Felszólalás adatai

DR. KISZELY KATALIN (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. A költségvetésnek az európai integrációval kapcsolatos részéről szeretnék beszélni, valamint az azzal kapcsolatos pénzügyi hatásoknak a 2001-2002. évi költségvetésben való megjelenéséről.

Engedjék meg, hogy ezt megelőzően a bevezetőben nagyon röviden az államháztartás helyzetének fő jellemzőiről ejtsek néhány szót. Költségvetés-politikánk legfontosabb gazdaságpolitikai feladatai az elmúlt évhez viszonyítva nem változtak. A fő cél változatlanul a fenntartható, stabil gazdasági növekedés és a versenyképesség erősödésének a segítése volt. E céloknak is megfelelően változatlanul középpontban maradt az államháztartási egyensúly további javításának a követelménye, a GDP-hez viszonyított államháztartási hiány 4 százalékos határon belüli tartása. Ez utóbbi 1999-ben 3,7 százalék, tehát igen kedvező volt, az 1998. évihez viszonyítva 3,3 pontos csökkenést sikerült e tekintetben elérni.

(16.00)

Az államháztartás az év eleji nehézségek után 1999-ben sikeres évet zárt, a központi költségvetés adósságát az 1998. évi 61,1 százalékról sikerült 60 százalék körülire mérsékelni. Ez az utóbbi szint európai uniós elvárás Magyarország felé. Az államadósság finanszírozása piaci alapokra helyeződött, az 1999. év végére a GDP-arányos adósság 1,3 százalékkal csökkent. Azt lehet mondani, az adósságállomány volumene nem mutat kedvezőtlen tendenciát.

A makrogazdasági folyamatok közül egyetlenegyet emelnék ki. A Magyarországra való devizabeáramlás a vártnál intenzívebb volt, a nemzetközi kamatok - itt euró- és dollárkamatra gondolok természetesen - az 1998-as esés után jelentősen emelkedtek.

Az uniós csatlakozásunk megköveteli, hogy a kormány középtávú, előretekintő szemléletű gazdaságpolitikával rendelkezzen. Ezen kritériumnak megfelelően került kidolgozásra a kormány által "Az európai felzárkózás stratégiája" címet viselő középtávú gazdasági koncepció. A költségvetés ezeken az elveken alapszik, ennek figyelembevételével készült.

A magyar európai uniós csatlakozás, illetve az Európai Unióhoz történő kapcsolódás két szakaszra osztható. 2002-re Magyarország teljesen befejezi az európai uniós felkészülést és készen áll az Unióhoz való csatlakozásra. Okszerűen következik ebből, hogy más feladatokat és pénzügyi hatásokat jelentenek a magyar költségvetés számára a tagságra való felkészülés évei, és természetszerűleg más kötelezettségek és pénzfolyamatok befolyásolják a tagság idejére szóló költségvetést.

Az Európai Unió közös költségvetése 2000-2006. közötti középtávú pénzügyi előirányzataiban évente úgynevezett előcsatlakozási segélyt hagyott jóvá a csatlakozni vágyó, illetve a társult országok számára; Magyarország 1994-ben írta alá a társulási szerződést. A magyar nemzeti költségvetés 2002. január 1-jéig nevesítette az említett előcsatlakozási, továbbá a hazai költségvetési forrásokból finanszírozandó felkészülési programot. A társult országok részére elsősorban az Agenda 2000-ben foglaltak alapján első ízben a 2002. évre vonatkozóan már a teljes jogú tagsággal járó források is szerepelnek. Ez egy új momentum a költségvetésben. Az európai uniós csatlakozással összefüggő fő feladat tehát a teljes jogú tagságra való felkészülés biztosítása, illetőleg a felkészülés befejezése, a szükséges fejlesztések államháztartási forrásainak megalapozása, valamint az államháztartáson kívüli források társítása, ezek koordinálása és megjelenítése a költségvetésben.

Taggá válásunk esetén biztosítanunk kell az Európai Unió költségvetéséhez való magyar hozzájárulást, és mindent meg kell tenni az elnyerhető források minél teljesebb felhasználásának, így természetszerűleg a társfinanszírozási kötelezettségeinknek a biztosítására. A felkészülés ezen feladatainak végrehajtására a kormány elfogadta az acquis communautaire átvételét szolgáló, 1991-től 2001-ig szóló nemzeti programot. Ez a nemzeti program az Európai Bizottság részére is benyújtásra került. A nemzeti program szerint 2001-ben jelentkeznek majd a legjelentősebb jogharmonizációs feladatok, valamint az intézmény- és gazdaságfejlesztési feladatok, így ezek biztosítására a 2000. évhez képest számottevően több központi forrásra lesz szükségünk.

A felvételünkig terjedő időszakban jelentős összegek állnak rendelkezésre az előcsatlakozás keretében megszerezhető uniós forrásokból. Itt elsősorban a mezőgazdaság modernizációját, szerkezetátalakítását és a vidékfejlesztést elősegítő SAPARD-programra, valamint a környezetvédelem és az infrastruktúra fejlesztését elősegítő ISPA-programra gondolok, de nem szabad megfeledkeznünk természetesen a kibővített Phare-program forrásairól sem.

Ezen konstrukciók a taggá válás után a strukturális és kohéziós alapok forrásainak felhasználására való felkészülést és az arra való alkalmassá válást segítik elő. Taggá válásunk feltételeinek biztosítása a költségvetés-politikában azt jelenti, hogy az acquis átvételén alapuló nemzeti program végrehajtásával biztosítani kell a jogharmonizációs intézményi felkészülést az európai uniós tagság idejére. Az acquis átvétele mindazok mellett, hogy növeli a költségvetési mozgásteret, bizonyos ágazatokban - gondolok itt elsősorban a környezetvédelemre, az infrastruktúrára, a mezőgazdaságra, vidékfejlesztésre - a központi költségvetés számára központi költségvetési forráslekötést is jelent a társfinanszírozási kötelezettség miatt. Tehát ez a költségvetésben egy három évre vonatkozó determinációt is jelent egyúttal.

Ezzel egyidejűleg az európai uniós csatlakozásra való felkészülés folyamata azt is jelenti, hogy a jelenlegi költségvetési intézményi struktúra is változik, hisz a strukturális és kohéziós alapokhoz való csatlakozás új intézmények létrehozásával is jár. Ez a horizontális pénzügyi rendszer, ami Magyarországon nem található ez idáig - itt gondolok természetszerűleg a kifizető ügynökségekre például -, és ezen intézmények fenntartási költségei nyilvánvaló, hogy többletkiadást jelentenek majd a központi költségvetés számára, és a költségvetésnek ezeket a tételeket is tartalmaznia kell.

Meg kell említenem még, hogy a kormány a csatlakozás közeledése miatt is kényszerítve van a közigazgatás és a közszolgáltatások minőségének és hatékonyságának a javítására. Tehát a 2001-2002. évi időszakban a közszférába eső személyi juttatások reálértékét javítania kell - ez a közszféra úgynevezett felzárkóztatási programja -, növelni kell a kormányprogramban meghirdetetteknek megfelelően a nyugdíjak reálértékét - ennek az alapja az úgynevezett svájci indexálás -, a következő években pedig kényszer a kormány számára a minimálbéreknek az európai uniós országokban jellemző arányokhoz történő fokozatos közelítése, felzárkóztatása.

Az életszínvonal javításán felül európai uniós követelmény az államháztartás pénzügyi és intézményrendszerének a továbbfejlesztése. E körbe tartozik az állami feladatokat megfogalmazó jogszabályok meghozatala, az állami feladatok végrehajtását szolgáló intézmények működési hatékonyságának folyamatos felülvizsgálata a tekintetben, hogy a közpénzek csak valós közérdekre, közfeladatra legyenek felhasználhatók.

Fokozottan ki kell bővíteni az államháztartási pénzügyek szabályozási hatókörét a piaci szférában - gondolok itt a közhasznú társaságokra, ÁPV Rt.-re (Bauer Tamás: Így van!) -, és ki kell alakítani az ehhez szükséges monitoringrendszert, ami idáig nem létező intézmény. 2003-ig pedig el kell végezni az államháztartás pénzügyi és intézményrendszerének a felülvizsgálatát, ennek korszerűsítését.

(16.10)

Tehát gyakorlatilag ezek az elvek azok, amelyek a 2001-2002. évi költségvetésben az integrációs feladatok megvalósításához szükségesek; ahhoz, hogy a segélyrendszert a támogatási rendszer váltsa majd fel, az ehhez szükséges rendszer kialakítása ezeket a feladatokat rója kötelességszerűen a költségvetésre.

Ezt követően engedjék meg, hogy csak jelzésszerűen a Független Kisgazdapárt vezetése alatt álló minisztériumok integrációs költségvetéséről ejtsek néhány szót. Az agrár- és vidékfejlesztés a kormány kiemelt céljai közé tartozik. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény előírásainak megfelelően az előző évi költségvetéshez képest a folyó áras GDP-növekedés ütemét jelentősen meghaladó támogatást biztosít e célokra a költségvetés. A támogatási rendszer egyszerűsödik, és folytatódik az európai uniós szabályokkal való jogharmonizáció.

Az agrártámogatások belső arányai - ez igen lényeges, amit most mondok - a beruházási támogatások javára tolódnak el. 2001-től létre kell hozni a nemzeti földalapot. Jelentős cél a területi aránytalanságok mérséklése, az elmaradott régiók, megyék és kistérségek gazdasági, társadalmi felzárkóztatási esélyeinek javítása, mely a terület- és vidékfejlesztést közvetlenül szolgáló költségvetési előirányzatok jelentős növelésével, valamint a térségi felzárkóztatási programok megvalósításával érhető el. Ebben a folyamatban erősödik az érintett régiók szerepvállalása is.

Talán itt számokat is mondanék. Összegszerűségében a fejezet támogatási előirányzata, tehát itt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumról beszélek: 171 milliárd 46 millió forinttal szemben 2001-ben 255 milliárd 890 millió forintra, a 2002. évben pedig további 89 milliárd 757 millió forinttal növekszik majd a költségvetési támogatás. A 2000-2001. évre vonatkozó növekmény 84 milliárd 844 millió forint. Tehát durván ez évben szűk 90 milliárddal, a következő évben pedig szűk 85 milliárd forinttal fog nőni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetése.

A vázolt növekedés legfontosabb tételei: a mezőgazdasági alaptevékenység beruházásai, az agrártermelés csökkenő támogatása, erdőtelepítés, erdőszerkezet-alakítás, fásítás, területfejlesztési célfeladatok, agrárlogisztikai feladatok. Az integráción alapuló kötelezettségek közé tartozik majd az állat-egészségügyi, növény-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési intézmények kialakítása.

Környezetvédelmi Minisztérium: itt is elsősorban a acquis communautaire nemzeti programjának átvétele és finanszírozása a legfontosabb feladat, ezt 2001. végére be kell fejezni. Ennek költségei épp ez évben lesznek a legmagasabbak. E körben a környezeti hatásvizsgálattól a levegőtisztaság-védelmi európai uniós szabályokon keresztül a vízvédelem szakmai továbbképzésén, a zaj elleni védelem területén, az európai uniós irányelveknek megfelelő szabályok kialakításán keresztül ezeket el kell végezni.

A természetvédelem terén pedig a Natura 2000 ökológiai hálózat létrehozásának szabályai válnak majd szükségessé. De beszélhetnék még, miután a jogharmonizáció e területen igen nagy feladat, és igen tetemes része van hátra: levegőtisztaság-védelem, felszíni védelem, zaj és rezgés elleni védelem, környezet-egészségügy, a környezetbiztonságra vonatkozó európai uniós szabályokat is mind át kell venni. Ezek a minisztérium feladataiban és költségvetésében is prioritást képeznek. Mindezek ellenére azt kell mondanom, a minisztérium költségvetése, annak sarokszámai lényegileg az előző évi költségvetéshez viszonyítva nem változtak és nem változnak.

Honvédelmi Minisztérium: a HM költségvetése a kormány döntésének megfelelően 24,6 százalékkal haladja meg az előző évi előirányzat összegét, tehát itt növekedés mutatható ki. A tárca költségvetési javaslatának összeállítása során elsődleges prioritásként került meghatározásra a NATO-tagságból és a nemzetközi kötelezettségekből, valamint a haderő átalakításából adódó feladatok végrehajtása.

Lényegét tekintve az észak-atlanti integráció ez év végével indul meg. A NATO-val szemben vállalt kötelezettségeink közé tartozik a NATO biztonsági beruházási programjához történő hozzájárulás. Hasonló kötelezettséget jelentenek a tárca számára a NATO költségvetéséhez történő hozzájárulások is. A HM költségvetési fedezete előirányzatként tartalmazza a nyugat-európai fegyverzeti csoport működéséhez való hozzájárulás összegét is. E szervezethez való csatlakozásunkat egyébként kormányhatározat írja elő. Külön ki kell emelnem, hogy a költségvetés megfelelő tételeket tartalmaz a hivatásos katonák kedvezményes nyugellátáshoz és a sorállomány társadalombiztosítási ellátásainak fedezéséhez is.

Röviden a Kisgazdapárt irányítása alatt álló minisztériumok költségvetésére vonatkozóan ennyit tudnék mondani. A Kisgazdapárt, mint ahogy azt már a frakcióvezető úr igen régen bejelentette, természetszerűleg meg fogja szavazni a költségvetést, és kérem én is a parlamentet a törvényjavaslat elfogadására.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)