Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BENCSIK JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő határozati javaslat előzményei több mint két évre nyúlnak vissza. Ezeket a tisztánlátás és a történeti hűség kedvéért szeretném most önöknek röviden összefoglalni. 2017 márciusában Szávay István volt képviselőtársunk a Nemzeti összetartozás bizottsága tagjaként javaslatot tett, hogy egy Trianon-emlékév keretein belül emlékezzünk meg méltó módon az első világháborút lezáró békediktátumról.

(14.20)

Akkor önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, azt mondták, hogy előterjesztenek majd egy saját javaslatot, amely szintén méltóképp fog megemlékezni az 1918 és 1920 közötti eseményekről. Ez akkor nem történt meg, sőt itt 2017 májusában az Országgyűlésben még le is szavazták az erről szóló javaslatunkat. Pedig már akkor is leszögeztük azt, hogy mind a javaslatunk címe, mind annak a szövege kapcsán nyitottak vagyunk a módosításokra, hiszen az volt a célunk, hogy az Országgyűlés elé egy olyan határozati javaslat kerülhessen, amelyet a pártok részéről a lehető legszélesebb konszenzus övez. Novemberben ismét benyújtottuk ugyanezt a határozati javaslatunkat, amelyet önök akkor ismét leszavaztak, hogy aztán 2018. június 4-én ismét beterjesszük, önök pedig újfent leszavazzák. Így jutottunk el idén márciusig, amikor is a Magyar Állandó Értekezlet döntését követően önök nyújtottak be egy hasonló tartalmú kezdeményezést 2020 nemzeti összetartozás évének nyilvánításáról.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt csak azért tartottam fontosnak itt önök előtt feleleveníteni, hogy egyértelművé tegyem: a Jobbik már idejekorán szeretett volna ezzel az egész üggyel még 2018-at megelőzően foglalkozni. Fontosnak tartottuk volna azt, hogy a környező országok saját Trianon-narratívájával szemben ott állhasson a magyarság igazsága is. Azt szerettük volna, hogy a külhoni honfitársaink érezzék, Magyarország a környező országokban zajló ünneplés és a nacionalista hőbörgés közepette rendíthetetlenül ott áll mögöttük. Nemzetpolitikai jelentősége lett volna annak is, hogy időben lépéseket tegyünk azért, hogy ne gondolják azt Nyugat-Európában, hogy a Trianonban megkötött békeszerződés egy alapvetően jó döntés volt, amely megoldotta volna a nemzetiségi kérdést a Kárpát-medencében. Hiszen mindannyian tudjuk, akik napi szinten követjük az elszakított magyarság túlélésért folytatott politikai, közjogi és társadalmi küzdelmeit, hogy ez sajnos közel sincs így.

Hiába telt el lassan egy évszázad, Trianon ma is velünk él, és a hatásai ott vannak a külhoni magyarok mindennapjaiban. Ott van a Himnusz-éneklésnek a felvidéki betiltási kísérletében, ott van a kárpátaljai nyelvtörvény ügyében, ott van a jogtalanul elorzott úzvölgyi katonatemető ügyében Székelyföldön és Erdélyben, és ott van a magyar etnikumú falvaknak az erőszakos lakosságcseréjében is Délvidéken.

Tisztelt Országgyűlés! Több mint kétéves késlekedés és huzavona után most itt fekszik előttünk egy javaslat, amely végre foglalkozik a témával, ennek természetesen örülünk, és annak ellenére, hogy önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, korábban nem voltak partnerek a konstruktív vitában, mi azon leszünk, hogy ebben részt vegyünk, ugyanis felelős ellenzéki pártként ezt tartjuk helyesnek.

Egy fontos kiegészítéssel is szeretnék élni, és itt örömmel nyugtáztam Pánczél Károly képviselőtársam, bizottsági elnök úrnak a kitérését az autonómia fontosságára, ugyanis mi is azt gondoljuk, hogy ez egy olyan alapvetés, a külhoni magyarságnak az autonómiakövetelése, amelynek helye kell hogy legyen, szerepelnie kell ebben az előterjesztésben. A Jobbik alapítása óta elkötelezett és következetes támogatója a külhoni magyarság önrendelkezési törekvésének. Ezért szeretnénk javasolni, hogy az autonómiaküzdelmeknek a támogatása kerüljön bele ebbe az előterjesztésbe. Meggyőződésünk ugyanis, hogy az elszakított magyar közösségek hosszú távú megmaradásához és gyarapításához nem elegendőek pusztán az anyaországnak az egyébként üdvös és támogatandó pénzügyi és gazdasági támogatásai.

Az autonómia az Európai Unióban egy létező, bevett formája az önrendelkezésnek, és az, mint ahogy a történelem is bizonyította, nemcsak a kisebbség, hanem a többségi nemzet javát is szolgálja. Csak akkor bízhatunk abban, hogy Beregszászon, Székelykeresztúron, Zentán vagy Rimaszombaton is fog még elhangzani magyar szó a XXII. században, ha minél hamarabb meg tudjuk valósítani az egy tömbben, egy területen élő magyarság területi autonómiáját, és azokon a területeken, ahol a magyarság lélekszáma már kisebbségbe szorult, ott a kulturális önrendelkezést.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom részéről ezért jelentettük be Brenner Koloman képviselőtársammal, hogy támogatjuk a Székely Nemzeti Tanácsnak a nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezését, amely fontos mérföldkő lehet a Kárpát-medencei magyarság autonómiaküzdelmében. Nagyon bízunk benne, hogy az összes többi magyarországi párt csatlakozni fog ehhez.

Tisztelt Országgyűlés! A trianoni békediktátum feldarabolta hazánkat, miközben idegen, ellenséges fennhatóság alá kényszerítette nemzetünk egyharmadát, végzetesen szembefordította egymással a Kárpát-medencében élő népeket. Egy évszázad elteltével végre lehetőséget kaptunk arra, hogy a sebeket begyógyítsuk, és megvalósítsuk a magyarság határokon át történő egyesítését. Ebben a nagy közös ügyben, ebben a nagy, méltó küldetésben a magyar Országgyűlés és a külhoni magyarság számíthat a Jobbik aktív és segítő részvételére. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)