Felszólalás adatai

Néhány, még meg nem válaszolt kérdésre szeretnék választ adni, utána pedig egy kicsit szélesebb kontextusban visszatekinteni az elmúlt három hónapra, szeretném elmondani, miért is van itt előttünk ez a törvényjavaslat. A panelprogrammal kapcsolatban már kifejtettem a véleményemet és az álláspontomat. Hallottunk itt a Főtáv és a Hálózat kapcsolatáról. Ez tegnap jelent meg az egyik napilapban, de ez egy régebbi, 2009-2010-ben lefolytatott állami számvevőszéki vizsgálaton alapul. Ma megkértem a Magyar Energia Hivatalt, hogy hatáskörében és illetékességi körében tárja fel azokat a problémákat, amelyeket a tegnapi cikk, illetve az ÁSZ által nyilvánosságra hozott jelentés mutat. Én rendkívül gátlástalannak érzem azt, hogy el lehet egy önkormányzati cégnél, egy 100 százalékos önkormányzati cégnél azt érni, hogy többek közt a polgármesteri hivatal, a Főpolgármesteri Hivatal fűtésszámláját terheljék rá a fogyasztók számlájára, és minden egyéb elintézhető. De azt még gátlástalanabbnak érzem, hogy a Főtáv éveken keresztül évi 2-2,5 milliárd forinttal támogatta a Hálózat Alapítványt, amelyet három magánszemély jegyzett, és amikor 2010-ben elvégezték ezt az ÁSZ-vizsgálatot a kormányváltás után a Hálózat Alapítványnál, akkor megállapították, hogy ennek az alapítványnak, amelynek szegény családokat kellett volna támogatni - ilyen Kati néniket, akikről hallottunk; nem tudom, létezik-e Kati néni Ferencvárosban -, a számláján 3,4 milliárd forint értékpapír volt, bocsánat, a könyvelésében 3,4 milliárd forint értékpapír. És gondolom, a Hálózat Alapítvány nem az egyedüli ilyen magán-kimentőakció, ahová egyébként gyakorlatilag az adófizetők pénze került, mert az adófizetők pénzén keresztül pótolták vissza az energetikai cégeknek, a közműcégeknek azt a pénzt, amit átjuttattak a kormány döntése alapján ezekhez a magáncégekhez. Tehát itt mindenféleképpen vizsgálatot kezdeményezek. A vizsgálatnak határidőt szabtam, és amennyiben a vizsgálat kimutatja, akkor természetesen meg fogom tenni a büntetőfeljelentést is. Úgy látom, ebben az esetben a csalás mindenféleképpen megalapozottnak tűnhet.

Szóba került a PB, a szén és a fa. A szénre és a fára az államtitkár úr már választ adott. Én még talán annyival egészíteném ki, hogy a PB-gáz, illetve a tartályos gáz, a szén és a fa nem hatósági áras termékek, szabadárasak, tehát a piacon szabadon beszerezhető termékek. Remélem, most április 1-jével a PB-gázt hatósági árkörbe tudjuk vonni, legalábbis azt a lakossági palackot, amit vásárolnak, és ott akkor mindenféleképpen a 10 százalékos rezsicsökkentést el fogjuk tudni érni, onnantól kezdve már a hatóság fogja megszabni, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal - ez az új neve a Magyar Energia Hivatalnak -, hogy milyen áron lehet ezeket a termékeket árusítani.

Szóba került még, hogy ez egy rövid távú megoldás. Véleményem szerint nem rövid távú megoldás. Nem azért tárgyalt már erről tavaly decemberben a kormány, nem azért hozott tavaly december 15-én kormányrendeletet, hogy rövid távú megoldásokban gondolkozzon. Gyakorlatilag a miniszterelnök úr és a Miniszterelnökséget vezető államtitkár úr is bejelentették, hogy itt paradigmaváltásra készülünk. Egyrészt a külföldi szolgáltatókkal szemben az új kormány a magyar fogyasztók, a magyar családok oldalára áll, másrészt pedig, érzékelve azt a problémát, hogy Magyarországon nagyon magasak a rezsiköltségek, nagyon nagy hányadát teszik ki akár egy átlagcsalád megélhetése tekintetében, viszont nagyon alacsonyak a fizetések, ezzel, ha ezt így, ilyen árparitási alapon vesszük, akkor Európában gyakorlatilag piacvezetők vagyunk. Ebben a tekintetben a kormány és a parlament kutya kötelességének érezte, hogy megsegítse a családokat, és a családokat hosszú távon segítse meg ebben a kérdésben. Ezért is van ütemezve a rezsicsökkentés, ugye, január 1-jétől a gáz, a távhő és a villany ára, július 1-jétől a víz, a csatorna, a szemétszállítás és a kéményseprés díja, a következő fűtési szezonra pedig újabb energia-árcsökkentést vizsgál meg az általam vezetett bizottság.

Nos, ugye, onnan indultunk, hogy december 15-én született az a kormányrendelet, amely elindította a rezsicsökkentést. Ez után a kormányrendelet után, talán még emlékeznek, képviselőtársaim, az utolsó parlamenti ülésen három törvényt módosított a parlament, majd megszületett tizenegy miniszteri rendelet, és nem tudom, hány, 15-20 energiahivatali határozat, amelyek alapján a szolgáltatóknak a 10 százalékos rezsicsökkentést végre kellett hajtaniuk, aztán pont! Azután sem ez a törvény, sem a múlt héten rendkívüli eljárásban elfogadott vagy egy rendkívüli parlamenti ülésen elfogadott másik két törvény nem jött volna ide, hogyha a szolgáltatók nem azt csinálják, amit tettek. Gyakorlatilag mindenféle jogászokkal, az ellenzék egy jelentős részével, azokkal, akik az elmúlt 8 évben nem a rezsicsökkentést képviselték, hanem a rezsi folyamatos emelkedését, mégpedig a rendkívül durva és nagyon magas emelkedését, azok biztatására, meg természetesen a külföld biztatására, hiszen ezek a cégek külföldi tulajdonok, nekimentek a magyar családoknak, a magyar embereknek és a magyar kormánynak, ha úgy tetszik, a rezsicsökkentésnek. Először megpróbálkoztak azzal, hogy már a rezsicsökkentés bejelentése után az úgynevezett előre kibocsátott 3-4-5 havi villanyszámlákon nem írták jóvá ezt a 10 százalékot.

Hogyan van az, hogy kibocsátok egy számlát január 3-án, amin nem írom jóvá a 10 százalékot, de január 1-jétől ennek már hatályosnak kellene lennie? Ez megtörténhet egy jogállamban? Ez jogszerű, demokratikus cselekedet volt? Majd, amikor ezt észleltük nagyon-nagyon sok bejelentés alapján - és ezt szeretném is megköszönni az embereknek, hogy komolyan vették a rezsicsökkentést, papírt, ceruzát ragadtak, kiszámolták, hogy ez náluk hogyan van, és ha nem sikerült, akkor tájékoztattak bennünket különböző szinteken -, nos, az embereknek köszönhetően január közepén, január 15-én sikerült egy új rendeletet meghozatnunk. A nemzeti fejlesztési miniszter asszony aláírta ezt a rendeletet, amelyben köteleztük ezeket a szolgáltatókat arra, hogy ha az általuk meg nem szokott - mert ez egy nem szokványos történet volt, hogy rezsicsökkentés van -, az általuk meg nem szokott csökkentés még valamikor ezután is bekövetkezne, akkor bizony ugyanúgy, ahogyan egyébként automatikusan az eddig megszokott emelésekkor mindig kiküldték az új számlát, 30 napon belül korrigált számlát kell kiküldeniük a fogyasztóknak, Na, ez sem nagyon tetszett.

(16.20)

Nem tetszett az új számlakép sem. De ezt az új számlaképet meg ezt az új rendeletet nemcsak a szolgáltatók támadták, hanem a politikai ellenzék is. Gyakorlatilag ízekre szedték: bal oldalt van a név vagy jobb oldalt van a név, tehát ilyen nagyon fontos kérdésekben kötötték az ebet a karóhoz, nem pedig a lényegi kérdésekben, hogy az emberek megkapják a 10 százalékot, és arról értesüljenek is, és lássák is egy számlakép alapján, hogy az a 10 százalék tényleg 10 százalék-e. Nos, ez a rendelet is megszületett.

Utána összefogtak, elszaladtak a bírósághoz, és azért valljuk be, kedves képviselőtársaim, ha mi elmegyünk a bírósághoz - én elmentem a bírósághoz 2010 októberében, mikor polgármester lettem, negyvenvalahány ügyben tettem feljelentést, még mindig nem értünk a végére a bíróságnál ezeknek az ügyeknek, ugye az elvtársak csepeli bűncselekményeiről beszélek. Ellenben ebben a helyzetben a bíróság rögtön a magyar családok ellen, hihetetlen gyorsan, hirtelen meghozta az elsőfokú ítéletét, és hát az elsőfokú ítélet Magyarországon, a magyar bíróság által a magyar családok ellen született meg.

Mit kellett volna tennie a kormánynak? Mit kellett volna tennie a képviselőknek? Mit kellett volna nekem tennem mint rezsibiztosnak? Hát mind a parlamenten belüli eszközöket számba venni, mind a parlamenten kívüli eszközöket, és ezeket meg kellett lépni. Három törvényjavaslat került elénk, amely biztosítja, hogy ez a rezsicsökkentés, a 10 százalékos rezsicsökkentés valójában megmaradjon. Ez a helyzet.

Erről szól egyébként a múlt héten elfogadott törvény, amiben kimondjuk, hogy a közműadót, a különadókat és a tranzakciós díjat nem lehet áthárítani a fogyasztókra, ezt a közműcégek nem számlázhatják tovább, saját maguknak kell állniuk. Pont. És egyébként pedig, ha a bíróság úgy dönt, hogy nem fogadja el, illetve hatályon kívül helyezi a Magyar Energia Hivatal ez irányú határozatait, akkor csak úgy tudja ezt hatályon kívül helyezni, ha a Magyar Energia Hivatal - vagy annak most már a jogutódja - egy új szabályt teremt, amit már nem határozatban fog meghatározni. Mert közben csütörtökön hoztunk egy másik törvényt, amiben felruháztuk az Energia Hivatalt jogszabály-alkotási, rendeletalkotási joggal, tehát rendeletben fogja meghatározni, az meg nem lesz megtámadható. Hát erről szól az egész.

Az általam benyújtott törvényjavaslat ezt folytatva egyrészt törvényben rögzíti a 10 százalékot. Mert azért higgyék el, kedves képviselőtársak, többen itt említették, hogy a számlákon az a 10 százalék nem mindig 10 százalék, ez tényleg így van. Ezért azt mondtuk, hogy törvényben kell rögzítenünk a 10 százalékot, hogy a végszámlán, az emberekhez, a háztartásokhoz, a magyar családokhoz érkező végszámlán legyen meg a 10 százalék. És ezt nem közleményekben, meg nem mindenféle, mit tudom én, milyen úton kell kimutatniuk a szolgáltatóknak, hanem így, face to face, szemben, a fogyasztónak ki kell mutatni a számlával egy időben - akár a számlán, akár egy másik papíron, de az érthető, világos legyen -, hogy innentől kezdve a kilenctizedét kell annak fizetni, amit 2012. december 1-jén fizettek az emberek.

A másik célja ennek a törvénynek szintén elég egyértelmű volt, hogy keressünk egy olyan partnert, és ruházzuk fel olyan jogosítványokkal, aki ki tudja kényszeríteni e jogszabályok alapján a 10 százalékos rezsicsökkentést, illetve annak a tájékoztatási kötelezettségét. Ez pedig nem más, mint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. A hatóság kapott olyan jogkört, hogy gyakorlatilag ne kelljen minden szolgáltatóval külön-külön egyezkedni, hogy mutassák már be, hanem egyértelműen, a törvény erejénél fogva, kötelesek a tárgyhónapot követő minden hónap 15-éig tájékoztatni a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot. Amelynek, ha valamilyen problémát - akár számlavezetési problémát, tájékoztatási problémát - vél felfedezni, vagy egyáltalán a szolgáltatók úgy döntenek, mint ahogy döntöttek januárban, hogy ez őket nem érdekli, mert ugyan csak egy jogszabály, de hát ők majd úgyis azt csinálnak, amit akarnak, akkor bizony megkötbérezi őket.

Itt szeretném fölhívni a figyelmet, itt volt egy kis tévedés. Azt hiszem, valamelyik független képviselőtársunk kicsinek találta a 10 ezer forintos kötbért. Ez a legmagasabb, ami kiszabható ebben a tekintetben. Nem 10 ezer forintot kell befizetni a hatóságnak, hanem ha a számlák szépen sorban hibásak, akár 150-200 ezer számla, akkor 150-200 ezerszer 10 ezer forint kötbért kapnak a fogyasztók. Na, ez azért már nem olyan kicsi! Ugye, aki matematikát tanult, az gyorsan ki tudja számolni, hogy mondjuk, ha 200 ezer, az kétszer tíz az ötödikenszer tíz a negyediken, az már kétszer tíz a kilencediken, az már kétmilliárd forint. Tehát ugye ez nem olyan kevés, szeretném mindenkinek mondani.

A harmadik kiemelt célja ennek a törvényjavaslatnak - és pontosan arról szól -, hogy hosszú távon biztosítsuk, tehát paradigmaváltás legyen, ez pedig az, hogy megalapozzuk a víz, a csatorna és a szemétszállítás díjának 10 százalékos csökkentését. Itt szeretném mindenkinek a figyelmét felhívni arra, hogy egyetértek egyébként, volt önkormányzati cégek sumákolása meg néhány magáncég sumákolása. Volt olyan önkormányzat, amelyik nem engedett ennek. Tehát volt olyan önkormányzat, ahol a szolgáltatást végző cég bement, és azt mondta, hogy akkor 40 százalék, mert így szoktuk, ott meg azt mondták, hogy hát ez a szokás régi, nem 40 százalék - mármint az áremelés január 1-jén. De volt olyan cég, ahol egyébként - egyetértek ebben - magasabb volt az áremelés. A jogszabály mennyit is ír elő, kedves képviselőtársak? 4,2 százalékot. Nos, ezért az általam benyújtott szabályozás azt mondja szó szerint, egyértelművé teszi, hogy a vízszolgáltatás és a szemétszállítás lakossági díjai július 1-jével nem haladhatják meg - és most szó szerint idézem - a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjtételek és egyéb számlaelemek alapján ugyanazon feltételekkel számított összeg 90 százalékát. Tehát ugye itt még ráadásul a jogszerűségre is törekszünk.

Nos, kedves képviselőtársaim, azt hiszem, hogy azok, akik őszinte szívvel meg fogják szavazni ezt a törvényjavaslatot, egy jó ügy mellé teszik a voksukat, hiszen - még egyszer szeretném hangsúlyozni - ezzel a három törvényjavaslattal a rezsicsökkentést védjük meg. Ezzel a három törvényjavaslattal folytatjuk azt az utat vagy megyünk, haladunk azon az úton, amit tavaly december 15-én határoztunk el, hogy a magyar kormánynak és a magyar parlamentnek a magyar embereket, a magyar családokat kell szolgálniuk, és az ő érdekükben, mögéjük beállva kell meghozni a döntéseket.

Kérem még egyszer minden képviselőtársamat, pártállásától függetlenül, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot akkor, amikor meghozzuk a döntésünket, igen szavazatával támogassa. (Dr. Józsa István: Meglesz.)

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)