Felszólalás adatai
231. ülésnap (2005.05.31.), 172. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Dr. Kékesi Tibor (MSZP) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | Költségvetési bizottság |
Felszólalás oka | Ismerteti a bizottság véleményét |
Videó/Felszólalás ideje | 5:13 |
Felszólalások: Előző 172 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
KÉKESI TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság a légi közlekedésről szóló törvény módosításával kapcsolatban többségi szavazással általános vitára alkalmasnak találta a jogszabálytervezetet. Alkalmasnak találta azért, mert már megszokottá válva ez a jogszabály is elsősorban az uniós, illetve itt egy jelentős másik nemzetközi szervezet, tehát a NATO mint nemzetközi szerződés jogharmonizációs kötelezettsége kapcsán került elénk. Lényegében meg kell szoknunk ezt a helyzetet, hiszen az Unióban is folyamatosan változnak a szabályok, új ajánlások születnek, és a magyar jogrendszer alapvetően transzferáló, átültető jellege miatt ez mind megjelenik a mi asztalunkon, át kell ültetni ezt a magyar jogrendbe.
Két lényegi pontot emelnék ki ezen jogközelítési kötelezettségek mellett, amivel a költségvetési bizottság támogatólag egyet is értett - ezek részben már érintésre kerültek, feszegettük őket. Az első ilyen témakör az, hogy korábban az állam kizárólagos tulajdonát meghatározó Ptv.-rendelkezés az egész Ferihegyi nemzetközi repülőteret ilyen formán tartotta számon. Úgy gondoljuk, hogy az uniós elvek, a versenysemlegesség megköveteli azt, hogy csak olyan vagyontárgyak kizárólagos állami tulajdona legyen kimondva, melyek valamilyen értelemben az állam elsődleges érdekét kell hogy szolgálják, és nem sérthetik más, ezen a területen tevékenykedő szervezetek versenyhez, versenyegyenlőséghez fűződő jogát.
A javaslat éppen ezért kiveszi a koncessziós szabályozás alól a repülőtér-üzemeltetési kötelezettséget, ezzel azonban egyben át is kerülne a közbeszerzés hatálya alá, ami egy ismert kivételi listával nem teszi lehetővé, hogy bármely tevékenységet állami megrendelés formájában - még ha állami tulajdonban is van - lehessen végezni, és csak egy nagyon szűk körben értelmezhető az egyébként Unió által elfogadott, a közbiztonságra való hivatkozás keretében, hogy mely tevékenységek, amelyek ilyen értelemben nem esnek tehát a közbeszerzés hatálya alá. Úgy gondolom, hogy ilyen tehát a légi közlekedésnek - a forgalom biztonsága érdekében - a földterülete és az ehhez tartozó felépítményei, a légi irányítás technikai, a fény-, illetve a navigációs eszközeinek a kizárólagos állami tulajdonban tartása, és természetesen a légi irányításhoz szükséges ingatlanok kizárólagos állami tulajdonban tartása. De a többi, eddig döntően ingóság kizárólagos állami tulajdonban tartása már nem indokolt.
A privatizáció ilyen formában való megteremtésének másik megjelenési formája a már hivatkozott privatizációs törvény záró rendelkezései közül a Budapest Airport 25 plusz egy százalékos tulajdonrészének a kivétele. Itt ugyan van egy kakukktojás is, hiszen nem pontosan világos, hogy az autókutató intézet miért került ebbe a törvényjavaslatba, talán nem is hasznos, ha itt beszélünk erről a kérdésről.
A másik ilyen terület, amivel a költségvetési bizottság komolyabban foglalkozott, ez a felügyeleti díj, tehát a repülőtér védelmével kapcsolatos új díjfizetés bevezetése. Azt gondoljuk, hogy bár Magyarországon egyetlen ilyen repülőtér van, ami ennek a kritériumrendszernek, tehát az évi 250 ezer fős utasforgalmat meghaladó kritériumrendszernek megfelel, ám remény van arra, hogy előbb-utóbb a Dunán túl, Dunán innen is lesznek olyan repülőterek, amelyek becsúszhatnak ebbe a rendszerbe, és akkor igencsak indokolt, hogy olyan védelemben részesülhessenek, aminek az anyagi háttere megvan.
Itt is bizonyos pontosítások, tehát az automatizmus mint díjképzés vagy mint díjmaximum meghatározása elgondolkodtató, de ez a 10 eurócentes összeg alig jelképes összegnek is nevezhető, mindenképpen azt a célt szolgálja, hogy az állam az utasok, az utasforgalom biztonságát felügyelve egy nagyobb és a versenysemlegességet is szolgáló rendszert biztosítson a jövőben valamennyiünk, a turistaforgalom, illetve az áruszállítás tekintetében is.
Ezzel együtt tehát a költségvetési bizottság többsége támogatta az előterjesztést, általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm a szót, köszönöm a figyelmet.
(16.00)
Felszólalások: Előző 172 Következő Ülésnap adatai