javaslatokat érdemes a továbbiakban különböző munkacsoportok keretében tovább finomítani és cizellálni. Azért is fontosnak tartjuk ezt az előterjesztést, mert úgy véljük, hogy mindaz a törekvéshalmaz, amelyre az előterjesztők javaslatot tettek, összhangban van és jól egészíti ki a kormány azon intézkedéseit, amelyeket eddig megtett.

Szeretném kiegészítésképpen elmondani, képviselő úr részben már utalt is rá, hogy éppen az építőipar segítése érdekében - bár nem csak az építőiparon segít - döntött úgy a kormány, hogy az uniós támogatással megvalósuló beruházásokhoz az előlegek összegét, arányát megemeli. Ugyancsak az építőipar érdekeit szolgálja elsősorban az a döntés, amely arról rendelkezik, hogy az állam szereplőinek késedelmes fizetés esetén ugyanúgy késedelmi kamatot kell fizetniük, mint a gazdasági szereplőknek. Ezt különösen fontosnak tartom hangsúlyozni, hiszen egy olyan időszakban, amikor az építőiparon belül az egyik legnagyobb probléma a lánctartozások kialakulása és ennek következtében alvállalkozók nehéz helyzetbe kerülése, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ilyen lánctartozás egyszerűen ne alakulhasson ki. Fontos, hogy ennek már a kiindulási pontjánál intézkedéseket hozzunk. Ilyen kiindulási pont, hogy amikor akár egy önkormányzati intézmény, akár valamelyik konkrét települési önkormányzat, akár az állam valamelyik háttérintézménye a megrendelő, akkor erre a megrendelőre ugyanazok a követelmények, következmények vonatkozzanak, mint egyébként a piacgazdaság bármely szereplőjére.

Ugyancsak szeretném hangsúlyozni annak jelentőségét, hogy a kormány szakmai szervezetek javaslatainak figyelembevételével létrehozott egy úgynevezett építésipiac-portált. Ennek a honlapon elérhető tájékoztatási formának a lényege az, hogy valamennyi uniós fejlesztési lehetőség, építőipart érintő fejlesztési lehetőség, illetve a közbeszerzések kiírásait tartalmazza területi bontásban, különböző bontásokban, lényegében heti frissítéssel, ha úgy tetszik, naprakészen, éppen annak érdekében, hogy az építőipar vállalkozásai - legyenek ezek nagyvállalkozások vagy kisvállalkozások - pontosan tudják, hogy ha mondjuk, iskolafelújítási munkákban lehetnek érintettek, akkor ilyen felújítási munkák uniós pályázati kiírások következtében az országban mely településeken várhatók és mely hónapokban.

Ugyancsak az építőipar helyzetét könnyíti az, hogy ebben az évben a már meghozott uniós fejlesztési döntések következtében mintegy 1800 milliárd forint megrendelésre számíthat az építőipar. Ez az összeg nagyon komoly összeg, az építőiparnak egy gyengébb gazdasági évben összesen van ennyi megrendelésállománya. Tehát ez a pluszmegrendelés, amely ebben az évben már meghozott döntések következtében biztosan az építőipar rendelkezésére áll, kitesz önmagában is egy gyengébb évet. De önmagában még ez az 1800 milliárd forint nem biztos, hogy elegendő lenne, ezért döntöttünk úgy - és ezt a döntésünket már meg is valósítottuk -, hogy ezeknek a beruházásoknak, ennek az 1800 milliárd forint értékű beruházáscsomagnak az időbeli ütemezése és területi ütemezése szintén hozzáférhetővé vált a szakma képviselői, akár az érdeklődők számára is.

Nagyon fontos, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében - erről az előbb már szóltam -, hogy az építőiparban ne alakulhassanak ki lánctartozások. Ugyanakkor ezen a területen is nagyon fontos a már létező javaslatok további finomítása, hiszen ami első ütemben megfelelőnek látszott, az nem biztos, hogy valamennyi szereplő számára javaslatként elfogadható lesz.

Szeretnék utalni e helyütt arra, hogy az albizottsággal történő konzultációk, az építőipari szakmával történő konzultációk alapján jó lehetőségként kínálkozik Magyarország számára is az úgynevezett Treuhand intézményrendszerének bevezetése. Ez Európában elsősorban a német nyelvterületen kínál olyan fedezetkezelési lehetőséget, amely az uniós országokban már bevált gyakorlat, amely biztosít kivitelezőt, fővállalkozót és alvállalkozót egyaránt, és amely intézmény fontosabb elemeinek átvétele Magyarországon is egy európai színvonalú szabályozását tenné lehetővé a beruházásoknak, és egy olyan garanciát is nyújtana egyúttal, amely garancia az alvállalkozók számára is kellő mértékű garancia lehetne.

Ugyanakkor azt kell mondanom önöknek, hogy ennek a javaslatnak a fogadtatása az építőiparban vegyes. Vannak olyan építőipari szervezetek, amelyek más formában szeretnék a lánctartozás problémáját kezelni, és nem feltétlenül ezzel a módszerrel értenek egyet. Ezért azt javaslom, hogy ne egy konkrét formához ragaszkodjunk, hanem nézzük meg az összes olyan lehetőséget, amely a lánctartozás problémáját képes kezelni Magyarországon.

Egy szó mint száz, a kormány úgy értékeli ezt a kezdeményezést, hogy a kormány törekvésével összhangban egy jó lehetőséget kínál arra, hogy itt az Országgyűlésben és az Országgyűlés falain kívül az építőipari szakma képviselőivel közösen határozzuk meg azokat a tennivalókat, amelyek egy olyan optimális halmazt jelentenek, ami ebben a helyzetben Magyarország lehetőségeit, a költségvetés lehetőségeit figyelembe véve a legoptimálisabban szolgálja a kitűzött célokat. Hogy milyen részletes javaslatokat tegyünk ezen belül, úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat kiindulópontként erre mindenképpen alkalmas, és ahogy ez már elhangzott különböző albizottságokban, ez a határozati javaslat a továbbiakban finomítható, és ebben a munkában a kormány kész részt venni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Magyarország számára (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) a mozgástér adott akkor, amikor válságkezelésről beszélünk. Magyarország az elmúlt években hihetetlen erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az államháztartás hiányát elviselhető mértékűre csökkentse.

Pontosan ezért és nemzeti valutánk védelmében a magyar kormány nem járhatja azt az utat, mint a nála gazdagabb, nagy gazdasággal rendelkező európai országok, hogy a keresletet a költségvetési hiány feltornázásával próbálják meg élénkíteni. Magyarországnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy ilyen költségvetési keretek között fordítsa a lehető legtöbb pénzt a válság kezelésére. Ilyen körülmények között logikus lépés volt, hogy elsősorban az uniós források közötti átcsoportosítással és az uniós források időbeni átcsoportosításával válaszoltunk ezekre a kihívásokra.

Most, a képviselő úr kérdésére válaszolva, elmondhatom, hogy az ön által is említett 1400 milliárd forintból már több mint 560 milliárd forintnyi támogatás érhető el, ezek egy része vissza nem térítendő támogatás, ezek egy része pedig pénzügyi természetű támogatás.

Hadd kezdjem a támogatások egyik legnépszerűbb formájával, az automatikus pályázattal, hiszen ez mindössze négyhetes pályázati forma, hiszen február 15-én tettük lehetővé az ezen való részvételt, és akár 50 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz is juthatnak az igénylők, nagyon rövid, mindössze 3-4 hét átfutási idejű elbírálási folyamattal. Az eddigi adatok biztatóak, több mint 2 milliárd forintot igényeltek a hazai kis- és középvállalkozások.

Ha már a pénzügyi eszközökről beszéltem az előbb, meg kell említenem a kedvezményes hiteleket is, és ezen belül hadd emeljem ki, frakcióvezető-helyettes úr, azt a mintegy 140 milliárd forint keretű forgóeszközhitelt, amely segíti a cégeket a mindennapi, a válság miatt nehezedő működésük finanszírozásában és fenntartásában. Ezeket a pénzügyi eszközöket a mai napig több mint 1100 mikro-, kis- és középvállalkozás vette igénybe, és az általuk lehívott összeg meghaladja az 5,5 milliárd forintot. Azt is e helyütt szeretném elmondani, tisztelt frakcióvezető-helyettes úr, hogy a korábbi 25 százalékról 40 százalékra emeltük az előleg lehívható összegét, amelyet a nyertesek a szerződés aláírása után megkaphatnak.

Fontos szerepe van a támogatásokban a munkahelymegtartó támogatásoknak is. Sajnos azt kell mondanom önnek, hogy ez is egy népszerű forma, örülnék, ha ez kevésbé lenne népszerű, de az első 6 milliárd forintos keret hetek alatt kimerült, jelezve ennek a támogatási formának a szükségességét.

Jelenleg egy másik 10 milliárdos keretre pályázhatnak hasonló feltételekkel a bajba jutott cégek, illetve már készenlétbe helyeztünk egy 30 milliárd forintos összeget uniós támogatásokból is; amint szükség lesz rá, ezt azonnal elő tudjuk állítani.

Említette frakcióvezető-helyettes úr az információt is, az információ gyorsaságát. Több mint százezer vállalkozáshoz juttattuk el a támogatási formákról szóló levelet, együttműködve természetesen a kereskedelmi és iparkamarákkal és más szakmai szervezetekkel. Szintén az információt szolgálja, hogy annak az 1800 milliárd forintnyi építőipart érintő fejlesztésnek a konkrét adatait honlapon tettük hozzáférhetővé annak érdekében, hogy az ebben potenciálisan érdekelt vállalkozások naprakész információkhoz jussanak.

Végül meg kell említenem a térségi válságkezelő programot, amely elsősorban az elbocsátással sújtott kisebb térségeknek, kistérségeknek nyújt túlélési lehetőséget. Arra kérem frakcióvezető-helyettes urat is, rajta keresztül az MSZP-frakciót, de a parlament valamennyi frakcióját és képviselőjét, hogy annak érdekében, hogy a válság negatív hatásait a lehető legkisebb mértékre szorítsuk vissza, működjünk közre. Lehetnek közöttünk politikai ellentétek, de úgy gondolom, a válságkezelés ezeket a politikai ellentéteket részben félre kell hogy tegye.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban. - Szórványos taps az SZDSZ soraiban.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak! - hölgyet nem látok a képviselők között. Szeretném, ha különválasztanánk két dolgot: az egyik a határozati javaslat parlamenti vitája és ennek időszükséglete, a másik pedig azok a tennivalók, amelyek az építőipar érdekében szükségesek.

Szeretném elmondani önöknek, hogy a munka nem összesen annyiból áll, hogy itt az Országgyűlésben erről vitatkozunk; ahogyan Szaló Péter szakállamtitkár úr is konkrét segítséget nyújtott - nemcsak információkkal - az albizottság munkájához, és ez a munka azóta sem szünetel, párhuzamosan folyik a parlament vitájával. Ebben a munkában több minisztérium is részt vesz, hiszen olyan komplex kérdésekről van szó, amelyek érinthetik a költségvetést, érinthetik a jogalkotást, érinthetik magától értetődően a gazdasági tárcát, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumot, ezért több tárca bevonásával nagyon is konkrét intézkedéscsomagok, rendelettervezetek készülnek. Ezek akár még az országgyűlési határozati javaslat zárószavazása előtt elkészülhetnek.

Szeretnék ehhez még egy dolgot hozzátenni a félreértések elkerülése végett: nincsenek új időszámítások a politikában. Nagyon sok tekintetben a gazdasági tárca tudott dolgozni azokból a javaslatokból, amelyek még Kóka miniszter úr idején készültek el a tárcánál.

(18.50)

Én persze most az Országgyűlésnek nem tudom azt elmondani, hogy meddig leszek államtitkár a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumban. Azt tudom mondani, hogy az a munka zajlik, és mindezek eredménye áprilisban is továbbvihető lesz, hiszen a kormány egyetlen pillanatra sem szünetelteti a tevékenységét, egyetlen tárcánál sem függesztettük fel a munkát; ellenkezőleg, minden munkát felgyorsítottunk. Akárhogy is alakul a helyzet április közepén, ennek a munkának az eredményei beépíthetőek lesznek.

Abban persze az önök megértését kérem, hogy vannak olyan kérdések, amelyek önállóan nem dönthetők el. Kár most itt külön vitatkozni mindazokról a kérdésekről, amelyeknek költségvetési kihatásuk van, hiszen egy olyan helyzetben, amikor a parlament egésze már egymással is vitatkozva és más-más megközelítést használva azon dolgozik, hogy a nagyobbik problémát elhárítsuk - azt az általános világgazdasági válságot, amely Magyarországot sem kerülte el -, ennek a válságkezelő lépéssorozatnak nyilvánvalóan csupa-csupa olyan intézkedés lesz a következménye, amelyek elsőrendűen, első helyen érintik az államháztartás bevételeit és kiadásait, valamint a főösszeg kérdését. Természetesen az utóbbit úgy, hogy az egyenlegét tekintve változatlan maradjon; a hiány nem nőhet ebben a helyzetben, félreértések elkerülése végett. Ezért az külön nem ítélhető meg, hogy ennek a határozati javaslatnak azon pontjai, amelyek akár az áfacsökkentésre vonatkoznak, akár az adózás rendjéről szóló törvény megváltoztatásával, költségvetési kihatással is járhatnak, nyilván ezekről a kérdésekről a későbbiekben kell majd úgy beszélnünk, amikor már ismertek a nagy egész ezzel kapcsolatos számai.

De akárhogy is, az biztos, hogy az építőiparral történő tárgyalások után, amelyeket a tárca kezdett és amelyet örvendetes módon folytatott a Fidesz is az építőipar képviselőivel, ami egyébként üdvözlendő módon testet öltött egy közös, több parlamenti párt - tulajdonképpen mind az öt parlamenti párt - frakciójának albizottságbeli és gazdasági bizottságbeli munkájában, ez a munka nem hiábavaló. Lehet, hogy a Házszabály és a Ház menetrendje a határozati javaslat zárószavazását olyan időre tolja ki, ami a türelmetlenebbeknek már túl késő, de biztosíthatom önöket, hogy a kormány ezalatt nemcsak azt a tevékenységet végzi, hogy egyébként képviselőivel részt vesz államtitkári szinten a parlament vitájában. Az illetékes tárcák ezeken a javaslatokon dolgoznak, és nagy örömömre szolgálna, ha néhány héten belül ezeknek a javaslatoknak a konkrét eredményeivel képviselő hölgyek és urak - remélem, akkor már hölgyek is lesznek az Országgyűlés patkójában a vita során - megismerkedhetnének.

Még egyszer tehát: függetlenül attól, hogy közöttünk az egyes megközelítésekben van vita, annak - még egyszer - örülök, örömömnek adok hangot, hogy képesek vagyunk közösen gondolkozni, még akkor is, ha egyes részletkérdésekben a megoldást másképp ítéljük meg. Nem nagy tragédia ez, hiszen a részletkérdések tekintetében - mint ahogy ezt múltkor is mondtam -, például a fedezetkezelő intézmények kialakításában nincs szakmai nézetazonosság az építőipar egyes szakmai és érdekvédelmi szervezetei között sem. De ez nem tragédia. A lényeg az, hogy valamilyen formában az építőiparral kapcsolatos tevékenységeket el tudjuk kezdeni, az építőipar helyzetén tudunk javítani. Ennek a javításnak azért nem elhanyagolható része a már említett 1800 milliárd forint. Ez az 1800 milliárd forint úgy kerül felhasználásra, hogy az ezzel foglalkozó honlapokon ennek időbeli, pénzbeli, térbeli lebontása naprakészen követhető és figyelhető.

Ez egyelőre még csak információ, azon kell dolgoznunk, hogy minél előbb ezekből konkrét megrendelés legyen. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen az érdeklődését általában és konkrétan is. Jól tudja a képviselő úr, valóban, az adott lehetőségekhez képest elsősorban az uniós források bevonásával minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy elsősorban a kis- és középvállalkozások ebben a nehéz időszakban különböző módon vissza nem térítendő, illetve visszatérítendő támogatásokhoz jussanak. Az elmúlt hetekben a különböző pénzügyi konstrukciók, hitelkonstrukciók, garanciakonstrukciók kerültek előtérbe, pontosan azért, mert a korábbi vissza nem térítendő támogatások után ebben a válság sújtotta helyzetben, amikor a bankok hitelnyújtási gyakorlata a korábbihoz képest is merevebbé vált, ezek a konstrukciók különösen fontossá váltak. Csak példaként megemlítve az intézkedéseinket, a mikrohitelekhez történő hozzájutást a feltételrendszerek enyhítésével, a futamidő tíz évre történő meghosszabbításával, a felvehető összeg 10 millió forintra történő növelésével igyekszünk támogatni, ha pedig a mikrohiteleken túl megnézzük a kis- és középvállalkozások számára elérhető hiteleket, beruházási hiteleket, itt is tízéves futamidő esetén a felvehető összeg 10 és 100 millió forint összeghatárok között mozog, és még sorolhatnám a különböző garanciális konstrukciókat.

A konkrét kérdésére válaszolva, tény és való, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytatunk az említett cég kérelmével kapcsolatban. E tárgyalásoknak még nem értünk a végére, képviselő úr. A türelmét kérem abban, hogy jelen pillanatban ez ügyben eredményt hirdetni itt az Országgyűlés falai között még nem tudok.

(15.50)

Elsősorban annak a kérdésnek a megvizsgálása lesz ebből a szempontból perdöntő, hogy az a készfizető kezességvállalás, amely ehhez a konstrukcióhoz szakmailag szükséges, ágazati vagy állami támogatási szempontból nem minősül-e tiltott állami támogatásnak. Ez lesz ebben a kérdésben a perdöntő.

Köszönöm szépen a figyelmet.

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, egy kicsit nehéz volt a szemkontaktust tartani egy rövid kormányegyeztetés miatt, ami itt az ülésteremben zajlott.

Minden olyan esetben, amikor egy vállalkozás megmenthető, amikor egy vállalkozás munkahelyeit megóvhatjuk, az összes törvényes eszközt figyelembe véve ezen fogunk fáradozni; eddig is ezt igyekeztük megtenni. A kormány az elmúlt időszakban külön stábokat hozott létre annak érdekében, hogy ha kell, cégenként egyedileg megvizsgálva a konkrét lehetőségeket és a cég konkrét helyzetét, döntünk különböző támogatási konstrukciókról.

Köszönöm szépen a figyelmet.

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány támogatja a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az szokták mondani, hogy egy fecske nem csinál nyarat, én mégis azt szeretném, ha egyetlen fecske is nyarat tudna csinálni. Értem ez alatt azt, hogy Magyarországon a hazai közéletben, itt a parlamentben sajnos merőben szokatlan, hogy egy határozati javaslatot ilyen széles körű konszenzus hozzon létre, mint ahogy ezt tapasztalhattuk az építőipar helyzetét javítani szándékozó, tegnap elfogadott országgyűlési határozati javaslat esetében. Ez a széles körű konszenzus kiterjedt a szakma képviselőire, kiterjedt az öt parlamenti pártra, kiterjedt magára a kormányra is.

Ennek a konszenzusnak szerencsére voltak előzményei, hiszen a kormány már maga is dolgozott azokon az intézkedéseken, amelyeket annak érdekében kívánunk foganatosítani, hogy az építőipar helyzete sokkal jobb legyen, mint amilyen helyzetben jelenleg ez az ágazat található. Ezeket a tárgyalásokat, ezeket a folyamatokat erősítette fel, egészítette ki roppant szerencsés módon az öt parlamenti párt által benyújtott határozati javaslat tervezete, amelyet végül is tegnap fogadott el a tisztelt Ház. Nagyon örülnék, ha a válságkezelésben más területeken is ki tudna alakulni ez a fajta egyetértés, ha az ország közéletében vállalkozók, a vállalkozók szakmai szervezetei, a kamarák, az Országgyűlést alkotó pártok, frakciók és a kormány félre tudna tenni egyéb politikai ellentéteket annak érdekében, hogy a válságot eredményesen tudjuk kezelni. Akárhogy is lesz ez a jövőben, én minden képviselőnek, minden frakciónak köszönöm, amennyiben hozzá tud járulni eredményesen a negatív hatások enyhítéséhez. Ennyit a fecskéről, képviselő úr.

A konkrét tartalomról. Az építőipar, ahogy ön is elmondta, valóban sajátos ágazat, sajátos helyzetben van, és egy olyan ágazatról van szó, amelynek megsegítése munkahelyek ezreinek, százezreinek megmentését, megóvását szolgálja. Ennek az ágazatnak a megmentése érdekében több intézkedés már megtörtént, és a határozati javaslat nyomán ilyen intézkedések még a közeljövőben is várhatóak. Az egyik ilyen, nagyon fontos intézkedés egy megrendeléscsomag, 1800 milliárdnyi megrendelésre számíthat a következő két évben, az idén és jövőre az építőipar. Ezek uniós fejlesztéshez kötődő beruházások.

(9.10)

Ebben a műfajban 314 darab támogatási szerződés köttetett eddig 1200 milliárd forint értékben, tehát az első eredmények már megvannak. Azért, hogy minél gyorsabban elérkezzenek a hírek az ágazathoz, ennek érdekében létrehoztunk egy úgynevezett "építési piac" portált, amelynek naprakész adataiból az érintettek figyelemmel kísérhetik, az ország mely településén számíthatnak iskolafelújításra, útépítésre, bármely olyan megrendelésre, közbeszerzési eljárás kiírására, amely az építőipar számára konkrét megrendeléseket támaszt.

Azt is szeretném elmondani a tisztelt Háznak és a képviselő úrnak, hogy a bürokratikus szabályok enyhítésével is szeretnénk lendületet adni ennek az ágazatnak. Az engedélyezési eljárások lényeges egyszerűsítésére tettünk eddig is javaslatot, és a közeljövőben benyújtjuk azokat a javaslatokat, amelyek ennek az eljárásnak a gyorsításáról, egyszerűsítéséről szólnak, annak érdekében, hogy minél előbb kezdődhessék meg a konkrét beruházás, ne legyen hosszú az út az első ötletektől a jogerős építési engedély megszerzéséig és ezt követően a beruházás megvalósításáig.

Végül, de talán elsősorban a legfontosabb, hogy szüntessük meg, szorítsuk vissza a lánctartozást, amely az építőiparban kialakult. Ennek első elemeként az államra is kötelező és szigorú szabályokat vezettünk be, legyen szó önkormányzati intézményről vagy bármilyen kormányintézményről; ezentúl a megrendelések után pontosan fizetniük kell a közintézményeknek is, amennyiben ezt nem teszik, ugyanúgy késedelmi kamatot kötelesek fizetni, mint a vállalkozók a megkötött szerződések késedelmes teljesítése esetén. Ennek érdekében dolgoztuk ki a "Biztos kéz" programot, amely egy olyan fedezetkezelői rendszer létrehozását fogja eredményezni, ami Magyarországon a jövőben meg tudja akadályozni a lánctartozás kialakítását.

Még egyszer köszönöm a tisztelt Ház együttműködését ennek a határozati javaslatnak az elfogadásában.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdésében jelzett problémában az kétségtelenül igaz, hogy ez a tevékenység - részletezni fogom az okokat - valóban jelentős szigorításon ment keresztül. De szerencsére az nem igaz, hogy ezeknek a termékeknek az árusítását a rendelet megtiltaná. A szigorítás olyan természetű, hogy a játékszerek és kozmetikai termékek árusítását üzlethez köti. Ugyanakkor szeretném azt is elmondani önnek, tisztelt képviselő úr, hogy az ünnepi és alkalmi vásárokon üzlethez kötöttség nélkül is szabad ezeknek a termékeknek a forgalmazása. Általános tilalomról és vásárfiák betiltásáról nem beszélhetünk, szigorításról viszont igen.

Mi tette szükségessé ezt a szigorítást? Ezt a szigorítást az tette szükségessé, hogy - mint az a tisztelt Ház előtt is ismert - az elmúlt időszakban a gyermekjátékok biztonságával kapcsolatban komoly problémák merültek fel, igen jelentős az illegálisan forgalmazott játékok aránya is. A kozmetikumoknál pedig sajnos nagy arányban találtak és találnak a hatóságok hamisított, illetve illegálisan beszerzett termékeket.

(16.10)

Úgy gyermekeink biztonsága, mint egészségünk védelme indokolja, hogy ezen a területen a korábbiakhoz képest rendet tegyünk. Ezen indokok alapján döntött úgy a kormány, hogy a rendeletet módosítja.

Azt is el kell mondanom a képviselő úrnak és a tisztelt Háznak, hogy széles körű egyeztetés előzte meg a rendelet megalkotását. Ezen az egyeztetésen a szakmai szervezetek és a kamarák, valamint az érdekképviseletek vettek részt, és éppen a kamarák tettek javaslatot e két termékkör forgalmazásának ilyetén szigorítására, korlátozására. Az egyeztetések lezárását követően természetesen az Európai Bizottság több mint három hónapos notifikációs eljárására is szükség volt. Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor a kereskedőknek mintegy öt hónapos felkészülésre volt lehetőségük. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Utoljára, képviselő úr, még azt szeretném elmondani, hogy természetesen keressük azokat a jogi megoldásokat, amelyek a készletek értékesítését lehetővé teszik.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Ha jól vettem ki Bencsik képviselő úr szavait, magával a törvényjavaslattal és a zárószavazáshoz benyújtott módosító indítványokkal kapcsolatban nincs szakmai kifogása, és a Fidesz-frakció nevében támogatásáról biztosította őket. Jelzem, hogy a kormány ezt a szándékot üdvözli. Arra kérem a tisztelt Házat, mint ahogyan a törvényjavaslat tárgyalása során is, a zárószavazást megelőzően a módosító indítványok tekintetében is törekedjen a konszenzusra, és kérem, hogy a módosító indítványokat, valamint zárószavazáson a törvényjavaslatot a tisztelt Ház támogatni szíveskedjék. Köszönöm szépen.

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az Állami Számvevőszéknek a költségvetési és a zárszámadási törvénytervezetekhez készített véleményét a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal minden - hangsúlyozom: minden - esetben figyelembe vette, és a megállapítások, észrevételek alapján intézkedési tervet dolgozott ki, és ezt a felügyelő miniszterek jóváhagyásával tette. Ezek végrehajtása hozzájárult az intézmény megalakulását követően felmerült kezdeti működésbeli bizonytalanságok felszámolásához, a számviteli és működési folyamatok fejlesztéséhez. Az előrelépést az Állami Számvevőszék jelentései is tartalmazzák, mindez olvasható is.

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pályázati folyamatait a hivatal az Állami Számvevőszék észrevételeire is figyelemmel folyamatosan fejleszti. A döntéshozatal a jogszabályi előírásokkal összhangban a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács által jóváhagyott eljárásrendeknek megfelelően történik. Megjegyzem, a döntéshozatallal kapcsolatosan peres eljárásra nem került sor.

Az elmúlt évek során tett intézkedések következtében folyamatosan fejlődött a hivatal és az alap működése, a legutóbbi jelentősebb fejlődést az Innovációs Alap felhasználásáról szóló kormányrendelet 2008. évi módosítása jelentette, amely elősegítette a beragadt kifizetések felgyorsítását. Emellett a hivatal még a Molnár Károly tárca nélküli miniszter úr által elindított, általunk is támogatott program alapján folyamatosan dolgozik a szerződéskötések, az elszámolások és a pénzforgalom felgyorsítása érdekében. Ennek eredményeképpen az Innovációs Alap kifizetései a 2007. évi mintegy 32 milliárd forintról közel 45 milliárd forintra növekedtek 2008-ban.

Tisztelt Képviselő Úr! A hivatal ma is törvényesen és a közvélemény számára átlátható módon látja el az Innovációs Alap működtetését. A folyamatok gyorsítása mellett az átláthatóság erősítése fontos feladat, ezért a belső és a külső szabályzatok továbbfejlesztését kértük a hivatal vezetésétől. Folyamatban van a pályázati és értékelési rendszer továbbfejlesztése, a világ fejlett országainak legjobb példáit figyelembe véve, amely a hivatal honlapján mindenki számára elérhető lesz.

Végezetül, képviselő úr, néhány számot: a költségvetési törvény benyújtott tervezete szerint a kormány 2010-ben 20 milliárd forint összegben biztosítana költségvetési támogatást az Innovációs Alap működéséhez, amelynek eredményeként 43 milliárd forint kifizetés lesz teljesíthető jövőre.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem válaszom elfogadását. (Taps az MSZP soraiban.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a 768/2008/EK számú határozattal összhangban tartalmazza a termékek meghatározott forgalmazási követelményeknek való megfelelőségét, az értékelő szervezetekre vonatkozó követelményeknek és a tevékenység végzése engedélyezésének törvényi szintű szabályozását.

Az EK-határozat teremti meg az Európai Unió belső piacán a termékek megfelelőségértékelésének egységes követelményét és eljárásrendszerét. Ennek következtében szükséges a hazai eljárás EK-határozatban foglalt előírások szerinti újraszabályozása az új törvény megalkotásával. A jelenleg hatályos, a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló kormányrendelet kiadása óta bekövetkezett jogszabályi változásokra tekintettel az eddig működő rendszer alapvető újragondolást igényelt, mivel egyes szabályozási elemekről csak törvényi szinten lehet rendelkezni.

Az egységes szabályozási szint érdekében a törvényi szinten történő szabályozás az indokolt. Így például a szabályozás egyes elemei közül a megfelelőségértékelési tevékenység végzésére való kijelölés tartalmilag engedélyezési eljárás, amit előírni, alapvető feltételeit megállapítani törvényben vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendeletben lehet. A megfelelőségértékelő szervezetnek az általa a tevékenységével összefüggésben okozott károkért való felelősségéből eredő követelések fedezésére felelősségbiztosítási szerződéssel kell rendelkeznie. Szerződéskötési kötelezettséget ugyancsak törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott jogszabály rendelhet el.

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény értelmében személyes adat kezelését törvényben kell elrendelni, így az engedély iránti kérelem tartalmi elemei közül a személyes adatok megkövetelését ezen a törvényi szinten kell megtenni. A végrehajtási szabályozáshoz szükséges jogalkotási felhatalmazásokat is a törvényben kell megadni. A törvényjavaslat ebből következően, az uniós szabályozással összhangban a kérelmező szervezet alkalmasságának és felkészültségének igazolására két lehetőséget kínál: egyrészt akkreditálási okiraton alapuló kijelölésre, amely egy gyorsabb, egyszerűsített engedélyezési eljárást jelent, másrészt az akkreditálás okirat nélküli engedélyezési eljárás lefolytatására, amely azonban költségesebb és hosszabb időtartamú.

A törvényjavaslat értelmében a jogilag szabályozott területen kijelöléshez, bejelentéshez kötött megfelelőségértékelési tevékenység jogerős engedély alapján végezhető. Az eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény előírásai vonatkoznak.

Az eljárást a törvényjavaslat szerinti felhatalmazás alapján készülő kormányrendeletben meghatározott kijelölő hatóság folytatja le. Az eljárás kérelemre indul, amely kérelmet Magyarországon bejegyzett jogi személy nyújthat be. A kérelmezőnek szigorú követelményeknek kell megfelelnie, így különösen a terméktől és a termék vonatkozásában érintett gazdasági szereplőktől való függetlenségi követelménynek.

(13.10)

A törvényjavaslat szerint a kijelölő hatóság látja el a kijelölt szervezet tevékenységének felügyeletét, rendszeresen hatósági ellenőrzést végez, a javaslat a kijelölt szervezetnek pedig évenkénti jelentéstételi kötelezettséget ír elő.

Mindezeken túl a törvényjavaslat több hatályos törvény jogtechnikai módosítását tartalmazza, valamint az egyes termékek sajátosságaiból következően a megfelelőségértékeléshez kapcsolódó különös követelmények és eljárások szabályozására, az érintett miniszteri rendeletek megalkotására ad felhatalmazást.

Tisztelt Ház! Az új törvényjavaslat elfogadásával olyan szabályozás jön létre, amely összhangot teremt az uniós szabályozás és a hazai jogrendszer között. A javaslat elfogadásával a megfelelőségértékelő szervezetek kijelölési eljárása egységessé, egyszerűbbé, jogilag rendezetté válik, amely teljes mértékben illeszkedik az uniós követelményekhez.

Kérem, hogy a törvényjavaslatot vitassák meg és fogadják el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Dr. Józsa István tapsol.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a 765/2008/EK számú európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban módosítja a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló törvényt.

Az uniós rendelet célja, hogy a tagállamokban különböző rendszerekben működő akkreditálást egy egységes, átfogó közösségi szabályozás keretei közé illessze. Ez ugyanis elősegíti a tagállamok között a megfelelőségértékelő szervezetek azonos szintű felkészültségét, ami ilyen módon az általuk kiadott tanúsítványokra és vizsgálati jelentésekre is érvényesülne, illetőleg szolgálná a szervezetek, egymás iránti kölcsönös bizalmuk megerősítését. A hatályos törvény jórészt megfelel az EK-rendelet szabályozásának, így annak csak rövid terjedelmű módosítása szükséges.

A törvényjavaslat legfontosabb módosítása a Nemzeti Akkreditáló Testület feletti törvényességi felügyelet megváltoztatása. Az EK-rendelet alapján a tagállamoknak kötelezettségük a nemzeti akkreditáló testületeknél rendszeres ellenőrzést tartani és szükség szerint a megfelelő intézkedéseket megtenni. A hatályos törvény szerint a Nemzeti Akkreditáló Testület felett az ügyészség gyakorol általános törvényességi felügyeletet. Ez azonban mindössze a jogszabályoknak való megfelelés általános vizsgálataira terjed ki. Az EK-rendelet ugyanakkor kifejezetten szakmai törvényességi felügyelet gyakorlását állapítja meg a tagállamoknak a nemzeti akkreditáló testületeik vonatkozásában.

Az EK-rendelet a törvényességi felügyeletet és az azzal járó ellenőrzési feladatot a tagállamok állami apparátusa számára állapítja meg, és nem az attól független szervként működő ügyészségnek. Ezért indokolt, hogy a Nemzeti Akkreditáló Testület feletti törvényességi felügyeletet 2010. január 1-jétől a gazdaságpolitikáért felelős miniszter gyakorolja. A törvényességi felügyelet módosulása a Nemzeti Akkreditáló Testület működésében nem okoz változást, mivel a törvényességi felügyelet a testület egyes akkreditálási eljárásaira továbbra sem terjed ki.

A törvényjavaslatban meghatározott törvényességi felügyelet szabályai szerint a gazdaságpolitikáért felelős miniszter legalább évente ellenőrzi a Nemzeti Akkreditáló Testületet. Az ellenőrzés során az ahhoz szükséges adatok, dokumentumok bekérhetőek, valamint szükség esetén helyszíni ellenőrzés is lefolytatható. Amennyiben az ellenőrzés során jogsértés kerül megállapításra, és a testület működésének törvényességét az ellenőrzés során megállapított határidőn belül sem állítja helyre, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter bírósághoz fordul. Jogsértés esetén tehát nem a miniszter, hanem a bíróság dönt, így a testület köztestületi jellegéből adódó függetlensége nem sérül.

A törvényjavaslat tartalmazza továbbá azon szükséges módosítások átvezetését, amit elsősorban az akkreditálási eljárás egyszerűsítése, átláthatóbbá tétele indokol, valamint az akkreditálással kapcsolatos díjrendelet felhatalmazó rendelkezésének pontosítását.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat elfogadásával olyan szabályozás kerülhet megalkotásra, amely megteremti az összhangot az uniós szabályozás és a hazai jogrendszer között. Megvalósul az EK-rendeletnek a Nemzeti Akkreditáló Testület működésének megfelelő szakmai ellenőrzésére vonatkozó előírása is azáltal, hogy az akkreditálás szabályozásáért feladat- és hatáskörrel rendelkező gazdaságpolitikáért felelős miniszter látja el a testület törvényességi felügyeletét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom benne, hogy az általános vitáról döntő bizottsági ülésen tapasztalható hangulat és az a tény, hogy az ellenzék nem ellenezte mereven a jogszabály, a törvény megalkotását, előrevetíti, hogy egy konszenzusos törvény születhet meg rövidesen. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot vitassák meg és fogadják el.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.)

(13.20)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Pontosan idézte az Unió irányelveit, valóban az energiahatékonyság javítása az Unió egyik legfontosabb célkitűzése, és éppen ezért az Unió rendeleti szinten, tehát minden tagállamban kötelező és közvetlenül alkalmazandó módon írja elő, hogy a nem irányított fényű háztartási lámpáknak fokozatosan meg kell felelniük a környezetbarát tervezés követelményeinek.

Semmilyen információnk nincs arra vonatkozóan, hogy ezeknek a lámpáknak bármilyen egészségkárosító hatásuk lenne. Felhívom a képviselő asszony figyelmét - és őszintén remélem, hogy sem az ön, sem az én egészségem nem forog veszélyben -, hogy itt az Országgyűlés üléstermében évek óta használjuk ezeket az izzókat, sőt egy kimutatás szerint 2007-ben több százezer forint megtakarítást ért el az Országház ezen a téren. Őszintén remélem, hogy ez nemcsak forintban mérhető, és nemcsak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében mérhető hatás, hanem semmilyen más vonatkozásban viszont nincs mérhető hatása annak, hogy bármelyikünk egészségét károsítaná.

Az ön által feltett kérdésre pontosan azt tudom válaszolni egyébként, hogy kísérleteket végezni ezekkel az izzókkal nem szükséges, ugyanis pontosan az az EU-rendelet, amely alkalmazásukat előírja, azt is kötelezően előírja, hogy ezeknek a termékeknek csak a megfelelőségértékelési eljárás lefolytatását követően, az úgynevezett CE-jelöléssel ellátva hozható forgalomba bármilyen változata. Mindez az eljárás biztosítja, hogy a kereskedelmi forgalomba nem kerülhetnek egészségkárosító lámpák.

Remélem, válaszomat elfogadja, és remélem, hogy ezeknek a lámpáknak, miközben környezetbarátak, és ebből a szempontból hatásuk vitathatatlan, semmilyen egyéb aggasztó egészségkárosító hatásuk nincs.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Interpellációjában említette, hogy nincs új a nap alatt. Nos, bizonyos vonatkozásban valóban nincs, hiszen az ön által kifogásolt személyek egyikét, Molnár Lajos lányát 1998-ban pályázat útján Chikán Attila, az önök egykori minisztere már kinevezte egy állásra Párizsba. Úgy látszik, az illetőnek van olyan szakértelme, hogy két kormány bizalmát is bírta.

Az interpellációjából nem teljesen derült ki számomra, hogy azt a gyakorlatot kifogásolja-e, hogy kormánytagokhoz köthető embereket neveznek állami állásba, vagy pedig azt kifogásolja, hogy a választások előtti évben kerül erre sor. Nos, akkor szeretném felfrissíteni az ön emlékezetét. 2000-ben hetekig téma volt az Orbán-kormány egyik miniszterének, Torgyán úr és családtagjainak karrierje. Csak emlékeztetőül: a Malév Rt. igazgatótanácsába az akkori Fidesz-kormány a menyét delegálta. Torgyán úr nászura, Hingyi László a Honvédelmi Minisztérium tanácsadója lett. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Válaszolj!) Nászasszonya pedig a Szerencsejáték Rt. felügyelőbizottságának tagja. (Zaj. - Közbekiáltások a Fidesz soraiból: Ez a válasz? - Válaszolj!) Az az utazási iroda, ahol pedig a miniszter úr fia dolgozott, kizárólagos jogot kapott arra, hogy a földművelésügyi tárca utazásait szervezze. És szeretném emlékeztetni képviselő asszonyt arra is, hogy az MTI tulajdonosi testületének alelnöke szintén a Kisgazdapárt elnökének fia lett. A sort még folytathatnám. (Közbekiáltás a Fidesz soraiból: Sukoró!)

Ha az a kérdése tárgya, hogy vajon a választások előtti évben szabad-e egy kormánynak kinevezéseket foganatosítania, akkor szeretném az ön emlékezetébe idézni, hogy 2002 márciusában Orbán Viktor, akkori miniszterelnök 271 főtisztviselőt és 107 főtisztet nevezett ki. (Felzúdulás és közbeszólások a Fidesz soraiból: Mellébeszél!) Majd a leköszönő kormányfő áprilisban utolsó intézkedéseinek egyikeként újabb 27 főtisztviselőt és 43 főtisztet nevezett ki. (Felzúdulás az MSZP soraiban.) Az ő bérezésükre a választás két fordulója között mintegy 908 millió forintot csoportosítottak át akkor.

Ami pedig a szakdiplomatákat érinti: 2003 óta tiszta, átlátható pályáztatási rendszert vezettünk be, a külgazdasági szakdiplomaták álláshelyeit nyílt pályázat útján, a szakmai elvárások megjelölésével a nyomtatott sajtóban, valamint a minisztérium és az ITDH honlapjain is közzétéve hirdeti meg tárcánk. A szakdiplomata személyére a pályázatot követően a miniszter tesz javaslatot a külügyminiszternek.

Kérem válaszom elfogadását, köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Csak röviden szeretnék reagálni az általános vitában és a részletes vitában elhangzottakra. Elöljáróban szeretném megköszönni a gazdasági és informatikai bizottság munkáját úgy az általános vita, mint a módosító javaslatok tárgyalása során, és külön is szeretném kiemelni Józsa István képviselő úr tevékenységét, akinek külön is köszönöm a törvényjavaslat tárgyalása során kifejtett tevékenységét. Mindketten - úgy értem, a kormány is és a képviselő úr is - olyan kompromisszum kidolgozásán fáradozik, amely világossá teszi, hogy a törvényességi felügyelet nem jelent egyúttal összeférhetetlenséget is, hiszen a törvényességi felügyeletet ellátó miniszter közvetlenül szavazati joggal nem vesz részt a testület közgyűlésén. Hogy pontosan milyen szövegszerű változatban tudjuk ezt a célt a jog nyelvére is lefordítani, ebben köszönöm az eddigi fáradozásokat.

Bízom benne, hogy a törvényjavaslat zárószavazásán, a kompromisszum kidolgozását követően az Országgyűlés egyhangúlag támogatni tudja a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Egyvalamit fontos rögtön az elején leszögeznem. A képviselő úr által említett bódék építésére az építtetők csak ideiglenes jelleggel és kártalanítási igény kizárásával kaptak engedélyt. Erről egyébként maguk az érintettek nyújtottak be bizonyítékot a közigazgatási peres eljárás során.

0.20)

Képviselő úr figyelmét másodszor szeretném arra felhívni, hogy Magyarország demokratikus jogállam, így amennyiben az a képviselő úr álláspontja, hogy jogellenes lépés történt, megvan ennek a jogorvoslati lehetősége. Kérem, akkor forduljon az illetékes hatóságokhoz.

Az ügy megítéléséhez még a következő információk állnak rendelkezésre. 150 kereskedővel 2005-ben bontott szerződést a város. A 150 kereskedő közül 13 ezt a döntést nem vette tudomásul, és egy pereskedés indult. A bíróság ugyanakkor jogerősen kimondta, hogy jogszerű a szerződésbontás, és jogszerű a működési engedélyek visszavonása. Természetesen míg a terület a városé, addig a bódék ingóságnak minősülnek, amihez a tulajdonosoknak joguk van.

Az egyezkedési eljárásban Szeged város önkormányzatának illetékes bizottsága ugyanakkor sokallotta azt az összeget, amit ezekért a bódékért, faházakért kértek, információink szerint mintegy 35-40 millió forintról van szó ingóságonként.

Azt szeretném még elmondani, hogy ezen a területen Szeged város önkormányzata egy uniós támogatással megvalósuló piacfejlesztést szeretne végrehajtani mintegy 1,2 milliárd forint értékben. Úgy gondolom, a városnak érdekében áll, és az ott élőknek is érdekükben áll, nem csak az önkormányzatnak, hogy minél előbb egy korszerű, minden európai szempontnak megfelelő intézmény alakulhasson ott ki.

Még egyszer szeretném hangsúlyozni az információk kiegészítésével képviselő úrnak azt, hogy amennyiben bármilyen jogsértést tapasztalt, kérem, forduljon az illetékes hatóságokhoz.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Meglehetősen sajnálatos számomra, hogy képviselő urat rosszul tájékoztatták, ugyanis kérdéseiben egymástól független cégeket és településeket kevert össze, amelyeknek semmi közük nincs a sávolyi beruházáshoz. Ezért megpróbálok önnek úgy válaszolni, hogy a tények tények maradjanak.

Múlt év november 6-án ön azt nyilatkozta, hogy - idézem - hazánkba érkezik a világ legnézettebb motoros versenye, ami - ismét idézem - az egész térség számára óriási lehetőséget jelent. Ezzel, képviselő úr, tökéletesen egyetértek.

A mintegy 52 milliárd forintból megépülő beruházás közel 800 új munkahelyet teremt. Lényeges kérdés, hogy mibe kerül mindez az államnak.

(16.30)

Egyrészt van egy minden évben fizetendő licencdíj, másrészt a kormány 2009 októberi döntése értelmében a beruházó állami garanciát kap legfeljebb 15,3 milliárd forintnyi hitelének 80 százalékára. A megépülést követően tehát egy 20,64 milliárd forintos ingatlan és a további vagyoni fedezet biztosítja majd a hitelt, amely kiegészül az állami kezességvállalással.

Az ön által említett könyvvizsgálói jelentés szerint a beruházó által megcélzott üzleti teljesítmény elérése kihívást jelenthet a lebonyolító menedzsment számára. Ezzel szemben nem azonosítható olyan tényező, amely a jelenlegi ismereteink szerint kizárná a projekt megvalósíthatóságát. A futam megrendezéséhez szükséges központi költségvetési forrás 2019-ig a turizmusért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezetében biztosítva van. Szintén a kapcsolódó kérdésre mondanám el, hogy a versenydíj fedezete nem része a Magyar Turizmus Zrt. jövő évi költségvetésének, az ugyanis már a turisztikai célelőirányzat 2009. évi maradványában rendelkezésre áll.

Tisztelt Képviselő Úr! Igazat adok önnek még egy dologban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy a parlament Házszabálya által rendelkezésünkre bocsátott idő nem elegendő valamennyi kérdésének megválaszolására. Kérem, amit elmondtam, azt fogadja el.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a Ganz-Röck története megérdemli a figyelmet, most már nem először napirenden kívüli hozzászólás keretében foglalkozunk a cég helyzetével és a megoldási lehetőségekkel. Mint képviselő úr bizonyára tudja, a kormány ebben az időszakban is, a nehéz körülmények ellenére is mindent megtesz annak érdekében, hogy lehetővé tegyük a nehéz helyzetbe került vállalkozások megmentését és a munkahelyek megtartását. A kormánynak ugyanis minden vállalkozás fontos. Ezért is fordítottunk az uniós források mellett mintegy 16 milliárd forintnyi hazai forrást is a munkahelyek megtartására.

A képviselő úr által említett társaság gondjai azért folyamatos törődést igényelnek. Jelenleg ugyanis komoly tőkehiánnyal küzd, ráadásul az elmúlt években jelentős hitelterheket halmozott fel. A kereskedelmi bankok mellett jelenleg az Eximbank mint állami bank is jelentős mértékben hitelezi a Ganz-Röcköt. Fontosnak tartom kiemelni azért, hogy ez utóbbi továbbra is vizsgálja a jelenlegi kitettség átütemezésének lehetőségét.

A rendelkezésünkre álló információk szerint a cég üzleti tervét nagyrészt a külföldön végzett fővállalkozói tevékenységre alapozza. Elképzeléseit az ebből a tevékenységből származó árbevétel és nyereség tudná fedezni. A társaság ugyanakkor fővállalkozói tevékenysége vonatkozásában csupán ajánlatokat tudott számunkra bemutatni, konkrét megrendelésállományt azonban egyelőre nem. A támogatás mindenképpen szükséges lenne, hogy a társaságnak tényleges megrendelésállománya és ez által árbevétele legyen. Ha ez teljesülne, lehetne továbblépni, és lehetne mire alapozni ezt a támogatást. Ennek érdekében a Magyar Fejlesztési Bank folyamatosan egyeztet és tárgyal az említett céggel. Ebben az ügyben előrelépés, hogy a Magyar Fejlesztési Bank kiadott egy indikatív finanszírozási ajánlatot, amelyre most a tulajdonosoknak kell válaszolni.

Tisztelt Képviselő Úr! Megerősítem, változatlanul érdekeltek vagyunk a társaság nehéz helyzetében a megsegítésre, ugyanakkor ez a dolog két fél akaratán is múlik, az is szükséges, hogy a társaság és annak tulajdonosai szintén mindent megtegyenek, ami jelen helyzetben csak elvárható. Még egyszer: nem győzöm hangsúlyozni, a kormány ebben az ügyben is segíteni akar.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy néhány gondolattal kiegészítsem, illetve reflektáljak az ön által elmondottakra.

Ha a számokról beszélünk, akkor meg kell említenem, hogy az idei év első tíz hónapjában a Balaton kereskedelmi szálláshelyein mintegy 1,1 millió vendég összesen 3,9 millió vendégéjszakát töltött el. Ahogy az a válság hatásaként várható volt, a tavalyi évhez képest idén a belföldi turisták körében még népszerűbb a magyar tenger. Ennek köszönhetően 2009. október végéig a balatoni szállodák átlagos szobakapacitás-kihasználtsága az országos átlagnál kedvezőbben alakult.

Idén január és október között az országos átlagtól eltérően a Balatonnál kismértékben növekedtek a kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételei. Az összesen bruttó 19,8 milliárd forint szállásdíjbevétel többsége a belföldi turistáktól származott.

Tisztelt Képviselő Úr! A országos területfejlesztési koncepcióban a Balaton-térség fejlesztése - amely országos jelentőségű integrált fejlesztési egység - a középtávú célok között szerepel. A térség fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok kijelölése a Balaton Fejlesztési Tanáccsal közösen történt. Eszerint a Balaton térségére kitűzött középtávú cél a tartós versenyképesség - ezen belül a fenntartható fejlesztés, ezen belül a turisztikai versenyképesség - megteremtése. Így az akciótervi időszak térségbe érkező forrásait kiegészítik a hazai területfejlesztési források is, amelyek a Balaton Fejlesztési Tanáccsal megkötött együttműködési megállapodások keretében voltak a térségben elérhetők, elsősorban önkormányzatok, kisvállalkozások, civil szervezetek, valamint közbiztonságot szolgáltató szervezetek számára. Így a 2008-ban biztosított hazai forrás mintegy 190 millió forint, míg 2009-ben összesen 600 millió forint volt, mely további 227 millió forinttal egészült ki, elsősorban a balatoni kistelepülések szennyvízkezelési programjának megvalósítása elősegítésére.

Ezeket a forrásokat az Új Magyarország fejlesztési terv Balaton Kiemelt Üdülőkörzetbe irányuló forrásai is kiegészítették, sőt ezek meghatározóak voltak. Ezek közül kettőt emelnék ki: az úgynevezett attrakciófejlesztésre, látványosságok fejlesztésére összesen 10,5 milliárd forint áll rendelkezésre, az úgynevezett TDM-szervezetek fejlesztésére pedig közel 3 milliárd forint.

Ezekkel a számokkal az ön által elmondottakat szerettem volna kiegészíteni, illetve ennyiben reagálni is kívántam rá.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Többről tudom önt biztosítani, mint empátia, hiszen a kormány eltökélt abban, ahogy korábban is, hogy ha bajba került cégeknek segítséget lehet nyújtani, természetesen a közpénzek felhasználására vonatkozó szigorú feltételek között, akkor ezt a segítséget a maga részéről kész megadni. Információim szerint ennek megfelelően a társaság jelenleg is tárgyalást folytat a Magyar Fejlesztési Bankkal, illetve a Magyar Fejlesztési Bank kibocsátott egy indikatív finanszírozási ajánlatot. Az MFB-finanszírozás ugyanakkor csak abban az esetben lehetséges, amennyiben a társaság teljesíteni tudja az indikatív ajánlatban támasztott finanszírozási feltételeket.

Szeretném kiemelni, hogy mind az MFB segítségének, mind az MFB mögötti kormánygarancia megadásának feltétele, hogy az megfeleljen a hatályos jogszabályi előírásoknak. A hitel megtérülésének tehát biztosítottnak kell lennie, illetve a garancia mögé olyan fedezetet kell felmutatni, amely garantálja a jogszabályok szerinti megfelelő megtérülést. A megfelelő árbevétel, illetve szerződésállomány biztosítása természetesen a társaság menedzsmentjének és tulajdonosainak feladata. Ennek hiányában a társaság nem tudja kitermelni a hitelterheket, amelyeket most vállalna. Ebben az esetben nem is lenne biztonságos a társaság hitellel való finanszírozása. A társaság tulajdonosainak ebből következően felelős tulajdonosi magatartást kell tanúsítaniuk a céggel szemben. Ugyanakkor a tárgyalások folynak.

Abban bízom én is, képviselő úr, a kormány nevében, hogy a cég menedzsmentje kellő biztosítékokat tud letenni ezeken a tárgyalásokon, a menedzsment és a kormány közös erőfeszítéseinek eredményeképpen a Magyar Fejlesztési Bank szigorú feltételek mellett, a közpénzek felhasználásának szabályait figyelembe véve, meg tudja adni azt a hitelt, amely biztosítja a bajba jutott cég átmeneti nehézségeinek orvoslását és ebből következően a dolgozók tartós munkáját és fizetésük biztosítását.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)