Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Honvédelmi tárgyú törvény lévén az első szó a mi részünkről is a köszöneté a teljes állománynak azért a megfeszített, emberfeletti munkáért, amit jelenleg is végeznek. Csak tudják, vannak az üres szavak, meg van az őszinte beszéd. Hogy ki mit gondol erről és ki mit tesz, azt gondolom, ez a törvényjavaslat mutatja be leginkább. Tisztelt fideszes képviselőtársamhoz is fordulok, a KDNP-s képviselőtársamhoz is fordulok, és teszek egy kísérletet arra, hogy államtitkár úrhoz is forduljak. Ezzel a törvényjavaslattal köszönik meg önök a munkát a honvédelmi állománynak?

Tudják önök, mi van ebben a törvényjavaslatban? A felkészítőn kívül belebújtak egy picit is, hogy mit fognak változtatni ezeknek az embereknek az életén? Tisztában vannak vele, hogy a honvédelmi alkalmazottak munka törvénykönyve szerinti 150 órás kötelező túlmunkáján túl ezzel a törvényjavaslattal kötelezően 300 óra, azaz 37,5 napnyi kötelező túlmunkát fognak elrendelni ezeknek az embereknek? Tudják, hogy ebben a javaslatban az van, hogy a Honvédkórházban dolgozó, ilyen beosztású embereknek akár 450 óra, 50 nap túlmunkát rendelhetnek el? Vagy esetleg az országos rendőrfőkapitány és helyetteseinek közel százszázalékos béremelésével, ami szintén benne van ebben a törvényjavaslatban, köszönik meg a honvédek helytállását és munkáját? Ha már tisztelet és köszönet, nem tisztelte volna meg a miniszter úr a saját állományát azzal, hogy személyesen bejön, és egyébként a jogállásukat is alapvetően meghatározó törvényjavaslathoz személyesen elmondja, hogy mit és miért tesznek?

Ehhez képest a valóság az, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez a javaslat beismerése a honvédelmi vezetés kudarcának. Májusban ültünk ebben a Házban és tárgyaltuk azt a teljesen elképesztő javaslatot ennek előzményeként, aminek a fő része az volt, hogy a hivatásos állomány számára 300 óráról 400 órára emelték már akkor az elrendelhető túlszolgálatot, a köszönet jegyében szintén. Ötven nap! Tizenkét hónap alatt majdnem két hónapnyi túlmunkát rendelhetnek el önök a törvény értelmében köszönet gyanánt ezeknek az embereknek. Most ezt gyakorlatilag folytatják a honvédelmi alkalmazottak tekintetében. Mi más ez, ha nem a beismerése annak, hogy a nagy sikerpropaganda mögött egyébként a személyi állomány megtartásának teljes kudarcát látjuk? Nem véletlen, hogy évek óta titkolják és titkosították a honvédségi létszámhelyzet adatait.

Miért lenne szükség ezeknek az embereknek a kizsigerelésére, ha egyébként a létszámhelyzet a honvédségnél rendben lenne, jelentkeznének az új emberek, és be lehetne osztani őket a szolgálatra? Ez nem a Covid-vírusjárvány okozta helyzetre való reakció, ezt önök főszabályként teszik be meg tették bele májusban is a jogállási törvényekbe.

Ráadásul, tisztelt képviselőtársaim, biztosan azt is észrevették, hogy a rabszolgatörvény néven elhíresült, a munka törvénykönyvébe beleerőszakolt szabályozást is átültetik a honvédelmi alkalmazottak tekintetében. Álságosan hozzáteszik persze, hogy a felek kölcsönös megállapodása alapján 36 hónapos munkaidőkeretben lehet a honvédségi alkalmazottakkal elszámolni. A honvédelmi alkalmazottaknál a kölcsönös megállapodás, maradjunk ennyiben, erőteljesen relatív fogalom. Mint ahogy általában a honvédségben, egy katonai fegyelmi rendszerben működő szervezetben a kölcsönös megállapodás viszonylag relatív fogalom, és ennél erősebb szavakat hadd ne mondjak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt látom én legalábbis, hogy önök nagyon sokat támadtak minket például azzal, hogy a 2008-as gazdasági világválságnál a 13. havi fizetést meg kellett vonni. Azt mindig elfelejtik hozzátenni, hogy előtte viszont, míg nem volt gazdasági válság, mi 12 hónapnyi munkáért 13 hónapnyi fizetést adtunk. Önök meg most szakmányban hozzák be azokat a törvényeket, amelyek a 13. havi munkabér helyett 13. havi munkát meg 14. havi munkát írnak elő a saját munkavállalóiknak, honvédeknek, katonáknak, munkavállalóknak, mindenkinek ebben az országban.

(22.30)

Ez tényleg nagy különbség; azzal együtt, hogy 2010 óta önök abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy világgazdasági konjunktúrában kormányozhatnak, lassan tíz éve. És ezt önök nem azzal köszönik meg például ennek az állománynak, hogy a sokat hangoztatott 13. havi pénzt visszaadják, hanem 13. meg 14. havi túlmunkát, meg túlszolgálatot rendelnek el törvényben ezeknek az embereknek.

Azt, hogy még ennek a törvényjavaslatnak a címében sem mertek kitérni arra, hogy egyébként nemcsak a honvédelem területével foglalkozik, hanem a Hszt.-t, azaz a rendvédelmi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt is módosítják, nem csodáljuk.

És egymagában az, hogy az országos rendőrfőkapitány és helyetteseinek bérét egy tollvonással, még egyszer mondom, akár 90-100 százalékkal megemelik, egymagában egy érdekes dolog egy olyan törvényben, ahol egyébként a honvédségi alkalmazottaknak meg a kizsigerelését írják bele a törvénybe; sok mindent elmond. De az egész jelenségről sokat elmond.

Tudjáke önök, hogy miért kell beleírniuk a törvénybe, és miért kell megváltoztatniuk, hogy ennyi pénzt kaphasson a főkapitány meg a helyettesei? Azért, tisztelt képviselőtársaim, mert a Hszt.-ben a rendészeti illetményalap és annak szorzói alapján lehet fizetéseket adni, és az az elképesztő helyzet van, hogy miután 12 éve önök az illetményalaphoz nem nyúltak hozzá, nincs már olyan szorzó, amivel az országos főkapitány meg helyettesei bérét egyébként hasonló beosztású államigazgatási vezetők béréhez tudnák emelni. Elfogytak a számok.

Olyan alacsony a rendészeti illetményalap, hogy nem tudnak önök által meghatározott fizetést adni az országos rendőri vezetőknek. Ezért most beleírják a törvénybe, hogy a melléklet szerinti pénzeket fogják kapni, és beleírják egy mellékletbe, magába a törvénybe, hogy az eddigi egymillió körüli fizetésük helyett 1,5 millió és 1,9 millió fizetésre lesz jogosult a főkapitány és 1 millió 650 ezerig bezárólag, azt hiszem, 1 millió 200 ezertől számítva a helyettesei.

Ez egyébként elég becsületes egyszeri fizetésemelés, tény és való, és nem is vitatom, hogy egyébként az államigazgatási szinteknek megfelelő fizetés jár az országos rendőrfőkapitánynak és helyetteseinek. De könyörgöm, évek óta arról beszélünk önöknek, hogy hiába csinálták meg az új rendészeti életpályamodellt, ha az alja üres, ha a mai napig 190 meg 200 ezer forintos fizetésekkel vannak hivatásos kollégák éjjel-nappal az utcán. Elmondtuk százszor, nem csak mi, az érintettek is, hogy azért van pályaelhagyás, mert egy egyszerű betanított munkás, mondjuk, egy multinacionális cégnél többet keres, mint egy rendőr, pályakezdő rendőr.

És rendben vane az, hogy egy országos főkapitány háromszor annyit keres, mint egy beosztott járőr? Persze. Rendben vane az, hogy ötször annyit keres? Talán még az is. Ezen javaslatuk szerint tízszer annyit fog keresni, és ez nincsen rendben; hogy megint ebben a törvényjavaslatban a honvédelmi alkalmazottak, a szorgos, mindennapi munkájukat tevő kisemberek, akik kiszolgálják a honvédséget vagy éppen a Honvédkórházban a működőképességet fenntartják, azokból kipréselik a szuszt is, közben a rendőri vezetőknek meg majdnem 100 százalékos béremelést adnak.

Szerintünk ez nagyon-nagyon nincsen rendben, és meggyőződésem Bartos Mónika tekintetében, aki a bizottság tagja is, hogy talán, ha ezt ilyen szemmel is megnézte volna a törvényjavaslatban, akkor nem buzdított volna ennyire a javaslat megszavazása mellett, és talán egy picit máshogy állna hozzá ehhez a törvényjavaslathoz is.

Ami a honvédelmi összekötőkre vonatkozó szabályokat illeti, tisztelt képviselőtársaim, nem lettünk közelebb a megoldáshoz, továbbra is egy teljesen zavaros jogintézmény, és teljesen zavaros jogi háttere van. Nyilvánvalóan a mi meglátásunk szerint ez is célja a szabályozásnak, hogy igaziból senki ne tudja, hogy az pontosan mi, meddig terjed ez a hatáskör, és hogyan van, de nem is kívánok ezzel többet foglalkozni.

Ami viszont sokkal érdekesebb szintén, az az, hogy a javaslat korrekció néven a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben és az egészségügyi válsághelyzetben közreműködő honvédségnek a jogköreit próbálja rendbe tenni. Tény és való, hogy kodifikációs problémákat is elkövettek múltkor, de azért ennél egy picit nagyobb a baj.

Engedjék meg, hogy idézzek önöknek, a Népszava írt egy egészen jó összeállítást abból, hogy milyen káosz van ezen a területen jogilag is. És azért fogok idézni ebből, mert maga a cikk is idéz, nem mástól, mint Orbán Viktor miniszterelnöktől:

„A kormányfő szerint a járványhelyzet miatt az utcára vezényelt katonák nem intézkedhetnek civilekkel szemben, pedig ő maga is megszavazta azt a törvénymódosítást, amely most lehetővé tenné ezt.”

Idézem Orbán Viktort, múlt héten mondta: „A magyar alkotmányos rend szabályai szerint katona civillel szemben nem intézkedhet rendfenntartás céljából, csak a rendőr.” A miniszterelnök maga is belátta ezt, hangsúlyozva, azért ez nem háborús helyzet, ami ma van a témával kapcsolatban.

Csakhogy, tisztelt képviselőtársaim, szintén májusban a Gulyás Gergely miniszter által jegyzett törvényt önök megszavazták szó nélkül. Abban a törvényben az van benne, és ma is az van benne, hogy a katonák ilyen válsághelyzetben és veszélyhelyzetben is önálló intézkedési jogosultsággal rendelkeznek. Fegyverviselési joggal, fegyverhasználati kötelezettség nélkül, de fegyverhasználati joggal vesznek részt, önálló parancsnoki irányítás mellett.

És az, hogy a miniszterelnök a TV2 Tények című műsorában talán vagy valamelyik műsorban ennek az ellenkezőjéről próbálja meggyőzni a népet és nyugtatni őket…  mert a magyar ember nem szereti a XX. század viharai után, ha magyar katonák magyar állampolgárokkal szemben géppisztollyal a kezükben intézkednek, nem szeretik, ezt tessék megérteni! Szeretik a biztonságot, szeretik, ha vigyáznak rájuk, de azt, hogy a kormány által hozott szabályokat állig felfegyverkezett géppisztolyos katonák kérik rajtuk számon, azt a magyar polgárok nem szeretik.

És a miniszterelnök ezt pontosan érezte, gondolom, Rogán úr megmérte viszonylag gyorsan, és beszaladt a TV2-be, és elmondta, hogy totálisan alkotmányellenes az a törvény, amit egyébként önök nyáron elfogadtak. A saját szájával elmondta, azt is, hogy alaptörvény-ellenes lenne, ha ilyen lenne, csakhogy a törvényben ez van benne.

És önök nem ezt igazítják most ki, csak azt pontosítják, hogy a katonának milyen módon és hogyan van joga igazoltatni, előállítani, azaz bilincsbe verni bárkit és elvinni, ruházatot átvizsgálni, autót átvizsgálni és bizonyos esetekben magánlakásba bemenni; merthogy ez ma a jogi helyzet. És az, hogy éppen érzékelik, hogy ha ezt meg mernék lépni, abból nagyon nagy baj lenne, ezért ilyen miniszterelnöki meg miniszteri utasítások meg nyilatkozatok alapján ezt nem teszik meg, az nem azt jelenti, hogy egyébként nincs alkotmányellenes helyzet ebben a kérdésben. De ez a javaslat erről szintén nem rendelkezik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy tisztelettel azt tudom önöknek mondani, hogy ha önök tényleg elkötelezettek a honvédség ügye mellett, tényleg meg akarják köszönni az állománynak azt az elképesztő munkát, amit ma is tesznek  mi is látjuk, hogy a kórházaknál is ott vannak, látjuk, hogy az utcán is próbálnak segíteni, ez nem az ő hibájuk , akkor legyenek kedvesek vagy módosítani, vagy nem megszavazni ezt a javaslatot. Nem lehet lehúzni még egy bőrt ezekről az emberekről, nem lehet túlfeszíteni, sem a hivatásos, sem a mellettük dolgozó honvédségi alkalmazottakról annyi bőrt büntetlenül nem lehet lehúzni, hogy előbb-utóbb abból ne legyen baj.

És ha a kormány beismeri végre, hogy a jelenlegi anyagi helyzet mellett nem versenyképes, és nem tudja a megfelelő létszámot biztosítani, akkor azt az útját és azt a módját válassza ennek, ami egyébként hosszú távon működőképes és fenntartható. Tessék megbecsülni ne csak a parancsnokokat, hanem a beosztott állományt is, tessék rendes fizetést adni nekik, és akkor lehet stabil honvédségi és rendészeti állományról beszélni Magyarországon! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Dr. Vadai Ágnes tapsol.)