Felszólalás adatai

DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az a kimondatlan vád ér, hogy ennek a jogintézménynek az ellenzésével azt szorgalmazzuk, hogy a jogviták szélesebb körben bíróság elé kerüljenek, és a felek a jogvitáik rendezésére a hosszadalmas és költséges bírósági eljárás helyett ne választhassák a peren kívüli eljárásokat.

Ez nem így van természetesen, mert a most hatályos törvény és a törvényjavaslat is rögzíti, hogy bárki - magánszemély, gazdasági társaság - jogosult peren kívül igazságügyi szakértői véleményt rendelni, és a szakértő ezt a munkát el is végzi, ha saját igazságügyi szakértői tevékenységében ez nem akadályozza. Tehát a hatósági kirendelések alapján történő eljárás megelőzi a magánmegbízások teljesítését. Tehát egyrészt erre ma is lehetőség van.

A közvetítő eljárások során vagy egyáltalán a felek peren kívüli vitájában ilyen igazságügyi szakértői vélemény beszerezhető, ráadásul az igazságügyi szakértő - akár a leendő peres felek, tehát az ellenérdekű felek közös megrendelésére is - a szakértői tevékenységét elvégzi, és a szakértői véleményt a felek rendelkezésére bocsátja. És mennyivel különb az, amikor az ellenérdekű felek együtt döntenek a szakértő személyének a felkéréséről, és együtt előlegezik meg, mondjuk, az adott jogvitában érdekelt felek a szakértő munkadíját vagy vállalkozási díját is! Tehát az nem igaz, hogy ez az új intézmény lenne az egyedül üdvözítő csodafegyver a bírósági eljárások elkerülésére.

Akkor mivel ad többet - ezt a kérdést kell feltenni - ez a bíróság által nem peres eljárásban kirendelt szakértői jogintézmény? Semmivel. Azzal, hogy rajta lesz a bíróság pecsétje, és azzal, hogy a másik fél erről az eljárásról nem tud. Mert a bírósági jogkör szűkítését látom abban, hogy a bíróság egyszerű kirendelő hatóságként működik ebben az ügyben, és nem vizsgálhatja a törvényjavaslat rendelkezései szerint azt, hogy az adott jogvita valójában fennáll-e.

(12.10)

A bírónak az egyoldalú kérelemben előadott tényekre kell hagyatkoznia. Nem kérdezheti meg a meg nem nevezett ellenfelet arról, hogy egyébként egyetért-e, és ez okból a szakértő kirendelése szükségtelen. Tehát a bíróság csak azt vizsgálhatja a törvényjavaslat szerint, hogy ez a kérelem a legszükségesebb kellékekkel rendelkezik-e, nevezetesen, szükség van-e különleges szakértelemre, továbbá meg kell jelölni azt a tényt vagy körülményt, amelynek megállapításához a kérelmező a szakértő kirendelését kéri.

Tudjuk azt, hogy a perek nagy részében a bíróság nem pont a keresetlevél szövegével azonos tartalmú ítéletet hoz. Tehát a jogvita lényege az, hogy a másik felet is meghallgassák, a másik fél által jelentősnek ítélt körülmények is előadásra kerüljenek, és ez fogja meghatározni a perben kirendelt bíróság munkáját, mert a bíróság dönt, a peres eljárásban a bíróság teszi fel a szakértőnek a kérdéseket szóban vagy a kirendelő végzésben; a bíróság határozza meg azt a kört, amelyben a vizsgálódásait folytatnia kell, márpedig ennek a körnek a meghatározása gyakran a szakértő végkövetkeztetéseire is kihatással lehet. Ezért mondom, hogy ez az eljárás körülbelül hasonló, mintha megengednénk egy nem peres eljárásban a tanú kihallgatását. A szakértői vélemény továbbra is fontos bizonyítási eszköz, bizonyítási eszköz a tanúvallomás is, a bizonyítási eszközöket pedig illik felhasználni és értékelni egy olyan eljárásban, amikor ahhoz valamennyi érdekelt hozzáfűzheti a véleményét.

Azt hiszem, a helyes jelenlegi jogi szabályozás egyrészről az, hogy bárki rendelhet igazságügyi szakértői véleményt, másrészt pedig az előzetes bizonyítás keretében jelenleg is lehetőség van a felek megjelölése mellett a bíróság kirendelésére, tehát az igazságügyi szakértői vélemény beszerzésére előzetes eljárás keretében is lehetőség nyílik. Tehát nem vonom kétségbe a kormányoldal jóhiszeműségét, és csak megnyugtatásul mondom el, semmilyen hátsó szándékot nem feltételezek a törvényjavaslat beterjesztése mögött.

Valószínűleg az esetek 90-95 százalékában az egyébként valóban közokirati jelleggel bíró szakértői vélemény nagyobb nyomatékkal fogja a peren kívüli viták megoldását elősegíteni, de azt hiszem, mégiscsak nyitunk egy olyan kiskaput, amely a bírósági eljárásoknál, illetve a bírósági eljárásokat lefolytató igazságszolgáltatásnál nem engedhető meg, felborítjuk az ügyfélegyenlőség elvét.

A képviselő asszony erre felhívta a figyelmemet, hogy jobban gondoljam át. Azt kell mondanom, ezt minél jobban átgondolom, annál jobban erősödnek azok az érvek, amelyek arra ösztönöznek - és a képviselőcsoportomat is erről tájékoztatom -, hogy inkább ellenezni fogjuk ennek a jogintézménynek a bevezetését.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.