Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSÖBÖR KATALIN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az igazságos és méltányos nyugdíjrendszer kialakításához szükséges intézkedésekről szóló V/15693. számú politikai vitanapon az alábbiakat szeretném elmondani.

Európa súlyos gazdasági, politikai, migrációs és biztonságpolitikai válsággal küzd, miközben az Orbán-kormány kiváló gazdasági eredményeket ér el, belpolitikai helyzete szilárd, a külpolitikában és a biztonságpolitikában magyar kormánytól eddig soha nem látott módon aktív és konstruktív.

A brüsszeli intézmények politikai vezetői kétarcú politikát folytatnak, mert kifelé elítélik az országot, miközben intézkedéseikkel rohamtempóban követik a magyar utat.

A nyugdíjrendszerrel kapcsolatban a polgári kormány ugyanilyen pozitív módon és sikeresen működött a kormányváltás óta, 2010 óta. De mi az általános és sziklaszilárd alapja a polgári kormány nyugdíjpolitikájának? Mondhatnánk röviden, hogy a józan ész. De egy kicsit bővebben, a kormány olyan stabil és megbízható nyugdíjrendszert hoz létre, amely nem termeli újra az államadósságot, mert nem hitelből történik, hanem az eddig elért gazdasági eredményeinkre alapoz. Mindenki szabadon eldöntheti, hogy mi a jobb politika: ha a választások előtt felelőtlenül, szélhámos módra ígérgetünk tizenharmadik havi nyugdíjat és egyéb juttatásokat, aztán a választások után villámsebességgel csődbe juttatjuk az országot, és csillagászati összegű hitelt veszünk fel, amit majd az utánunk jövő kormány fizet meg? Vagy az a politika, amely előre kiszámítja, hogy mire képes az ország, és ezen belül biztosítja a maximálisan elérhető juttatásokat, elkerülve a csődöt és a hitelek felvételét? A polgári kormánynak minden joga megvan erről beszélni, mert az elmúlt 15 évben ez történt Magyarországon.

A szocialisták 2002-ben a csillagos eget is megígérték, csak nyerhessenek, aztán ők voltak a legjobban meglepődve (Dr. Apáti István: Amikor nyertek!), amikor összeomlott a gazdaság, és 20 milliárd euró hitelt kellett felvenni. 20 milliárd eurót! (Dr. Józsa István: Ezt is rosszul tudod, mert 12-t!)

A radikális nemzeti párt tagjaiként a parlamentbe jutott urakkal kapcsolatban (Dr. Józsa István: És még a MOL-t is abból vettétek!) minimum annyit mondhatunk el, hogy erkölcsi joguk nincs megszólalni sem a nemzet templomában, ahogy nemrég még hívták a parlamentet, hiszen a szavazóik olyan programra szavaztak, amikor rájuk szavaztak, amiből mára már semmi sem maradt. (Dr. Józsa István: A parkolásból mi maradt?)

Hol van már az önök radikalitása, az önök radikalizmusa, és hol van a nem­zet ügye, tisztelt jobbikos uraim? (Dr. Apáti István: Mi a baj?) Önök becsapták a választóikat! Vagy a magyar nemzet ügye az lenne, hogy egy korrupt spekuláns mögé sunyi módon beállnak? Az adóelkerülést, magyarul: az adómegtagadást újabban filantrópiának, emberbarátságnak hívják? (Snei­der Tamás: A nyugdíjhoz ez hogyan jön, elnök úr?) Azt gondoltam eddig, hogy Soros álma a világállamról a liberálisok ügye (Dr. Apáti István: Ki tanult Soros pénzén?), tehát éppen a nemzetállamok ellen, a határok teljes megszüntetéséért dolgozó… (Zaj, közbeszólások a Jobbik soraiból. ‑ Sneider Tamás: Térj a tárgyra! ‑ Az elnök csenget.) Elnök úr, köszönöm.

Körülbelül fél éve azt mondtam itt, ugyanezen a helyen, hogy a Jobbik félszocialista-félliberális párttá vált, és ezen akkor mosolyogtak, mondván, ez mégiscsak túlzás. Hat hónappal később pedig mindenki láthatja: ez az igazság. A Jobbik nemzeti radikális pártból liberális, opportunista párt lett. (Dr. Apáti István: Ó! Ezen te is mosolyogsz!) A nyugdíjrendszert ők úgy változtatnák meg, hogy megadnák a férfiaknak is a „Nők 40” program lehetőségét. Ez színtiszta opportunizmus, amit semmi nem támaszt alá (Dr. Józsa István: Ez más, mint a kiégett kommunista?), mert minden szociológus a Földön elismeri, hogy a gyermekeket szülő, nevelő és sokszor emellett még dolgozó nők megérdemlik, hogy a társadalom kompenzálja ezt a többlet-erőfeszítést. (Sneider Tamás: Ezt mindenki elismeri!) Ez ellen csak infantilis érveket lehet hozni, például hogy a férfiak is sokat dolgoznak otthon, ők is részt vesznek a gyermeknevelésben, s a többi.

A jobbikosok megint észrevettek a nagy eszükkel egy rést, ahová nagy zajjal benyomulhatnak, abban reménykedve, hogy hoz majd nekik valami hasznot politikailag. (Sneider Tamás: Mi van, hogyha a férfi neveli a gyereket?)

Ezt nevezem én politikai opportunizmusnak Meg azt is, hogy elvtelen módon bárki nótáját képesek elfújni, még Soros Györgyét is és a nemrég még önök által átkozott Simicskáét is.

A vidék csak most kezdi felfedezni, amit önök csinálnak, és ez nem sok jóval kecsegteti önöket, kedves jobbikos társaim. (Dr. Apáti István: Majd meglátjuk!) Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Sneider Tamás: A nyugdíjrendszerről esetleg valamit?)