Felszólalás adatai

DR. NAGY ANDOR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. A felszólalásomban a környezetvédelmi bizottság elnökeként a környezetvédelmi tárca költségvetéséről szeretnék beszélni.

Bizottsági ülésünkön meghallgattuk az ÁSZ képviselőjét, valamint a tárca képviselőit is a költségvetésről. Az ÁSZ jelen lévő képviselője fogalmazott úgy, hogy a környezetvédelem nem tartozik a prioritások közé. Kling István államtitkár úr ezt már finomította, és annyit mondott, hogy megoldható a költségvetés. Ha lefordítom, ez azt jelenti, hogy gáz van, mert nagyon kevés a pénz. Persze belátom, hogy a gyermekétkeztetés, a szociális problémák, az egészségügy jóval fontosabb területek, de a környezetvédelem, a kellemes környezethez való jog az életminőség fontos része, az egészséges élelmiszer, a jó ivóvíz mind hozzátartozik ahhoz, hogy jól éljünk ebben az országban. Ha megnézem azt, hogy mennyi pénzt fordítanak évről évre a környezetvédelemre, az látszik, hogy az rohamosan csökken, és ez így lesz 2010-ben is. Nemcsak a hazai forrásokról van szó, hanem még az európai uniós támogatásokról is.

Szeretnék néhány megjegyzést tenni a költségvetési javaslattal kapcsolatban, szám szerint hatot. Az első megjegyzésem a következő. A környezetvédelemre fordított költségvetési források nagy része valójában az európai uniós vállalásokat célozza meg. Saját és hazai forrásokból finanszírozható környezetvédelmi fejlesztésekre, valamint arra, amire nagyon nagy szükség lenne, tehát állagmegóvásra, karbantartásra, pénz és költségvetési forrás híján, véleményem szerint alig kerülhet sor. A minisztérium és a költségvetési szervek költségvetését, nem tudok rá jobb szót, kozmetikázzák. A dologi kiadásokat lényegében nullára tervezik, ami nyilvánvalóan nem lesz tartható. A bevételeket is jelentősen alultervezték.

A második megjegyzésem a költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban a következő. Normális esetben úgy kellene költségvetést tervezni, hogy előtte az Országgyűlés elfogadja a környezetvédelmi tervezésnek egyébként az alapját képező, úgynevezett hatéves nemzeti környezetvédelmi programot. Ezt a kormány csak október 21-én fogja tárgyalni, tehát úgy készítették el a mostani költségvetési törvényjavaslatot, hogy valójában azt, ami ennek az alapját képezné, csak októberben tárgyalja meg a kormány. Ez egy vicc. Ez azt jelenti, ha lefordítom, hogy Magyarország nem rendelkezik az új, a környezetvédelmi célokat, feladatokat, az azok teljesítéséhez szükséges finanszírozási eszközöket magában foglaló nemzeti környezetvédelmi programmal. Enélkül a tárca nem is tehetett mást, mint rövid távú, a minimális túlélési szempontokat követő költségvetést készített, utánam az özönvíz jelszóval.

A harmadik megjegyzésem az ÁSZ-jelentésben is szereplő ökoadókkal kapcsolatos. Sem a környezetterhelési díj, sem az energiaadó vonatkozásában, írja az ÁSZ, a rendelkezésre álló információk alapján és részletes indoklás hiányában nem áll módjukban az előirányzat-tervezet megalapozottságát, valamint teljesíthetőségét megítélni. Ez egy nagyon bonyolult pénzügyi nyelv, lefordítom: ez azt jelenti, hogy a tervezett bevételek realizálásának igen nagy a kockázata. Mivel 25 milliárd forintról beszélünk, kérdezem én, hogyan lehet így felelősséggel tervezni.

A negyedik észrevételem a CO₂-kvóták értékesítésével kapcsolatos. Bácskai János képviselőtársam, úgy tudom, beszélt már erről, én csak röviden térek ki erre, megpróbálok világosan fogalmazni. Most is megkérdezem, hová lett az a 28,2 milliárd forint, ami a költségvetésbe befolyt, de a környezetvédelmi tárcánál nem lett feltüntetve. Jóllehet, egyszer ígéretet kaptunk arra, és talán még elképzelhető, hogy 2010-re ez meg is valósul, hogy legyen egy olyan költségvetési sor a környezetvédelmi tárca költségvetésében, ahol az eladott CO₂-kvótákból befolyó bevételeket láthatjuk. Egyébként a kiotói egyezmény erre kötelezne bennünket. A 10. § ugyan utal erre, az (5) bekezdés úgy hangzik, hogy a 2010-ben várható kibocsátási egység értékesítéséből a költségvetési bevétel kormány által meghatározott hányada felhasználható. Szerintem úgy kellene fogalmazni, hogy felhasználandó, hiszen erre kötelez bennünket a kiotói szerződés. A kiotói szerződés világosan előírja, hogy ha értékesítés történik, azt zöldberuházási célokra kell fordítani. Jogunk van tudni azt, hogy hová lett az a 28,2 milliárd forint, mire lett felhasználva, és ha eladunk újra CO₂-kvótát, akkor azt vajon zöldberuházási célokra fogjuk-e fordítani.

Az ötödik megjegyzésem úgy hangzik, hogy a 2011-es európai uniós soros elnökség kapcsán a költségvetési törvény a Külügyminisztérium fejezetében fogalmazza meg azokat a feladatokat, amelyek a soros elnökséggel kapcsolatosak, odatelepíti azokat a pénzeket, amelyekből a teendőket el tudjuk látni. Kérdezem én, nem lenne-e célszerűbb, tekintettel arra, hogy nagy valószínűséggel olyan magyar prioritásokat fogunk meghatározni, megfogalmazni, amelyek jó része, akár az éghajlat védelméről, akár a vízzel kapcsolatos stratégiai dolgokról beszélek, a környezetvédelmi tárcát fogják érinteni; nem lenne-e tanácsosabb a környezetvédelmi tárcánál feltüntetni a pénzek egy részét, hogy az a felkészülést jobban szolgálhassa.

Végezetül az utolsó megjegyzésem egy pozitív megjegyzés lesz. 2009-hez képest mondok egy pozitívumot is: a személyi jövedelemadó 1 százalékát lehet majd parlagfű-mentesítési célokra felajánlani; igaz, ezt a pénzt majd csak 2011-ben lehet felhasználni, hiszen 2010-ben folyik be.

Ezen indokok alapján a KDNP-frakció ezt a költségvetést nem tudja támogatni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)