Készült: 2024.09.22.21:14:55 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

14. ülésnap (2018.06.28.), 42. felszólalás
Felszólaló Korózs Lajos (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 17:27


Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Valamelyik képviselőtársunk tette föl itt a kérdést, hogy mindenki minősíti valahogy ezt a költségvetést, hogy kinek a költségvetése. Egy biztos: nem a magyar emberek költségvetése, de még csak nem is a magyar munkásoknak a költségvetése és nem a magyar szűkölködőknek a költségvetése.Meg lehet nézni azt a tendenciát, hogy a jóléti kiadásokat illetően az elmúlt nyolc évben fokozatosan építette le a jóléti kiadásokat az Orbán-kormány. 2010 magasságában még bőven 60 százalék fölött volt a jóléti funkciókra fordított költségvetési kiadás aránya, mára ez 55 százalékra apadt le, ugyanakkor az is látszik, hogy az állam a működésére, saját magára lényegesen többet költ, mint a jóléti funkciókra. Ezt nem lehet azzal elintézni, kedves képviselőtársaim, hogy az emberek sokkal jobban élnek. Bizonyos emberek sokkal jobban élnek, bizonyos családok sokkal jobban élnek, mert ezt is hozzá kell tenni, hogy bizonyos családoknak kedvez csak a családi adókedvezmény, és nem úgy általában.

Felszólalásomban elsősorban a szociális ügyekkel szeretnék foglalkozni, annál is inkább, mert ki is emelek majd néhány olyan területet, amelyet részletezni is szeretnék.

A költségvetés benyújtott dokumentumai szerint, az indokolás szerint a kormány által előterjesztett 2019-es költségvetés azt mondja, hogy a biztonságos növekedés költségvetése. Olyan eszeveszett nagy biztonságot én ebben nem látok, feltéve azt a fegyverkezési versenyt, amelyet itt meghirdettek, akár Varga miniszter úr  nem is tudom, mire készülnek -, illetve éppen az előbb Simicskó volt miniszter úr, illetve államtitkár úr. Remélem, nem háborúra készülnek ezzel a nagy fegyverkezéssel.

Jövőre 4,1 százalékos GDP-növekedéssel számol a kormány. Nem tudom, hogy ezek a számok egyébiránt, amelyek a költségvetésben tervezésre kerültek, egy hónap múlva valósak lesznek-e. Csak azért utalok rá, mert tudomásom szerint 311 forintos euróárfolyammal tervezték meg ezt a költségvetést, és ha délelőtt fölment az ember a Nemzeti Bank honlapjára, abból az derült ki, hogy 327 forint fölött van az euró árfolyama. Reményeink szerint ez alacsonyabb lesz, de úgy néz ki, hogy a forint inkább bedőlni látszik, semmint stabilizálná magát.

Ezen túlmenően a jóléti funkciókra, ahogy említettem, ismét kevesebb jut az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásairól szóló táblázat alapján. Az idei 26 százalékos tervezett, majd az elfogadott számok alapján ezt a 26 százalékot nem fogja elérni a GDP-arányos kiadás, és jövőre még kevesebb lesz az ez évinél. Így kevesebb jut oktatásra, kevesebb jut egészségügyre, kevesebb jut nyugdíjkiadásokra, szociális ellátásokra, családtámogatásra, munkanélküli-ellátásokra, kultúrára és lakásügyre. Hangsúlyozom: GDP-arányos megoszlásról beszélek.

Az állami kiadások megoszlását tekintve pedig változatlanul a teljes kiadás 55,4 százaléka jut jóléti funkciókra. Miközben ismét nőnek az állam működési funkcióit kitevő szolgáltatásokra fordított kiadások, ahogy már utaltam rá, illetve ennek az aránya, főként a védelmi kiadásokra, aközben a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra kevesebb jut.

Hangsúlyozni szeretném, hogy az államháztartás konszolidált funkcionális jóléti kiadásairól van szó, ez pénzforgalmi szemléletben értendő. Ha a GDP arányait nézzük meg, akkor oktatási tevékenységre GDP-arányosan kevesebbet költ majd ez a költségvetés, egészségügyre GDP-arányosan kevesebbet fognak költeni, azon belül a kórházi tevékenységekre kevesebbet fognak költeni, a háziorvosi és gyermekorvosi szolgálatra kevesebbet fognak költeni, a rendelői orvosi, fogorvosi ellátásra éppen egy picivel többet, viszont a háziorvosi és gyermekorvosi szolgálatra kevesebbet, társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra kevesebbet fognak költeni a jövő évben.

Meg kell említeni a lakásügyet és a települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások ügyét, itt is kevesebbet fog költeni az állam a jelenleginél. Meg kell említeni így globálisan, ahogy említettem már a felvezetőben, hogy a jóléti funkciókra is kevesebbet fog költeni.

Meg kell hogy említsem az oktatás kapcsán, bár Kunhalmi Ágnes erről majd részletesen fog beszélni, hogy van egy olyan fejezet, amely az egyéb oktatási funkciókra rendeli ezeket a költségvetési támogatásokat. Itt 62 milliárdos csökkenés látható. Ezt csak azért emeltem ki, mert ez egy nagyon komoly tétel. A családtámogatásokat illetően a családi pótlék, a gyes, a gyet, az anyasági támogatás összege jövőre már 11. éve változatlan marad, és ebből kilenc év az Orbán-kormány tervezése alapján, az előirányzatok összege pedig feltehetően a csökkenő gyermekszám miatt  ezt elismerem  szinte minden esetben csökken.

A családi pótlékra közel 5 milliárd forinttal jut kevesebb, a gyesre majdnem 800 millió forinttal, a gyetre több mint félmilliárd forinttal jut majd kevesebb. Az anyasági támogatásnál látható némi növekedés, mintegy 65 millió forint, ami inkább tudható be az úgynevezett köldökzsinórprogramnak, tehát hogy a külföldön született magyar gyerekek után is igényelhető ez az egyszeri, szülés után járó juttatás, és közel sem arról van szó, hogy már itt demográfiai fordulat lenne az országban.

A munkához kapcsolódó családi támogatások valóban növekednek, ez az alsó három sor a táblázatban, hogyha a képviselőtársaim ezt követni kívánják. 75 milliárd forinttal jut több a munkával rendelkezők számára, ennek része az, hogy 2018-ban folytatódik a családi kedvezmény 2019-ig tartó növelése. A kétgyermekes családok esetében 20 ezer forintra emelkedik a havonta igénybe vehető adókedvezmény összege. Ide kívánkozik, hogy megemlítsem, azért mondtam a felvezetőmben, hogy bizonyos családoknak jó ez a költségvetés, de hát, kedves barátaim, a gyermekek után járó családi adókedvezmény mintegy 80 százalékát a felső két jövedelmi tizedben élő családok veszik igénybe. Hangsúlyozni szeretném, van a statisztikában, a közgazdaságtanban egy elnevezése is ennek, Pareto-elvnek hívják, 20-80 százalékos arányról van szó. Tehát hangsúlyozni szeretném: az összes igénybe vett családi adókedvezmény 80 százalékát a két felső jövedelmi tizedben  ezt a statisztikában kvintilisnek hívjuk  veszik igénybe, és még véletlenül sem jut az alul lévőknek ebből a juttatásból.

A babakötvény utalási összegei továbbra is változatlanok maradnak, 42 500, illetve 44 600 forint összegben.

A gyermekétkeztetést illetően az intézményi gyermekétkeztetés támogatására jövőre 330 millió forinttal kevesebb jut, továbbá összevonták az idén még külön összegekkel szereplő, a rászoruló gyermekek szünidei étkeztetésének támogatása és az intézményi gyermekétkeztetési támogatás című előirányzatokat. Az utóbbi része lesz az előbbinek, de így nem tudni pontosan, mekkora összeget terveznek a szegénységben élő gyermekek szünidei támogatására összesen. Lehet, hogy éppen ez volt a cél, hogy ne lehessen követni, hogy a jövőre mennyit fordítanak erre a tételre.

Az biztos, hogy az adóerő-képesség alapján sávosan megállapított támogatás mértéke nem változik, a legrosszabb helyzetű önkormányzat esetén is legfeljebb 570 forint/adag. Az biztos, hogy az új összevont sor kevesebb 330 millió forinttal. Az idén, ha valaki követi ezt, 72,3 milliárd forint jutott erre összesen, jövőre 79 milliárd forint.

(12.20)

A nyugdíjakról néhány mondat erejéig. 2,7 százalékkal emelkednek a nyugdíjak az árkövető indexálás miatt. Az Orbán-kormány áttért erre az inflációkövető nyugdíjemelési technikára, így jövőre harmadszorra fogják végrehajtani az MSZP-kormány által bevezetett nyugdíjprémium rendszerét. Erre a tételre mintegy 24 milliárd forintot állítottak be.

Az egyszeri segély változatlan, az idei szinten marad, 600 millió forintos. Keretösszegről van szó természetesen.

A méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra mindösszesen 200 millió forint, a méltányossági alapú nyugdíjemelésre 800 millió forint jut jövőre, ahogy idén is.

Azért időzök itt néhány keresetlen mondatot, mert egy biztosan látszik, hogy ez az inflációkövető nyugdíjemelés generálisan elhibázott Magyarországon  most már nyolcadik éve tart gyakorlatilag ez a technika. Arról van szó, ha valakinek alacsony volt a múlt évben a nyugdíja, és nyomorultul kevés nyugdíjból kellett hogy éljen, az inflációkövető nyugdíjemelés technikájával ez azt garantálja, hogy jövőre is nyomorultul kevés pénzből fog élni. Tehát jottányit sem változik a helyzete, mert csak annyival „javul”, amennyi a pénzromlás mértéke volt. Tehát konzerválja az ő állapotát. Ennek következtében borzasztóan elszakadnak a nyugdíjak a keresetektől. Hál’ istennek a múlt évben közel 12 százalékos keresetnövekedés volt Magyarországon, viszont a nyugdíjak meglehetősen kevesebbel emelkedtek  ugye, inflációkövető nyugdíjemelésről van szó -, így a keresetektől radikálisan le fognak szakadni a nyugdíjak, és ez nagyon komoly társadalmi feszültségeket fog okozni, illetve már okozott eddig is. Nem beszélve arról, hogy nyugdíjak és nyugdíjak között is borzasztó nagy különbségek kezdenek kialakulni, éppen ebből adódóan, ugyanis ugyanazon szolgálati idő, ugyanazon, régebben járulékfizetés, most már adót fizetnek, az adóköteles jövedelemből megfelelő járulék, illetve adó mellett, akár ugyanabból a foglalkozási ágból, sőt talán ugyanarról a munkahelyről, aki elmegy nyugdíjba most, nagyságrendekkel nagyobb lesz az induló nyugdíja, mint mondjuk, két-három-négy évvel ezelőtt. Ebből adódóan nyugdíjak és nyugdíjak között is borzasztóan ki fog nyílni ez a jövedelmi olló. Tehát nemcsak a bérek és a nyugdíjak között nyílik ki ez a jövedelmi olló, hanem nyugdíjak és nyugdíjak között is kinyílik ez a jövedelmi olló. Hangsúlyozni szeretném, hogy ugyanazon szakmából, ugyanannyi szolgálati idő mellett, ugyanolyan járulékfizetés mellett 30-40 ezer forinttal magasabb lehet annak a nyugdíja, aki most megy el nyugdíjba, mint aki két-három évvel ezelőtt ment el nyugdíjba. Ha marad az inflációkövető nyugdíjemelés technikája, akkor ez a jövedelmi olló még inkább ki fog nyílni, különösen azoknál, akiknek hála a Jóistennek, jó egészsége van, és hosszú életre számítanak. Ugyanis az a helyzet áll elő, hogy minél egészségesebb valaki, annál tovább fog élni, de minél tovább él nyugdíjasként, annál rosszabbul jár. Ugye, államtitkár úr, tudta követni? (Tállai András az asztalán fekvő tabletet nézi.) Vagy csak pasziánszozik? (Tállai András Korózs Lajoshoz fordulva válaszol.) Azért én folytatom, elnök úr.

Szociális ellátásokat illetően: a szociális támogatások nagy része változatlan, vagy csak a törvény szerinti emelkedéssel kalkulálnak, ahol van kapcsolat a nyugdíjak emelésével. Az ápolási díj alapösszege jövőre nem változik.

Itt szeretném megjegyezni, hogy tegnap nem véletlenül tüntettek itt a Parlament előtt civil szervezetek, én őket meghallgatva, illetve képviselőtársaim, hiszen meglehetősen sokan  érdekes mód, csak ellenzéki képviselők  álltak velük szóba, módosító indítványokat fogunk benyújtani az ápolási díj emelésére vonatkozóan. Az ápolási díj alapösszege, ahogy említettem, jövőre nem változik. A közgyógyellátás egy főre jutó keretösszegei sem, igaz, az erre szolgáló előirányzat 300 millió forinttal nő.

A járási segélyekre szánt keret 332 millió forinttal csökken jövőre. Hangsúlyozni szeretném, csökken, radikálisan, 332 millió forinttal.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény évi kétszeri utalási összegei is változatlanok; évek óta változatlan, egyébként jelentős részét megeszi az infláció.

Nem emelkedik a helyettesszülői díj összege sem.

Nem jut több jövőre a gyermekvédelmi lakásalap támogatására.

A különböző szociális, társadalmi, civil és nonprofit szervezetek, például a fogyatékosszervezetek jövőre sem számíthatnak nagyobb állami támogatásra.

A mozgáskorlátozottak szerzési és átalakítási támogatása  ugye itt a gépjárműszerzésről és -átalakításról van szó  ugyanakkora összegben részesül jövőre, mint az idén.

A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatására 2,6 milliárd forinttal hál’ istennek több jut jövőre.

Fejlesztő foglalkozásra csupán 146 millió forinttal fordítanak többet.

Nem jut több jövőre a jelnyelv támogatására, a hajléktalanok ellátására, az autistaotthonok, értelmi sérülteket és halmozottan fogyatékosokat ellátó lakóotthonok támogatására, sem a közösségi ellátások, utcai szociális munka, krízisközpont és a „Biztos kezdet” gyerekház finanszírozására.

Ugyanakkor kiemelendő, hogy a szociális célú, nem állami humánszolgáltatások támogatására, tehát nem az állami fenntartású szociális szolgáltatások támogatására 30 milliárd forinttal több lesz.

Nem változnak az egyes szociális szolgáltatásokhoz nyújtott állami támogatások mértékei. Az óvodai és az iskolai szociális segítő tevékenység támogatására  lánykori nevén ezt iskolai szociális munkának hívtuk  jövőre 5,5 milliárd forint lesz, amely támogatásra az a járási székhelytelepülés, önkormányzat jogosult, amely az általa fenntartott család- és gyermekjóléti központ útján ellátja a Gyvt. szerinti óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet. Az egyes önkormányzatokat megillető támogatás éves összegét november 30-ig kell majd megállapítani. Idén erre 1,4 milliárd forint volt az előirányzat.

Summa summarum, képviselőtársaim, a 2019. évi költségvetés valójában a gazdagok biztonságban, a szegények létbizonytalanságában tartásának a költségvetése, ahogy a bevezetőmben is utaltam rá. A kormány a 4,1 százalékos növekedés ellenére sem hajlandó többet áldozni GDP arányában a jóléti kiadásokra, sőt egyre kevesebbet költ egészségügyre, oktatásra, a családok, a munkanélküliek és az idősek, illetve a szegények támogatására. Ha sorra vesszük a költségvetési sorokat, akkor láthatjuk, hogy egyébként valóban azoknak kedvez  ismét, nem lepődöm meg rajta  elsősorban a költségvetés, akiknek van munkából származó jövedelmük, mindenki másnak stagnál a helyzete jövőre is, hacsak nem romlik a helyzetük. A legszegényebbeknek jövőre sem lesz jobb a helyzete. A családi pótlékot, a gyest, az anyasági támogatást jövőre már kilencedik éve változatlan összegben fogják utalni, a szegénységben élők, a gyermeket nevelők továbbra sem részesülnek a gazdasági növekedésből. A nyugdíjprémium rendszerét, amit már idén is alkalmazni fognak, még az MSZP-kormányok vezették be és foglalták törvénybe, a Fidesz most semmi mást nem csinál ezzel, csak a feltételek fennállása esetén alkalmazza a törvényt. A jövő évi költségvetésben megint százmilliárdok mennek el felesleges beruházásokra, ami csak arra jó, hogy a haveroknak osztogassák a közpénzt.

Éppen ezért a szocialisták biztos, hogy nem fogják támogatni ezt a költségvetési törvényt. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP, a DK és a Jobbik soraiból.)




Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai