Felszólalás adatai

Elvitathatatlan tény, hogy ezzel a magyar egészségügy története új szakaszba, egy új, megújuló szemléletű átalakulásba kezdett. Sikernek tekinthető, hogy ilyen mértékű változtatást végre megalapozottan, összefogással, valóban a siker reményében kezdhettünk el. Mielőtt részletesen foglalkoznék a törvényben foglalt változásokkal, engedjék meg, hogy a sok fontos lépés közül hármat kiemeljek. Az első az ellátórendszer struktúraváltását előkészítő jogszabályok megalkotása. Sokan ebben nem látnak többet, mint az elkövetkező időszak nehézségeit, kórházak, intézmények, osztályok és igen, személyes egzisztenciák újragondolását, esetleg változását. A valóságban azonban ennél sokkal fontosabb dologról van szó. A törvény nemcsak lehetővé teszi, de működési alapelvvé is emeli a szükségletek folyamatos monitorozását és az ellátások tervezését. Ezzel egy olyan dinamikusan változó, fejlődő ellátórendszer alapjait teremti meg, amelyben végre nem a kórházi ágy termeli ki a mindennapi benne fekvő beteget, hanem az adott térségek egészségügyi adatai, a valós szükségletek és veszélyek jelölik ki a felépítendő és működtetendő kapacitásokat. Ilyen módon olyan élő, reagálni képes rendszert hozunk létre, amely valóban a betegért van, a betegre, a gyógyításra fókuszál, miközben a rendelkezésre álló forrásokat a lehető leghatékonyabban használja ki. Úgy gondolom, ez forradalmi változást hoz a korábbi évek, évtizedek gyakorlatához képest.

A második kiemelten fontos lépés a háziorvosi praxisok újraértelmezése és a praxisalap létrehozása. Régi, a szakmában unalomig koptatott igazság, hogy a jó ellátás kulcsa az alapellátás, a háziorvosi rendszer. Mégis azt tapasztaljuk, hogy az a szakma a fiatalok számára kevéssé vonzó és gyakran bizony kevéssé elérhető is. Most nagy lépést teszünk a háziorvosi hivatás társadalmi elismertségének előmozdítása irányában, és egyben komoly segítséget nyújtunk mind a tapasztalt, mind a leendő kollégák számára, hogy az ellátórendszerbe biztonságosan be-, illetve onnan méltósággal kilépni tudjanak. Meggyőződésem, hogy ez a lépés komoly vérátömlesztés jelent majd az egész alapellátásnak és azon keresztül a teljes ellátórendszernek.

A harmadik fontos terület a betegek érdekeinek közvetlen megjelenése a módosításokban. Ilyen változás a nemzeti betegfórum létrehozása, az egyes gyógyszerek indikáción kívüli alkalmazásának engedélyezésére hozott változtatások vagy éppen az Eurotransplant szervezethez történő csatlakozásunk, amely a szervátültetésre váró honfitársaink számára sokszorozza meg a remény és a túlélés vagy a jobb élet lehetőségét.

Mindezen változásokban azonban a leglényegesebb a szemlélet. Olyan rendszert építünk, amelynek a középpontjában a rászoruló áll, a beteg, akit az ellátáson keresztül a társadalmi szolidaritás vesz körül, és akinek ez a szolidaritás adja meg a biztonságot, az elérhető egészséges jövőt.

E három lényeges elemet azért emeltem ki önöknek, hogy világossá tegyem, hogy a mai nappal nemcsak egy nagy volumenű újraszervezési munka kezdődik meg, de az egészségügy szellemi, tartalmi újjáépítése is.

Az intézkedések egy nagyon fontos részét képezik a Széll Kálmán-terv 2012. évi végrehajtását szolgáló intézkedések, ezért ha megengedik, erről bővebben szólok. A gyógyszer-támogatási rendszert érintő változásokon keresztül olyan szerkezeti átalakításokat hajtunk végre, amelyek elősegítik a tudatos lakossági gyógyszerfelhasználást, előtérbe helyezik az egészségi állapotukon változtatni akaró, orvosukkal, gyógyszerészükkel együttműködő lakosok támogatását, és az egészségügyi ellátórendszer szereplőit is úgy ösztönzik, hogy a cél a gyógyszeres terápia eredményességének javítása legyen. Ezen elemek összességét a beteg együttműködését támogató új terápiás rend jelenti.

(13.40)

Egyes biológiai gyógyszerek szabadalmi védettségének lejártával új gyógyszercsoport jelent meg, az úgynevezett biohasonló készítmények csoportja. A kormányprogrammal összhangban a szakmai szabályokat figyelembe vevő és hosszú távon megoldást kínáló szabályozási rendszer kidolgozására került sor. A hazai gyógyszer-felhasználási mutatók a nemzetközi összehasonlításokban jelentős mértékben torzítva jelennek meg. Ennek elsődleges oka, hogy Magyarországon jelenleg számos drága készítmény, elsősorban onkológiai készítmény finanszírozása a járóbeteg-ellátás keretében, míg más országokban a fekvőbeteg-ellátásban történik. A készítmények kórházi átsorolása biztosítja, hogy ezen súlyos betegségekben a betegek gyógyszerhez való hozzáférése továbbra is biztosított, és a kijelölt kórházakon keresztül egységes legyen. A készítmények finanszírozása a javasolt új szabályozás szerint az adott kórház költségvetésétől függetlenül történik. A központi beszerzés hatékony véghezvitelével várhatóan a jelenleginél kedvezőbb árszint biztosítható, egyben megfelelő informatikai megoldásokkal és adatrögzítéssel ezen készítmények esetében is lehetővé válik az eredményességalapú finanszírozás.

A támogatáspolitikai rendszert érintő javasolt változások csak akkor lehetnek eredményesek, ha abban a kulcsszereplők, a háziorvosok, a szakorvosok és gyógyszerészek motiváltak, és a lakosság folyamatos gyógyszerellátása biztosított. A háziorvosok és a szakorvosok motiválására a kibővített indikátorrendszer szolgálhat. A gyógyszerészek esetében a generikus gyógyszerkiadás ellenérdekeltségének megszüntetése, a gyógyszereladás helyett a hatékony és eredményes, valamint takarékos gyógyszerfelhasználást biztosító, szakmai protokollok alapján történő egészségügyi szolgáltatásnyújtás biztosíthat megfelelő motivációt.

A támogatáspolitikai beavatkozásokkal biztosítani kell, hogy az eredményesen megkezdett generikusverseny további elemekkel bővüljön. Ezek az elemek védelmet jelentenek a betegek számára a térítési díj növekedése ellen, és elmozdítják a jelenlegi gyógyszernév-márkahű generikus gyógyszerpiacot a hatóanyag alapú gondolkodás irányába.

A gyógyszertámogatás kiáramlásáért nagyobb arányban felelős originális gyógyszercsoport esetében a rendelhetőség szakmai szabályainak felülvizsgálatával és a betegregiszterek bevezetésével az eredményességalapú finanszírozás megjelenése jelent előrelépést.

Mindezen strukturális változások a jelenlegi informatikai rendszerek fejlesztését is igényli. A beteg-együttműködés, a biohasonló készítmények támogatása, az eredményességalapú támogatási rendszer kialakítása az informatikai fejlesztések nélkül elképzelhetetlen. Jelen előterjesztés a 2012. év elején elinduló e-recept rendszer működésének törvényi megalapozását is szolgálja.

Nagyon fontos, hogy a vidéki, kisforgalmú patikákat valamilyen formában támogatni tudjuk. A gyógyszertárak működésének stabilizálását szolgálja a szolidaritási díjrendszer módosítása.

A gyógyszertörvény módosításával bővül az indikáción kívüli gyógyszerrendelés esetköre. A módosítás a betegek hatékony terápiához való hozzáférését segíti elő azokban az esetekben, amikor az adott indikációban engedélyezett gyógyszerhez valamilyen külső ok miatt nem biztosított a hozzáférés, és ez a beteg egészségének súlyos károsodásához vezetne. Ebben az esetben is szükséges, hogy rendelkezésre álljon olyan készítmény, amellyel kapcsolatban vannak olyan bizonyítékok, amelyek szerint az adott gyógyszer indikáción túli alkalmazásával esély van a beteg állapotának javítására vagy stabilizálására, illetve a gyógyszeres kezelés sikerességére. Szükséges továbbá, hogy az adott terápiás terület szakorvosi képesítéssel rendelkező szakorvosa kérelmezze a gyógyszer indikáción túli alkalmazását az adott betegre nézve, és azt a gyógyszerészeti államigazgatási szerv rendeletben rögzített szabályok szerint egyedileg engedélyezze.

A gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos gyakorlat azt mutatja, hogy a támogatott segédeszközök reklámozásának tilalma folytán a betegek a vásárlásnál nem rendelkeznek a döntéshozatalhoz szükséges elegendő információval. Ezért a továbbiakban nem minősülne reklámnak a gyógyászati segédeszközhöz szaküzletben, valamint a gyártók, illetve a forgalmazók honlapján elhelyezett, a gyógyászati segédeszközöket tárgyilagosan ismertető anyag, amelynek adattartalma azonos az OEP által működtetett eszközkatalógus adattartalmával. Az eszközkatalógus működtetése jogszabályilag előírt kötelezettség, mindenki számára hozzáférhető. Az ezzel azonos adattartalmú eszközismertetés így elsődlegesen a betegek eszközválasztását segíti elő, amelynek előnyéhez képest az esetlegesen jelentkező promóciós tevékenység elhanyagolható.

Az egészségügyről szóló törvény módosításának célja az orvostechnikai eszközök biztonságos alkalmazásával kapcsolatos jogi garanciák növelése. Megteremtődik a szankcionálás lehetősége abban az esetben, amikor olyan szakmai szabályok megszegésére kerül sor, amelynek nem az eszköz minőségi kritériumaihoz, hanem inkább azok kipróbálásához, nyilvántartásához, felülvizsgálatához vagy az azokkal kapcsolatos események bejelentéséhez kapcsolódnak.

Az utóbbi egy-két évben ugrásszerű növekedést figyelhettünk meg a nagyrészt interneten forgalmazott új típusú, úgynevezett dizájnerdrogok fogyasztásában. Az dizájnerdrogot valamely kábítószernek minősülő anyag kémiai szerkezetének módosításával hozzák létre abból a célból, hogy az új szer hatásában az eredetihez hasonló maradjon, de legálisan forgalmazható, használható legyen. Szükséges tehát a Magyarországon is gyakran előforduló új pszichoaktív anyagoknak az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény mellékletében történő megjelenítése annak érdekében, hogy a rendőrség a szükséges intézkedéseket megtehesse. A listára kerülés azt jelenti, hogy az azzal kapcsolatos elkövetési magatartások a jövőben a visszaélés kábítószerrel büntető tényállás hatálya alá esnek.

A jogszabály a terhességi-gyermekágyi segélyre vonatkozóan is fontos módosítást tartalmaz. Jelenleg terhességi-gyermekágyi segélyre kizárólag a szülő nő, illetve a csecsemőt örökbe fogadni szándékozó nő jogosult. Minden egyéb esetben a csecsemőt gondozó személy terhességi-gyermekágyi segély helyett csak gyermekgondozási díjra lehet jogosult, amelynek összege maximálisan havonta a minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet, míg a terhességi-gyermekágyi segély összege nincs maximalizálva. Amennyiben az anya egészségi állapota miatt a gyermekét nem tudja gondozni, mert kórházban kezelik vagy meghal, akkor a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, a gyám vagy az örökbe fogadó férfi jelenleg nem lehet jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre. A javasolt módosításunk a diszkrimináció feloldását célozza azon érintettek számára, akik jelenleg nem szerezhetnek jogosultságot a terhességi-gyermekágyi segélyre.

Engedjék meg, hogy részletesen szóljak a nemzeti együttműködési program egyik kiemelt céljáról, amely a helyi és területi közigazgatási rendszer teljes szervezeti áttekintése és megújítása, alacsony hatékonyságának orvoslása és a struktúra átláthatóbbá tétele. Ennek eleme a helyi önkormányzati rendszer átalakítása is, amelynek része a Fővárosi Önkormányzat és a megyei önkormányzatok feladatainak újradefiniálása, hatékonyabb középszintű közszolgáltatások biztosítása.

Az önkormányzatok és az állam közötti új feladatmegosztás az egészségügyi ágazatot, az egészségügyi intézményrendszert és annak irányítását, szervezését is érinti. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény módosítására ezzel összefüggésben kerül sor, összhangban a Semmelweis-tervben foglalt szakmai alapelvekkel, valamint a terv alapján elfogadott kormányhatározatban megfogalmazott intézkedésekkel, azok ütemezésével és végrehajtásával.

A törvény módosítása az egészségügyi ágazatot érintő teljes átalakítás megalapozásához szükséges; cél: az egészségügyi ellátások és fejlesztések szükségletekkel való összehangolása, ennek révén a rendszer hatékonyságának, az egészségügyi szolgáltatás minőségének javítása és finanszírozhatóságának biztosítása.

(13.50)

A módosítás rendezi egyúttal azokat az eljárási kérdéseket is, amelyek a közszolgáltatások ellátásával összefüggő, feladatváltozásból adódó tulajdonosi és fenntartói pozíció változásából erednek.

A törvénymódosítás ahhoz szükséges, hogy az ellátórendszer működése az állam és az önkormányzatok közti feladatátrendezést követően is zavartalanul biztosítható legyen. Az előterjesztéssel érintett közfeladat az egészségügyi szolgáltatások közül a szakellátási kötelezettség keretében nyújtott járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátásokat, valamint az államnak az egészségügyi ellátórendszer megszervezéséért és működtetéséért fennálló felelősségét, az állam fokozottabb szerepvállalását érinti. A módosítás technikailag is feltétele annak, hogy az állam által ellátandó közfeladat ténylegesen és szabályozott jogi keretek között, minél hatékonyabban, minél magasabb színvonalon legyen megvalósítható.

A módosítások összhangban állnak a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló törvényjavaslatban foglaltakkal, és megfelelnek azoknak a céloknak, amelyek a Semmelweis-tervben kerültek meghatározásra. A törvény módosításával állami egészségügyi intézményrendszer és térségi szintű egészségszervezés valósulhat meg, ezeknek a szabályai a szakmai szempontok mentén meghatározásra kerülnek.

Kiemelkedő jelentőségű a háziorvosi működtetési jogra, azaz a praxisjogra vonatkozó szabályozás megújítása. A praxisjog a konkrét földrajzi területhez, körzethez kötött praxisjogot jelentené. Mivel a praxisjog elválaszthatatlan a területi ellátási kötelezettségtől, az új szabályozás szerint praxisjoguk a területi ellátási kötelezettséggel bíró háziorvosoknak lesz, tehát azoknak, akik behatárolható földrajzi területen, az önkormányzat által meghatározott körzetben végeznek háziorvosi tevékenységet.

Szükséges az alapellátási biztonság megőrzése és fokozása érdekében törvényben meghatározni az orvos és az önkormányzat között létrejövő feladatellátási szerződés kötelező tartalmi elemeit.

Törvényben szeretnénk kimondani - az önkormányzati autonómiát is tiszteletben tartva -, hogy a praxisjog megszerzéséhez előszerződés kötése szükséges a jogot szerezni kívánó orvos és az önkormányzat között, valamint az önkormányzatnak nyilatkoznia kell arról, hogy a praxisjogot megszerezni szándékozó orvossal kíván az adott körzetben szerződést kötni.

Célunk a praxiskezelő létrehozása, amelynek fő célja a forgalomképtelen praxisok piacának fellendítése, másrészt kedvező feltételekkel lehetőséget adni az új belépők számára a praxisjog megszerzésére. A praxisváltás természetes folyamatába a praxiskezelő nem kíván beleszólni, jelentősége abban rejlik, hogy segítséget nyújt az aktív szerepvállalással az eladásban és a vevő számára kedvező fizetési kondíciók megteremtésében.

Tekintettel a hazai transzplantációs helyzetre, az Eurotransplant International Foundation szervezetével megkötött előzetes együttműködési megállapodásra, az Állami Számvevőszéknek a szervtranszplantáció ellenőrzéséről szóló jelentésében foglaltakra, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kiemelt célja a jogszerű, biztonságos, átlátható, megfelelően finanszírozott hazai transzplantációs tevékenység megteremtése és biztosítása.

A Semmelweis-terv is prioritásként kezeli a jelentős költségigényű, különleges jártasságot és műszerezettséget igénylő, ritkábban végzett ellátásokat, így a transzplantációs tevékenységet is. A transzplantáció a végstádiumú szervelégtelenségben szenvedő betegek számára nemcsak a túlélés esélyét növeli, hanem életminőségbeli változást is jelent. Az Eurotransplant szervezetével való előzetes együttműködési megállapodás megkötése minőségbeli javulást eredményez a hazai szervátültetésben. A transzplantációra szoruló betegek gyorsabban jutnak majd megfelelő szervhez, hiszen a 10 milliós lélekszámú lakosság helyett egy körülbelül 130 milliós populációban kereshetnek megfelelő donort a betegeknek.

Kiemelendő, hogy a megállapodás keretein belül is biztosítható a szigorú, egységes szabályok között zajló, átlátható és nyomon követhető nemzetközi szervcsere. Magyarország kezdetben egy előzetes együttműködési megállapodás keretén belül csatlakozik a jelenleg 7 ország - Ausztria, Belgium, Horvátország, Luxemburg, Németország, Hollandia és Szlovénia - szervtranszplantációját segítő alapítványhoz. 2012. január 1-jével kezdődően Magyarország részéről az úgynevezett speciális betegek, azaz többek között a halaszthatatlan sürgősségű vese-, szív- és májátültetésre váró betegek kerülnek fel az Eurotransplant International Foundation várólistájára. Az előzetes együttműködési megállapodás időszaka a tervek szerint egy alkalommal, egyéves periódussal meghosszabbítható, ezt követően valamennyi magyar páciens részesülhet az együttműködés előnyeiből. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosítása megteremti a lehetőséget a megkötött megállapodásban szereplő fizetési kötelezettségek zökkenőmentes teljesítésének, illetve a megfelelően finanszírozott transzplantációs tevékenység biztosításának.

Az ÁNTSZ gyorsreagálású képességet növelő komplex információs rendszerének fejlesztése olyan elektronikus szolgáltatásegyüttes és képesség kialakítását jelenti, amely a sürgősségi ellátás és a riasztási központok kiszolgálását, a járványügy és a kémiai biztonság szakmai területeinek szakrendszeri és infrastrukturális fejlesztését célozza. A projekt során elektronikus kapcsolat létesül az ÁNTSZ és szakmai adatszolgáltatói, valamint a 112-es riasztási központ köré szervezett társhatóságok között, ez biztosítja az egészségkockázati információ szabad áramlását, javítja a szakterületi szabályozást és tervezést.

Az Európai Unió támogatásával az elektronikus kormányzati operatív program hozzájárul a járvánnyá szélesedő megbetegedések számának csökkentéséhez, a veszélyforrások hatékonyabb lokalizálása révén a károk enyhítéséhez, és össztársadalmi szinten segíti a betegségekkel és a kémiai biztonsággal kapcsolatos kockázatok csökkentését.

Vannak a törvényjavaslatnak olyan részei, amelyek uniós jogharmonizációs kötelezettségből fakadnak. Az Európai Bizottság hatásvizsgálata szerint az ötödik leggyakoribb halálok a kórházakban a gyógyszerek okozta mellékhatás, szükséges tehát a biztonságos gyógyszeralkalmazás érdekében kifejtett tevékenység erősítése, ezt célozza a vonatkozó irányelv hazai jogrendbe történő átültetése.

A törvénymódosítás a hatóságok és a forgalomba hozatali engedély jogosultjai számára előírja olyan intézkedések bevezetését és alkalmazását, amelyek lehetővé teszik a gyógyszerek jelentette kockázatok átfogó kezelését. A gyógyszerhatóság a lakosság megfelelő tájékoztatása érdekében nemzeti internetes gyógyszerportált hoz létre és működtet. A jogszabálytervezet az átültetésre szánt emberi szervekre vonatkozó minőségi és biztonsági előírásokról szóló irányelvnek történő megfelelés érdekében szükséges egészségügyi törvényi módosításokat is tartalmazza.

Tisztelt Országgyűlés! Júniusban zárásként arról beszéltem, hogy az egészségügy mindannyiunk közös ügye, a társadalmi összefogás, az egymásért vállalt szolidaritás kézzelfogható megvalósulása. Ma se mondhatok önöknek mást: közös érdekünk, hogy egy jól működő, színvonalas, emberarcú, ugyanakkor hosszú távon fenntartható rendszert hozzunk létre. Közös érdekünk, hogy egy olyan rendszer alapjait tegyük le, amely valóban a miénk, mindannyiunké, amelyet elfogadunk, óvunk és fejlesztünk mindannyian.

(14.00)

Nagy tisztelettel arra kérek tehát ismét mindenkit e Házban, hogy érdemben vegyen részt a törvény parlamenti vitájában, folytassunk lényegi szakmai párbeszédet, akár vitát is. Ígérhetem önöknek, hogy továbbra is nyitottak leszünk minden konstruktív kezdeményezésre és együttműködésre, még akkor is, ha természetesen nem minden elképzelést lesz módunk támogatni és beépíteni.

Szeretném és kívánom, hogy ez a törvény az egészségügyért végzett közös munka gyümölcsöző és közösségteremtő fejezete, a közösen hordozott felelősség felvállalása és a közös jövő megalapozása legyen mindannyiunk számára.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)