Felszólalás adatai

ELNÖK: Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Zsikla Győző képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képviselője, "Az igazságügy-miniszter segíti-e a kisemmizett állattartókat?" címmel.

Megadom a szót.

ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Urak! Sajnos újabb, a Mizo-ügyhöz hasonló ügy alakult ki. Ezúttal a szekszárdi Tolnahús Rt. nem fizet a beszállítóknak, sertéstartóknak. A felvásárló cég átveszi a termelőtől a sertéseiket, kihasználva a túlkínálatból fakadó kiszolgáltatott helyzetüket, halasztott fizetést ígér, és egyre gyakrabban fordul elő, hogy soha nem fizet. A gazdák százait, ezreit csapják így be, akik tönkremennek anyagilag. Előfordul, hogy a termelőnek kölcsönei törlesztésére kellene a felvásárlási összeg, amit nem kap meg, és neki a bank nem kegyelmez - ha az idő lejár, elárverezi a házát.

Úgy tűnik, a jogszabályok lehetőséget biztosítanak erre a csalásra. Ez a helyzet engem mint a jogalkotásban részt vevő országgyűlési képviselőt, nagyon nyugtalanít. Több ötletet is hallottam már, hogyan kellene a jogszabályokat módosítani, hogy a mezőgazdasági termelők értékesítési biztonságát megteremtsük. Mivel nem vagyok jogász, nem tudom, melyik lenne a leghelyesebb megoldás. Mint kormánypárti képviselő, arra gondoltam, hogy az igazságügy-miniszter, aki egy minisztérium szakembergárdáját irányítja, kijelölhetné az irányt, kidolgozhatna erre egy javaslatot.

Másfél hónappal ezelőtt levélben fordultam dr. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter asszonyhoz egy hasonló ügyben, mert egy szőlőfölvásárló cég már évek óta nem fizeti ki a keceli gazdáktól átvett szőlő árát. Ebben a levélben akkor kértem a miniszter asszonyt, adjon tanácsot a termelőknek, milyen jogi lehetőségeik vannak. Sajnálom, hogy a minisztérium levelemre a mai napig még nem tudott választ adni.

A sertéstartók elmondták, hogy a szekszárdi húsüzem régebbi tulajdonosa, bizonyos Günther Schreger már régebben is becsapta őket, az előző kormány idejében. Akkor is tüntettek, és dr. Dávid Ibolya miniszter asszony akkor még mint ellenzéki képviselő felkereste a tüntetőket, és elmondta a véleményét, hogy hogyan is lehetne az ilyen ügyeket megelőzni. Remélem, most miniszterként is lesz javaslata, amely segíti az állattartókat vagy bármelyik termelőt, hogy a jövőben ne lehessen őket kisemmizni.

A mezőgazdasági bizottság ülésén többekkel egyetértésben javasoltam, hogy a mezőgazdasági bizottság terjesszen be országgyűlési határozati javaslatot, melyben a parlament felkéri a kormányt a mezőgazdasági termelők termékértékesítési biztonságát garantáló rendszer kidolgozására. Ezt a bizottság be is terjesztette, most csütörtökön már a parlament napirendjén szerepel, nagy valószínűséggel a parlament el is fogadja. Tehát előbb-utóbb a kormánynak ezzel foglalkoznia kell.

Én azt szeretném kérni nagy tisztelettel, hogy ezt tegye meg minél előbb, és ezzel pótolja az előző kormányok mulasztását.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Megadom a szót Hende Csaba államtitkár úrnak.

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Amennyiben ön valóban nem kapott másfél hónapig választ az Igazságügyi Minisztériumtól egy levelére, úgy az megbocsáthatatlan és megengedhetetlen. Ezt ki fogom vizsgálni, és az eredményéről rövid úton, a leghamarabb értesíteni fogom önt.

Ami az ügy érdemét illeti, én is szeretném önt arról tájékoztatni, hogy az igazságügy-miniszter jogalkotásban betöltött feladatkörét a jogalkotási törvény, valamint az igazságügy-miniszter feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet határozza meg, mégpedig igen részletesen. A jogalkotási törvény értelmében a jogszabály tárgya szerint hatáskörrel rendelkező miniszter felelős a jogszabály előkészítéséért, így különösen azért, hogy a szabályozás szükséges, és a tervezett megoldások a kitűzött cél elérésére alkalmasak. Az igazságügy-miniszter pedig azért felelős, hogy a jogszabály összhangban álljon más jogszabályokkal, megfeleljen a jogpolitikai elveknek, illeszkedjen be az egységes jogrendszerbe, és feleljen meg a jogalkotás szakmai követelményeinek. E törvényi rendelkezéseknek megfelelően részletezi a statútumunkról szóló kormányrendelet, hogy pontosan milyen feladatokat kell a jogszabálykészítés során az igazságügy-miniszternek elvégeznie.

Ezt röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy a törvényjavaslatok tervezetét az előterjesztő az igazságügy-miniszterrel együtt készíti el, a kormányrendelet tervezetét a szakminiszter az igazságügy-miniszterrel egyetértésben terjeszti a kormány elé, míg a miniszteri rendelet tervezetével kapcsolatban az igazságügy-miniszternek úgynevezett véleményezési joga van.

Tehát összefoglalva: az igazságügy-miniszter a kifejezetten igazságügyi tartalmú jogszabályok kivételével nem a jogszabályok szakmai tartalmáért felelős, mert ez a felelősség a szakminisztert terheli, hanem azért felelünk, hogy a szakmai elképzelések beilleszthetőek legyenek a jogrendszerbe, és a jogszabályszerkesztés szakmai követelményeinek maradéktalanul megfeleljenek.

Mindebből, tisztelt képviselő úr, az ön tárgybeli felszólalásával kapcsolatban, amelynek lényege, ha jól sejtem, akkor holnap azonnali kérdésként, majd újabb napirendi utáni felszólalásként is ismételten el fog hangzani, gondolom, hogy lesz még alkalmunk tehát e tekintetben kifejteni az érveinket.

(22.40)

Tehát a mezőgazdasági bizottság feladatkörébe eső termékértékesítési rendszer kidolgozása természetesen a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium feladatkörét képezi, mert ott is dolgoznak jogászok, ott is van jogi főosztály. Természetesen az Igazságügyi Minisztérium a vonatkozó törvényeknek és kormányrendeleteknek megfelelő szakmai közreműködést ebben is, mint minden más esetben ki fogja fejteni és el fogja végezni.

Miután még van néhány percem, ezért szólnék arról is - a Szekszárdi Húsipari Vállalat szomorú előtörténetét ismerjük -, Dávid Ibolya igazságügy-miniszter nemcsak egyéni országgyűlési képviselő Tolna megyében, hanem nyilván egy magasan képzett ügyvéd is, és gondolom, hogy már a korábbi eljárásban is szakszerű és okszerű jogi tanácsokat tudott adni a hozzá segítségért fordulóknak.

A tekintetben, hogy a jogszabályok lehetőséget adnának a csalásra, én nem osztom a képviselő úr véleményét, tekintettel arra, hogy a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 417-422. §-ai a felvásárlásokkal kapcsolatos alapvető szabályokat meghatározzák. Ezeknek az a lényege, hogy a megrendelő köteles a terményt, terméket, illetőleg állatot átvenni és az ellenértéket megfizetni. A jogszabály tehát nem ad arra lehetőséget, hogy a felvásárló szervezet ne fizesse ki az ellenértéket. Más oldalról megfogalmazva: nemcsak a polgári törvénykönyv idézett rendelkezését sérti az a fajta magatartás, amelyre ön utalt, de abban az esetben, ha bizonyítható módon eleve azzal a csalárd szándékkal vásárolta fel a felvásárló a terményt, hogy azt amúgy sem fogja kifizetni, mindezért büntetőjogi felelősséggel is tartozik, mert ez a magatartás a büntető törvénykönyvben megfogalmazott csalás törvényi tényállását is kimeríti.

Köszönöm szíves figyelmüket. (Zsikla Győző tapsol.)