Készült: 2024.09.19.18:15:40 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

249. ülésnap (2005.09.27.), 178. felszólalás
Felszólaló Dr. Kovács Zoltán (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:14


Felszólalások:  Előző  178  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! A zárszámadási vitában az imént már Balogh képviselőtársunk beszélt arról, hogy az önkormányzatok milyen helyzetben vannak. Szeretném a figyelmébe ajánlani azt, hogy az önkormányzatok közül mintegy egyharmadukat konszolidálni kellett. Az úgynevezett önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok több mint ezren vannak, amelyek csak úgy tudnak megélni, hogy külön pénzt biztosít számukra a Magyar Köztársaság parlamentje az átlagos, normális működéshez, nincs fejlesztési lehetőségük, nincsenek grandiózus terveik, hanem egyáltalán a túléléshez. Ezeknek a feltételeit egyébként pont önök már 2003-ban és 2004-ben is jelentősen megszigorították, és így is több mint ezer önkormányzat került be az önhikis körbe. Ezért aztán azt mondani, hogy olyan nagyon nagy baj nincs, mert nem ment senki csődbe, az annak köszönhető, hogy van egy külön keret, amely ezt a konszolidációt elvégzi.

Még egy mutatószámot szeretnék elmondani itt a parlamentben, az pedig a következő. Az elmúlt évben 6 százalékos béremelést kellett volna az önkormányzatoknak biztosítani. A béremelés fedezetét eleve nem fedezte a normatíva, ez egy ajánlott béremelés volt. Mit gondolnak, hány önkormányzat tudta ezt megadni? Mindösszesen a 3200-nak a 25 százaléka, tehát az önkormányzatok 75 százaléka nem tudta megadni a béremelést tavaly. Az idén kötelező a béremelés, ha a kettőt együtt összeadjuk, komoly nehézségeket okozott a béremelés. Ráadásul a szeptemberi 3 milliárd forintnyi szépségflastrom, most 2005-ről beszélek, igazából nem nagyon segített, de természetesen minden pénz számít.

Amit mi akkor mondtunk, az mind valósággá vált. Ezt egyébként alátámasztotta az Állami Számvevőszék is, amely már akkor leírta az önök költségvetési tervezéséről, hogy a béremelés, illetve a szociálpolitikai feladatokkal kapcsolatos kötelező önkormányzati penzumokat nem fogja tudni teljesíteni. Ez így is volt, ezt egyébként a zárszámadás bizottsági vitájában az ÁSZ főigazgatója meg is erősítette.

A másik, amit elmondtunk, hogy nem nő az önkormányzatok pénzügyi-gazdasági önállósága 2004-ben. Ez így is történt, nem nőtt az önkormányzatok pénzügyi-gazdasági önállósága. Önkéntes többcélú kistérségi társulásnak lehetnek önkéntesen tagjai, de ebből a társult tagoknak érdemben nem volt előnyük. Olyan feladatokra kaptak sok esetben pénzt, amelyeket korábban nem terveztek, viszont ami igazából segített volna nekik, abból a bajból nem húzták ki ezeket az önkormányzatokat. Időnként egyébként úgy fogalmaztam, tekintettel arra, hogy a közigazgatási reform elmaradt, ezt már maga a belügyminiszter is beismerte, hogy ezek ilyen Patyomkin többcélú kistérségi társulások.

A harmadik dolog, amit mondtunk: nem került a parlament elé egy átfogó államháztartási reform sem, amely megfelelő módon és prioritások alapján szabályozta volna, hogy az önkormányzatok költségvetési forrásai konkrétan milyen feladatra, milyen nagyságrendben szolgálnak, és a források összhangjával hogyan lehet megteremteni ezt az egész kérdéskört. Ebben nem történt előbbre lépés. Különösen a hátrányos helyzetű térségekben és a kisebb településeknél volt érzékelhető egyébként a működési feszültség.

(13.40)

Az önhikiről már az imént szóltam. Hogy honnan volt forrás? - kérdezhetnénk. Forrás többek között hitelfelvételből volt, 74,4 milliárd forinttal nőtt az önkormányzatok hitelállománya. Ha ehhez hozzáadjuk az előző évi 62,2 milliárdot, akkor ez már megközelíti a 140 milliárdos hitelfelvételt 2003-ban és 2004-ben. Visszafizetésre mindösszesen 22 milliárd forintnyi nagyságrendben került sor.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Spóroltak is ebben az évben. Az államtitkár úr már a múltkor emlegette Kontrát Károly képviselőtársam nevét, valamint az én nevemet, hogy hány bőrt kívánunk lehúzni a 13. havi fizetéssel kapcsolatban itt a parlamentben. Én továbbra is azt tudom mondani, hogy önök, a kormánypárti többség elsinkófálta a 13. havi fizetést, mert ennek a fedezetét másra használták. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Így van!) Erre vannak jegyzőkönyvi ígéretek, tisztelt hölgyeim és uraim: Gy. Németh Erzsébet hozzászólását, illetve sajtónyilatkozatát kell elolvasni, ahol arra hivatkozik, hogy bizonyos források megteremtését a 13. havi fizetés elhalasztásával fogjuk megteremteni.

Az Alkotmánybíróság az első lépést megtette: a szabálytalan 13. havival kapcsolatos jogszabályt kiigazította, de a fő lépés még hátravan ebben az ügyben. Ez jelentős tétel egyébként, több mint 80 milliárd forint. Erre egyébként szüksége lenne a közszférában dolgozóknak. A 37 ezer rendőr, tűzoltó az 1/12-edet kapta meg. A 11/12-ed náluk is hiányzik egyébként a büdzséből.

De ha együtt számolunk, akkor tudjuk, hogy ez így igaz, hiába ingatják kormánypárti képviselőtársaim a fejüket. Számoljunk együtt! A 2002. évre, amikor már önök készítették a költségvetést, 2003. januárban kapták meg a 13. havit; a 2003. évben készített költségvetés kapcsán 2004 januárjában. És utána ez a feladat átalakult nulladik havivá, de az már a 2005. évre vonatkozott, tehát kimaradt 2004. Négy év alatt három 13. haviról beszéltek - ez továbbra is hiányzik a zárszámadási kötelezettségből. (Dr. Kontrát Károly jelzésére:) És ahogy képviselőtársam itt mellettem megjegyzi, természetesen ami a legfontosabb: az emberek zsebéből.

Egy speciális problémára hívta fel az Állami Számvevőszék az önkormányzatokkal kapcsolatosan a figyelmet. Ezt szeretném itt a parlamentben is felvetni, és várom a választ a Pénzügyminisztériumtól. Állítólag már a múlt pénteken megkaptuk volna a levelet az önkormányzati bizottságba, de még a mai napig nem érkezett meg - a Belügyminisztériummal együtt készítenék. Ez az úgynevezett ökotám-rendszer. 620 millió forint elvonásra tesz javaslatot az Állami Számvevőszék, és több mint 100 önkormányzatot érint. (Göndör István közbeszól.) Ezt a problémát a parlamentnek orvosolnia kell valamilyen formában. El kell dönteni, hogy az Állami Számvevőszék javaslatát figyelembe veszi-e, mi lesz ezekkel az önkormányzatokkal, hogyha elvonásra kerül ez a pénz, illetve mi lesz magával ezzel a rendszerrel. Úgyhogy mint bizottsági elnök is mondom, sürgős választ kérek a Pénzügyminisztériumtól.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az önkormányzatok élete kapcsán az önkormányzatok napja, szeptember 30. előtt csak azt tudjuk mondani, amit a költségvetés vitájában már elmondtunk: nem egy aranykor elé nézett a költségvetés elfogadása után, 2004-ben az önkormányzati világ. Ezt a következő is alátámasztja: az Állami Számvevőszék készített 1993-tól mostanáig egy GDP-hez mért önkormányzati támogatási viszonyszámot. 19 százalékról 12 százalékra csökkent az önkormányzatok nemzeti bruttó termékből való részesedése. Ez jelentős, mintegy 50 százalékos csökkenés, hiába beszélünk arról, hogy nominálisan egyébként nőtt, de a feladatokhoz, a béremeléshez, a szociálpolitikai intézkedésekhez ez nem volt elegendő.

Ezért, tisztelt képviselőtársaim, ha igaz az a hír, amiről már Juhász Gábor belügyi államtitkár beszélt, hogy 2006-ra a költségvetésben újabb 100 milliárdot vonnak el, akkor önök lassan oda jutnak, hogy a kormányzásuk alatt 400 milliárdot vontak el az önkormányzati szférából. Ez nem engedhető meg, hiszen mindannyian - önök is, velem együtt - ebben a szektorban élnek, itt tanulnak a gyerekeink, itt élnek a szüleink, itt szeretnének tisztes időskort megélni, és mi is itt szeretnénk normálisan dolgozni, akik önkormányzati vagy közszereplést vállaltunk egyáltalán.

Ezért ezt a zárszámadást - az önkormányzatban dolgozókkal együtt - nem tartjuk elfogadásra alkalmasnak. (Taps a Fidesz padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  178  Következő    Ülésnap adatai