Felszólalás adatai

DR. GÖNCZ KINGA ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Minden világnap lehetőséget ad számunkra arra, hogy számba vegyük, hol is tartunk, mi az, amit meg tudtunk tenni, és mi az, amire a továbbiakban még szükség van. Ez a mostani világnap, a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségének világnapja is ilyen. A képviselő úr nagyon sok mindent említett felszólalásában. Én magam is azt gondolom, fontos, hogy végiggondoljuk, mik is történtek az utóbbi években, és merre kell továbblépnünk.

Ha konkrétumokról beszélünk: az utóbbi években indult el a támogató szolgálatok kiépítése, a hálózat kiépítése Magyarországon. Most már normatív támogatása van ezeknek a szolgáltatásoknak. Ezek a szolgálatok segítenek a környéken élő fogyatékos embereknek abban, hogy el tudjanak oda jutni, ahová el kell jutni, segítséget nyújtanak a családoknak és maguknak az embereknek is.

Ki tudtuk terjeszteni a fogyatékossági támogatást, többen kapják meg, mint korábban. Tudjuk, hogy ez azonban ma is csak a súlyos fogyatékossággal élők számára elérhető.

Fontos lépések történtek az integrált oktatás tekintetében. Ma a gyerekek 37 százaléka jár olyan iskolába, ahol integráltan tud részt venni az oktatásban - ehhez arra is szükség volt, hogy a tanárokat is fel tudjuk készíteni. Erre egy európai uniós program adott lehetőséget, részben az akadálymentesítési részre, részben a képzési részre.

Elindult a jelnyelvi tolmácsszolgálatok kiépítése az országban, regionálisan most már mindenhol van ilyen szolgáltatás. Ebben az évben szeretnénk ezt megyei szinten továbbfejleszteni.

Sok minden történt, de azt is tudjuk, hogy nagyon sok minden hiányzik. A képviselő úr említette, hogy ez néhány évtizedet jelentett minden országban, hogy komoly előrelépések legyenek. Magyarországon ezt tizenöt évvel ezelőtt kezdtük, nagyon-nagyon messziről kellett elindulnunk, ezt megelőzően a fogyatékos emberek nagyrészt bentlakó intézményekben voltak, a társadalom nem igazán tudott felkészülni arra, hogy az együttélés mit is jelent a mindennapokban. Ezért, amikor a fogyatékosok esélyegyenlőségére vonatkozó törvény megszületett, alig-alig voltak tapasztalatok még az országban arra nézve, hogy milyen feladatokat is jelent ez, milyen költségvetési forrásokra van szükség. Nem lehetett még ebben a programban meghatározni pontosan a prioritásokat, hol van elsődlegesen szükség akadálymentesítésre. Ez a program nem tudta igazán figyelembe venni a különböző fogyatékossági csoportokat, a különböző fogyatékossággal élő emberek igényeit. Szükség volt képzésekre mindenfajta szakmában; és szükség volt a társadalom attitűdjének az alakítására, hogy minél szélesebb körben legyenek az emberek felkészülve arra, hogy ki-ki a saját területén (Zaj. - Az elnök csenget.), a saját helyeztében mit tud tenni.

Valóban így van, hogy az európai uniós csatlakozás nagyon nagy lehetőséget jelent számunkra. Szeretnénk is ezt kiemelt témaként szerepeltetni, és ehhez kapcsolódóan forrásokat elnyerni a következő években.

Ahogy képviselő úr említette, megtörtént a fogyatékosügyi program felülvizsgálata, együtt egyébként az érdek-képviseleti szervezetekkel. Hamarosan az Országgyűlés elé fog kerülni ennek az a része, amely a törvényi változásokat is igényli. Például az eltérő fogalomhasználatból következő problémák megoldása az egyik ilyen, amiről szintén szót ejtett képviselő úr.

Szeretnénk a tudatformálásra, ezekre a programokra is az eddigieknél több pénzt szánni. Regionális programokat szeretnénk indítani ebben az évben a megyékkel és a régiókkal együtt, és valóban az európai uniós forrásokat felhasználni a továbblépésekre.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)