Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Most már mindenki számára ismert a tény, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok egyre közvetlenebb, egyre szerteágazóbb és egyre gyakoribb kihívásokat okoznak az emberi civilizációnak. Az iparosodás előtti korszakhoz képest napjainkra 0,12 Celsius-fokkal nőtt az átlaghőmérséklet. A szélsőséges időjárási jelenségek és a felmelegedés együttes következményeként terméscsökkenéssel, élőállomány-pusztulással és az erőforrások feletti konfliktusok kialakulásával találjuk szembe magunkat. Ezeknek a környezeti válságoknak és katasztrófáknak a következményei összehangolt nemzetközi fellépést igényelnek annak érdekében, hogy kellő időben és kellő hatékonysággal tudjunk reagálni ezekre a kihívásokra. A biztonságpolitikai megfontolások pedig az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés központi elemévé kell hogy váljanak. Tisztelt Képviselőtársaim! Az éghajlatváltozás okozta veszélyeket nem szabad félvállról venni, hiszen a klímaváltozás következtében az erőforrásokért és az energiaellátásért folytatott harctól az államok instabillá válásán keresztül a radikális eszmék megerősödéséig számos következménnyel fogjuk majd a jövőben szembetalálni magunkat. Ezek a változások, ezek az éghajlati változások bizony könnyen válthatnak ki újabb tömeges migrációs hullámokat is. A Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai szerint 17,7 belső menekültet nem számítva csak 2018 szeptemberéig több mint 2 millió ember kényszerült lakóhelyének elhagyására a környezetváltozáshoz kapcsolódó okokból kifolyólag. Ráadásul a migránsok száma összességében az elmúlt 15 esztendőben jelentősen megnőtt. 2000-ben az IOM adatai szerint 173 millió főről beszélhettünk, 2015-re már 244 millióra nőtt ez a szám, 2050-ig pedig 700 millió ember kényszerülhet otthonának elhagyására.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az ENSZ az elsivatagosodás miatt útra kelő migránsok számát 2045-ig 135 millióra becsüli, és már most is a szárazság öli meg a legtöbb embert a környezeti katasztrófák közül. Már napjainkban több mint egymilliárd ember nem jut megfelelő mennyiségű ivóvízhez, és 2030-ig ez a szám sajnos még várhatóan 30 százalékkal növekedni fog.

Tisztelt Képviselőtársaim! A mostanában még egyelőre regionális szinten maradó migrációs mozgások, amelyeket az éghajlatváltozás vált ki, a jövőben kontinensek közötti, hosszú távon megvalósuló migrációs folyamatokká alakulhatnak át, és a két legérintettebb földrész természetesen Afrika és Ázsia lesz. Ugyanakkor az Afrikából és Ázsiából meginduló emberek általában Európa irányába indulnak meg. Természetesen nem szabad ignorálnunk ezeket a folyamatokat, hiszen mi már közvetlen tapasztalatokat szereztünk arról, hogy milyen az, amikor illegális migránsok nagy számban sértik meg a határainkat, veszik semmibe a szabályainkat, a kultúránkat és az általunk követett normákat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az éghajlatváltozás jelentette kockázatokat a nemzetközi közösség is felismerte és el is ismerte. Az Európai Unió legutóbbi magas szintű találkozóján megállapítást nyert az is, hogy a klímaváltozás által előidézett kihívásokra nemzetbiztonsági kockázatként kell tekinteni, és az Európai Tanács témával foglalkozó következtetései is azt rögzítették, hogy a klímaváltozás közvetlen és közvetett hatással van a nemzetközi biztonságra és stabilitásra, továbbá hozzájárul a tömeges népmozgások, magyarul a migráció kialakulásához. És az Európai Unió azt az ajánlást fogalmazta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa számára, hogy az éghajlatváltozás és a biztonság közti összefüggések váljanak visszatérő elemmé az ENSZ BT határozatait és nyilatkozatait előkészítő tanácskozások során. Az ENSZ klímaváltozási keretegyezménye szintén elismeri a klímaváltozás és a globális biztonság közti egyértelmű kapcsolatot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azonban azt világossá kell tennünk, hogy a lakóhelyüket éghajlati okok miatt elhagyó személyek nem menekültek. A genfi egyezmény értelmében ugyanis az minősül menekültnek, akinek a nemzeti, faji, vallási vagy meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása miatt, vagy politikai meggyőződése következtében hazájában üldöztetésnek vagy annak megalapozott veszélyének van kitéve.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy itt is érvényesnek kell tekintenünk azt az elvet, amely úgy szól, hogy a migrációs folyamatok vonatkozásában nem a migrációt kell inspirálni, nem az embereket kell rávenni arra, hogy minél messzebb menjenek el az otthonaikból, hanem meg kell szüntetnünk a kiváltó okokat. A 2016-ban aláírt párizsi éghajlatvédelmi egyezmény is megerősítette ezt a szemléletet, ugyanis a kibocsátáscsökkentésnek és az alkalmazkodási fellépésnek azonos jelentőséget tulajdonít. Az éghajlatváltozás negatív hatásai azonban leginkább a fejlődő országokat sújtják, amelyek gazdasági hátterük miatt korlátozott alkalmazkodási képességgel rendelkeznek.

Magyarország természetesen kiveszi részét abból a nemzetközi küzdelemből, amelynek a célja az, hogy az éghajlatváltozásból előálló népvándorlásra okot adó következmények kezelésre kerüljenek, éppen ezért Magyarország a vízipari, a mezőgazdasági és a megújuló energiaforrásokra épülő ipar területén szerzett tapasztalatait a nemzetközi közösség rendelkezésére bocsátotta és bocsátja is. Hiszen Afrikában és Ázsiában is számos területen vagy a vízhiány, vagy pedig a víz túlzott mértékű és mennyiségű megjelenése egy időben jelenti a legnagyobb problémát, és mivel Magyarország rendkívül versenyképes nemzetközi szinten is a vízipar és a vízgazdálkodás területén, ezért az ezen iparágban felhalmozott tudásunkat, tapasztalatunkat és technológiánkat a nemzetközi közösség és azon országok rendelkezésére bocsátjuk és bocsátottuk, amelyek ezekkel a kihívásokkal leginkább szembesülnek. A magyar mezőgazdasági szektor is erős, van komoly tapasztalata, amelyet a fejlődő országok speciális mezőgazdasági körülményei közepette is felhasználhatóvá tudunk tenni.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mi azt gondoljuk, hogy amennyiben sikereket tudunk elérni a kibocsátó és fejlődő országok biztonsági és gazdasági helyzetének javításában, akkor jelentős mértékben féken tarthatók lesznek azok a migrációs áramlatok, amelyek azonban nagymértékben veszélyeztethetik a világ több pontját is abban az esetben, ha az éghajlatváltozás jelentette kihívások fölött szemet hunyunk és azokat nem kezeljük időben.

Még egyszer szeretném leszögezni, itt is érvényes az alapvető elvünk: a migrációt kiváltó okokat, köztük az éghajlatváltozás kihívását is kezelni kell. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)