Felszólalás adatai

DR. MARTONOSI GYÖRGY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A 2001-2002. évi költségvetést az általános vita során a mai napon is sokféle megközelítésben tárgyalták már képviselőtársaim. Az előbb hallottuk Szalay képviselőtársunkat, aki megpróbálta számba venni, mik maradtak ki ebből a költségvetésből - úgy hallottuk, nem messzire jutott -; ha megengedik, én megpróbálom számba venni azt, hogy mik azok, amik belefértek ebbe a kétéves költségvetésbe.

Amikor a kétéves költségvetésről beszélünk, akkor szólni kell arról, hogy mit jelent ez a hozzá kapcsolódó adórendszerrel együtt a gazdaság szereplőinek, az önkormányzatoknak. Jelenti ez egyrészt a kiszámíthatóságot, a hosszabb távra történő tervezés lehetőségét, összességében a stabilitást.

A prioritások közül kiemelést érdemel a családtámogatási rendszer további erősítése, az agrárium, a terület- és vidékfejlesztés forrásainak jelentős növelése, a tudásalapú társadalom megteremtése, valamint az európai uniós integráció feltételeinek kialakítása. A prioritások között új elem a Széchenyi-terv néven ismert nemzeti fejlesztési terv, amely az Unióhoz történő felzárkózás során olyan kiemelt infrastrukturális programokat foglal magába, mint az autópálya-építés és a lakásépítés. Itt jelennek meg a következő két év vállalkozásokat erősítő kormányzati elképzelései, valamint a turizmus fejlesztésének programja; de a kétéves költségvetésben megjelennek a polgárok életminőségét javító beruházások forrásai, valamint az életszínvonal javításának a gazdaság teherbíró képességével arányban álló pénzügyi eszközei.

Engedjék meg, hogy felszólalásomban részletesebben a költségvetési törvényjavaslat terület- és vidékfejlesztéssel, területi kiegyenlítéssel, területi gazdaság- és infrastruktúra-fejlesztéssel közvetlenül, illetve közvetve összefüggő előirányzatairól, azoknak az előző évek adataival történő összevetéséről szóljak.

A kétéves költségvetés olyan makrogazdasági környezetet teremt, amely kedvező mozgásteret biztosít területfejlesztési céljaink megvalósítására. A vállalkozások működési feltételeinek javítása, a kedvezmények és támogatások növelése - gondoljunk csak a 10 millió forint adóalap-csökkentő kedvezményre, amit a beruházás esetén lehet igénybe venni a vállalkozásoknál, vagy a vállalkozás beruházásaihoz nyújtandó kamattámogatásra és a tervek szerint megjelenő, vissza nem térítendő beruházási támogatásra -, összességében ezek, valamint a vállalkozói terhek csökkenése segítheti az elmaradt térségek felzárkózását is. Az agrárgazdaság forrásainak növelése megteremti a feltételeit egy, az európai integráció céljainak is megfelelő beruházási támogatási rendszer megerősítésének, valamint az uniós források növekvő hozzáférésének.

A Széchenyi-terv infrastrukturális programjai, valamint a turizmus forrásainak nagyarányú bővülése fejlesztésben, beruházásban testesülhet meg. Fontos feladatunk, hogy a bővülő forrásokat minél nagyobb arányban hazánk elmaradottabb térségei felé irányítsuk, megvalósítva legfőbb területfejlesztési célunkat, az elmaradott térségek felzárkóztatását.

A polgári kormány által benyújtott költségvetésekben a területfejlesztési célokra fordítható források 1999 és 2002 között 494 milliárd forintról 806 milliárd forintra, azaz összességében mintegy 63 százalékkal nőnek; de a növekmény 2000 és 2002 között még inkább érzékelhető, amikor 575 milliárd forint helyett 806 milliárd forintot, azaz 40 százalékkal több pénzt fordíthatunk a fenti célokra. Azt a célt, amit a kormányprogramban megfogalmaztunk, nevezetesen a terület- és vidékfejlesztés kiemelt támogatását, úgy hiszem, a benyújtott költségvetési törvényjavaslatban megjelenítettük.

Az önkormányzatoknak a költségvetési kapcsolatokból származó bevételei a területfejlesztés egyik fontos forrását teremtik meg. 2001-ben, illetve 2002-ben az önkormányzatok központi támogatásai 12,4 százalékkal, illetve 10,5 százalékkal bővülnek. El kell mondani, hogy az önkormányzatok létrejötte óta ez a legnagyobb reálérték-növekedés az önkormányzati finanszírozásban. Az önkormányzati szabályozás területén az önkormányzatok beruházásait támogató címzett és céltámogatási pályázati rendszerben négy év alatt 225 milliárd forint áll rendelkezésre.

Tudjuk, hogy az a pályázati rendszer, amely ilyen kedvező feltételekkel nyújt támogatást a beruházásokhoz, mindig forráshiánnyal küszködik, de az a növekmény, amely a négy év alatt megvalósul, ha szűkösen is, de az önkormányzati forrásokkal kiegészítve lehetőséget biztosít a polgárok életkörülményeit, életfeltételeit jelentősen javító beruházások megvalósításához.

A regionális és térségi hatású beruházási források közül kiemelést érdemel az informatikai és távközlés-fejlesztési célfeladatok támogatásának jelentős, mintegy négyszeres bővülése. A gazdasági szerkezetátalakítás, munkahely-teremtés és beruházásösztönzés terén a gazdaságfejlesztési célelőirányzat a 2000. évi 16,3 milliárdról 2001-re 19,3 milliárd forintra növekszik. Új elem a regionális gazdaságépítési célelőirányzat, amely 2001-ben 5 milliárd, 2002-ben 6 milliárd forint többletforrást jelent ennek a területnek.

Robbanásszerűen, a terület fontosságát és jövedelemtermelő képességét elismerve, annak erősítését célul tűzve nő a turisztikai célelőirányzat 2001-ben, több mint az idei háromszorosára, majd 2002-ben a 2000-es szint közel négyszeresére. Fontosnak tartom, hogy ezen a területen is tovább nőjön a források decentralizálása, és ezáltal is erősödjön a regionális idegenforgalmi bizottságok feladat- és hatásköre, a regionális pályáztatási lehetőség. A turizmus erősödése, fejlesztése fontos eleme a területfejlesztésnek, mert általa kistérségi szinten koncentráltan, de mégis nagyobb területi egységeket összekötve jelenik meg a munkahely-teremtés és az infrastruktúra, valamint a szolgáltatások fejlődése.

A műszaki fejlesztési célelőirányzat az európai uniós kutatás-fejlesztési programmal, valamint az új elemként megjelenő nemzeti kutatás-fejlesztési programmal - melyben a következő két évben 16 milliárd forint áramlik a területre - jól szolgálja a kormányzat azon törekvéseit, amely a hazai vállalkozások európai uniós normáknak megfelelő műszaki-technológiai fejlesztését, valamint a tudomány, a kutatás területén tevékenykedők lehetőségeit kívánja jelentősen bővíteni, munkájukat fokozottan megbecsülni.

A kis- és középvállalkozási célelőirányzat több mint kétszerese, majd 2002-re több mint háromszorosa lesz a jelenlegi szintnek. Ez megfelel a kormányzat Széchenyi-tervben is megfogalmazott azon törekvéseinek, amellyel erősíteni kívánja a kis- és középvállalkozások helyzetét, javítva versenyképességét, növelve beszállítói és exportpiacra jutási lehetőségeit.

A mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása megfelel annak a vidékfejlesztési követelménynek, hogy tartsa és foglalkoztassa helyben a munkaerőt, és a versenyképesség fokozásával biztosítson megélhetést a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számára. Itt a források 2001-re több mint 50 százalékkal, 68 milliárd forintra bővülnek. Nagyon fontos ez olyan területeken, ahol a lakosság megélhetését alapvetően a mezőgazdasági termelés biztosítja. A terület- és vidékfejlesztési célfeladatok tekintetében is kiemelkedően nagy, több mint négyszeres forrásbővülés valósul meg, ez lehetővé teszi az intenzívebb fejlesztések megvalósítását.

Külön kell szólni a területfejlesztés intézményrendszeréről, amely fontos szerepet tölt be a területfejlesztésben. A területfejlesztésről és -rendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény elmúlt évi módosítása jól szolgálta az intézményrendszer regionális kialakítását és megszilárdítását: létrejöttek a regionális tanácsok munkaszervezetei, megteremtődött a működés törvényességi felügyelete.

(18.30)

A törvényben, majd a költségvetésben is rögzítésre került a területfejlesztési önkormányzati társulások támogatása. A területfejlesztési feladatok bonyolultsága, az uniós, a költségvetési, valamint a decentralizált források megjelenése komoly szakmai kihívást és feladatot jelent a kistérségek számára. Ráadásul a kistérségek eltérő anyagi kondíciókkal rendelkeznek, és eltérő a fejlettségük, forrásszerző képességük, nő az egyes kistérségek leszakadásának a veszélye. A kormány, ezt a veszélyt felismerve és érzékelve, létrehozta a kistérségi megbízottak hálózatát. Örvendetes, hogy a működtetés forrása az előttünk lévő költségvetésben is megjelenik.

A területfejlesztési törvény módosítása és a régiók létrejötte hatására megindult a régióban gondolkodás, egymás után jönnek létre a regionális intézmények, gazdasági egységek. Megindult a közigazgatás továbbfejlesztésével kapcsolatos munka, amelynek támogatására a területfejlesztési bizottság létrehozott egy albizottságot.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottakból látszik, hogy a 2001-es és a 2002-es költségvetés minden eddigit meghaladó módon növekvő lehetőségeket biztosít a területfejlesztés számára. Rajtunk múlik, hogyan tudjuk ezeket a lehetőségeket kihasználni, a kiegyensúlyozott fejlődést fenntartva, az elmaradott térségek felzárkóztatását meggyorsítani. Kérem ehhez a munkához a támogatásukat.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz, a Kisgazdapárt és az MDF soraiban.)