Felszólalás adatai

Egyébként összességében a közigazgatási eljárási törvényt módosító szakaszai ennek a javaslatnak, amit most tárgyalunk, mint azt már Apáti István képviselőtársam is elmondta, akár támogathatóak lennének a mi részünkről, azonban megint csak azt kell hogy mondjuk, hogy sajnos belekerült ebbe a javaslatcsomagba ez a vízügyes problémakör, illetve a vízgazdálkodási feladatok szétválasztása, ami miatt a legjobb esetben is csak tartózkodással tudjuk ezt a törvényjavaslatot úgymond honorálni. De reméljük, hogy a részletes vitáig a módosító indítványaink kapcsán még lesz lehetőség ezeknek a módosítására.

Annyit jegyeznék még meg, mielőtt a vízügyi kérdésekre rátérek, ami nekem feltűnt, hogy módosítani kívánja az atomenergiáról szóló törvényt is ez a javaslatcsomag, és az atomenergiáról szóló törvény 15. § (2) bekezdésében a "kötelezi" szövegrész helyébe a "kötelezheti" szövegrész lépne, ami jogilag egyébként egy enyhítést jelentene, de az atomenergia-törvény 15. § (2) bekezdésében egyáltalán nem szerepel ez a kifejezés, sem az, hogy az "kötelezi", sem az, hogy "kötelezheti." Tehát valószínűleg egy másik bekezdést szerettek volna a jogalkotók módosítani. Ezt szeretném kérni az államtitkár asszonytól, illetve jelezni felé, hogy ezt pontosítani szükséges. Így nem tudunk vitázni róla, ha azt sem tudjuk, hogy melyik bekezdést szerették volna módosítani. A 15. § (2) bekezdése úgy szól egészen pontosan: az engedélyekről és az ellenőrzések eredményeiről a hatóság nyilvántartást vezet. Tehát ebben a mondatban sem a "kötelezi", sem a "kötelezheti" szó nem szerepel. A körülötte lévő bekezdéseket is megnéztem, ott szintén nem értelmes ez a módosító javaslat. Tehát nyilván valami más bekezdésre gondoltak itt.

És akkor áttérnék a vízügyi részre, ami, ha tágabb értelemben a környezetvédelmi vonatkozásait nézzük, akkor a szakterületem, illetve különösen azért is szeretném én is, mint azt már előttem többen megtették, a Magyar Mérnöki Kamara véleményét is tolmácsolni, mivel magam is tagja vagyok ennek a szervezetnek, igaz, nem a vízgazdálkodási, nem a vízügyi tagozaton, hanem a környezetvédelmiben.

Ami a környezetvédelmi szabályozottságot illeti, a kormány elindult egy úton, amely megkezdődött az önálló környezetvédelmi és vízügyi tárca megszüntetésével és a Vidékfejlesztési Minisztérium alá történő betagozódásával, ami véleményünk szerint az érdekérvényesítési képesség csökkentését eredményezte, mint azt már az azóta eltelt időben gyakorlati példákon keresztül is láthattuk. Több összetűzés merült fel államtitkári szinten a különböző államtitkárok között, amit miniszteriális szinten lehet még orvosolni egy ilyen esetben - ez sajnos sokszor a környezetvédelmi ágazat rovására történt meg -, azonban hogyha most még tovább daraboljuk ezt a vízügyi szakmát és a vízügyi területet, és ennek egy része egy másik minisztérium fennhatósága alá kerül át, akkor ez már egy olyan szintű kezelhetetlenséget és szétdaraboltságot jelent, ami a szakma ellehetetlenüléséhez is vezethet. Alapvetően arról van szó, hogy a vízgazdálkodás tekintetében a minőségi és a mennyiségi kérdéseket megpróbálják erőszakkal különválasztani, és külön kezelni egy olyan területet, ami csak egységként, egyben kezelhető. Ez olvasható ki akár a Magyar Hidrológiai Társaság, akár a Mérnöki Kamara és a Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének véleményező leveléből is.

Egyértelműen mindenki azt mondja, hogy nagyon helyes, akár a közmunkaprogram érdekében, hogyha a Belügyminisztérium alá átkerülnek a vízgazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatok, azonban ennek a szétdarabolása, az, hogy egy részét átviszik, más részét pedig a vidékfejlesztési tárcánál hagyják, mindenképpen káros, és további veszélyeket, illetve a későbbiekre nézve súlyos veszélyeket hordozhat magában, hiszen rendkívül fontos feladatokat látnak el a vízügyi igazgatóságok.

(10.00)

Ugye, tudjuk, az árvíz elleni védekezésben és a különböző vízkáreseményekkel kapcsolatos kárelhárítási feladatokban kiemelkedő szerepük van. Nem kell messzebb mennem, mint a 2010-ben bekövetkezett kolontári vörösiszap-katasztrófához, amelynek vizsgálóbizottsági elnökként elég részletesen a megismerőjévé váltam. Ott, amint önök is tudják, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója, Csonki István egyszemélyes intézményként vezényelte le a vízügyi kármentesítését ennek a katasztrófának, egyébként kiváló szakmaisággal. Itt is láthattuk, mennyire jó az, hogyha ezek a feladatok egy kézben vannak, hiszen itt nyilván egyszerre volt szó minőségi és mennyiségi problémákról is, mert ez a vörösiszap-áradat egyfajta árhullámként vonult le a Torna-patakon, másrészt viszont jellegéből adódóan minőségi kártételt, szennyezést is okozott, emiatt másfajta védekezésre is fel kellett készülni, jelesül tehát semlegesíteni kellett, és olyan anyagokat kellett a vízfolyásokba beszórni, amelyek semlegesítették ennek a lúgos kémhatását. Itt tehát egy összetett problémáról volt szó, minőségi és mennyiségi kérdést egyszerre kellett irányítási szinten véleményezni, és nagyon jó volt, hogy itt, ebben az esetben a vízügyi igazgatósághoz, illetve részben a környezetvédelmi felügyelőséghez tartozott mindkét feladatcsoport, hiszen így kiválóan meg tudták a katasztrófa levezénylésének ezt a részét oldani. Nem jó tehát, ha szétszedjük ezeket a kérdéseket, mert ez a további szétdarabolódáshoz és a szakmaiatlanság fokozódásához vezet.

Tudjuk, hogy a vízügyi kérdések talán ennek a századnak és a következő évtizedek legfontosabb kérdései lesznek világszerte. A vizek minőségének és mennyiségének védelme hangsúlyozottan az egyik legfontosabb feladat kell legyen, hiszen még az energiaforrásoknál is nagyobb, döntőbb kérdése lesz a következő évtizedeknek, hogy kinek lesz megfelelő mennyiségű egészséges ivóvize, és kinek állnak rendelkezésére egyéb vizek. Az egyéb vizek alatt nyilván a mezőgazdasági öntözési és egyéb célokra gondolok. Ebből a szempontból nagyon nem mindegy, hogyan szervezzük a vízügyi igazgatást.

Az alkotmányban, illetve az alaptörvényben nagyon helyesen kiemelt feladattá teszi a vizek, vízkészleteink, vízkincsünk védelmét az állam, a kormány, azonban, ahogyan az lenni szokott..., a részletszabályozások szintjén ez nem jelenik meg, ellentétben állnak a szavak a tettekkel, hiszen csak az ágazat folyamatos leépítését tapasztalhatjuk. Ez ügyében szólaltam fel, és a költségvetés részletes vitájában majd ismét fel fogok szólalni a környezetvédelmi hatóságok elsorvasztása ellen. Ugye, 5 milliárd forintról 3,5 milliárdra csökken a következő évben a már amúgy is a működőképességük határán lévő környezetvédelmi hatóságok állami támogatása, amit egy módosító javaslatommal 6 milliárd forintra visszanöveltem volna. Remélem, ez valamilyen formában majd támogatásra talál a kormány részéről, mert nem lehetséges, nem jövőkép, nem egy olyan kormány jövőképe, ami a környezetvédelmi ágazat elsorvasztásával igyekszik forrásokat teremteni más területekre. Ezt már akkor is elmondtam, majd a részletes vitában is el fogom mondani, hogy a jövőnket, a jövő generációk egészséges életfeltételeit nem tehetjük kockára.

Ezért fontos az, hogy a vízügyi igazgatással kapcsolatos feladatok is megmaradjanak egy kézben, egy irányítás alatt, legyen az akár a Belügyminisztérium, mert - még egyszer mondom - nem ezt vitatjuk, hogy önmagában rossz intézkedés lenne, hogy a Belügyminisztérium fennhatósága alá kerüljön a vízügyi igazgatás, de akkor a teljes szakma, minden egyes részkérdés, ugyanis itt, a törvényben az a)-tól n) pontokig, amelyeket felsorol állami feladatként a törvény, a jogalkotó, most teljesen rendszertelenül, teljesen logikátlan módon lett szétosztva a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Belügyminisztérium között. Ennek, amint azt az előbb már elmondtam, hosszabb távon súlyos következményei lehetnek akár az árvíz elleni védekezésben, akár, ne adja Isten, egy vízszennyezéssel járó ipari vagy bármilyen újabb katasztrófa bekövetkezése esetén és egyéb vízgazdálkodási feladatok kapcsán, nem utolsósorban természetesen az ivóvizeink védelmével kapcsolatban, hiszen itt is a Vidékfejlesztési Minisztérium alá tartozó szerveknél maradnak a vizek minőségi védelmével, az ivóvízkészletek védőterületeinek kijelölésével kapcsolatos feladatok, míg mondjuk, a mennyiségi kérdésekkel kapcsolatos feladatok pedig átkerülnek a Belügyminisztériumhoz, és sokadszor mondom, ezt a két kategóriát nem lehet külön kezelni.

Azt szeretnénk kérni mi, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, reméljük, a kormány meg fogja hallgatni ezen kérésünket, hogy ezt a vízügyi szabályozásra vonatkozó részt vegyük ki ebből, főként a közigazgatási eljárási törvényt módosító csomagból, és külön tárgyalja az Országgyűlés, hiszen egy rendkívüli fontosságú lépésről van szó. Ennek kapcsán be fogunk adni egy módosító indítványt, és azt szeretnénk kérni a kormánytól, még egyszer mondom, hogy ezt támogassa, mert bármilyen támogatásunkat ehhez a törvényjavaslathoz mi csak akkor tudjuk esetlegesen megadni, a további módosító indítványaink sorsától függően, ha ez a vízügyi ágazat szervezésével, igazgatási feladataival kapcsolatos rész kikerül ennek a törvényjavaslatnak a hatálya alól. Ezt kéri nemcsak a Jobbik Magyarországért Mozgalom parlamenti frakciója, hanem a vízügyi szakmai szervezetek is egyöntetűen ezt kérik a kormánytól, illetve nem ezt, hanem azt, hogy egységesen, egy egységben tartsák meg a vízügyi igazgatást, ne darabolják szét. Ennek érdekében azonban egy hosszabb vitára és egyeztetésre van szükség, ezért kérjük, most ezt a jelenlegi szabályozásból módosító indítványunk folyományaként vegyék ki, és külön tárgyalja majd meg az Országgyűlés.

Egyéb esetben pedig az Apáti István képviselőtársam által elmondottakhoz tartanám magam. Vannak ebben a törvényjavaslat-csomagban, a többi részében jó kezdeményezések, azonban sajnos, mondhatnám, kár volt érte, kár volt, hiszen a becsempészett vízügyi módosításoknak köszönhetően a jelen formájában mi ezt nem tudjuk támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)