Készült: 2024.09.23.10:02:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

139. ülésnap (2000.05.04.), 6. felszólalás
Felszólaló Mayer Bertalan (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Költségvetési bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:27


Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

MAYER BERTALAN, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetési bizottság kisebbségi véleményét megfogalmazva az alábbiakban szeretném a tisztelt Házat tájékoztatni.

A bizottsági ülésen a kormány előterjesztője a törvény módosításának szükségességét két csoportba osztotta. Indoklása szerint az egyik csoportba azokat a tényezőket, körülményeket tette, amelyek a hatályos törvény működése, azaz 1995 óta bekövetkezett gazdasági, környezeti és szabályozási változások miatt váltak szükségessé; a másik nagy tényezőcsoportba az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk miatt szükséges jogharmonizációs kötelezettségeinket tette. A vita és ebből adódóan a kisebbségi vélemény elsősorban a mezőgazdasági szakosított egyesületek további sorsát illetően alakult ki.

Egy 1992-es Phare-tanulmány vizsgálta a magyar mezőgazdaság biztosítottságának jelentőségét, és sok észrevétel után három alapvető javaslatot készített. Az első: rendkívüli károkra nemzeti katasztrófaalapot kell létrehozni; a második: a biztosítható károk vonatkozásában pedig a profitérdekeltségű biztosítókat motiválni kell arra, hogy minél több kockázatot vállaljanak; és szempontunkból a harmadik a legfontosabb: a nehezen biztosítható kockázatok vonatkozásában pedig egyesületek, mezőgazdasági biztosítóegyesületek létrehozását javasolják.

Ennek kapcsán 1993-ban éppen a legkárveszélyesebb helyen, Baranya megyében alakult az első úgynevezett nonprofit szakosított egyesület 16 taggal, amelynek azóta már 120 tagja van. Egyre több magántermelő a tagja ezen egyesületeknek, és az elmúlt évek során egy-egy rendkívüli katasztrófában is megfelelő védelmet tudtak adni saját tagjaik számára. Ma összesen 30 ilyen egyesület működik az országban, és a mezőgazdasági biztosítási piacnak körülbelül 2,5 százalékos nagyságrendjét képviselik.

A törvénytervezetben a szakosított egyesületek megszüntetése, illetve újak alapítása szerepel, ami nem szerencsés, annál is inkább, mert a törvény '95-ös keltezésekor ezek kimondottan szakosított egyesületként alakultak. Ezért érthetetlen számunkra, hogy az előterjesztés támogatás helyett törvényi szabályozással csírájában óhajtja ezt a pozitív kezdeményezést elfojtani.

Határozott véleményként került megfogalmazásra, hogy ha az önkéntes biztosítóegyesületek a megkövetelt forma szerint hozzák meg társulási alapszabályukat, akkor nem tartoznak az Európai Unió követelményszintje alá. Azaz jelen pillanatban semmilyen kényszer nincs arra, hogy a jelenlegi és az előterjesztő által a kérdésemre elhangzott 100 ezer forintos organizációs tőkét 2 millió forintra kellene felemelni a tervezet szerint, valamint a biztosítási tőkét 500 ezer forintról sávosan különböző szintekre, de minimum 2,5 millió forintra kell felemelni.

Nem találtuk helytállónak az előterjesztő azon megállapítását, hogy az évekkel ezelőtti vizsgálathoz képest a mai mezőgazdaság jobb állapotban lenne, illetve hogy a mezőgazdaság biztosítási lehetőségei javultak volna. A tények azt mutatják, hogy a mezőgazdasági termelők biztosítottsági mutatói romlanak, kiszolgáltatottságuk nő. Ezért is érthetetlen és kezelhetetlen az előterjesztő igyekezete a biztosítási egyesületek megszüntetésére, hisz különösen a kicsik összefogása és egyesületbe tömörülése ellen hat egy ilyen lépés. Ennek pontosan az ellenkezője lenne indokolt: adott esetben meg kellene különböztetni a kisebb termelők összefogási, egyesületbe tömörülési lehetőségét alacsonyabb és nem egységes összegek biztosítása mellett, mert ha kisebb a kár, kisebb a befizetendő összeg, és legyen kisebb a szükséges egyesületitőke-lekötés is.

Elfogadhatatlan volt számunkra az előterjesztő azon indoklása, hogy tőkehiány esetén a mezőgazdasági szakosított biztosítóegyesületek egyesüljenek. Annál is inkább, hiszen ezen egyesületeknek pont abban rejlik az előnyük, hogy kistérségekben, régiókban szerveződnek, az ottani biztosítási körülményekre jönnek létre, és így ellensúlyozzák egymást.

Megfogalmazódott igényként, hogy a kormánynak inkább ösztönöznie kellene ezen egyesületek számának gyarapodását, amelyek saját elhatározásukból és saját erejükből igyekeznek tenni a természeti erőknek való kiszolgáltatottság ellen. De vajon mikor várható el, hogy ilyen egyesületek jöjjenek létre, hogy szövetkezzenek az emberek? Akkor, tisztelt Ház, ha az megéri nekik.

Értetlenséget és megütközést váltott ki belőlünk az előterjesztő titkolózása és a bizottság nem teljesen korrekt tájékoztatása, a szakosított biztosítási egyesületek organizációja, a biztonsági tőke jelenlegi elvárása és várható alakulása vonatkozásában. Joggal várható el az előterjesztőtől, hogy egy ilyen törvénymódosításnál legyen tekintettel a mezőgazdasági termelők jövedelempozíciójára. Ha ezt tenné, akkor ezen egyesületek további támogatása és nem pedig milliós nagyságrenddel történő sújtása szerepelne a törvénytervezetben.

A fentiekre való tekintettel nem támogattuk a törvénytervezet általános vitára bocsátását.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai