Készült: 2024.09.26.13:53:30 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

135. ülésnap (2011.11.16.), 20-24. felszólalás
Felszólaló Kontur Pál (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 5:51


Felszólalások:  Előző  20 - 24  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KONTUR PÁL, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága mint kijelölt bizottság 2011. november 14-ei ülésén a törvényjavaslatot megvitatta, és 13 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett általános vitára ajánlotta.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány nagy feladatot vállalt, amikor 2010-ben hozzákezdett a közigazgatás modernizálásához. Az előző kormány ennek érdekében tett törekvései - bármennyire is hangzatosak voltak - végső soron lemorzsolódtak, a közigazgatás könnyedén lenyelte őket reggelire.

(9.40)

Talán megvolt a szándék, de már az irányok kijelölése is sok problémát okozott, és az erőfeszítések is viszonylag hamar lefulladtak.

Most azonban úgy látom, más a helyzet. A közigazgatás, mint tudjuk, mindannyiunk közös nemzeti ügye, és közös érdekünk, hogy jól működjön. Ez azért sem lényegtelen kérdés, mert amikor az ember bemegy a hivatalba, valójában az állammal találja magát szembe. A polgárok a hivatalokban tapasztalt bánásmód alapján, ügyeik intézése kapcsán tulajdonképpen az államról kapnak képet, és arról alkotnak véleményt. Épp ezért létfontosságú, hogy a közigazgatás működését érintő reformok ne csak szavak maradjanak, hanem a szavakból tettek kerekedjenek ki, illetve azok ne csak a központi közigazgatást érintsék, hanem a kishivatalok és az átlagemberek szintjén a mindennapok taposómalmában is érezhető előrehaladást hozzanak.

A közigazgatási eljárási törvény módosításában a legnagyobb jelentőségű változások kétségkívül az ügyintézési határidővel, valamint az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatban történnek.

Örömmel látom, hogy a kormány elkötelezett annak érdekében, hogy az ügyfeleknek ne azért kelljen életük fontos ügyei intézése során állandóan megtorpanniuk, és vállalkozásoknak se kelljen ezért állandóan hosszabb ideig parkolópályán állniuk, mert az állam akár hónapokat is ül egy-egy ügyön, miközben azt látjuk, hogy több nyugati országban az ügyfelek sokkal rövidebb idő alatt érnek célba terveik megvalósítása során. Továbbá azt is nehéz megérteni, miért van az, hogy az elektronikus alkalmazások rohamos fejlődésének korában sokszor még mindig egy helyben kell állnunk, mert a világban végbemenő változásokat, az ezekben rejlő lehetőségeket a közigazgatás valahogy nem képes lekövetni.

A kormány azonban most elkötelezettnek látszik mindezeknek a megváltoztatása érdekében. Az ügyintézési határidő például 2014-től 21 napra csökken majd. Én személy szerint egyébként ettől a kihívástól nem féltem a hivatalokat sem, igaz, ennek érdekében kicsit fel kell majd gyorsítaniuk az ügymenetüket. Azonban ez egyben abba az irányba is tereli őket, hogy munkájukat és humán erőforrásukat hatékonyabban szervezzék meg, és lehetőséget találjanak a legoptimálisabb, például az elektronikus ügyintézésben megvalósítható megoldásokra az ügyfelek érdekében. Szerintem egyébként a jó állam kifejezés többek között éppen ezt jelenti, és most ebbe az irányba haladunk.

Szintén örömmel üdvözlöm, hogy a törvényjavaslat külön is odafigyel a civil szervezetekre, amikor kimondja, hogy meghatározott ügyekben jogszabály külön ügyféli jogosultságokat ad, például nyilatkozattételi jogot is biztosíthat azoknak a civil szervezeteknek, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul.

Amellett, hogy már eddig is lehetőség volt bizonyos ügyekben, például környezetvédelem területén a civil szféra képviselői számára törvényben ügyféli jogállást adni, jó látni, hogy ezek a lehetőségek még tovább bővülnek, és például olyan civil szervezeteknek, érdekvédelmi szervezeteknek is lesz majd lehetőségük egyes ügyféli jogok gyakorolhatósága kapcsán bekapcsolódni egyes hatósági eljárásokba, amelyek eddig teljes jogú ügyfélként nem jelenhettek meg. Ezt mindenképpen a civil társadalom erősítése irányába tett lépésnek kell tekintenünk, amely a jelenlegi válságos gazdasági állapotok közepette például akár a munkaügyi szférát tekintve is jobb jogérvényesítési lehetőséget biztosít, illetve ígér egyes ügyekben.

Végezetül, ha már a munkaügyi szférát említettem, kicsit elkanyarodva a közigazgatási eljárási kódextől, láthatjuk, hogy a törvényjavaslat tovább erősíti az új közmunkaprogramok pilléreit is, méghozzá a vízügyi igazgatás területén.

Mint tudjuk, a nemzeti közfoglalkoztatási program jelentős része (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) épp a vízgazdálkodás területét érinti, ahol a területi vízgazdálkodás (Az elnök jelzi az idő leteltét.) feladatainak végzése során nagyszámú közmunkás szervezett foglalkoztatására kerül sor.

ELNÖK: Képviselő Úr! A megkésett hozzászólást több mint fél perccel próbáltam kárpótolni, de ötperces az időkeret, ne vegye rossz néven, és 5.49-nél vagyunk.

KONTUR PÁL, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen.

ELNÖK: Ha van egy fontos, befejező mondata, tegye még meg.

KONTUR PÁL, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Igen. Ezek alapján kérem a kedves képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  20 - 24  Következő    Ülésnap adatai