Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Mielőtt rövid mondandóm lényegére térnék, engedjenek meg egy megjegyzést Gúr képviselőtársam hozzászólására, aki a munka világa vonatkozásában gördülékenyen és folyamatosan ? hogy enyhén fejezzem ki magam - mellé­beszél.

Nem tisztem megvédeni Czomba államtitkár urat, ő ezzel kapcsolatosan már reagált Gúr képviselőtársam mondandójára. Gúr képviselőtársam folyamatosan ostorozza a Start- és a közmunkaprogramunkat; nem véletlenül, hiszen rossz emlékei vannak róla, hiszen annak idején, kormányzásuk utolsó évében több mint 200 milliárd forintot fordítottak közmunkára, amire az volt jellemző, hogy száz ember tíz méter gödröt ásott, nem pedig tíz ember száz métert.

A mostani közmunkaprogram nem olyan értelmetlen, mint amit annak idején Gyurcsány Ferenc mondott, hogy csak támaszkodnak a lapáton. Tessék eljönni a bihari térségbe, példaértékű a közmunka- és a Start-munkaprogram, a szociális szövetkezetek prosperálnak, a települések önellátóak lettek, sőt most már piacra is termelnek, és a szociális szövetkezetek meg fogják szervezni önmagukat.

Tisztelt Ház! Varga Mihály miniszter úr expozéjában úgy jellemezte a 2015. évi költségvetést, hogy az a bankok elszámoltatásának a költségvetése. Jómagam hozzászólásomban a bíróságok és az ügyészségek költségvetését érinteném, és ez annyiban kapcsolódik Varga Mihály címben említett megjegyzéséhez, hogy a bíróságok ítéletei teremtették meg a jogalapját annak, hogy az ez évi költségvetés a bankok elszámoltatásának költségvetése legyen.

„Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jólét, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.” ? fogalmaz a Nemzeti hitvallás.

Magyarország Alaptörvénye 25. cikkének (1) bekezdése értelmében a bíróságok alapvető feladata az igazságszolgáltatás.

Az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnöke 2014. október 30-án számolt be az Igazságügyi bizottságnak az előző évi tevékenységükről. A beszámoló szerint az Országos Bírósági Hivatal a 2013. évben is a korábban kijelölt stratégiai célok mentén végezte munkáját, számos területen értek el fejlődést. Legfontosabb eredményeik az alábbiak: csökkent az egy éven túl folyamatban lévő ügyek száma, és javult az időszerűség. A Fővárosi Törvényszék különösen látványos eredményeket tudhat magáénak, ugyanis csökkent a két éven túli, valamint az öt éven túli ügyek száma, és a befejezések száma meghaladta az érkezést. Az Országos Bírósági Hivatal több uniós pályázaton vett részt sikerrel, és ennek kapcsán elindult a bíróságok célzott szervezetfejlesztési programja, és folyamatos lett a bírósági informatikai rendszerek fejlesztése. A korában elindított országos programok, amelyek a bíróságok ügyfélközponti szolgáltató jellegét erősítik, egyre népszerűbbek mind a közreműködő munkatársak, mind az állampolgárok körében. Az Országos Bírósági Hivatal egyik legfontosabb céljának tekinti, hogy az országban mindenhol XXI. századi igényeknek megfelelő ügyfélközpontú bíróságok működjenek.

A beterjesztett költségvetési törvényjavaslatban jelentős mértékben emelkedett a fejezeti kezelésű előirányzatokban megjelölt igazságszolgáltatás beruházásaira fordítható összeg. Az előirányzat 7 milliárd forint, amely tartalmazza kiemelt ingatlan­beruházásként az Egri Törvényszék, a Szegedi Törvényszék, a Gödöllői Járásbíróság, a Tapolcai Járásbíróság, a Szarvasi Járásbíróság részére biztosított összeget és a 2015. évben tervezett egyéb kisebb beruházások kiadásait is.

Az igazságszolgáltatási beruházások közül jó néhány a korábbi években kezdődött, és jelenleg is folyamatban vannak. Ilyen a Debreceni Járásbíróság épülete: ez 2013-ban lett megkezdve, 2015-ben fejeződik be a beruházás, aminek összes becsült értéke 3,7 milliárd forint. Engedjék meg, hogy ehhez a beruházáshoz néhány szubjektív gondolatot fűzzek, hiszen mint hajdú-bihari képviselő több alkalommal nyújtottam be egyedül vagy képviselőtársaimmal együtt módosító javaslatot a költségvetéshez, hogy a Debreceni Járásbíróság méltó körülmények közé kerüljön, és a kor követelményeihez méltóan szolgálja mind az ott dolgozók, mind a jogkereső közösség érdekeit.

Korábban mint gyakorló ügyvéd magam is tapasztaltam azokat az áldatlan állapotokat, amelyek a Debreceni Járásbíróságot jellemezték. Az új bíróság felépítése mindenképpen indokolt volt, amihez Debrecen város ingyentelek biztosításával járult hozzá. A Debreceni Járásbíróság közvetlenül a Debreceni Ítélőtábla szomszédságában épül fel, és alig néhány tíz méterre található a Debreceni Törvényszék. Ha ehhez hozzávesszük a Debreceni Egyetemen folyó jogászképzést, akkor elmondhatjuk, hogy Debrecenben egy igazságügyi centrum jött létre, amely mind a színvonalas bíráskodást, mind a jogászképzést, mind pedig a jogkereső közönség igényeinek minél magasabb szinten történő kiszolgálását biztosítja.

A Ceglédi Járásbíróság épületének rekonstrukciója, bővítése 2013-ban kezdődött meg, és reményeink szerint 2015-ben be is fejeződik.

Mint azt korábban említettem, az Országos Bírósági Hivatal sikeresen pályázott uniós forrásokra, amelyek felhasználásával célja az igazságszolgáltatási folyamatok megújítása, az intézményi folyamatok összhangjának megteremtése, az informatikai lehetőségek kihasználásával a szolgáltatási színvonal és a hatékonyság javítása, továbbá a bírák és az igazságügyi alkalmazottak továbbképzéseinek biztosítása.

A költségvetési törvény ügyészségről szóló fejezete a 2014. évi költségvetéshez képest az ügyészségi beruházások vonatkozásában többlettámogatást mutat: a fejezet kiadási előirányzata az előző évihez képest 1,6 milliárd forinttal nőtt. Az ügyészségre az utóbbi időben történt jogszabály-módosítások jelentős többletterheket róttak, így például a közhasznú jogállás megszerzésére vonatkozó jogszabályok változása, az új büntető törvénykönyv alkalmazása, továbbá többletfeladatokat eredményez a termőföld megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek, az úgynevezett zsebszerződések feltárásával és az igények érvényesítésével kapcsolatos ügyészi fellépés mind a törvényességi ellenőrzés, mind pedig a keresetindítás körében.

A 2014-20-as támogatási időszak igazságszolgáltatási fejlesztéseit tartalmazó operatív program kidolgozása folyamatban van. A program elfogadását követően előreláthatóan 2015 januárjában jelenhetnek meg az első olyan pályázatok, amelyeknek az ügyészi szervezetek is kedvezményezettjei lehetnek.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a bíróságok és az ügyészségek Magyarország központi költségvetésében önálló fejezetet alkotnak, amely tartalmazza a törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges előirányzatokat.

Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a beterjesztett költségvetés elfogadását.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)