Készült: 2024.09.26.03:09:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

127. ülésnap (2000.03.21.),  130-136. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 9:40


Felszólalások:   122-129   130-136   136-142      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Áttérünk az interpellációkra, és megkérek mindenkit, hogy halkabban foglalja el a helyét.

Tisztelt Országgyűlés! Dr. Hankó Faragó Miklós, az SZDSZ képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügy-miniszterhez: "Lehet-e közbeszerzési eljárás nélkül közpénzt költeni?" címmel. Tessék, képviselő urat illeti a szó.

 

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A hivatalban lévő kormány két éven keresztül kihasználatlanul hagyta meglévő lehetőségeit, és hátrasorolta az autópálya-építési programot. A napokban azonban már arról hallhattunk, hogy téli álmából felébredve fűhöz-fához kapkod, és pánikszerűen folytatja a félbeszakadt programot. Úgy tűnik, hogy ennek a meggondolatlanságnak ismét a törvényesség, jelen esetben a közpénzek ellenőrzött és követhető elköltése is áldozatául esik.

Tisztelt Államtitkár Úr! Abban mindenki egyetért, hogy szükség van a meglévő úthálózat korszerűsítésére és fejlesztésére, ennek módjáról azonban már jelentősen eltérnek a vélemények. Egy demokráciában ez rendjén lévő is lenne, ha a megoldások a hatályos törvények betartásával és nem azok sanda megkerülésével születnének. Az utóbbi hetekben eltérő kormányzati értelmezések láttak napvilágot, de mindegyikben közös volt az, hogy a kormány és az ellenőrzése alatt álló állami tulajdonú bankok és cégek meg akarják kerülni a megkerülhetetlen közbeszerzési eljárást, nyilvános pályázatok nélkül akarnak több száz milliárd forint sorsáról dönteni.

A hazai cégek érdekeire hivatkozva a költségvetés megkerülésével tőkésítenének fel egy állami bankot, a közpénzek pedig egy állami tulajdonban lévő részvénytársasághoz mennének tovább, amely egymaga dönti el, kinek juttat megrendelést. Adhat-e úgy a magyar állam bármiféle garanciát, hogy a közt megillető pénzeket ellenőrzés és pályáztatás nélkül osztogatják? Mi, szabad demokraták erősen kételkedünk az ilyen erőltetett ügyek hatékonyságában és főleg törvényességében.

El kell azonban ismernem a kormány jogászainak leleményességét, ami a törvényes rendelkezések megkerülését, a kiskapuk keresését illeti. Ez azonban nagyon kétes dicsőség! A két évvel ezelőtt a tiszta közélet zászlajával indult kormány ma már szinte csak rossz példát mutat az országnak.

Kérdéseim a következők, államtitkár úr. Az állam által bármilyen formában finanszírozott autópálya-építésnél figyelmen kívül hagyhatók-e a közbeszerzési törvény rendelkezései? Igazságügyi minisztériumi államtitkárként elfogadhatónak tartja-e közpénzek százmilliárdos nagyságrendben történő, ellenőrzés nélküli osztogatását?

Várom a válaszát. (Taps az SZDSZ, szórványos taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Az interpellációra dr. Hende Csaba államtitkár úr válaszol. Tessék!

(14.10)

 

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr!

Felhívnám szíves figyelmét arra, hogy még csak egy éve és nyolc hónapja, nem két éve van hivatalban ez a kormány. Ez alatt az egy év és nyolc hónap alatt olyan természeti csapásokkal kellett szembenézni, mint amilyen a belvíz és az árvíz volt, közben volt egy háború is a határaink mentén. Mindezek a nehézségek oda vezettek, hogy jelentős költségvetési átcsoportosításokra volt szükség, megszorításokat kellett végrehajtani. Ezzel magyarázható, hogy csak most kerül sor annak az autópálya-építési programnak a felgyorsítására, amelyről ön is beszél, és amelyet ön is fontosnak tartott.

Kérdéseire nagyon röviden megadom a választ: igen, lehetséges. Lehetséges a közbeszerzési törvény rendelkezéseinek mellőzése adott ügyben. A második kérdésére a válasz az, hogy szó sincs közpénzek ellenőrizetlen osztogatásáról. Erről szó nem lehet, és engedje meg, hogy magát a feltételezést is a legnagyobb tisztelettel, ám a leghatározottabban a kormány nevében vissza is utasítsam.

A közpénzek elköltését a közbeszerzési törvény 1995. évi hatálybalépése óta ez a törvény határozza meg, és megmondja, hogy mikor kell közbeszerzési eljárást alkalmazni, és mikor nem kell. Hangsúlyozom, hogy ezt a törvényt önök alkották, az önök kormányzati ciklusában született meg. A törvény szabályai a gazdálkodó szervezetekre csak bizonyos feltételek fennállása esetén vonatkoznak. Egyik ilyen eset, ha a gazdálkodó szervezet állami támogatásban részesül. Ennek egy speciális esetköre, ha a támogatás formája a kormány általi kezességvállalás. Ebben az esetben tényleges közpénzfelhasználásra csak akkor kerül sor, ha utóbb a gazdálkodó szervezet nem képes megfizetni tartozását, és ezért a költségvetés kell hogy végső soron helytálljon.

Ezért a közbeszerzési törvény 1995 óta változatlan 1. §-ának d) pontja, amelyet önök alkottak, és amelyet tudtommal ön is megszavazott, tisztelt képviselő úr, azt írja elő, hogy a kormány kezességvállalása esetén csak akkor köteles egy cég alkalmazni a közbeszerzési törvényt, ha a kezességvállalásról szóló kormányhatározatban a kormány így rendelkezett.

A kormány tehát törvény adta lehetőséggel élt, amikor a törvény mellőzéséről döntött, mivel számára ezt a jogszabály lehetővé tette. A döntés indokai kifejezetten gazdaságiak. Az utóbbi évek autópálya-építéseivel kapcsolatos eljárások európai viszonylatban is drága megoldásokhoz vezettek. Például az M1-es autópálya Mosonmagyaróvár és Hegyeshalom közti része világrekorder, már ami a bekerülési költséget illeti. De beszélhetnék az M0-ás körgyűrű egy 8 kilométeres szakaszáról is, ami 23 milliárd forintba került. No, ennél lényegesen olcsóbban szeretnénk megépíteni az autópályákat. (Folyamatos zaj.)

Sokat lehetne beszélni arról, hogy a hazai versenyeztetési gyakorlat vajon miért olyannyira ellentétes az Európában elfogadott, nyílt közbeszerzési eljárással, amelyben az ajánlattétel után egyáltalán nem lehet már alkudozni. A hazai ajánlattevők nem veszik tudomásul, hogy ha nyerni akarnak, azonnal a legkedvezőbb ajánlatukat kell megtenniük. Ez a helytelen gyakorlat jóhiszemmel és bizonyos naivitással magyarázható úgy is, hogy miért olyan irreálisan magas egyes gazdasági ágakban a beérkező ajánlatok összessége. Gyanakvóbb emberek már azt is feltételezhetik, hogy netán esetleg a versenytörvénybe ütköző összefonódások is előfordulhatnak.

Mindenesetre nagyon fontos, hogy az illetékes szervezetek kikényszerítsék az európai normáknak megfelelő tendereztetési gyakorlattal összhangban lévő eljárást, és meg kell vizsgálni, a versenytörvényben előírt szankciók alkalmazásával meg is kell akadályozni a versenyt korlátozó, tiltott tevékenységeket.

Lényeges szempont végül a gyorsaság, az időtényező is. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Mi nemcsak olcsón, hanem gyorsan is szeretnénk autópályát építeni. Összefoglalva tehát: az önök által elfogadott törvény adott lehetőséget a kormánynak erre a minden szempontból támadhatatlan és törvényes eljárásra.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

ELNÖK: A zajongó képviselőknek büntetésből el kell olvasni majd a jegyzőkönyvből az államtitkár úr válaszát. Nem hiszem, hogy hallották. (Derültség és taps a kormánypártok padsoraiban.)

Megkérdezem a képviselő urat, hogy elfogadja-e az államtitkári választ.

 

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Ön említette a válaszában, hogy sokat lehetne beszélni a közbeszerzési törvénnyel kapcsolatos rendelkezésekről. Ez igaz, csak úgy gondolom, hogy ön éppen a lényeget kerülte meg a válaszában. Ön bizonyosan tudja azt, hogy Magyarország a korrupcióval közepesen sújtott ország, és korrupció mindig ott van, ahol közpénzek vannak. Önnek tudnia kell egészen pontosan, hogy ha egy kórházban ma Magyarországon 5 doboznál több gyógyszert szereznek be, arra pályázatot kell kiírni. A közpénzek állam általi elköltésének alfája és ómegája a közbeszerzési törvény a világ minden országában, még talán Panamában is.

Talán az államtitkár úr is tudja azt, hogy az elmúlt két évben együttvéve összesen 674 milliárd forintnyi közbeszerzési érték forgott ebben az országban. Ebben az évben önök ennél többet vagy legalábbis majdnem ennyit szeretnének elkölteni. (Zaj.)

Ez a magatartás, amelyet a kormányzat visel, nem más, mint a törvénytelenségnek és a korrupciónak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) előre megfontoltan, a kormánypolitika szintjére történő emelése. (Horváth Zsolt: Elfogadod vagy nem? - Egy hang a Fidesz padsoraiból: Ülj le! Hazudsz!) A válaszát nem tudom elfogadni. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)

 

ELNÖK: A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az államtitkári választ 154 igen, 75 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta. (Folyamatos zaj.)

 

Tisztelt Országgyűlés! (Csenget.) A végére én is berekedek. Tisztelt Országgyűlés! Karakas János, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úrhoz: "Milyen gépekkel demonstrálhatnak a gazdák?" címmel. Tessék, képviselő úr!

 




Felszólalások:   122-129   130-136   136-142      Ülésnap adatai