Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BENCSIK JÁNOS (Fidesz), a Fenntartható fejlődés bizottságának előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fenntartható fejlődés bizottsága április 27-ei ülésén lefolytatta a határozati javaslat részletes vitáját, és megállapította, hogy az a házszabályi rendelkezéseknek és az Alaptörvényből eredő jogi és jogalkotási követelményeknek megfelel.Senki nem vitatja ebben a Házban, az ellenzéki felszólalók állítása ellenére sem, hogy napjainkra bizonyossá vált, hogy az emberiség az éghajlat jelenleg tapasztalható sajátos megváltozásának nemcsak tanúja és elszenvedője, de a kibocsátott üvegházhatású gázok és az egyéb társadalmi-gazdasági célú tevékenységek következtében jelentkező hatások révén részben okozója is. Ezért azon kell közösen dolgoznunk, hogy a megváltozott körülményeknek hazánk a nyertese lehessen, ne csak a nemzetközi, hanem a nemzeti érdekeket is együttesen képviseljük, hiszen a teremtett világ, környezeti örökségünk védelméről, a közös jövőnkről van szó.

A klímavészhelyzet puszta kihirdetése helyett a jövőre tekintettel az a cél, hogy a kormány által elfogadott klíma- és energiapolitikai stratégiákban, cselekvési tervekben, a klíma- és természetvédelmi akciótervben is rögzített célokat, irányokat következetesen végrehajtsuk. A klíma- és természetvédelmi akciótervben megkezdődött az illegális hulladéklerakók fölszámolása. Közös célunk, hogy megvédjük ezen akcióterv keretein belül a folyóinkat a külföldről ideérkező hulladéktól, hiszen a tiszta víz nemzeti kincsünk, ezért meg kell becsülnünk a Kárpát-medence vízkészletét.

A kormány a következő évtized legjelentősebb programjai között szerepelteti a hazai gazdaság környezetbarát technológiaváltásának az elősegítését, mindeközben 32 milliárd forinttal támogatja a kis- és középvállalkozások megújulóenergiatermelés-kapacitásának a növelését. Folytatódik az ország újraerdősítése, továbbá a közösségi közlekedés elektrifikációja. Az a cél, hogy az erdőterületek nagysága 21 százalékról 27 százalékra emelkedjen Magyarországon. Talán abban is egyetértünk, hogy az erdősültség mértéke jelentősen befolyásolja a természetes nyelőkapacitását, az üvegházhatásúgáz-nyelő kapacitását az ország ökoszisztémájának.

(18.10)

Az élőhelyek rekonstrukcióját segítő programoknak köszönhetően a következő években 100 ezer hektáron fog javulni a természeti értékek állapota. 2010-18 között már több mint 120 milliárd forintot költött a kormány környezetikár-mentesítésre.

Az öntözött területek nagyságának a növelése az alkalmazkodás egyik kiemelt célterülete. Az a cél, hogy a jelenlegi 87 ezer hektárról 2022-re 200 ezer, 2030-ra pedig 400 ezer hektárra növekedjen az öntözött területek nagysága. Az öntözéses gazdálkodás elterjesztésével lehetőség adódik arra, hogy a gazdák rugalmasabban tudjanak alkalmazkodni az időjárás-változással kapcsolatos kihívásokhoz.

Itt az elnök asszony, Schmuck Erzsébet felszólalásában ismételten előkerült a jogi és a politikai vonzata egy-egy ilyen határozati javaslatnak vagy éppen törvényjavaslatnak a megvitatása és az elfogadása során. Ha a kormány nem azon dolgozna, hogy jogi szempontból is releváns, tartható megállapodások jöjjenek létre akár az Európai Unió tagországai között, akkor továbbra is csak egy olyan politikai lózung akciósorozatra kerülne sor, amelynek tanúi lehetünk. Időközönként hangzatos javaslatok kerülnek megfogalmazásra az európai politikai erőtérben is, elsősorban olyan képviselők, képviselőcsoportok részéről, amelyeknek viszonylag csekély az érdekérvényesítő képessége, és semmi sem drága nekik, hogy kellő hangzatos indítványokkal és javaslatokkal szolgálják ki azoknak az európai polgároknak az érdeklődési körét, akik egyébként  nagyon helyesen  felelősséget éreznek saját környezetük és a közös éghajlatuk megvédése érdekében.

De ahhoz, hogy ezek a politikai felszólamlások valamit is a gyakorlatban meg tudjanak gyökeresedni, jogi keretrendszerekre van szükség, a jogi keretrendszerek pedig direktívákban, előírásokban, kötelező jellegű, a nemzeti jogrendbe történő rögzítéssel kell hogy befejeződjenek, pontosabban: a cselekvés kezdetét ezen jogi formulák kialakítása, létrehozása kell hogy megelőzze.

Ha nincs jogi kötelezettség, amelyet a részes felek tárgyalásos úton magukra nézve kötelezően alkalmazandónak tekintenek (Az elnök csenget.), akkor nem lesz ilyen jellegű végrehajtható és mindenki számára kötelező érvénnyel bíró előírás. Nagyon fontos, hogy ezt lássuk, tisztelt képviselőtársaim, mert anélkül a nemzeti érdekek védelmére nem lesz lehetőség (Az elnök csenget.), csak a nemzetközi érdekek érvényesítése fog egyre többet elhangzani akár ebben a döntéshozó teremben is.

Tisztelettel köszönöm a figyelmet, és elnézést kérek az időkeret túllépéséért. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)