Felszólalás adatai

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szoktuk mondani azt, hogy nincsen jó költségvetés, csak elfogadott költségvetés. Ám azt gondolom, egy költségvetési törvényjavaslat vagy egy költségvetési tervezet mégis magában hordja az előterjesztő értékrendjét, értékeit, hogy milyen fontos értékeket tart középpontban, mit szeretne exponálni, mit szeretne megvalósítani.

Ilyen szempontból a 2001. és 2002. évre előterjesztett költségvetési törvényjavaslatot a Magyar Demokrata Fórum örömmel üdvözli, hiszen olyan értékeket fogalmaz meg, olyan értékeket szeretne tovább erősíteni, amelyek a mi értékrendünkkel harmonizálnak. Olyan értékeket, mint például a Széchenyi-terv megindítása, amely terv fejlesztéseket és beruházásokat fog megindítani az országban, s immár ciklusokon túlmutató tervezésről van szó. Ilyen értékrend a családtámogatási rendszer továbberősítése és kiteljesítése; ilyen értékrend az otthonteremtés további szélesítése és megerősítése, illetve a munkahelyek növelése, s az életszínvonal emelése érdekében előterjesztett javaslatok.

Azt gondoljuk, ezen belül a költségvetési törvényjavaslaton belül rendkívül fontos értékrendet, illetve rendkívül fontos területet jelent az önkormányzati alrendszer. A tegnapi napon az önkormányzati rendszer finanszírozásáról Gémesi György képviselőtársam, frakciótársam már kifejtette a Magyar Demokrata Fórum álláspontját. Kiemelte a törvényjavaslat pozitív értékeit, az önkormányzati finanszírozás stabilizálása érdekében tett intézkedéseket; és reméljük, hogy az inflációs várakozásaink is megvalósulhatnak. Amennyiben az inflációs várakozásaink megvalósulnak, akkor végre elérhetjük azt, hogy az önkormányzati szférában reálérték-növekmény valósulhat meg. Ha nem ennyire pontosan valósulnak meg az inflációs várakozásaink, azt gondolom, akkor is tárgyszerűen megállapíthatjuk, hogy az önkormányzatok finanszírozása stabil maradhat.

Ugyanakkor a mostani felszólalásomban egy picit tágabban szeretnék az önkormányzatokról, az önkormányzatok jövőjéről beszélni, mindazokon túlmenően, amiket Gémesi György képviselőtársam tegnap elmondott. Hiszen azt gondolom, amikor költségvetési vita folyik a parlamentben, akkor egyúttal a jövőről is vitázunk, hogy milyen irányokba szeretnénk alakítani, milyen irányokba lenne jó alakítani az önkormányzati rendszer jövőjét, s egyáltalán hogyan alakíthatjuk ezt a jövőt. Azt gondolom, ezt különösen fontos megemlítenem akkor, amikor nem egyesztendős költségvetési tervezet van előttünk, hanem két esztendőre szeretnénk előre tervezni az önkormányzati alrendszert is.

Melyek azok a pontok, amelyekben előrelépést látunk, olyan lehetőséget látunk, hogy azokat az anomáliákat, azokat a nehézségeket, amelyekkel az önkormányzatok küzdenek, vagy az önkormányzatok többsége küzd, ki tudjuk küszöbölni, illetve olyan megoldásokat találjunk, amelyek segítségével az önkormányzatok működése hosszabb távon, hosszú távon kiszámítható, illetve biztonságos lehet?

Négy ilyen területről szeretnék beszélni, amely az önkormányzatok rendszerét, az önkormányzatok működését, illetve finanszírozását érinti. Ezen belül is az egyik legfontosabb terület az úgynevezett önhikis önkormányzatok jövője, jövőképe, ha egyáltalán lehet erről beszélni, hiszen bár az elmúlt évben csökkent az önhikis önkormányzatok száma, amit nagyon nagy örömmel üdvözlünk, de mégis komolyan kell vennünk azt a számot, hogy az önkormányzatok majd' egyharmada az önhikis kategóriába tartozik.

A törvényjavaslat szigorításokat tartalmaz az önhikis rendszer tekintetében. Ezzel együtt azt gondoljuk, hogy más szigorító rendelkezéseket is életbe lehetne léptetni, amelyek esetlegesen felvázolhatnák az önhikis rendszer jövőjét. Ilyen javaslatunk, hogy az önhikis pályázatokat a helyi adó bevezetéséhez szeretnénk kötni.

(9.00)

A törvényjavaslat, illetve annak indoklása beszél arról, nem biztos, hogy aktuális a helyi adó minden településen és minden önkormányzatban való kötelezővé tétele. Ennek ellenére mi évek óta ezt az irányt szeretnénk erősíteni, és azt gondoljuk, ez is egy olyanfajta pozitív megközelítés lehetne az önhikis önkormányzatok stabilizálásában, amely nem alkotmányellenes, nem lenne törvényellenes, hiszen erre lehetősége van a parlamentnek, az Országgyűlésnek. Tehát az önhikis rendszer stabilizálásának az egyik megoldását a helyi adó bevezetésében látnánk a pályázó önkormányzatok körében.

Nagy örömmel üdvözöljük a törvényjavaslatban azt a tételt az önkormányzati finanszírozásban, illetve azt a pozitív ösztönzőt, amely az önkormányzati kincstár bevezetéséhez kötődik. Rendkívül jónak és fontosnak tartjuk a kormányzatnak ezt az előremutató javaslatát. Annyit szeretnénk hozzátenni, annyival szeretnénk kiegészíteni, hogy az önkormányzati kincstár bevezetését szintén az önhikiigénylés feltételévé szeretnénk tenni, és javasoljuk ennek a kiterjesztését, hiszen a működési forrás hiányának pótlását lehet az önhikis pályázaton elnyerni, és ezzel az önkormányzatok működését stabilizálni. Azt gondoljuk, hogy az önkormányzati kincstár elsősorban az önkormányzatok, az önkormányzati intézmények működéséhez kötődik, kötődhet, ezért mindenféleképpen szerencsés lenne összekötni az önhikis pályázatot, rendszert az önkormányzati kincstár bevezetésével is.

Összefoglalóan: az önhikis finanszírozásról, támogatási rendszerről az a véleményünk, hogy szükséges ennek fenntartása, de mi nem ebbe az irányba szeretnénk a szigorításokat kiterjeszteni, hanem abba a kettős irányba, hogy helyi adó bevezetéséhez kötnénk, illetve az önkormányzati kincstár bevezetését ilyen értelemben is realizálnánk, hogy önhikis pályázaton csak az az önkormányzat nyerhetne, amely az önkormányzati kincstárt bevezeti.

A másik, szintén az önkormányzatok jövőjét meghatározó, az elmúlt évi költségvetési vitában és az ez évi önkormányzati finanszírozásban már megjelenő pozitív értéke volt a költségvetésnek, illetve az önkormányzati finanszírozásnak az úgynevezett szolidaritási, területi kiegyenlítési rend, az adóerő-képesség bevezetése. Rendkívül fontosnak és jónak, nagyon előremutatónak tartottuk ezt az intézkedést, és azt gondolom, hogy ennek az önkormányzati életben, az önkormányzati munkában, finanszírozásban a pozitív hozadékai meg is jelentek e röpke elmúlt másfél esztendő alatt, és nagyon fontosnak, nagyon jónak tartjuk azt, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat ezt a területi kiegyenlítést igyekszik továbberősíteni, igyekszik megerősíteni. Hiszen azt gondolom, hogy az a kormányzati cél és kormányzati alapérték, alapelv, amelyet a kormányprogramban megfogalmaztunk, hogy az esélyegyenlőséget kell és szeretnénk megteremteni, minden területen, az önkormányzatok területén is érvényes.

Az önkormányzati rendszer jövőjével összefüggésben a harmadik, általunk fontosnak tartott csapásirány, ha lehet így nevezni, a kistérségek iránya. Nagyon örülök annak, hogy az elmúlt percekben mind a kisgazdapárti képviselőtársam, mind a szocialista párti képviselőtársam erre utalt. A Magyar Demokrata Fórum és személyesen én magam is az önkormányzati rendszer továbberősítésének, további stabilizálásának az egyik kulcskérdését a kistérségekben, a kistérségi hatáskörök erősítésében, a kistérségi társulások ösztönzésében és fejlesztésében látjuk.

A Magyar Demokrata Fórum támogatja, de nemcsak támogatja, hanem sürgetően fontosnak érezzük a kistérségek szerepének felülvizsgálatát, átgondolását és egy stratégiában való megjelenítését. A költségvetési törvényjavaslat általános vitájában ez szintén egy lehetőség, hogy vitázzunk nemcsak egy törvényjavaslat felett, hanem egyes ágazatok jövőképéről is. Azt gondolom, egy ilyen lehetőség áll előttünk ezen a héten, amikor az önkormányzati rendszernek, alrendszernek a jövőképéről is eszmét cserélhetünk és vitatkozhatunk, és megfogalmazhatjuk a prioritásokat. Bár az önkormányzati rendszer - mint említettem a felszólalásom elején - stabilizálódott, úgy tűnik, ha az inflációs várakozásaink megvalósulnak, akkor végre reálérték-növekmény is megvalósulhat az önkormányzatok finanszírozásában, de mindenképpen fontos és jó dolog, ha közösen próbáljuk ezt a jövőképet meghatározni. Mi a kistérségek szerepében látjuk ezt a jövőképet, a kistérségi hatósági, településműködtetési, intézményfenntartási, illetve területfejlesztési feladatok komplex, együttes látásában és telepítésében, illetve finanszírozásában.

Jól tudom, hogy ez a javaslat közigazgatási és területfejlesztési kérdéseket is felvet, ám azt gondolom, hogy előbb vagy utóbb szembe kell néznünk ezzel a jövőképpel, mert nemcsak a területfejlesztésnek, hanem a hatékony intézményműködtetésnek, a természetes térségi kapcsolatok, közösségek szolgáltatásainak és fejlesztéseinek legfontosabb, emberi léptékkel befogható színtere is a kistérség. Az emberek a bőrükön érzik a fontosságát, a létezését, avagy a hiányát. Véleményünk szerint az elkövetkezendő időszak legfontosabb kérdése tehát, hogy a kistérségekben megtaláljuk-e azt a pluszerőt, amely a jelenlegi helyzetet még tovább tudja erősíteni az önkormányzatok tekintetében. Ha igen, akkor, azt gondolom, azt a költségvetési vitát is meg kell ragadnunk annak érdekében, hogy meg tudjuk osztani egymással a véleményünket.

Megítélésünk szerint az önkormányzati rendszer hatékonyabbá tétele - a települési önkormányzatok autonómiáját is megtartva - a kistérségi rendszer, a kistérségi funkciók komplex, dekoncentrált szervezeteket is bevonó erőteljes továbbfejlesztésén keresztül valósulhat meg. Most már nem pusztán ösztönző, hanem netalántán kényszerítő, erő- és forráskoncentráló eszközöket kellene ebbe az irányba életbe léptetnie az Országgyűlésnek. Úgy gondoljuk, hogy ez szabadíthatna fel olyan új forrásokat, emberi - humán - és pénzügyi - anyagi - forrásokat, amelyeket annyira hiányolunk az önkormányzati szférában az elmúlt tíz esztendő konzekvenciájaképpen, például többek között ilyen az önhikis önkormányzatok rendkívül magas száma, illetve talán példa lehet még a szennyvízprogramokkal összefüggő állami céltámogatások 47 százalékának a bennragadása is.

Mindezek intő jelek arra nézve, hogy a gázközművagyon rendkívül pozitív juttatása sem lesz elegendő arra, hogy megteremtse a rendszer pozitív kimozdítását; hogy az önkormányzatok elsöprő többsége eljusson abba a helyzetbe, hogy a pályázatokhoz szükséges saját erőt minden bűvészmutatvány és füllentés nélkül biztosítani tudja. Mindezek érdekében az MDF ebbe az irányba az első lépést abban látná, hogy bevezetésre kerülne, kerülhetne egy úgynevezett kistérségi normatíva, amelyet már az elmúlt évben is javasoltunk; egy olyan, a kistérségi központoknak, városoknak juttatott alap lenne ez, amely forrást képezne a kistérségek három fontos, jelenleg is meglévő feladatához: egyrészt a kistérségi pályázatokhoz saját erőt indukálna, másrészt a térségi-kistérségi intézményi együttműködések, intézmények működtetésében játszana meghatározó szerepet, végül a térségi szolgáltatásoknak teremtené meg a kistérségi központokban, illetve a szolgáltatás helyén az alapjait, a pénzügyi lehetőségeit.

Azt gondoljuk, hogy amennyiben az önkormányzatok jövőjéről cserélünk eszmét, amennyiben az önkormányzatok jövőjéről gondolkodunk együtt a költségvetési törvényjavaslat felett, akkor talán az önkormányzatok tekintetében ez a három csapásirány, ezeknek a komplex együttlátása és együtt megvalósítása lehetne az az egyik pozitív jövőkép, amely előremozdíthatná a rendszert, úgy, hogy nem kellene rendkívül nagy többletforrásokat bevinni a rendszerbe, de azt gondolom, ha ez jól van irányítva és analizálva, akkor megmozdíthatná a kistérségeket.

(9.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! Még néhány gondolatot hadd fűzzek szintén az önkormányzati fejezethez, azon belül az úgynevezett köztestületi tűzoltóságok működéséhez és finanszírozásához. A Magyar Demokrata Fórum álláspontja a jelenleg beterjesztett törvényjavaslat ez irányú javaslatával kapcsolatosan az, hogy szeretnénk bővíteni azokat a forrásokat, amelyek a köztestületi tűzoltóságok számára rendelkezésre állnak, hiszen a mostani törvénytervezetben az elmúlt évi keret van biztosítva. A köztestületi tűzoltóságok nem tévesztendők össze az önkéntes tűzoltó egyesületekkel, ezt szeretném határozottan leszögezni.

Az országban 33 köztestületi tűzoltóság működik, várhatóan ebben az évben két új köztestületi tűzoltóság indul, miközben a törvényjavaslatban az ez évi finanszírozási összeg szerepel. A 33 köztestületi tűzoltóság több mint 700 ezer magyar polgár, családok és települések tűzvédelmét látja el. Ügyeleti rendszerben rengeteg gonddal, problémával, vonulással és a hivatásos tűzoltókhoz képest a majd' ugyanazon munkát, felelősséget összehasonlíthatatlanul kevesebb, szinte megalázó illetményért látják el. Úgy gondoljuk, hogy ezen a téren is esélyegyenlőséget kell teremtenünk, nemcsak a tűzoltók munkafeltételeiben, nemcsak a köztestületi tűzoltók munkafeltételeiben, hanem azon keresztül a polgárok és a települések, a térségek biztonsága között is.

Ebben a kérdésben a Magyar Demokrata Fórum részéről, fideszes képviselőtársainkkal együtt, módosító indítványt nyújtottunk be. Tisztelettel kérem a miniszter urat, illetve a Pénzügyminisztériumot, hogy támogassa ez irányú javaslatunkat, hiszen ezzel megint az esélyegyenlőség tekintetében tudnánk pozitívan előrelépni, és nemcsak a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, hanem az úgynevezett köztestületi tűzoltóságok esetében is, amelyek, még egyszer hangsúlyozom, nem a tűzoltó egyleteket, tűzoltó egyesületeket jelentik, hanem ügyeleti rendszerrel, folyamatos vonulással munkálkodnak több mint 700 ezer magyar állampolgár, családok és települések tűzvédelmében és biztonsága érdekében.

Összefoglalva: a Magyar Demokrata Fórum támogatja az előterjesztett törvényjavaslatot. Az egyházi támogatásokkal foglalkozó rész lett volna még feladatom, de ez sajnos már nem fér be az időkeretbe. Támogatjuk a törvényjavaslatot, hiszen az értékrendje a Magyar Demokrata Fórum értékrendjével abszolút mértékben harmonizál, támogatjuk a fejlesztési elképzeléseket, a Széchenyi-tervet, a családtámogatási rendszer kiteljesítését, az otthonteremtést, a munkahelyteremtés növelését, az életszínvonal emelését és az önkormányzati rendszer jövőképe tekintetében, a pozitív előremozdulás tekintetében pedig ezt a három csapásirányt szeretnénk együttesen, komplex módon megvalósítani (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és javasolni, a kormány figyelmébe ajánlani.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)