Készült: 2024.09.22.07:20:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

197. ülésnap (2001.03.28.), 68. felszólalás
Felszólaló Dr. Gyimesi József (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:43


Felszólalások:  Előző  68  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásomat kétpercesre terveztem, csak nem szerettem volna saját magamnak időkorlátot állítani, ha esetleg mondanivalóm hosszabbra sikeredne.

Bauer képviselő úr eszmefuttatása indított engem felszólalásra, mert olyan érzékletesen és meghatóan festette le azt a pozitív képet, amelyet Nyugat-Európa országai szolgáltattak 1956-ot követően, amikor a Magyarországról menekülőknek, a kommunista diktatúra bosszújától félő millióknak adtak menedéket.

 

 

(14.10)

 

Az a megfogalmazás, hogy a mi nemzetünk milliókat indított útra a forradalom leverését követően, hangzott furcsán számomra. Szerencsére többen vannak ebben az országban olyanok, akiknek felmenői és hozzátartozói a menekülők közé tartoztak, mint olyanok, akiknek felmenői egy olyan erőszakszervezet tagjai voltak, akik a menekültáradatot működésükkel minden bizonnyal elindították.

A felszólalás további részében Magyarországot úgy kísérelte meg beállítani a szabad demokrata képviselő, mintha mi az idegenek előtt nem tárnánk nagyra a kapunkat, mintha mi nem tekintenénk, illetve kifogásolja, hogy nem tekintjük természetes állapotnak azt, hogy bemenjenek, bejöjjenek az országunkba.

E törvénycsomag, e törvényjavaslatok lényege nem abban foglalható össze, mintha a Magyarországra történő beutazást, magyarországi tartózkodást szigorítaná, hanem sokkal inkább szabályozottabbá tenné. Az idegenrendészeti törvényhez kapcsolódó más törvényjavaslattal, például a határőrizetről szóló törvénnyel éppen a magyar államhatár átkelésének a szabályait rögzíti.

Azt hiszem, hogy minden államnak - mert hiszen az a társadalmat szolgálja -, állami szervnek kötelessége egyfajta önvédelmet tanúsítani, amely önvédelem abban nyilvánul meg, hogy arról minimálisan tudomással kell bírnia, hogy ki lépi át az államhatárt, és kik tartózkodnak Magyarországon. Az is a szuverenitás körébe tartozik, hogy megállapítsa azt a határainál, hogy kinek ad beutazásra engedélyt, kinél vélelmezhető eredendően, hogy magyarországi tartózkodása a közrendet megzavarhatja.

Nemcsak jogszabályokról van itt szó, nemcsak jogi feltételek megállapításáról, hanem természetesen a jogi normák számonkérését lehetővé tevő technikai berendezések kiépítéséről is. Szerencsére most már a határregisztrációs rendszer lehetővé teszi azt, hogy a határainkat átlépőkről megfelelő információkkal rendelkezzünk. Mint azt már korábban elmondtam, nem biztos, hogy elégséges az az időtartam, amelyet ezen adatok nyilvántartása tekintetében a törvény megszab annak érdekében, hogy esetlegesen elkövetett jogsértések kellő időben kiderüljenek és a felelősségre vonás, az idegrendészeti következmények alkalmazhatók legyenek.

Tehát csupán arról van szó, hogy minden államnak és így Magyarországnak is alapvető érdeke a társadalom védelme érdekében, hogy a külföldiek beutazása szabályozott, regisztrált módon történjen. Azt hiszem, hogy akkor, amikor elsősorban Magyarország nem célország a beutazó külföldiek számára, hanem olyan külföldiek lépik át, és nem szabályozott, nem legális módon, hanem illegális módon a Magyar Köztársaság határát, akiknek célja a továbbutazás, az Unió országainak az elérése, abban az esetben nekünk az államok rendezett kapcsolatából következően nagyobb figyelmet kell fordítanunk a belépések regisztrálására, illetve az ilyen jogellenes belépések megakadályozására, felderítésére, praktikus okból is egyébként. Az, aki a zöldhatáron érkezik ma Magyarországra, és most ne a menekültekről beszéljünk, mert az egy nagyon elenyésző szám az illegális határátlépők számán belül, tehát aki zöldhatáron érkezik, annak a célja elsősorban az, hogy továbbálljon.

A különböző szomszédos országokkal megkötött toloncegyezmények pedig szükségtelenül nagy költséget, fáradságot igényelnek a magyar határőrizeti szervek részéről, hogy a visszaadott külföldit utána a származási országába vagy harmadik országba továbbküldjük, mert ennek költségei nagyon gyakran az idegenrendészet költségvetését terhelik. Tehát ha a beléptetési oldalon az ellenőrzés szigorúbb, akkor ezzel lényegében meg tudjuk akadályozni azt, hogy a nyugati határon, az osztrák-magyar határon vagy a szlovén-magyar határon újabb illegális határátlépésre kerüljön sor. Ennek tehát praktikus, gyakorlati és egyébként pedig nemzetközi egyezményekből következő oka van, és nemzetközi egyezményekből következő kötelezettségünk is ez egyben.

Természetesen vannak olyanok, akik a beutazás és a magyarországi tartózkodás feltételeit tudják igazolni, érvényes úti okmánnyal lépik át Magyarország keleti, déli határait, de szándékuk a továbbiakban az Unió országainak elérése, és erre kísérletet már nyugaton, a zöldhatáron keresztül tesznek. Ezek visszairányítása is a toloncegyezmény alkalmazását követően a Magyar Köztársaság feladata, kötelezettsége és egyben anyagi terhe is.

Tehát azért fontos az ellenőrzés technikai feltételeinek megteremtése, a jogszabályokban olyan feltételek meghatározása, amelyek nem teszik lehetővé azt, hogy a magyarországi tartózkodás anyagi feltételeinek igazolása egy jelképes készpénz felmutatásával történjen, hogy egyrészt ez az Unió országaiba való illegális továbbutazást megakadályozza, másrészt pedig akiknél célország Magyarország, ott pedig a potenciális bűnözést eleve kizárjuk, megakadályozzuk. Nem lehet tehát Magyarországról ma olyan képet festeni, és itt, a magyar parlamentben pedig különösen nem lehet ezt világgá kürtölni, hogy Magyarország a határait legálisan átlépő, Magyarország iránt érdeklődést tanúsító vagy Magyarország segítségét kérő külföldi állampolgárok beutazása tekintetében szigorításokat kíván bevezetni, akadályokat kíván ez elé gördíteni.

Éppen azért vannak ezek a törvények, hogy pontosan, jogállami módon és az Európai Unió joganyagával harmonizáló módon megállapítsuk azt, hogy mik a beutazás és a Magyarországon történő tartózkodás feltételei, és hogy csak ezeket a feltételeket és ne többet kérjünk számon, tehát ne a végrehajtás során kerüljön sor a bizonytalan szövegezésű törvényi rendelkezések ilyen-olyan értelmezésére.

Azt hiszem, hogy ez a törvénycsomag ezt a célt megvalósítja. Úgy érzem, hogy a Szabad Demokraták Szövetségén kívül a többi parlamenti párt frakciójának támogatását is élvezi.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  68  Következő    Ülésnap adatai