Felszólalás adatai
231. ülésnap (2005.05.31.), 162. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Dióssy Gábor |
Beosztás | gazdasági és közlekedési minisztériumi politikai államtitkár |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | Expozé |
Videó/Felszólalás ideje | 5:55 |
Felszólalások: Előző 162 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A légi közlekedés mind hazánkban, mind pedig világszerte a gazdaság egyik dinamikusan fejlődő területe. Az ágazat előremutató és folyamatos változása a vonatkozó joganyag rendszeres felülvizsgálatát igényli.
A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. számú törvény jelenlegi módosítása elsősorban a Magyar Köztársaságnak a NATO-, illetve az európai uniós tagságából fakadó kötelezettségei végrehajtása miatt indokolt. A törvényjavaslat döntő részben olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek megteremtik a szükséges jogszabályi feltételeket az említett szervezetekben való eredményes tagállami működéshez. A NATO-tagsággal összefüggő kötelezettségek teljesítése megköveteli az ország légterének igénybevételével, valamint a légvédelmi célú készenléti szolgálatot ellátó állami légi járművek repüléseivel kapcsolatos szabályozás összhangjának megteremtését.
A javaslat ennek érdekében rögzíti, hogy a légtérrendészeti feladatok ellátása a NATO által elfogadott szabályozások alapján a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozik. Ezzel a rendelkezéssel a honvédelmi feladatok végrehajtását elősegítő és a nemzetközi követelményekhez is illeszkedő szabályozás jön létre.
Az Európai Parlament és a Tanács 2003/42/EK irányelvéhez igazodnak azok a módosítások, amelyek meghatározott személyi kör számára előírják a légi közlekedést veszélyeztető rendellenességek bejelentését. A légi közlekedési balesetekkel, repülőeseményekkel, rendellenességekkel kapcsolatos szakmai vizsgálatot független polgári kivizsgáló szerv végzi, amely ellátja továbbá a vizsgálattal kapcsolatos adatok és nyilvántartások kezelését is. Az így létrejövő adatbázis az Európai Uniónak a légi közlekedés biztonságát elősegítő közös adatbázisának is részét képezi.
A hatályos légiközlekedési törvény módosításával a kizárólagosan állami tulajdonban lévő Budapest-Ferihegy nemzetközi repülőtér kikerül a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény hatálya alól. Így az ágazati törvény a jövőben nem tartalmaz majd koncessziós rendelkezéseket.
A javaslat a repülőtér működtetésének szabályait állapítja meg, amikor kimondja, hogy a magyar állam és a Budapest-Ferihegy nemzetközi repülőtér vagyonkezelője közötti vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell a működtetésre, a repülőtér-fejlesztésre, -felújításra, -karbantartásra vonatkozó kötelezettségeket és jogosultságokat is.
A működtetésre vonatkozó új szabályozás elengedhetetlenné teszi továbbá a Budapest-Ferihegy nemzetközi repülőtér azon vagyonelemeinek meghatározását, amelyek az állam kizárólagos tulajdonát képezik. A befektetői biztonság és a versenyegyenlőség érdekében szükséges egy olyan szabályozás kidolgozása, amely rögzíti a repülőtéri díjak képzésére vonatkozó alapelveket.
(15.40)
Ennek a követelménynek tesz eleget a javaslat 13. §-a, amely előírja az évente 250 ezer utas feletti forgalmat bonyolító nemzetközi kereskedelmi repülőtér igénybevételére vonatkozó díj megállapításának rendjét. Eszerint az árképzés elveit és módszereit a miniszter a pénzügyminiszterrel együttesen rendeletben állapítja meg, majd ezt követően a részletes szabályokat a repülőtér üzemben tartója szabályzatban határozza meg. Ily módon a versenyjogi szabályoknak és a nemzetközi normáknak is megfelelően minden egyes piaci szereplő által megismerhetővé teszik a repülőtereket igénybe vevők költségeinek meghatározását.
A törvényjavaslat a közösségi szabályozással összhangban a légi közlekedés védelmével összefüggő, a közösségi szabályok alapján előírt hatósági feladatok ellátása érdekében bevezeti a felügyeleti díj intézményét. Ezt az évente 250 ezer utas feletti forgalmat bonyolító nemzetközi kereskedelmi repülőtér üzemben tartója köteles negyedéves részletekben megfizetni a légiközlekedési hatóság részére. A felügyeleti díj éves mértéke utasonként 25 forint, de maximum évente 160 millió forint. Végül, de nem utolsósorban a javaslat az új közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló törvénnyel összefüggő technikai jellegű módosításokat, valamint a végrehajtást és a jogértelmezést segítő pontosításokat is tartalmaz.
Tisztelt Országgyűlés! A légiközlekedési törvény módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadásával eleget teszünk a NATO-, valamint az európai uniós tagságból fakadó folyamatos jogszabály-korszerűsítési kötelezettségünknek. Egyidejűleg néhány fontos, a légi közlekedés biztonságát és fejlődését elősegítő jogintézmény is megvalósul, amely jelentős mértékben hozzájárulhat e közlekedési ágazat pozíciójának javításához.
E gondolatok jegyében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot megvitatni, jobbító szándékú javaslataikat megtenni és a kormány törekvéseit támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
Felszólalások: Előző 162 Következő Ülésnap adatai