Felszólalás adatai

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, nem túlzok, ha azt mondom, hogy a rendszerváltás óta ez a legnagyobb alkotmányos skandalum, amikor azt rögzíthetjük, hogy egy kormány háromnegyed éve képtelen megteremteni az önkormányzatok törvényességi ellenőrzési feltételeit, illetve még ez a gyenge kormány sem annyira gyenge, hogy ne tudná ezt megteremteni, csak engednie kellene. De most is hallottuk a miniszteri expozéban, hogy a miniszter úr felfogása szerint ez egyszerűen anyagi kérdés. Osztott, szorzott, és azt mondta, hogy a regionális igazgatás az olcsóbb, mint a korábban volt igazgatás, és ebből ő nem hajlandó engedni, még akkor sem, hogyha amit csináltak, az alkotmányellenes. Tehát az alkotmányosságot szembeállítja a miniszter úr költségvetési megtakarításokkal. Ez lehet az ön álláspontja, ezt mi osztani soha nem fogjuk, és ilyenfajta zsarolásoknak nem fogunk engedni.

Miniszter Úr! Tudom, hogy sokszor egyeztettünk, és ennél önök már ígértek többet. És azt sem fogadtuk el, mert azt is kevésnek gondoltuk. Az alkotmányos megoldás az, hogy az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése kapcsán visszaállítják azt az állapotot, ami valamikor, háromnegyed évvel ezelőtt alkotmányos volt, és máris létrejön köztünk a konszenzus.

Mi az, amire most törekszenek? Ön hivatkozott arra, hogy az Alkotmánybíróság döntése szerint - ennek az alkotmányban is megteremtettük a feltételeit - a kormánynak szabadságában áll meghatározni a saját igazgatási struktúráját, benne a területi igazgatást is. Ezt nem vitatjuk. Azért járultunk hozzá egy ilyen tartalmú alkotmánymódosításhoz, mert erről mi is azt gondoljuk, hogy ez tényleg a mindenkori kormány lehetősége legyen, hogy saját maga döntsön az igazgatási szervezeti rendszeréről. De vannak pontok - mivel itt kétharmados törvénybe ütközött ez a megoldás -, ahol egyébként akkor, amikor az eredeti törvényt elfogadták, akkor is figyelmeztettük önöket, hogy a közigazgatási hivatalok esetében nem tehetik meg azt, amit egyébként megtehetnek az alkotmány előbb idézett és az Alkotmánybíróság előbb idézett döntése kapcsán. Ezt akkor sem fogadták meg, és most sem hallgatnak ilyen szempontból ránk.

Mi az, amit most tenni akarnak? Meg akarják kötni egy következő kormány kezét, mert most egy kétharmados törvényben rögzítenénk azt, hogy a kormány általános hatáskörű államigazgatási szerve az területi. Persze, mi elvitatkozhatunk azon, hogy a területi alatt mit értünk. Figyeltem a miniszteri expozét, a területit és a regionálist: az itt nincs megemlítve, de a miniszteri expozé felváltva alkalmazta. Azt biztosan tudjuk a területi egységről, hogy nagyobb, mint a megyei, hiszen a megyei nyilvánvalóan - ahogyan itt fogalmaznak - csak egy szervezeti egység. Ha egy szervezeti egység, akkor az általános szervezet nyilvánvalóan nagyobb, mint a megyei. Ha egy következő kormány, mondjuk, a középszintű igazgatást nem regionális szinten képzeli el, hanem megyei szinten, máris itt van egy kétharmados csapdahelyzet, ahol ez legalábbis az általános hatáskörű államigazgatási szervezetében egy leendő kormánynak nem adja meg azt a mozgásszabadságot, amit mi egyébként szeretnénk megadni ennek a kormánynak.

Egy helyen van elmozdulás, amit persze én pozitívan értékelek: az eredeti törvénytervezet, ami alkotmányellenesnek bizonyult, nem adott volna feladat- és hatáskört, illetve a hatásköröknek nem a közigazgatási hivatal vezetője lett volna a címzettje, hanem a regionális szervezet. Ilyen szempontból a Jauernik államtitkár úrral való egyeztetések során itt némi elmozdulás történt, most a hivatali egység vezetője lenne a hatáskörök címzettje.

Alapvetően itt, mondom, azzal van a baj, hogy egy következő kormány mozgáslehetőségét köti meg azzal, hogy az általános hatáskörű államigazgatási szervet eleve területinek minősíti, és azt egy következő kormány sem tudná lebontani, csak egy kétharmados törvény módosításával, amivel itt most önök is kísérleteznek.

Azt gondolom, miniszter úr, fel kellene hagyni már ezekkel a látszatcselekvésekkel. Figyelmeztettük önöket arra, hogy 50 százalékos törvényben nem lehet a törvényességi ellenőrzés kérdését szabályozni. Nem hitték el nekünk, nem hallgattak ránk; ez alkotmányellenesnek bizonyult. Utána, felbuzdulva, még nagyobb forradalmi lendülettel, a kormány eredeti jogalkotási lehetőségére hivatkozva elkövették azt a "böszmeséget" - hogy ilyen szavakat használjak, amit önöktől tanultam -, hogy kormányrendeletben szabályozták ezeket a kérdéseket. Erre az Alkotmánybíróság már csak felsikítani tudott. Amit azóta csinálnak, az látszatcselekvés, valójában nem akarják megoldani ezt a helyzetet, és azt gondolom, ebben a kormányzati ciklusban elénk terjesztették azt a törvényjavaslatot, amelynek elfogadásában önök sem bíztak, hisz ezeket az elgondolásokat kezdettől fogva nem támogatjuk. Amit tesznek, az látszatcselekvés, tehát a cselekvés mímelésének a fenntartása, csak ez sehová nem vezet.

Úgy fognak leköszönni a kormányról, tisztelt miniszter úr, hogy azt lehet majd az utókornak megállapítania, hogy képtelenek voltak, mondjuk, másfél év alatt megoldani az önkormányzatok törvényességi ellenőrzési problémáját, mert azt gondolom, ez az utolsó kísérletük volt erre.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)