Készült: 2024.09.18.23:11:43 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

249. ülésnap (2005.09.27.), 358. felszólalás
Felszólaló Imre Zsolt (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:55


Felszólalások:  Előző  358  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

IMRE ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! A zárszámadás a költségvetés tervezésének egy olyan állomása, amikor világos és egyértelmű visszajelzést kapunk arról, hogy milyenek voltak az év eleji tervszámok, a tervezés, egyáltalán milyen megalapozott volt a költségvetési tervezés, és a teljesítési mutatók alapján, amelyek előttünk fekszenek, világos következtetéseket tudunk levonni bizonyos jövőbeni folyamatokról. Ha megengedik, akkor most ezekre a folyamatokra szeretnék rávilágítani az ICSSZEM fejezeti kezelésű előirányzatai tükrében, majd néhány szót szólnék az ÁSZ-jelentéssel kapcsolatban is.

Az ICSSZEM fejezeti kezelésű előirányzatainak főösszegeivel kapcsolatban már a tavalyi évben is megállapítottuk, hogy számunkra ezekből az összegekből az tűnik ki, hogy a szaktárca az egyik leggyengébb érdekérvényesítő képességgel rendelkezik a szaktárcák között, hiszen az előirányzatok között 2002-ben 69,2 milliárd forintra, 2003-ban 50,9 milliárd forintra, 2004-ben a teljesítés szintjén 34,3 milliárd forintra esett vissza a tárca által felhasználható forrás. Igaz ez a megállapítás még akkor is, ha a szerkezeti változtatások miatt nem lehet pontos és teljes képet kialakítani a valós helyzetről. Ezt egyébként az ÁSZ is megállapítja a későbbiekben.

Az állami és a szociális intézetek, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi intézetek esetében egyaránt elmondható, hogy az előirányzatok összege és a teljesítés a 2003. évi szinten maradt. Az ilyen intézmények forráshiányban szenvednek, annak ellenére is, hogy el kell ismerni, bizonyos normatívaemelések megtörténtek. Sok panaszt hallottunk az intézmények részéről, hogy a megszorítások súlyos likviditási problémát okoztak már 2004-ben is, és ugyan ez valóban nem része a mai napirendnek, de az idei évben még hátralévő költségvetési megszorítások bizony ilyen tekintetben jelentős problémákat vetítenek előre.

A fejlesztési típusú egyes kiemelt egészség- és szociálpolitikai feladatoknál a teljesítés szintén az előző évi szinten valósult meg, jelentősen elmaradva az eredeti előirányzat értékétől. Az előirányzat 5,3 milliárd forint volt, a teljesítés 4,4 milliárd forint. Ez bizony az eredeti 2003. évi előirányzatban szereplő 7,9 milliárd forinttól alaposan elmarad, mint ahogyan a szociális kistérségi felzárkóztatásra szánt forrás is, amely 2004-ben 22,5 százalékos veszteséget könyvelhetett el a tavalyi évhez képest. Ez jelentős problémát jelent a vidék szociális védelmi rendszerének a megerősítését szolgáló programok esetében.

Felüdülést jelentett azonban számunkra is az üdülés szociális célú támogatása, ezen a téren jelentős előrelépés volt az üdülési csekk rendszerének az átalakítása, ez valóban jó megoldásnak tűnik. Az viszont már aggasztó, hogy a mozgáskorlátozottak támogatása 2004-ben 3,5 milliárd forint volt, ami 500 millió forintos visszaesést jelent a korábbi évhez képest. Ez akkor is sajnálatos, ha más oldalról, a fogyatékosprogramokon keresztül kaptak nagyobb összegű támogatásokat.

 

(19.40)

A gyermekvédelmi törvényben előírt feladatok 2004-ben szintén jelentős, 500 millió forintos veszteséggel teljesültek 2003-hoz képest, és a szociális válságkezelő programok támogatása gyakorlatilag megszűnt. Az a 3,7 millió forint, amely 2004-ben teljesült, elenyésző a 2003. évi 141 millió forint tükrében. Némi iróniával azt is mondhatjuk, a kormány már a tervezés szintjén is úgy gondolta, hogy a kirobbanóan sikeres gazdaság mellett nem lesz szükség szociális válságkezelésre.

A szak- és alapellátások fejlesztésére szánt források drasztikus mértékben csökkentek, közel 80 százalékos visszaesést mutattak a tavalyi évhez képest. Ez elmondható a szociális oktatás, képzés és kutatás terén is, ahol a 2002. évi 80 millió és a 2003. évi 46 millió után 2004-ben összesen 500 ezer forint teljesült. De ugyanez mondható el a falugondnoki hálózat fejlesztése tekintetében is, a hatszáz lélek alatti kistelepüléseket sújtó drasztikus elvonások miatt gyakorlatilag nem történt fejlesztés.

A családpolitikai támogatásokkal kapcsolatban leszűrhető, hogy a családokat és a közösségeiket segítő polgári kormányzat idején indított programokat gyakorlatilag teljesen eltörölték. 2002-ben még 1,2 milliárd forint, 2003-ban már csak 218 millió forint volt a támogatás, 2004-re ez 26 millió forintra csökkent. Az állami gondoskodásból kikerült fiatalok lakáshoz jutásának támogatása már 2003-ban megszűnt, e soron 2004-re sem történt tervezés, illetve teljesítés.

Szintén aggasztó a fogyatékosügyi programok támogatási forrásainak folyamatos csökkenése. A 2002-ben teljesített 850 millió forint 2003-ra 268 millió, 2004-re 58 millió forintra csökkent.

A szociális intézmények rekonstrukciójára és egyben a program finanszírozására 2004-ben kapott 71 millió forint szintén nem nevezhető sikerprogramnak. Tudni érdemes, hogy a hazai bentlakásos intézmények körülbelül 75 százaléka alkalmatlan az emberi tartózkodásra. Azt gondoljuk, hogy a polgári kormány idején elindított programokat nem lett volna szabad leállítani. Arról már nem is beszélek, hogy az egyházi szociális intézmények rekonstrukciója már 2003-ban sem kapott költségvetési támogatást.

Néhány szót szeretnék szólni a társadalombiztosításról. A tb alapjainak együttes hiánya 424 milliárd forint volt, ez körülbelül a négyszerese a 2002. évinek. A Nyugdíj-biztosítási Alap hiánya ebből 80 milliárd forint volt. Már tavaly is elmondtuk a zárszámadáskor, hogy a Nyugdíj-biztosítási Alap bevételének 20,5 százalékát a központi költségvetés állja. Ez rendkívül magas arány, véleményünk szerint megkívánná az egész rendszer újragondolását.

Néhány szót a nyugdíjakról: 2004-ben a nyugdíjak összességében 9,6 százalékkal emelkedtek. Számításunk szerint ez 2,3 százalékos reálérték-javulást eredményezett. Ez valóban jó hír a nyugdíjasok számára. Alapvetően javult a nyugdíjak pozíciója a reálbérekkel szemben, bár hozzátenném, ez még mindig nem éri el a polgári kormány idején minden évben az inflációt meghaladó 3 százalékot. A méltányossági nyugdíjakkal azonban már nem lehetünk ennyire elégedettek. A kérelmezőknek csak a 48 százaléka részesült ebben a rendkívül alacsony, átlagosan 2700 forintos összegben.

Rátérek az ÁSZ-jelentésre, remélem, lesz idő befejeznem. Az Állami Számvevőszék, amint itt is hallottuk, jelentős kritikákat fogalmazott meg a 2004. évi zárszámadással kapcsolatban. Nagyon sok ponton kritizálta és marasztalta el a beterjesztett törvényjavaslatot. Ezek között a megállapítások között szerintem olyanok is vannak, amelyek akár még büntetőjogi következményekkel is járhatnának. Ezek közül néhányat kiragadnék.

Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium beszámolója a minisztérium vagyoni és pénzügyi helyzetét nem megbízhatóan mutatja, az abban feltüntetett adatok nem valós képet tükröznek. A fenti állapotok kialakulását többek között a minisztérium sokadszori átszervezése miatti bizonytalanság okozta. A minisztériumon belül elvégzett munkák vezetői ellenőrzése elmaradt, a szakmai szervezetekkel való egyeztetések sem történtek meg. Most a legsúlyosabb megállapítás következik: az ICSSZEM igazgatásáról szóló beszámoló a vagyoni-pénzügyi helyzetről nem ad megbízható és valós képet, ezenkívül megsérti a számviteli törvényt és annak végrehajtási rendeletét is. Például 5,8 millió forint értékű nem létező készletet mutattak ki a mérlegben, de tudnék még sorolni néhány érdekességet. Az ICSSZEM fejezeti kezelésű előirányzatairól szóló beszámoló a számviteli törvény és a végrehajtási rendelet követelményeinek csak részben tett eleget, vagyis a vagyoni-pénzügyi helyzetet csak korlátozottan mutatja.

Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság a személyi kiadások tekintetében olyan szinten kényszerpályára került, hogy az már az ágazat működőképességét is veszélyezteti.

Összességében azt a megállapítást kell levonnunk, hogy a szociális és gyermekvédelmi ágazat szempontjából 2003 után 2004 is a visszafejlődés éve volt, a fejlesztések vagy radikálisan csökkentek, vagy teljesen leálltak, a családpolitikai rendszerek többségében nem teljesültek az előirányzatok, a társadalombiztosítás a teljes eladósodás, illetve a költségvetési teher átvállalásának irányába halad. A minisztérium vagyoni és pénzügyi helyzete jelenleg átláthatatlan, több esetben akár törvénysértő módon is működik.

Ezek okán a zárszámadás elfogadását nem támogatjuk. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:  Előző  358  Következő    Ülésnap adatai