Felszólalás adatai

ELNÖK: A módosító javaslatokról várhatóan következő heti ülésünkön döntünk. Most megyünk tovább a következő napirendi pontunkra.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/1666. számon, a mezőgazdasági bizottság ajánlását T/1666/9. számon kapták kézhez.

Indítványozom, hogy a részletes vitát két szakaszban folytassa le az Országgyűlés. Felkérem a jegyző asszonyt, Hegedűs Lorántnét, hogy ismertesse a vitaegységeket.

HEGEDŰS LORÁNTNÉ jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az ülésvezető elnök azt kezdeményezi, hogy az első szakaszban az Országgyűlés az ajánlás 1., 2. és 3. pontjaiban szereplő módosító indítványokat vitassa meg. Ezek a támogatási kérelmek benyújtását és elbírálását érintik. A vita második szakasza az ajánlás 4., 5. és 6. pontjaira nyílik meg, amelyek a jogorvoslati eljárás tartalmi módosítását, valamint a törvényjavaslat nyelvhelyességi módosítását kezdeményezik.

ELNÖK: Kérdezem az Országgyűlést, hogy elfogadja-e a javaslatot a vita szerkezetére vonatkozóan. (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Látom, hogy szinte teljesen egyhangú támogatást élveztünk jegyző asszonnyal közösen.

Eszerint megyünk tehát. Kérem, hogy tartsák a részletes vita szabályait.

(17.30)

Megnyitom a részletes vita első szakaszát az 1., 2. és 3. pontokra. Megkérdezem, hogy ki kíván szólni. Hatperces időkeretben Gőgös Zoltán képviselő úr, MSZP.

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Az ajánlás 1., 2. és 3. pontjához szeretnék szólni, megpróbálom egy hozzászólásban elmondani az indokainkat, hogy miért nyújtottuk be ezeket a módosító javaslatokat.

Az 1. ajánlási pontban a törvény 20. §-ában a 41. § (5) és (8) bekezdése elhagyását javasoljuk. Ez próbálja azt a problémát kezelni, ami véleményünk szerint ezt a törvényt túlságosan egyoldalúan a hivatal irányába tolta el, és a hiánypótlásokkal foglalkozik. Ugyanis előfordulhatnak olyan problémák - hiszen itt arról szól a törvény, hogy nem lehet hosszabbítani a hiánypótlási időszakot, és még hasonló ügyeket próbál kezelni -, hogy nem mindig az ügyfél hibájából történik az, hogy nem tudja időben benyújtani a hiánypótlást. Ez főleg összetettebb, bonyolultabb pályázatoknál fordulhat elő, időnként társhatósági eljárások miatt is késhet a határidő, vagy lehet olyan is, hogy egyszerűen az ügyintéző rosszul méri be egy hiánypótlás időtartamát. Tehát mi azt kérjük, hogy ez a két bekezdés maradjon el a törvényjavaslatból.

A 2. ajánlási pont az adatokról szól, hogy milyen adatokat lehet figyelembe venni a kérelembenyújtásnál. Itt szintén egy paragrafus elhagyását javasoljuk. Én úgy gondolom, hogy korábban sem vált be ez a megoldás, hiszen ha az ügyfelet adminisztratív hiba miatt éri joghátrány és támogatáscsökkentés, ami lehet, hogy nem az ő hibájából következik be, én úgy gondolom, hogy ez is azt szolgálná, amit annak idején elmondtunk itt az általános vitában is, hogy próbáljuk meg ezt a törvényjavaslatot valahogy igazságosabbá tenni, és ne csak a hivatal érdekeit figyelembe venni, hiszen ez nem szolgálja az ügyfelek érdekét, még akkor is, hogyha időnként, pontosan tudom én is, vannak visszaélések is azzal, hogy nincsen érdemi retorzió, hogyha valaki indokolatlanul terheli a hivatal kapacitásait.

A 3. ajánlási pontban egy komolyabb tartalmi és szerkezeti módosítást javasolunk. Itt arról szól a törvényjavaslat, hogy a korábbi 45 napos ügyintézési határidőt - ami, én is tudom, ennél hosszabb is lehetett bizonyos ügyek figyelembevételével - kitolná 90 napra. Ez alapvetően elfogadható, de azt javasoljuk, hogy ebben az esetben viszont a hatóság irányában legyen egy szigorúbb követelményrendszer fölállítva, hogy amennyiben a meghosszabbított, tehát a most a törvényben meghosszabbított ügyintézési határidőn belül sem tudja elbírálni vagy érdemben nem reagál a kérelemre, akkor a kérelem nagyságának megfelelő díjat fizessen a termelőnek. És aztán nyilván majd utána az Európai Unió eldönti, hogy kinek volt igaza, de emiatt a termelőt hátrány nem érheti.

Én úgy gondolom, hogy ez lenne az a megoldás, amivel leginkább lehetne a hivatalt arra késztetni, hogy most már tényleg ezt a viszonylag hosszú határidőt lehetőleg tartsa be, és ne legyen ez hosszabb, mint az egyébként meghosszabbított 90 nap. Ez egy nagyon tartalmi és nagyon gyökeres módosítása lenne ennek a javaslatnak, hiszen még nem volt arra példa, hogy hivatalt ügyféllel szemben marasztalna el törvényjavaslat abban az esetben, hogyha a saját hibájából nem tartja a rá kiszabott ügyintézési határidőt.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Kérdezem, hogy kíván-e még valaki szólni. (Nincs jelentkező.) Nem látok a vitaszakaszhoz több bejelentkezőt, akkor lezárom a vita ezen szakaszát.

Megnyitom a részletes vitát a 4., 5. és 6. pontokra. Ki kíván szólni? Szabó Rebeka képviselő asszony, LMP, kétperces.

SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak röviden, itt van egy módosító javaslat, amely az ajánlás 5. pontjában van, illetve ahhoz benyújtottunk ma egy kapcsolódó módosító javaslatot Szilágyi Péter frakciótársam segítségével, ami egy kicsit ezt korrigálja, illetve pontosítja. Ez arról szól, hogy az ügyfelek, hogyha fellebbezni szeretnének az MVH támogatási eljárásában, akkor fellebbezhessenek, és a másodfokú döntést hozó hatóság figyelembe vehessen új bizonyítékokat abban az esetben, hogyha az ügyfél az elsőfokú döntés meghozatala előtt azokról nem tudott, rajta kívül álló okokból nem tudott ezekről.

Én azt gondolom, hogy sokkal méltányosabb lenne a gazdálkodókkal szemben, hogyha nem zárnánk ki teljes mértékben a fellebbezésből az új körülményeket, és általánosságban a jogban ez egy bevett formula, hogy ha új körülmény jut a tudomására, és nem az ő hibájából nem tudott róla előtte, hanem valamiféle új körülmény merül fel, netán közben megváltozik egy jogszabály, ami számára előnyösebb lehet, akkor lehetősége legyen fellebbezni. Azt gondolom, hogy ezzel részben megakadályozzuk azt a fellebbezési folyamot vagy szokást, amelyet szoktak emlegetni, hogy elhúzza az MVH eljárási idejét, merthogy mindenki rutinból folyton fellebbez, de mégis adunk egy olyan méltányos lehetőséget, amely, azt gondolom, hogy sokkal korrektebbé teheti az eljárást.

Úgyhogy ez az egy módosító javaslatunk van, és az elsőben csak azt írtam, hogy valószínűsíthető, hogy az új körülményt nem tudta még az elsőfokú döntés meghozatala előtt, most arra pontosítottuk, hogy ez bizonyítható, és rajta kívül álló okokból nem tudott róla, tehát próbáltuk a jogban szokásos formulához igazítani jobban ennek a módosító javaslatnak a szövegét.

Úgyhogy kérem szépen, hogy fontolják meg ennek az elfogadását, illetve fogadják el, mert azt gondolom, hogy ez méltányosabbá teszi az eljárást.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Gőgös Zoltán képviselő úr, hatperces időkeretben.

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, nem fogom kihasználni a hat percet. A 4. ajánlási pontban mi ugyanezzel a problémával foglalkozunk, hiszen úgy szól ez a törvényjavaslat, hogy a fellebbezésben új tényre, új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. Mi azt gondoljuk, hogy ez nem egészen komoly, ez nagyon-nagyon csorbítaná a fellebbezési jogot, ami az alkotmányból is következik. Mi azt gondoltuk, hogy ezt a passzust egy az egyben hagyjuk el belőle, de én úgy gondolom, hogy kompromisszumként természetesen el tudnánk fogadni azt, amit az LMP javasol, az egy kicsit máshogy írja körül, és ahogy elmondta a képviselő asszony, hogy még kapcsolódó módosítót is adtak be ehhez, ami még jobban körülírja ezt a problémát, én arra kérem az előterjesztőt, hogy valamelyiket méltányolja.

Nyilván a miénk egy radikálisabb megoldás, hiszen onnantól kezdve ez a kérdés nem kérdés, de nem ragaszkodnánk ehhez a radikális megoldáshoz, hiszen lehet olyan helyzet, amikor valóban korlátozni kellene valamilyen szinten ezt a jogot, de én úgy gondolom, hogy amit az LMP írt módosító javaslatot, akár az 5. ajánlási pontban levő, számunkra az is elfogadható, de ahogy képviselő asszony, az a módosítás, amit most kapcsolódó módosítóként beadtak, tovább kezelné ezt a problémát.

Úgyhogy én azt kérem, hogy ezek közül valamelyiket mindenképpen próbáljuk meg támogatni. Nagyon-nagyon ügyfélellenes lesz a törvény, hogyha ez az eredeti formájában kerül elfogadásra, nem hiszen, hogy ez jó üzenet lenne a tavaszi új, induló programok előtt a gazdálkodóknak.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Varga Géza képviselő úr, Jobbik, hatperces időkeret.

VARGA GÉZA (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Elég kevés módosító érkezett be ehhez a javaslathoz, ezért ezt a három részre szedést nem egészen értem, illetve én mindegyikhez szeretnék valamennyit hozzászólni, mert a 3., 4., 5., 6., de a 7. pontnál is el kell mondani azt, hogy itt megint egy olyan sajátságos vitát látunk az MSZP és a Fidesz között, amelyik már többször leképeződött, amelyikre azt szoktuk mondani, hogy az üléspont határozza meg az álláspontot. Most egy olyan törvényjavaslat van előttünk, amelyik egyértelműen az MVH javára, a gazdák és más ügyfelek rovására eszközöl bizonyos módosításokat, megszorításokat. Értjük mi az indoklásból, hogy a határidők és az ügymenet gyorsítása a fő cél, a céllal egyet is értünk, az eszközzel, amit ezek a módosító javaslatok és maga törvény tartalmaz, azzal már kevésbé.

Itt az MSZP részéről különböző olyan módosítókat találunk a felsorolt számokban, amelyek próbálják ezt jobbá tenni, de enyhén szólva ez cinikusnak tűnik államtitkár úrtól; és Ficsor Ádám kétszer is volt államtitkár, amikor tehették volna, akkor ezeket a könnyítéseket a gazdák javára nem tették meg.

(17.40)

Tehát most a gazdák érdekében viszik a zászlót, ugyanakkor akkor ezt nem tették meg. A Fidesz viszont, aki most megszorításokat eszközöl ebben a törvényben a gazdák rovására, akár az 1., 2., 3. pontnál a hiánypótlásokra, a fellebbezésekre vonatkozóan, akár ha más módosítókra gondolok, tehát a Fidesz viszont, amikor ellenzékben volt, akkor elképzelhetetlennek tartotta volna, hogy ilyen módosítókat ő támogasson.

A cinizmust azzal támasztanám alá, hogy olyan javaslatai vannak az MSZP két volt államtitkárának, akik amikor ezt tehették volna, nem tették. Mint a Magyar LEADER Szövetség alapító elnökéhez futottak be hozzám az MVH károsultjainak panaszai, panaszos levelei, és ezekkel a módosítókkal, amik most napirenden vannak, ellentétesek voltak az események. Ezekben - amelyek dokumentumokkal voltak alátámasztva - a legvadabb dolgok voltak, amelyek alátámasztották az MVH túlkapásait. Ebben volt olyan szabálytalansági eljárás, amit úgy indított az MVH, hogy nem is értesítette az ügyfelet, hanem maga elindította, majd maga meg is szüntette, tehát semmi másra nem volt jó, csak ezalatt a kifizetést lehetett késleltetni. Vagy ügyészségi eljárást indított bizonyos szervezet ellen az MVH azért, hogy addig nem kell kifizetni, mert akkor lehet lebegtetni a kérdést. Vagy APEH-vizsgálatról szóltak ezek a panaszok és a többi.

Nem sorolom mind végig, de a lényeg az, hogy a mostani javaslat, ami előttünk van, nem orvosolja ezeket a problémákat. Hiszen ezek sok esetben az MVH egyes dolgozói által elkövetett túlkapások voltak abban az értelemben, hogy mint egy hivatalnok, akik félti az állását, két tűz között kellene jó esetben lenni, tehát meg kellene hogy feleljen a törvényi előírásoknak, de mégiscsak a vidékfejlesztés célja az, hogy a terepen történjen valami, a terepen tudjanak történni fejlesztések, és ha szorongatjuk az ügyfeleket - és most ez a javaslat tovább szorongatja az ügyfeleket -, akkor a vidékfejlesztés terepi megvalósulását gátoljuk vagy azt hátráltatjuk.

Tehát a javaslatból, mindegyik módosító javaslatból is hiányoljuk azt, hogy az MVH dolgozóit vagy magát az MVH-t mint intézményt is lehessen felelősségre vonni, és adott esetben szankcionálni. Erre néhány javaslat van a szocialista képviselőtársaim részéről, de azokról már elmondtam, hogy ezeket a múltban kellett volna megtenni. A javaslatról most még azt nem mondhatom, hogy itt majd az MVH dolgozói ezt az egyébként is megszigorított rendeletet vagy törvényt majd úgy fogják alkalmazni, hogy az ügyfelek rovására, csak ennek a veszélyére szeretném egyelőre fölhívni a figyelmet, hogy amikor egy ennél enyhébb szabályozás volt érvényben, az MVH dolgozói akkor is találtak módot arra, hogy az előbb felsorolt visszásságokat el tudják követni.

Tehát azt javaslom, és valóban ezen módosító javaslatok közül, amelyeket MSZP-s képviselőtársaink benyújtottak, jó néhányat támogatni fogunk, azért, mert ezek valóban a gazdák és a vidék szereplőinek és más ügyfeleknek az érdekét szolgálják. De a módosítók kapcsán el kellett mondanom ezt az üléspont és álláspont kérdését, hogy jó lenne, ha következetesek lennénk, úgy a Fidesz, mint az MSZP vagy más, aki a gazdák és a vidékfejlesztésben érdekeltek ügyébe beleszól.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólás, Gőgös Zoltán képviselő úr.

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Csak egy rövid reagálást tennék arra, amit Varga Géza képviselőtársam mondott. Én elmondtam az általános vitában is meg a bizottsági ülésen is, hogy ez a törvényjavaslat körülbelül egy évvel ezelőtt készen volt, és nem engedtük benyújtani. Tehát a minisztérium vezetése ezt a törvényjavaslatot ebben a formájában nem engedte tovább, azért, mert intézményesítette volna azokat a problémákat egyébként, amit alkalmazott az MVH az ügyfelek irányában.

Úgy gondolom, mert itt cinizmusról beszélt, hogy akkor lennék cinikus, ha ezt mi benyújtottuk volna, és mondjuk, most azt tárgyalnánk. De nem nyújtottuk be ezt a törvényjavaslatot. Én is tudom, hogy rengeteg probléma volt az MVH-val, de azért a védelmükre hadd mondjak annyit, hogy még nem volt olyan európai uniós vizsgálat vagy ellenőrzés, ahol ne azt állapították volna meg, hogy lényegesen nagyobb kapacitások kellenének ehhez az ügymenethez meg ehhez a feladatellátáshoz. Itt most az a kérdés, hogy a meglévő kapacitásokhoz igazítunk-e törvényt, vagy próbáljuk a kapacitásokat most itt az új kormányzati rendszerben úgy elrendezni, például amit mondanak, hogy majd nagy megtakarítások lesznek a megyei kormányhivatalokból, hogy azokból a megtakarításokból esetleg erre a területre valamit áttenni, és akkor nem kell embereket elküldeni, hanem meg lehet erősíteni például az MVH ilyen típusú személyi tevékenységét.

Egyébként nagyon kemény szabály volt eddig érvényben az MVH-ra, és szerintem ennek a törvénynek a benyújtását többek között az is indokolta, hogy ha nem teljesített bizonyos határidőket, akkor a Kincstárnak be kellett fizetnie büntetéseket, nyilván erre meg költségvetési forrása nem volt. Azt gondolom, hogy ezt a kérdést nyilván így nem illik kezelni, hanem meg kell próbálni részben a lehetőségeket, részben a gazdák érdekeit is figyelembe venni. Mi ezért írtuk ezeket a módosítókat, és még egyszer mondom, ebben a formájában mi nem engedtük benyújtani ezt a törvényt, pedig készen volt, ezt tudom igazolni, mert szerintem van nálam egy egy évvel ezelőtti példány.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Nem látok több hozzászólni kívánkozó képviselői bejelentkezést. Lezárom a vita ezen szakaszát és a vita egészét is.

Megadom a szót V. Németh Zsolt államtitkár úrnak, ha a kormány nevében válaszolni kíván. Parancsoljon!

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A vita végén engedjék meg, hogy röviden összefoglaljam az elhangzottakat s az azokkal kapcsolatos kormányzati álláspontot. Mind a plenáris, mind a bizottsági üléseken voltak olyan kérdések, főleg az általános célkitűzéseket illetően, amelyben összhang volt közöttünk. A megvalósítást illetően azonban jelentős eltérések voltak a kormány és az ellenzék álláspontja között.

Nos, hát melyek voltak azok a kérdések, amelyekben konszenzus alakult ki? Mindenekelőtt abban volt egyetértés, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az agrárium és a vidék olyan kiemelt jelentőségű szervezete, amelynek hatékony működése közös érdekünk. Közös érdekünk, mivel célunk az, hogy olyan szervezeti és jogi környezetet teremtsünk, amelyben a gazdák, gazdálkodók minél előbb és hiánytalanul megkapják a nekik járó támogatást. Ennek megfelelően a vita is döntően ezeket a kérdéseket érintette. Nem véletlenül, hiszen hiába fordított az állam az elmúlt években közel 20 milliárd forintot az MVH informatikai rendszerének fejlesztésére vagy még inkább fenntartására, mire átvettük a kormányzást, több mint 20 ezer kérelem esetében késésben voltunk. Meg kell jegyeznem, hogy a késedelmes ügyintézés területén jelentős haladást értünk el, mivel a lemaradások felét mára sikerült ledolgozni.

Tisztelt Országgyűlés! Nem meglepő tehát, hogy az MVH eljárásainak gyorsítása visszatérő elem volt a vitában. Kétségtelen tény, és ebben is egyetértés volt közöttünk, hogy az MVH eljárásai nem egy esetben az indokoltnál is bonyolultabbra sikerültek, s amire az expozéban is utaltam, indokolt lenne azok teljes körű áttekintése. Álláspontunk ezzel kapcsolatban nem változott, legkésőbb a 2014-2020 közötti időszakra érvényes KAP-reform ismeretében már javaslatot kívánunk tenni az eljárásrend átfogó egyszerűsítésére.

Szeretnék néhány szót szólni azokról az indítványokról, amelyek a kezdeményezőjük által megfogalmazott szándékokkal ellentétes tartalommal kerültek benyújtásra. Ilyen például az az indítvány, amelyik a 3 hónapos ügyintézésre vonatkozó szabályt törölné a javaslatból. Itt nagyon fontosnak tartom elmondani, hogy visszatérő elem, hogy nem vagyunk tekintettel a munkanapra és a naptári napra. Ebből az ellentmondásból gondolják képviselőtársaim azt, hogy hosszabb lesz az ügyintézés. Nem lesz hosszabb. Ha elfogadnánk az ellenzéki javaslatot, azzal az eljárást egy hónappal meghosszabbítanánk. Nem mindegy ugyanis az sem, hogy a hiánypótlással a határidő újrakeződik-e, és hogy annak időtartama beleszámít-e az eljárási határidőbe.

Ugyancsak hadd utaljak az itt elhangzott néhány félmondatra, amely a gazdákra hárításról, a gazdák kárára történő szabályokról szól, hogy sanyargatjuk az ügyfelet.

(17.50)

Nem léteznek gazdák meg ügyfelek, hanem vannak ilyen gazdák is, és vannak olyan gazdák is. Itt a jogszabály a többség számára kedvező szabályokat, a túlnyomó többség javára kedvező szabályokat kíván hozni, hiszen az MVH-nál folyó közigazgatási hatósági eljárás nagyban különbözik más egyéb, a Ket. alá tartozó eljárásoktól. Itt nem egyedi ügyintézésekre kerül sor, hanem csoportos ügyintézésekre, tehát a közérdek, a gazdák közös érdeke az, hogy minél előbb elintéződjön a közös ügyük, mert amíg valaki addig lövöldözik a céltáblára, míg el nem találja a nem tudom, hányadik fellebbezéssel, addig a többi vár a pénzére.

Több módosító indítvány is kibővítené a feltételek meglétének utólagos igazolására rendelkezésre álló határidőket. Megértem, hogy egy-egy ügy elintézése az adott személynek akár létfontosságú is lehet, de amikor a gazdasági és jogpolitikai megfontolásból értékválasztás előtt áll a jogalkotó, akkor azt hiszem, az a helyes irány, ha a feltételeket időben teljesítő meghatározó többség érdekeihez szabjuk a szabályozást, nem pedig a kisebbséghez. A kisebbség ugyanis nem alakíthat ki olyan helyzetet, amely például a visszaosztási ráta késedelmes megállapítása miatt a támogatási döntés meghozatalát is késlelteti, viszont a fellebbezés során a feltételek meglétének utólagos igazolását korlátok között lehetővé tevő bizottsági vagy kapcsolódó módosító indítvány támogatását elképzelhetőnek tartom.

A mezőgazdasági bizottság ülésén felvetődött, és itt is elhangzott, hogy a jogvitás esetekre különítsen el a döntéshozó forrásokat. Szerintem a képviselő úr is tisztában van azzal a közösségi jogi előírással, hogy a határidőben el nem költött pénz gyakorlatilag már nem is költhető el.

Az indítványok közül még egy témát szeretnék érinteni. Szerepelt a javaslatok között egy olyan gondolat, miszerint ha az MVH határidőben nem fizeti ki a támogatást, akkor a késedelemért anyagi felelősséggel is tartozzon. A magam részéről ezzel az alapelvvel egyetértek, a konkrét módosító indítvánnyal azonban annak tartalma és időzítése miatt nem, mert igaz az, hogy minél előbb fizet az MVH, annál előbb javul a támogatott likviditás helyzete, ezért az MVH esetleges késedelmét érintő pénzügyi jogkövetkezményt a jövőben talán a késedelmi kamat oldaláról kellene megközelíteni.

Tartalmilag azonban szeretném felhívni a javaslatot megfogalmazók figyelmét, hogy az igényelt és a megítélt támogatás között akár jelentős különbség is lehet, így az igényelt támogatás összegéhez igazodó anyagi jogi következmény nem megalapozott. A javaslat időzítéséhez annyit, hogy annak megvalósítása jelentős további szervezési, szabályozási erőfeszítéseket és további anyagi erőforrásokat igényel. Arra viszont nyitott vagyok, hogy ezt az általam is stratégiainak tekinthető kérdést a későbbiekben részletesen megvitassuk az érintettekkel.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezúton szeretném megköszönni a vitában elhangzott jobbító szándékú véleményeket, egyidejűleg pedig kérem, hogy a törvényjavaslatot a kormány által is támogatott módosító indítványokkal együtt elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)