Készült: 2024.09.19.22:48:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

130. ülésnap (2011.11.07.),  73-79. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 12:49


Felszólalások:   67-73   73-79   79-80      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem az Országgyűlést, hogy elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 182 igen szavazattal, 93 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Egyed Zsolt képviselő úr, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a vidékfejlesztési miniszterhez: "Mi a kormány álláspontja és szándéka a túlbürokratizált és ezáltal működésképtelen mezőgazdasági szaktanácsadás jelenlegi mélypontról történő elmozdítása ügyében?" címmel. Egyed Zsolt képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon, képviselő úr!

EGYED ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Május végén Palkovics Péter, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke nyílt levélben köszönte meg a falugazdászok és az agrárkamarai tanácsadók munkáját, akik a 176 ezer darab egységes agrártámogatási kérelem mintegy 60 százalékának a kitöltésében segédkeztek. Megérdemlik az elismerést, de felteszem a kérdést: a 60 százalékot kitevő mintegy 105 ezer darab kérelmen felüli részt ki készítette el. Nyilvánvalóan pár ezer mezőgazdasági üzemben megvan az a tudás, amely alkalmas a kérelmek elkészítésére, ám a fennmaradó 55 ezer darab kérelmet a mezőgazdasági szaktanácsadók állították össze. Róluk az MVH elnöke ugyanúgy megfeledkezett, mint maga a vidékfejlesztési tárca vagy az állítólag rendszerváltó kormány.

Nem volt mindig ilyen rossz a helyzet a hazai mezőgazdasági szaktanácsadásban. Egy egyszerűen működő, támogatott rendszer alapjait még az MDF-kormány rakta le, s az elfogadhatóan működött. Majd a nemzeti vidékfejlesztési tervhez kapcsolódó szaktanácsadási hálózat működtetése idején gyakorlatilag bármelyik regisztrált termelő ingyenes és hasznos szaktanácshoz juthatott. Ebben megerősíthet Jakab István alelnök úr vagy Sáringer Tamás képviselőtársam is, akik mindennek részesei voltak. Közben a szaktanácsadási rendszer átalakítására többféle koncepció látott napvilágot, ám ezek rendre nem kerültek megvalósításra.

Az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében aztán egy olyan bürokratikus, túladminisztrált és az ellenőrzés által megalázó rosszindulattal kezelt támogatott szaktanácsadás került bevezetésre, amely nyomán a szaktanácsadónak és a gazdának egyformán elment a kedve a támogatott szaktanácsadás igénybevételétől. Talán ez is volt a cél, amint azt többen megállapították anno a tárca szakállamtitkárának szűkebb pátriájában tartott lakossági fórumnak nevezett leckéztetések nyomán.

Az úgynevezett ügyfélszolgálati szaktanácsadást az egészen kicsi gazdálkodók részére a mindenkori szocialista kormányok által favorizált Magyar Agrárkamara túlméretezett vízfeje és alulfizetett tanácsadói kapták meg, de tevékenységüket az elvárt szakmai színvonalon nem tudták teljesíteni. Itt tartunk most, miközben a készülő agrárkamarai törvény társadalmi vitája zajlik, azaz gőzerővel lobbiznak az agrárkamarából eddig hasznot húzók.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az általam említett szakemberek többsége még megvan, de többségében már nem mezőgazdasági szaktanácsadásból él, előbb-utóbb lemorzsolódik. Remélem nincs köztünk vita a tekintetben, milyen szerepe volt a tudásnak abban, hogy a magyar mezőgazdaság a történelem folyamán már többször a világ élmezőnyébe került, függetlenül attól, hogy most hol tart.

Kérdezem én, felvállalja-e ön a tudás támogatását a jelenlegi farkaselvű neoliberális gyakorlattal szemben. Mi a kormány álláspontja és szándéka a túlbürokratizált és ezáltal működésképtelen mezőgazdasági szaktanácsadás jelenlegi mélypontról történő elmozdítása ügyében?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ képviselő úr kérdésére V. Németh Zsolt államtitkár úrtól várjuk. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az egységes támogatási kérelem elektronikus benyújtásához a gazdálkodók túlnyomó többsége segítséget igényel. Tekintettel a nagyszámú kérelemre, a kitöltésben és benyújtásban való közreműködés a gazdákkal kapcsolatban álló és a tanácsadásban szerepet játszó szervezetek részéről rendkívül nagy erőfeszítést, összehangolt munkát igényel, amelyben egyaránt elismerésre méltó teljesítményt nyújtottak a falugazdászok, a Magyar Agrárkamara ügyfélszolgálati tanácsadói és a névjegyzéki tanácsadók.

A rendszerváltozást követően az agrár-szaktanácsadási rendszer számos alkalommal átszervezésre került. Átalakítására 2006-ban azért volt szükség, mert egy európai uniós jogszabály minden tagország számára előírta egy meghatározott követelményeknek megfelelő mezőgazdasági szaktanácsadási rendszer működtetését. Az új szaktanácsadási rendszer kialakítása a korábbi alapján, annak eredményeire támaszkodva, széles körű szakmai egyeztetéseket követően történt meg.

A Magyar Agrárkamara által működtetett ügyfélszolgálati tanácsadás támogatási forrását az Új Magyarország vidékfejlesztési program biztosítja. Az ügyfélszolgálati tanácsadók feladata nem szaktanácsadás nyújtása, hanem a támogatásokkal, agrárpolitikával, agrárszabályozással kapcsolatos általános tájékoztatás, valamint a támogatási kérelmek elektronikus benyújtásában való közreműködés. Az ÚMVP szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele című intézkedése alapján a gazdálkodók támogatásban részesülhetnek a szaktanácsadási szolgáltatás igénybevétele esetén. A szolgáltatás és a támogatás igénybevételének eljárásrendje az EU-s szabályozásból eredően hosszadalmas, és sok adminisztratív munkával jár. Ennek ellenére a 2007-től 2010-ig terjedő időszakban a gazdálkodók mintegy 19 ezer támogatott szaktanácsadási szolgáltatási szerződést kötöttek. Az idei évben kezdeményeztük az ÚMVP szaktanácsadási intézkedésének módosítását azzal a céllal, hogy a gazdálkodók kevesebb korlátozással és adminisztrációval vehessék igénybe a támogatott szaktanácsadási szolgáltatást.

A szaktanácsadási feladatok köztestület által történő ellátása nem tekinthető kizárólagos nyugat-európai modellnek, a fejlett agrárágazattal rendelkező országok között számos kivételt is találunk, például Dánia, Egyesült Királyság. A Magyar Agrárkamara a múltban is és ma is fontos szerepet tölt be a gazdálkodók részére történő ismeretátadásban. A készülő új jogszabályok szabályozni fogják a kamara ilyen irányú tevékenységét, és egyben lehetőséget nyújtanak a szaktanácsadási és tájékoztatási rendszer más szervezetekkel történő összehangolt és a gazdák érdekeinek, igényeinek leginkább megfelelő módon való működtetésére. Ennek a megújításnak a célja, hogy az alapvető technikai segítségnyújtási és egységes kérelemkitöltési feladatokhoz a gazdálkodók továbbra is alanyi jogon, térítésmentesen kapjanak tanácsot.

(15.20)

Ugyanakkor a speciális szaktanácsadási tevékenységhez igényelhető támogatásokat egy új és jelentősen egyszerűbb, gyorsabb eljárással lehessen igénybe venni. Szintén új elem a terveink között, hogy a szaktanácsadási szolgáltatást nyújtóknak a gazdák és saját maguk érdekében is felelősségbiztosítással kell rendelkezniük. Az állami kontrollt így is erősíteni kívánjuk. Végezetül konkrét intézkedésként bejelenthetem, hogy még ez évben meg fog alakulni az országos szaktanácsadási bizottság.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem a képviselő urat, hogy elfogadja-e az államtitkári választ. Parancsoljon, képviselő úr!

EGYED ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Az államtitkár úr válaszát sajnos nem tudom elfogadni, azt is megmondom, hogy miért: azért nem, mert a két legalapvetőbb kérdésre, amely az interpellációban szerepel, nem kaptam választ. Egyrészt hogy mi lesz, és nem jövőre meg nem öt év múlva, hanem most, napjainkban mi lesz azokkal a gazdálkodókkal, akik a városoktól esetleg több tíz vagy száz kilométerre élnek, hogy fognak megfelelő tanácsokhoz jutni. A másik rész az, hogy mi lesz azoknak az egyetemet végzett szaktanácsadóknak a sorsa, akik gyakorlatilag jövedelem és megélhetés nélkül tengődnek most itt a rendszerben.

Én erre, úgy gondolom, nem kaptam egyenes választ. Azt vártam volna az államtitkár úrtól, hogy ezt megválaszolja. Tehát a válaszát nem tudom elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mint hallhattuk, a képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ, ezért kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e azt. Aki elfogadja, kérem, most szavazzon! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 193 igen szavazattal, 89 nem szavazat ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! 15 óra 22 perc van, letelt az interpellációs időszakunk. Most két perc technikai szünetet tartunk annak érdekében, hogy mindazon képviselőtársaim, akik halaszthatatlan hivatalos feladatukat az üléstermen kívül akarják ellátni, el tudják hagyni az üléstermet, és áttérünk majd az azonnali kérdésekre. (Rövid szünet.)

Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Az azonnali kérdésekre térünk át.

Tóbiás József képviselő úr, frakcióvezető-helyettes, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszternek: "Tessék mondani, ez már a függetlenség vagy lesz még rosszabb? I." címmel. A miniszter úr halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt válaszadásra Szathmáry Kristóf államtitkár urat jelölte ki. Tisztelettel kérdezem a képviselő urat, hogy elfogadja-e a válaszadó személyét, vagy a miniszter úrtól személyesen kéri a választ.




Felszólalások:   67-73   73-79   79-80      Ülésnap adatai