Felszólalás adatai

MENCZER ERZSÉBET (Fidesz), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem kétséges, hogy a 2010 nyár elején megalakult Országgyűlés eddigi történetének egyik leglényegesebb és valószínűleg legtöbb vitát kiváltó törvényjavaslatának vitáját kezdjük ma meg. A XXI. század egyik legfontosabb, az egyénekre, valamint közösségeikre legnagyobb hatást gyakorló iparágának szabályozását kell elvégeznünk. Még a most benyújtott törvényjavaslatot kritizálók sem állíthatják az ellenkezőjét. Új médiatörvényre van szükség, az 1996-os törvénytől végre - nem is olyan fájdalmas - búcsút kell vennünk.

A parlamenti képviselők bölcsességén és önkorlátozásán múlik most az, hogy a megszülető új törvény olyan lesz-e, amely a demokratikus nyilvánosságot, az egyéni szabadságot, a köz- és magánérdekeket egyaránt szolgálja. Meggyőződésem szerint a benyújtott javaslat így tesz.

Mi volt a törvényjavaslat előkészítése során a legfontosabb, legalapvetőbb szempontunk? Az, hogy az új médiatörvény a rohamtempójú technikai fejlődés ellenére, sőt éppen annak okán is védje meg a közösség érdekeit, azokat az alapértékeket és alapelveket, amelyek a sajtószabadságért folytatott kezdeti küzdelmek óta meghatározó módon formálják a médiáról folytatott gondolkodást. A médiajognak ugyanis vannak alapvető elvei. A média szabályozása a szabad országokban a sajtó működésével kapcsolatban vallott közös, morális alapokra épül, a sajtó ugyanis más, mint a többi, a piacon kínált szolgáltatás. A társadalom kohéziójának elősegítésére, a közösség vitáinak lebonyolítására, a nemzeti és az egyetemes kultúra terjesztésére képes hálózatot tisztelünk benne.

A média szabályozása tehát egyszerre kell hogy szolgálja gyakorlójának érdekeit, köztük akár haszonszerzési szándékait, miközben kell hogy biztosítsa annak szabadságát, és kell hogy óvja a köz érdekeit, akár a piaci szereplők mozgásterének szűkítése árán is. Nem ítélkezik az egyes ember felett, aki lehet öntudatlan médiafogyasztó vagy öntudatos, cselekvő állampolgár, a médiaszabályozás mindkettő igényeit egyszerre kívánja kielégíteni.

Ugyanakkor a szabályozás világossá kell hogy tegye, hogy az egyén kiművelése elengedhetetlen, hiszen anélkül a demokrácia sem működtethető. A sajtószabadság tehát a közösségben élő egyén autonómiája miatt is fontos, akit e joggal felruházva morális, felelős lénynek ismerünk el, aki szabadon kifejtheti véleményét és meghallgathatja másokét.

Tisztelt Képviselőtársaim! A média szabályozása mellett felhozható érvek a szabad sajtó közérdekű kötelezettségeinek a betartását célozzák. A mai médiajog is arra szolgál, hogy a legszükségesebb mértékűre szűkítse az állam paternalista szerepvállalását, érvényesítse a fogyasztók korlátozhatatlanságához fűződő érdekeit, ugyanakkor mégse hagyja teljesen magára polgárait, hanem érvényesítse a közös érdekeket. A modern médiajog első számú kérdése ennek megfelelően az, hogy miként lesz képes megteremteni a szükséges egyensúlyt a közérdek, azaz a demokráciát és a kultúrát óvni kívánó szabályozási igények és az azzal lehetségesen szembenálló magánérdekek, azaz a fogyasztók és a médiatulajdonosok érdekei között.

A médiaszabályozás körüli, immáron csaknem két évtizedes itthoni viták tanulsága egyértelmű. A média társadalomban betöltött szerepének kijelölése körül minden adandó alkalommal fellángol a világnézetek, ha úgy tetszik, ideológiák harca. Ezért sem sikerült eddig 1996 óta érdemben módosítani, javítani a szövegen. Ennek ellenére most, amikor lehetőség nyílt az új szabályozás megalkotására, ezzel senki nem kíván visszaélni.

Ha megvizsgálják a javaslat egyes, a médiajog szempontjából igazán releváns rendelkezéseit - gondolok itt a tartalomszabályozásra, a koncentrációkontrollra, a sokszínűség védelmére vagy a piacra lépés szabályaira -, akkor azt látják, hogy mindenhol modern, rugalmas, szabadságszerető európai megoldás került a szövegbe.

A javaslat a médiaalkotmánnyal együtt teszi ki a médiaszabályozás egészét, miközben a hatályos médiatörvény és az 1986-os sajtótörvény hatályon kívül kerül. Míg a médiaalkotmány az alapvető, a tartalmakat érintő normák gyűjteménye, amelyek valamennyi médiumot, elektronikus médiaszolgáltatásokat, nyomtatott és internetes sajtóterméket köteleznek, és nem vagy csak ritkán változnak, valamint részben konkrét, részben pedig szimbolikus jellegű, deklaratív szabályokat tartalmaznak, addig a részletes szabályokat e javaslatban olvashatják.

A sajtószabadság védelme mellett a legfontosabb szempont a javaslat előkészítése során az volt, hogy a magyar szabályozás végre kövesse az európai normákat. Nagy adósságot törleszt tehát az Országgyűlés, amikor a magyar jogot a vonatkozó, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv, rövidítve AMSZ előírásaihoz igazítja. Az AMSZ-irányelv a digitális korszak kihívásainak megfelelően korszerűsíti a médiaszolgáltatásokra vonatkozó közösségi szabályokat, valamint a tévénézők jogvédelmének erősítése érdekében szabályozza mindazon szolgáltatás nyújtását és igénybevételét, amely akár közvetlenül, akár közvetetten médiaszolgáltatást, műsorközvetítést jelent. Így az európai közösségi szabályozás kiterjed például az internetes televíziózásra, a lekérhető videószolgáltatásokra és a mobiltelevíziózásra is.

Az AMSZ-irányelv egyik legnagyobb fordulatot jelentő eleme, hogy hatálya immáron kiterjed az internetes szolgáltatások úgynevezett egyéni igényen alapuló médiaszolgáltatásainak körére is. A Ház előtt fekvő javaslat mind céljaiban, mind szabályozásának alapjaiban, fogalomrendszerében, mind pedig intézményeit és eszközeit tekintve teljes mértékben megfelel az AMSZ-irányelv rendelkezéseinek. Így az új médiatörvény elfogadásával megvalósul az európai irányelv hazai jogrendszerbe történő átültetése.

Tisztelt Ház! A javaslat, mint láthatták, meglehetősen terjedelmes, így csak a négy legfontosabb, szimbolikus elemét emelem ki a következőkben.

1. Lényeges a gyermekvédelmi szabályok megőrzése, egy új korhatár-kategória, a 6 év alatt nem ajánlott. A 6 éves kor a pszichológiai kutatások szerint fordulópont, így indokolt differenciáltan védeni a 6 év alatti gyermekeket, így megkülönböztetve őket a 6-12 éves korúaktól. A gyermekvédelmi szabályokat ésszerű módon és mértékben terjeszti ki a lekérhető médiaszolgáltatásokra is, de mivel itt jórészt internetes tartalmakról van szó, a szolgáltatók jóhiszemű együttműködése nélkül bizony nehéz lesz eredményt elérni.

2. A korábbinál határozottabban valósul meg a magyar és az európai kultúra védelme. Az európai uniós irányelv alapján a médiaszolgáltatás műsoridejének több mint felében európai tartalmat kell közzétenni. Ehhez járult az egyharmados magyar műsorkvóta, amely a jelenlegi szabályozásban is így van. Új elem a magyar zenei kvóta, amely alapján a rádióknak minimum 25 százalékban magyar zenét kell játszaniuk.

3. A reklámszabályok ésszerűsítésre kerültek, hiszen a javaslat egyik célja a szabad médiapiac működésének elősegítése, természetesen a legfontosabb közérdekű korlátozások megtartása mellett. Az új reklámozási technikák - a termékmegjelenítés, az osztott képernyős reklám vagy a virtuális reklám - megengedetté válnak, a korábbi módszerek, a hagyományos, a műsorszámtól elkülönítve közzétett reklám, támogatás, szponzoráció szabályozása sokat enyhült.

4. A jelentős befolyásoló erejű - rövidítve jbe - médiaszolgáltatók többletterhei is meghatározásra kerülnek. E többletterhek a következők: hírműsorok kötelező közzététele, a hallási fogyatékkal élők igényeinek kiszolgálása, eredeti nyelven bemutatott filmek közzététele.

(9.10)

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kérem, hogy alaposan tanulmányozzák át a javaslatot, és ha szükségesnek látják, tegyék meg módosító javaslataikat. Az előterjesztők nevében biztosíthatom önöket, hogy minden jó szándékú és szakmailag indokolt javaslatot támogatni fogunk.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)