Készült: 2024.09.22.21:17:30 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

58. ülésnap (1999.03.24.), 250. felszólalás
Felszólaló Kékkői Zoltán József (FKGP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:59


Felszólalások:  Előző  250  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KÉKKŐI ZOLTÁN (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A délszláv háborút megelőzően déli határainkon jelentős volt a kereskedelmi forgalom, igen élénk volt a bevásárlóturizmus, tartós üzleti kapcsolatok jöttek létre az országhatár melletti területek gazdasági szervezetei között. Olyan kooperációs kapcsolatok alakultak ki a baranyai mezőgazdasági termelők és a kelet-szlavóniai ipari termelők között, amelyekre idehaza is csak kevés példa volt. A határforgalom lebonyolításában nagy szerepet játszottak a kisebb átkelőhelyek, meghatározó volt a kishatárforgalom. A délszláv háború mindent tönkretett, szinte hermetikusan elzárta a déli határokat. A háború igen súlyosan érintette térségünket, a határmentiség gátja volt Baranya megye gazdasági fejlődésének.

Ez a határmentiség, amelynek minden hátrányát megtapasztalhatta a térség, most, a háború befejeztével előnnyé kovácsolható. Éppen az ebből adódó lehetőségek minél jobb kihasználása érdekében alakult meg 1998 novemberében bosnyák-horvát-magyar részvétellel a Duna-Dráva-Száva euroregionális együttműködés, amely szintén a térség jelentős gazdasági kapcsolataira utal, és többek között gazdasági programok összehangolását, valamint a gazdasági és kulturális kapcsolatok szélesítését tűzte ki célul.

Baranya megye gazdaságában meghatározó szerepet játszanak a Horvátországgal folytatott gazdasági kapcsolatok, amelyek nemcsak a megye, de az egész dél-dunántúli térség számára is további fejlődési lehetőségeket jelentenek. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipari Kamarának Eszéken külképviselete működik, rendszeresen és nagy létszámmal ülésezik a Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara keretében működő magyar-horvát tagozat, de a kapcsolatok fontosságát igazolja a már említett interregionális együttműködés megvalósítása is. Horvátország dinamikus gazdasági növekedése, a háború utáni újjáépítések most jó lehetőségeket kínálnak a dunántúli térség vállalkozásai számára, elsősorban az építőipar, az építőanyag-ipar, az élelmiszeripar profitálhatna ebből a helyzetből.

Sajnos egyes, a gazdaság szereplői által nem befolyásolható okok gátolják a kapcsolatok bővülését.

 

(22.50)

A beremendi határátkelőhely végleges megnyitása már régóta várat magára. A helyi önkormányzati közigazgatási szervek kérhetik a határátkelőhely ideiglenes megnyitását, mint ahogy az többször, elsősorban ünnepnapok idején, a kamara finanszírozásával meg is történt.

A gazdaság igényeinek azonban csak a határátkelőhely végleges megnyitása felelhet meg. A háború után megnyílt ugyan a határátkelőhely Barcson és Drávaszabolcson, majd Udvarban is, ma azonban világosan látszik, hogy a gazdasági kapcsolatok bővülésében már szűk keresztmetszetet jelent az átkelőhelyek kis száma és áteresztőképessége. A jelenleg nem üzemelő beremendi határátkelőhelytől három kilométerre van a Duna-Dráva Cement- és Mészmű Beremendi Cementgyára, ahonnan tehergépkocsikkal jókora kerülővel az udvari, illetve a drávaszabolcsi határátkelőn át szállítják a cementet Horvátországba. Ez a kerülő nemcsak a távolság miatt probléma, hanem azért is, mert a tehergépkocsik Nagyharsányon, Villányon, illetve Siklóson, Harkányon át fuvaroznak, kiemelt idegenforgalmi övezetben.

A határ túloldalán élő nagy számú magyar kisebbség mozgását is gátolják a jelenlegi viszonyok. A határátkelőhely kérdése nemcsak gazdasági kérdés, jelentősége a gazdasági szférán is túlmutat. A határátkelőhely végleges megnyitásához szükséges államközi egyezményre régóta vár Baranya megye, amely gazdaságának, elsősorban építőiparának újabb lökést jelentene a beremendi átkelőhely megnyitása. A VPOP igazgatóságától, illetve a határőrség parancsnokságától származó információ szerint a két ország között folynak a tárgyalások, érdemi lépés azonban még nem született ez ügyben. Jó lenne, ha minél előbb megszületne az egyezmény, és véglegesen megnyílna a beremendi határátkelőhely. Ennek a szűk keresztmetszetnek a feloldásához az érintett szervezeteknek mindent meg kell tenni. Biztos vagyok abban, hogy a szükséges ráfordításoknak a többszöröse lehet az a haszon, amit a határátkelőhely megnyitásától vár a dél-dunántúli térség.

Köszönöm a figyelmet.




Felszólalások:  Előző  250  Következő    Ülésnap adatai