Felszólalás adatai

MENCZER ERZSÉBET (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretném megnyugtatni Vágó képviselőtársamat, hogy blogoljon nyugodtan, nem vonatkozik rá a törvény, tehát senki nem akarja őt korlátozni a blogírásban, bár ezt már a sajtótörvény tárgyalása kapcsán is előszeretettel emlegette. Tessék szíves lenni elolvasni a törvényt!

Milyen közszolgálatot is szeretnénk ennek a törvénytervezetnek az elfogadásával létrehozni? Egy olyan közmédiumot szeretnénk építeni, amire büszkék lehetünk, akárcsak a BBC. Igen, valóban, közép-európai BBC-t szeretnénk építeni, a régió legfontosabb hírügynökségét. Olyan közmédiumot, amely etalon, referencia lehet a hazai és a nemzetközi sajtó szemében, amely önmagában pozitívan fémjelzi Magyarországot, amelyet ismernek és világszerte idézhetnek majd, amely tárgyilagos, de értéket közvetít, amely minőségi lesz, sokak által nézett műsorokat gyárt. Olyan közmédiumokat szeretnénk, ahol a tartalom fontos lesz, ahol új, tematikus csatornák és adók jöhetnek létre, ahol fontos a gyermekek védelme, ahol fontos a vallási és közéleti műsorok széles terjesztése, ahol vetélkedők kerülhetnek gyártásra, amelynek jobb lesz a finanszírozása, és minőségi gyártás lesz benne, és nemzeti értékeket fog közvetíteni.

Olyan közmédiumot szeretnénk, amely megfelel majd a kor elvárásainak, új műsorstruktúrával fog rendelkezni. Olyan közmédiumot szeretnénk, amely valóban működőképes lesz és hatékony, ahol a párhuzamosságokat ki lehet szűrni, ahol a Duna TV és a Magyar Televízió a vetélkedés helyett a szinergiákat fogja keresni, normatív finanszírozás mellett átlátható működést szeretnénk elérni. Olyan közmédiumot szeretnénk, ahol minden újságíró dolgozni szeretne, ahol vége lesz az átdolgozási tilalomnak, karrierlehetőség, életpálya nyílik meg az újságírók számára, ahol képzés lesz, és racionalizáltak lesznek a munkafolyamatok. Mindezt szeretnénk rekordidő alatt elérni: szeptemberig megtörténne a teljes átalakulás, és január 1-jétől lépnének az új keretek életbe.

A hírcentrumot oly sokan bírálták. Szeretném azért itt a félrebeszélések mellett a figyelmüket felhívni arra, hogy a hírcentrum nem a hírek centralizálását jelenti, hanem a hírek sokszínűségét garantálja. Azzal, hogy egyetlen hírért ezentúl nem négy stáb fog elmenni, hanem csak egy, több híradásra lesz lehetőség, ráadásul az egy híradásra eső finanszírozás is magasabb lesz, hiszen a párhuzamosságok megszüntetésével négy stábból három majd más tudósítói feladatokat fog ellátni, és más hírért mehet majd el.

Ha az erőforrások össze fognak adódni, és központi irányítás alá kerülnek, akkor ugyanannyi emberrel, ugyanannyi technikával több helyszínről és eseményről lehet majd tudósítani, sokkal több témában, és több híranyag fog készülni, mint ma. Természetesen az elképzeléseink szerint a híreket központilag gyártják, de a szerteágazó és széles körű tartalmakból az egyes közszolgálati médiák a maguk számára fogják meghatározni azokat a prioritásokat, amikkel a híreket majd a szerkesztőségekben híradóvá formálják.

A hírcentrum a mi elképzeléseink szerint az erőforrások optimalizálását jelenti. Azzal, hogy az eddigi több hírstáb most egybeolvadna, a párhuzamosságok a személyi állomány és a technika tekintetében egyaránt kiszűrhetőek lesznek. Több stáb, több tudósító lesz, több helyszín és több esemény, a zrt.-k az eddigi tudósítói hálózatot közösen használják majd a hírcentrumon belül. Én azt gondolom, hogy egyfajta racionalitást jelent, ami mindenféleképpen üdvözlendő.

A szankciórendszerre visszatérve egy kicsit, szeretném elmondani, hogy objektív szankciórendszert építettünk bele ebbe a törvénytervezetbe. A jogkövetkezményeknél a fokozatosság, arányosság, egyenlő elbánás alapelve érvényesül, például csekély súlyú jogsértésnél először felhívásra kerül csak sor a jogszerű magatartás helyreállítása érdekében, és utána jön többféle szankciótípus, például eltiltható a jogsértéstől, a pályázatokon való részvétel lehetőségétől az, aki folyamatos jogsértést követ el, bírsággal lehet sújtani őket. A bírság összege vonatkozásában pedig megjegyezem, hogy a tőkeerős gazdasági társaságokkal szemben a jogsértés súlyához igazodik a bírság összege.

(13.00)

A médiaszolgáltatási jogosultság is felfüggeszthető lesz, végső esetben pedig legsúlyosabb szankcióként törölhető lesz a szolgáltatási nyilvántartásból.

A külföldön letelepedett médiaszolgáltató ellen is fel lehet majd lépni, ami a korábbi médiatörvény alapján nehézséget okozott. Először a hatóság ilyenkor az érintett tagállamhoz fog fordulni megfelelő intézkedés céljából, és ha az egyeztetés eredménytelensége látszik, ebben az esetben alkalmazhat csak jogkövetkezményeket.

A hatóság tényállásának tisztázására szeretném mondani, hogy nem tesz mást, mint a közigazgatási eljárási törvény hatósági ellenőrzési eszközrendszerét vette át a törvényalkotó.

Digitális átállásra annyit szeretnék csak reagálni, hogy a digitális átállást egy külön törvény szabályozza. Ezt a jelen médiatörvény-tervezet nem érinti, csupán a vélemények sokszínűségének biztosítása iránti igény került át a digitális törvényből, egyébként minden részletszabály ott van benn a digitális törvényben, ami ma is hatályos és életben van.

Vagyonátadásról és manipulációkról volt itt szó. Szeretnék itt néhány hiedelmet eloszlatni. Állami vagyonról beszélünk, szögezzük le, tehát nem magánvagyonról, állami vagyonról, amelynek az alap csak a kezelője lesz. Egyébként ennek a határideje január 1-je, ez még nem történt meg. A vagyonátadás már egyébként elfogadásra került itt a parlamentben. A médiavagyonnal való felelős gazdálkodás biztosítása érdekében kerül az alap kezelőként kijelölésre, a kuratórium a zrt.-k vezérigazgatóinak bevonásával fogja meghatározni, hogy mi az, ami a közszolgálati műsorszolgáltatók működtetéséhez kell vagyon, és ami ezen felül van, az mint állami tulajdon kerül az alap kezelésébe.

Finanszírozás tekintetében. 2011-ben változatlan lesz a közszolgálati médiák finanszírozása, 2012-ben pedig 65 milliárd forintot tervez fordítani az állam a közszolgálati médiarendszerre.

A törvényben egyébként most lesz biztosított a normatív finanszírozás, és ez megerősítésre kerül a garanciák beépítésével. A teljes rendszer finanszírozása lesz így normatív. A zrt.-k finanszírozása pedig az adott évi feladatokhoz fog igazodni, azzal, hogy ehhez a vezérigazgató kompromisszumára is szükség van a közszolgálati költségvetési tanács által.

Médiaalkotmánnyal kapcsolatosan pedig: a jelenlegi törvényjavaslat a médiaalkotmánnyal együtt értelmezendő. A médiaalkotmány az alapvető elveket, kereteket rögzíti, a jelenlegi javaslatunk pedig feltölti ezt eljárási szabályokkal.

Az sem igaz, hogy nem egyeztettünk. Önökkel nem egyeztettünk, sok mindenki mással igen. Csak a teljesség igénye nélkül szeretnék néhány szervezetet megemlíteni, és azt megtettem már a bizottsági ülésen is: Reklám Világszövetség, Helyi Televíziók Országos Szövetsége, Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség, Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, Magyar Elektronikus Újságírók Egyesülete, Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesülete, Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, Magyar Reklámszövetség, katasztrófavédelem, Önszabályozó Reklámtestület, Nagycsaládosok Országos Egyesülete.

És ezzel itt a felsorolást be is fejezném (Mandur László: Nincs is több.), mindazzal, hogy a konstruktív, építő jellegű hozzászólásaikat köszönöm szépen, amit az általános vita során itt kifejtettek. Természetesen várjuk a módosító javaslataikat, meg fogjuk fontolni ezeket, és a részletes vitában vissza fogunk erre térni.

Köszönöm szépen a lehetőséget, és köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)