A felszólalás szövege:

Ezek a katasztrófák felvetik azokat a problémákat, amelyekkel nem először szembesülünk, és ebben a jelentésben is megtaláljuk, és azt gondolnám, hogy hosszú távon jó megoldást kell találni rájuk. Ezek közül az egyik legfontosabb a vízkormányzás. Szinte váltógazdaság-szerűen egyszer a túl sok vízzel, utána pedig az aszállyal küszködünk, ami, azt gondolnám, hogy ilyen lehetőségek mellett, ilyen vízellátottság mellett, mint amivel mi meg vagyunk áldva, egyfajta bűn, hogy ezt mi egy átokként kell hogy megéljük, és ebben nagyon komoly előrelépéseket kell produkálnunk.

A másik, amit az árvíz-belvíznél különösen ki lehet emelni, a vis maior ügyek helyzete. A parlament hozott egy döntést, hogy ezeket hogyan kell kezelni. Nagyon sok gazda került elviselhetetlen helyzetbe azért, mert a meg nem termett terményét követelte rajta az integrátor, és sajnos ez nincs lezárva, ugyanis vannak egyes körök, amelyeknek egy törvénymódosítás nem feltétlenül jelenti a helyes irányvonalat, másképp gondolják mindezt. Ezt nem szabad lezárni, ezt mindenképpen napirenden kell tartani.

Az pedig, hogy sajnos megörököltünk egy olyan kárenyhítési rendszert, ami nem alkalmas ezeknek a problémáknak a kezelésére, célul kell hogy tűzze elénk azt, hogy valóban megoldást kell keresni, és egy olyan kárenyhítési rendszert kell kidolgozni, ami valóban megnyugtató és biztonságot adó.

A 2010-es év egyik nagy vívmánya, azt gondolnám, az volt, hogy a Nemzeti Földalapkezelőt sikerült leválasztanunk az MNV Zrt.-ről, ugyanis kaotikus állapotok uralkodtak. Ha mondok néhány adatot, azt gondolnám, ez önmagában is jól szemlélteti mindezt. Százezer hektár állami földet talált a Nemzeti Földalapkezelő. Százezer hektárt - ez egy döbbenetes szám. Ha azt vesszük, hogy most 65 ezer hektár lesz megpályáztatva haszonbérletre, ez meg sem közelíti azt a számot, mint amit most, mondjuk így, hogy megtaláltunk, és micsoda érdeklődés és micsoda szándék nyilvánul meg ezeknek a földeknek a használatára. Szerencsére a Nemzeti Földalapkezelő a birtokpolitikai irányelvekben lefektette azokat a vonalakat, amelyek alapján ezt a 65 ezer hektárt most majd megpályáztatjuk, és hiszem, hogy ezek a földterületek a kis, közepes családi gazdaságokhoz kerülnek, és az ő versenyképességüket fogják javítani.

Elképesztő, hogy az állami földek 80 százalékát az a közel 200 tőkés társaság bérli, akik esetében a piaci árat nagyon távolról közelíti az a bérleti díj, amit ők fizetnek, már amennyiben fizetnek, ugyanis sajnálatos tény, hogy nagyon sok esetben ki sem számlázták ezeket a bérleti díjakat. Úgyhogy ezt mindenképpen kell majd vizsgálni, és mint az illetékes albizottság elnöke, azt gondolnám, kötelességem lesz ez ügyben egy vizsgálatot indítani, hogy vajon miért történt ezeknek a bizonyos társaságoknak, hívjuk úgy, a feltőkésítése ezekkel a ki nem számlázott bérleti díjakkal.

Az előhaszonbérlet vonatkozásában meg kell jegyezni, hogy az állattartók első helyen szerepelnek, azonban látnunk kell, hogy az állatállomány folyamatosan csökken, tehát lássuk be, ez nem megoldás erre a helyzetre. Ez igazából nem is erre lett kitalálva, valljuk meg, itt nyilván az állattartó telepek, amelyek mellé nyilván egy más gazdasági társaságban növénytermesztés is tartozik, ha a tulajdonosi szerkezetet együtt szemléljük... - ezeknek, mondjuk úgy, az ideológiailag kellő beállítottságú érdekköröknek kellett termőföldet juttatni.

(16.40)

A földmoratórium jelentősége nem túlhangsúlyozható, úgyhogy én is mindenképpen megemlíteném. De van még egy nagyon jelentős dolog, ami a hosszú távú lehetőségeinket érdemben befolyásolja, ez a GMO-politikánk. Most nem is az idei évről beszélnék, hanem arról, hogy tavaly is történt egy nagyon fontos dolog, ugyanis a GMO-t nemcsak tiltani kell, de alternatívát kell kínálnunk, és ez nem más, mint a fajtanemesítés, és e tekintetben a génbankoknak óriási szerepük van.

Néhány gondolatot, mint vadászember, hadd szóljak a vadgazdálkodásról is. Páratlan nemzeti kincs az, aminek a birtokában vagyunk. Nemrég olvastam egy szakirodalomban, hogy a világon őzbak és szarvasbika vonatkozásában az első tízben - világviszonylatban beszélek - öt magyar trófea van. Ez elképesztően szép eredmény. Ez nyilvánvalóan jelenti azt is, hogy egy nagyon magas szakmai színvonal az, ami mindezt lehetővé teszi, és hogy tovább javultak a lehetőségek, az mindenképpen annak is köszönhető, hogy a vadhús-értékesítésben egyfajta előrelépés volt elkönyvelhető.

Azonban a vadállomány vonatkozásában ambivalens érzések vannak bennem, hiszen a nagyvadállományunk szépen gyarapszik, ami akár örvendetes is lehet, de azért itt a vadgazdálkodásnak egy másik lábát is hadd hozzam ide, hiszen a vadkárok nyilván itt keletkeznek, és nagyon sok vadásztársaság esetében nagyon komoly problémát jelent ezeknek a vadkároknak a kigazdálkodása.

Az apróvadállományunk azonban, sajnos immár tendencia, hogy folyamatosan csökken. Ez egyrészt nyilván a táblaméreteknek is köszönhető, a tavalyi évben, mondjuk, a szárnyasállománynál - hogy a fácánt citáljam ide példaként - az árvíz elvitte a fészkeket, így a sarjúkelés, ami a múlt évben némi szaporulatot hozott, de így is nagyon visszaesett az állomány. Arról nem is beszélve, hogy nyilván ahogy említettem, a vaddisznó állományának gyarapodása és egyéb más ragadozók elszaporodása nyilván az apróvadállományra negatív hatással bír. Hadd említsem meg, hogy itt akár védett állatokról is szó van, és el kell gondolkodnunk, hogy a túlszaporodottságuk indokolttá teszi-e az ilyen mértékű védettségüket.

Azt pedig még csak további színesítésképpen, hogy az aranysakál újra megjelent Magyarországon, de mint Veszprém megyei vadászember, ezt megéljük, hogy valóban, ez nálunk kuriózum, de megjelentek ezek a ragadozók is.

A közvetlen értékesítés ma nemcsak a vadaknál lett preferálva, hanem a kistermelői rendelettel valóban lehetőséget kaptak a termelők, hogy egy bizonyos földrajzi térben lehetőséghez jussanak.

Ide sorolnám még, további lépéseket példának hozva, a vágópontok szabályozását, ami lehetővé tette a könnyebb feldolgozást, és a szövetkezetek tekintetében pedig komoly előrelépés szükségeltetik, és itt ha csak a dán sertéságazatot nézzük, ott a feldolgozóiparban is nagyon komoly lehetőségek vannak.

Vannak eredmények a 2010-es év vonatkozásában, azonban ezeket mértékkel kell kezelni. A jövedelmezőség két dolognak köszönhető: egyrészt az áremelkedésnek, a másik oldalról pedig az árfolyamváltozásnak, ami az exportlehetőségeinket javította.

Azonban látnunk kell, hogy az import-export szerkezete torz, egyfajta gyarmati státust mutat számunkra, és azt se felejtsük el, hogy a jövedelemnek mindössze a 10 százaléka realizálódik a gazdálkodóknál, ami döbbenetes és nagyon sajnálatos tény. De az államot is becsapják, ezt kell hogy mondjam, bizonyos körök, hiszen olyan mértékű áfacsalás figyelhető meg az agráriumban, ami talán, azt gondolnám, hogy semmilyen más nemzetgazdasági ágban nem megfigyelhető. Itt üdvözölném a fordított áfa bevezetésének a szándékát, ami nagyon reméljük, hogy megoldást nyújt majd erre a problémára.

Gőgös képviselőtársamnak egy pillanatra hadd reagáljak. Azt mondanám, hogy a caping, a degresszív támogatás bevezetése a KAP új időszakában jól mutatja, hogy az Európai Unió sem a nagygazdaságokban, sokkal inkább az életképes családi gazdaságokban gondolkodik. Nem cselédekben gondolkodik, hanem önálló, szakképzett gazdálkodókban, amik egyébként, ha nézzük - az önfoglalkoztatást is ideszámolva - az adatokat, akkor sokkal több embernek jelentenek munkalehetőséget.

Egy kicsit árnyalnám a helyzetet, hogy ki mennyi pénzt kapott, én a fejlesztési forrásokról beszélnék, tehát nem azokról, amelyek mondjuk, területhez kötöttek, és azt, ha akarom, ha nem, oda kell adnom mint állam az arra jogosultnak, hanem a fejlesztési forrásokat, ahol bizony azt látjuk, hogy a pénzek 80 százalékát a 10 százalék vitte el, és nyilván ez a 10 százalék nem a kicsik közül került ki.

Az anyagot tekintve határozott előrelépés és javulás mindenképpen, hogy egy ötéves periódust tekint át, tehát azt gondolom, ez mind az összehasonlíthatóság, mind a tervezhetőség vonatkozásában komoly előrelépés, és új struktúrát is felfedezhetünk ebben. Külön fejezetet kapott a környezetvédelem, külön a bioenergia-felhasználás, -termelés, ami meggyőződésem, hogy a vidék egyik kitörési pontja lehet, ugyanis akár, ha a biogáz-előállítást vesszük ide és megfelelő struktúrát, technológiát alkalmazunk, akkor hajazhatunk az úgynevezett paraszti modellre, ahol alapvetően a gazdálkodásban nem volt melléktermék, tehát minden felhasználásra került, és minden hasznosan került felhasználásra.

Azt, hogy az élelmiszer-feldolgozás, a kereskedelem és a vidékfejlesztés külön, önálló fejezetet kapott, meglátásom szerint talán azzal lehet indokolni, hogy ez a hármas máshol is egy egységbe fog tömörülni, és talán utal az új - hívjuk így - agrárkamarai rendszer szerkezetére is.

Megállapítható tehát, hogy nehézségekkel terhelt év volt, de mégis eredményt tudtunk felmutatni, ami hitem szerint talán nagyrészt annak is köszönhető, hogy egy újfajta agrárpolitika bontakozott ki az új kormánynak köszönhetően, és ezt mindenképpen egy pozitív visszacsatolásként érzékeltem, és ennek szellemében javasolnám elfogadásra. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Ígérem, nem rabolom túl hosszan az időt, de mégis hadd reagáljak arra, amit Gőgös képviselőtársam mondott. A számlázás óriási nehézségekbe ütközik. Az NFA valóban elkezdte a 2011-es bérleti díjakat kiszámlázni, és utána majd a 2010-eseket. Az a baj, képviselő úr, hogy olyan viszonyokat hagytak hátra az MNV Zrt.-nél, hogy az a kaotikus jelzővel illetve is dicséret, tehát ennek kibogozása nagyon nehézkes. Vannak olyan információink, hogy 5-6 éves bérleti díjak sincsenek kiszámlázva. Bár kívánom, hogy ne legyen igazam, de itt nagyon komoly visszaélések is napvilágra kerülhetnek. Az lenne a jó nyilván, hogyha a magyar állam nem követett volna el ilyeneket, de nem prejudikálok, a bizottságnak mindenképpen el kell végeznie a munkáját, és az lenne az örvendetes, ha nem találnánk semmi visszaélést.

Köszönöm.

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Lukács képviselőtársam felszólalására reagálnék. Mint Komárom-Esztergom megyei képviselő, bizonyára jól értesült a Bábolna környéki földek hányattatott sorsáról, és noha nem tisztem, megvédeném a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzatot. Ugyanis azért vásárolták meg azokat a földeket, mert az önök kormánya idején a Nemzeti Vagyonkezelő és a Földalapkezelő jogutódjaként több száz hektáros parcellákba írta ki ezeket a földeket, amire a helybéli gazdáknak nem lett volna forrásuk, ezért a megyei önkormányzat nagyon felelősen megvette ezeket a földeket, hogy ne tudják önök az önök által preferált tulajdonosi, vállalkozói körnek a kezébe juttatni.

Úgyhogy ezzel a példával előjönni, képviselő úr, szégyen! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ipkovich képviselőtársamnak mondanék egy mondást, amit biztosan ő is ismer: ha nem szóltál volna, bölcs maradtál volna. A hozzászólásának tartalmát az első mondat nagyszerűen jellemzi. Arany János-korabeli épület. Arany János 1882. október 22-én meghalt, a Magyar Országgyűlés épületét 1885. október 12-én kezdték el építeni. Ez a tényszerű valótlanság végighaladt a mondandóján.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban. - Lukács Zoltán: Még jobb lett volna, ha fejből tudod.)

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Megszólíttattam, válaszolnék. Ipkovich képviselőtársamnak mondanám, hogy egy 750 lelkes település polgármestere vagyok most már 2006 óta. A mi településünkön az önkormányzati fenntartású iskola 2007-ben megszűnt, ezért szeretném hálámat kifejezni az önök áldásos tevékenységének. Azonkívül ennek a törvénytervezetnek a szellemiségével mint egy kistelepülési polgármester - nyugodt szívvel mondhatom - teljesen azonosulni tudok, és semmiféle falurombolás nincs ebben.

Lukács képviselő úrnak: képviselő úr, a témában felvillantott tudatlansága elképesztő. Nem tudom, értesült-e róla, hogy a kormány átvállalta a megyei önkormányzatok hitelállományát, tehát az, amit ön mond, döbbenetes tudatlanság. Ami önöknek fáj, az nyilvánvaló: nem tudták a mutyipajtásoknak odaadni ezt a területet. Sajnos, az MNV Zrt. közreműködésével óriási területek tekintetében ez sikerült, itt nem; biztosan nagyon fáj mint helyi érdekeltségű embernek, de tessék e tekintetben egy kicsit visszafogottabban.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz), a napirend pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvénnyel kapcsolatban adtam be egy törvénymódosítást. Ez a javaslat pontosítja az 1. §-ban a beszállító és a kereskedő fogalmát. Ennek nyomán a termelő és a feldolgozó mellett beszállítónak fog minősülni a köztes kereskedő vagy - hívjuk így - viszonteladó is, aki a törvény szerint kereskedőnek értékesíti a terméket, ami lehetővé teszi a törvény által biztosított védelemnek a kereskedő valamennyi beszállítója irányába való kiterjesztését.

A kereskedő fogalma a tekintetben módosul, hogy a vállalatcsoporton belüli kapcsolat, anya-leány vagy leány-leány kapcsolat nem keletkeztet beszállító-kereskedő viszonyt, hiszen itt egyébként sem lenne indokolt a törvény beszállítóvédelmi rendelkezéseinek alkalmazása. Ez korábban csak közvetett jogértelmezéssel volt levezethető, most egyértelműen kimondaná a törvény.

A módosítás lehetővé teszi a visszáruzás alkalmazását új terméknek a piacra sikertelenül történő bevezetése esetén, a jelenlegi korlátozás ugyanis akadályát képezte a termékfejlesztésnek, mert annak sikeressége egyedül a kereskedő kizárólagos kockázata volt, így inkább elzárkóztak az új termékek polcra tételétől. A módosítás nyomán a termékfejlesztés sikerességének kockázatát a beszállító fogja viselni.

A módosítás egyértelművé teszi továbbá, hogy a kereskedő érdekkörébe tartozó költségnek kell tekinteni a termék tárolásával, hűtésével, illetve élőállat vonatkozásában annak tartásával kapcsolatban felmerülő költségeket. Ezek olyan költségek, amelyek az üzletben történő kihelyezéssel összefüggésben a termék sajátossága miatt merülnek fel, azaz nem a termék értékesítésével kapcsolatos többletszolgáltatásról van szó, abból a beszállítónak nem származik előnye.

A módosítás pontosítja a fizetési határidőre vonatkozó rendelkezéseket. Amennyiben a beszállító a termék átvételétől számított 15 napon belül helyesen kiállítja a kereskedő részére a számlát, úgy az átvételtől számított 30 napon belül részére ki kell fizetni annak ellenértékét. Ha a helyes számla kiállítása nem történik meg 15 napon belül, vagy hibás, elkésett számlakiállítás esete áll fenn, úgy a helyes számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megfizetni azt.

A módosítás pontosítás céljából meghatározza, hogy a határidő megtartása szempontjából a kifizetés napjának az a nap számít, amikor a kereskedő számlája megterhelésre került. A módosítás nyomán rögzítésre kerül, hogy nem minősül beszerzési ár alatti értékesítésnek, ha nem szándékos túlrendelés miatt felhalmozódott olyan közeli lejáratú terméket értékesít leárazva a kereskedő, amelynek fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési idejéből annak egytizede sincs hátra.

A törvény korábban nem fejtette ki, hogy mi minősül olyan, nem teljes értékű terméknek, amely esetében lehetett beszerzési ár alatt értékesíteni, most ez az egyértelműség kedvéért megjelenik a szövegben. Változik az önköltségi ár alatti értékesítés vonatkozásában az önköltség fogalma, üzemi, általános költségeket is tartalmazó önköltséggel kell számolni. Probléma volt ugyanis, hogy a saját előállítású péktermékek esetén csak a szűkített önköltséget - értsük ez alatt a lisztet és egyéb alapanyagokat és az energiát - vették figyelembe, de a további rezsiköltségeket nem, így az árak nem voltak összehasonlíthatóak más pékek előállítási áraival.

A törvényjavaslat legfontosabb elemeként, új rendelkezésként jelenik meg a diszkriminatív árazás tilalma, amikor a kereskedő azonos termékek esetén a termék származási országa alapján eltérő árképzési mechanizmust alkalmaz, például eltér a forgalomarányos árréstömeg. Ez a tilalom olyan terméktípusok esetében értelmezhető, amelyek azonossága a termék összetétele és érzékszervi tulajdonsága alapján megállapítható. Ilyen termék a tej, a tőkehús, a vágott baromfi, a zöldség-gyümölcs. A termék azonossága vonatkozásában például nem azonos a 2,8 százalékos UHT-tej a 2,8 százalékos friss tejjel vagy a 1,5 százalékos UHT-tejjel, csak egy másik 2,8 százalékos UHT-tejjel.

Piaci problémát okozott, hogy a kereskedő az olcsón, külföldről beszerzett tej akciós értékesítésével - azt mintegy csalogatótermékként használva - a hazai beszállítók termékei eladhatatlanul drágává váltak és felhalmozódtak, az akció befejezése után pedig a felgyűlt készlet nem tudott kifutni a rövid fogyaszthatósági idő miatt. A piaci zavar kiküszöbölését szolgálja - teljes összhangban egyébként az uniós szabályokkal - az a rendelkezés, amely tiltja a származási ország alapján történő diszkriminatív árazást, vagyis amikor kisebb árrést tesz a külföldi termékre a kereskedő, mint a hazaira. Ez ugyanakkor nem érvényesül hazai-hazai termék vonatkozásában.

A törvényjavaslat előírja, hogy a számlakompenzációról, amikor például marketingszolgáltatásból eredően a kereskedőnek is van követelése a beszállítóval szemben, és csak a különbözetet fizeti ki a beszállítónak, erről a beszállítót előzetesen értesíteni kell, neki annak összegszerűségét és teljesítését is van lehetősége vitatni.

A 3. §-ban elhatárolásra kerülnek a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 7. §-ában foglalt rendelkezések megsértése miatt indítható eljárásoktól a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény hatálya alá tartozó esetekben indított eljárások azzal, hogy az utóbbi törvény hatálya alá tartozó esetekben a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 7. §-ában foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak, ezáltal megelőzhetőek a párhuzamosan induló és a hatályos rendelkezések alapján felfüggesztésre kerülő eljárások. Több alkalommal előfordult ugyanis, hogy a kereskedő önfeljelentése nyomán indult GVH-vizsgálat miatt lehetetlen volt lefolytatni az eljárást.

Az adminisztratív költségek mérséklése érdekében a módosítás lehetővé tenné, hogy a tényállás felderítése során elektronikus úton is szolgáltatható adat, hiszen a nagy láncoknál például több ezer tétel vizsgálatára kerülhet sor egyidejűleg. Az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőivel, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben eljárási bírság szabható ki, ha az eljárás során olyan cselekményt végez, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzódására, akadályozására, a valós tényállás feltárásának meghiúsulására irányul vagy azt eredményezi.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat kapcsán mindkét illetékes bizottság teljes tagsága egyhangúlag támogatta a módosítást. Bízom benne, hogy nem kincstári optimizmus, hogy mindezt majd az Országgyűlés nyilvánossága előtt is megteszik, és közösen tudjuk képviselni a nagy kereskedelmi láncokkal szemben a beszállítókat és az ő érdekeiket. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tudom, ez a kegyelmi állapot pünkösd után egy nappal a Szentléleknek köszönhető-e, vagy valóban egy ilyen jól sikerült törvénytervezet van előttünk, de mindenképpen egy üdítő állapot mindez, és az ember örömmel veszi, amikor ilyen nagy egyetértésben vannak vele a képviselőtársai. Igaz, Gőgös képviselő úr tett egy pikírt megjegyzést a képviselői munkám vonatkozásában, de természetesen ez a politikai vitának része.

Annyit azért engedjenek meg megjegyeznem a hozzászólások vonatkozásában, hogy kritikaként elhangzott, hogy előbb kellett volna mindezt beadni. Ahogy egyéni képviselői indítványként került most is a parlament elé, bármelyik képviselőtársamnak lehetősége lett volna, ha nem is ebben a formában, de tartalmilag, mivel konszenzus van, hasonló formában az Országházba hozni, úgyhogy hadd hárítsam ezt a fajta - támadásnak nem is hívnám, inkább - kritikát.

Az általános vita, azt hiszem, egy kicsit kilépett az általam benyújtott törvénytervezet kereteiből, egy sokkal általánosabb, az agrárium és a kereskedelem vonatkozásában sokkal nagyobb spektrumon mozgott. Valóban sok egyéb más területen is van még komoly tennivalónk. Itt egyet kell értsek azokkal, akik úgy fogalmaztak - talán Szabó Rebeka képviselőtársam mondta -, hogy az igazi lehetőség az volna a beszállítóknak, ha egy olyan erős érdekközösséget tudnának kialakítani, ami okafogyottá tenné az ilyen jellegű szabályozást, hisz nyilvánvaló, a magyar egy nagyon konstruktív nép, tehát azt hiszem, olyan jogszabályokat nagyon nehezen lehet alkotni, aminek előbb-utóbb ne találna valaki lehetőséget a kijátszására vagy a másként értelmezésére.

De valóban, ez egy komoly feladat a mindenkori politikai irányítás előtt, hogy olyan helyzetbe hozza, olyan lehetőséget teremtsen a termelőknek, hogy valamilyen formában ellensúlyozni tudják a méretből adódó versenyhátrányukat. Erre egyébként a szövetkezeti forma, a szövetkezés egy nagyszerű lehetőség lenne. Itt egy kicsit eljáratódott, elkopott a fogalom az elmúlt rendszer miatt, de talán újra fel kellene venni ezt a fonalat, és ezen elindulni.

Érdekes egyébként, hogy az Európai Uniónak egy olyan normaszövegét sikerül most alkalmazni a törvénymódosítás kapcsán, ami kimondja, hogy nem lehet különbséget tenni termékek között a tekintetben, hogy melyik országból származnak. Amikor az Unióban ez a jogszabály megszületett, meggyőződésem, hogy ezt amiatt tették, hogy a protekcionizmusnak kihúzzák az általuk méregfognak gondolt fogát, míg most az az extrém eset áll elő, hogy a saját termékünket próbáljuk védeni ezzel a szabályozással, hisz egy olyan, természetesnek nem mondható állapot szemtanúi vagyunk, amikor is a magyar termék van háttérben egy adott esetben külföldről érkező termékkel szemben.

A képviselőtársaimat arra biztatnám, hogy ha van konkrét javaslatuk, ami ezt a törvényjavaslatot jobbá, egészebbé, kerekebbé tenné, akkor tegyék meg a módosító javaslataikat, és mindenképpen érdemes beszélni arról, hogy hogyan tudjuk ezt még jobb törvénnyé tenni a módosító javaslatok által.

Még egyszer, zárszóként, szeretném megköszönni ezt az általános támogatást, ami a frakciók részéről a törvényjavaslat irányába érkezett.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden szeretnék reagálni az egyébként nem túl jelentős számú módosító javaslatra. Szeretném megköszönni minden képviselőtársamnak, aki bármilyen formában is a törvénytervezet jobbítása érdekében módosító javaslatot nyújtott be, és szeretném megköszönni a Vidékfejlesztési Minisztériumnak azt a konstruktív, segítő hozzáállását, ami lehetővé tette, hogy valóban nagyon gyorsan és nagyon hatékonyan tudjuk kezelni ezt a meglévő problémát.

Én a magam részéről nagyon örülök ezeknek a módosítóknak, hisz van közöttük olyan, amit határozottan jó irányba tett lépésnek értékelek, és szerencsére a bizottságban is egyhangú támogatásnak örvendhetett, illetve nagyon jónak tartom azt a bizottsági módosítót is, amit szintén konszenzussal tudtunk a törvénytervezethez benyújtani. Bízom benne, hogy egy nagyon hasznos és tartós, jó eredményeket produkáló törvénymódosításnak lehetünk majd itt a szemtanúi.

Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Mielőtt az érdemi hozzászólásomba belekezdenék, Magyar Zoltán képviselőtársamnak mondanám, hogy azt hiszem, nem egymással vitázunk mi, hanem képviselőtársam a hatályos Házszabállyal vitatkozik. Ugyanis ez a fajta eljárásmód megjelenik a Házszabályban, tehát igazából ez nem szakmai alapon megindított vita az ön részéről. Tehát ön a hatályos jogszabállyal vitatkozik, úgy érzem, képviselő úr.

Megjegyzem egyébként, hogy volt egyeztetés, példaként említem, hogy a MOSZ-nak például megküldte a kormányzat ezt a koncepciót, amelyet mondjuk, nehéz kormánypárti beállítottsággal megvádolni. Tehát az a vita, hogy nem volt szakmai konzultáció, tényszerűen nem igaz. Tehát továbbra is azt mondom, hogy ez nem egy szakmailag megalapozott megközelítése volt a történetnek, de engedelmükkel én szakmai alapokra terelném most a vita tárgyát.

Tudvalevő és tényszerű, hogy a mostani agrárkamara egy szűk érdekcsoport szócsöve, érdekképviselete, ha fogalmazhatok így. Tehát igazából nem képes betölteni azt a klasszikus feladatot, ami az agrárkamarának egyébként a feladata kellene hogy legyen, nem képes a harmadik lábnak megfelelni, ami a törvényhozó és a végrehajtó hatalom mellett megjelenhetne, egyfajtaképpen artikulálva a gazdálkodók érdekeit, a számukra fontos dolgokat.

Az alanyi tagság vonatkozásában, ami szerintem a törvény egyik legjelentősebb és legfontosabb sarokpontja, mindenképpen fontos megemlíteni, hogy ez a tagságot radikálisan megemeli, és itt csatlakoznék Ékes képviselőtársamhoz: emellett a tagságnak nemcsak a száma növekszik meg a kamara vonatkozásában, hanem a kamara jogosítványai, tehát a hatásköre is. Hisz nemcsak egy klasszikus agrárkamaráról beszélünk most már, hiszen mind a feldolgozóipar, mind a vidékfejlesztés már a kamara nevében is megjelenik, és természetesen a tartalomban is.

Az alanyi jogi tagság mellett fontos megemlíteni, hogy az egy tag egy szavazat elve fog érvényesülni a kamarában, viszont a tagdíj mértéke a gazdasági teljesítőképesség vonatkozásában differenciálva lesz. Ez egyfajta kis ellentétet is jelenthet, amit szerintem a befogadott módosítóval a törvényben nagyon szépen tudunk a helyére tenni, mégpedig azzal, hogy egy maximális értéket adunk a tagdíjaknak, tehát ezáltal a nagyok sem fogják azt érezni, hogy korlátlanul fizetnek be kamarai tagdíjat, miközben szavazatszám vonatkozásában pedig az egy tag, egy szavazat elve érvényesül.

Nagyon fontos, hogy egy kamara lesz, tehát jogilag egy kamara fogja betölteni azt a szerepet, amit most 21 kamara képvisel, és ez azért fontos, mert végre lesz egy egységes szakmai irányítása a magyar agráriumnak a kamara vonatkozásában. Ez azért is fontos, mert - szintén ahogy az egyik módosító javaslat, ami befogadásra került, deklarálja - közfeladatként országos tanácsadói hálózatot működtet a kamara, és e tekintetben nagyon fontos az egységes szakmai irányítás.

Miért fontos ezt most elfogadni, és miért sürgetett az idő bennünket? Való igaz, hogy régóta tart a vitája, az egyeztetése ennek a kamarai törvénynek, azonban látni kell, hogy bizonyos szempontból lépéskényszerben vagyunk. Ugyanis, ha nem fogadjuk el a mostani ülésszakban ezt a törvényt, akkor konzerváljuk a meglévő rossz rendszert egy bizonyos időtávra, amit szerintem nagyon fontos elkerülni, mivel tiszta alapokra kell helyezni az előttünk álló feladatok miatt a kamarát.

Azért, hogy a kamarai választásokig mégis működőképes kamara álljon a gazdálkodók rendelkezésére, a törvény egy átmeneti elnökséget fog létrehozni, ami egyébként területi elven fog működni csakúgy, mint a későbbiekben a választási rendszer is. Nagyon fontos az, hogy megyei szervezetei lesznek a kamarának. Itt akarok kitérni arra, hogy annak ellenére, hogy nem több kamara lesz, a területi elv mégis megjelenik ebben a struktúrában, ami egyébként meglátásom szerint nagyon fontos.

Az átmeneti elnökségnek nagyon fontos feladata lesz a kamarai választások lebonyolítása, és a későbbiekben a kamarának nagyon fontos feladata lesz a kamarai osztályok meghatározása, hogy minden gazdálkodó egy osztályba besorolva, a saját tevékenységi körének megfelelően tudja majd a saját érdekeit, a saját szakmai véleményét képviselni.

Végezetül még, nem rabolva többi képviselőtársam elől az időt, nagyon fontos megemlíteni a választott bíróságok fontosságát.

(19.40)

Jól emlékszünk még, vis maior ügyekben micsoda kínszenvedésekkel tudtunk segíteni a gazdálkodóknak, akiknek sok esetben az utolsó négyzetméterig elvitte adott esetben a víz a termését, és bizonyos gazdasági érdekkörök mégis fedezeti vásárlást akartak rajtuk behajtani. Ez egyébként azonkívül, hogy meggyőződésem, hogy jogellenes, hogy etikátlan, az pedig egészen bizonyos. Nagyon fontos, hogy ezekben a kérdésekben most már egy kamarai választottbíróság legyen az, amelyik a döntő szót kimondja.

Ezzel zárnám a gondolataimat. Ez is az egyik nagyon fontos és sarkalatos pontja ennek a törvénynek, amit, azt hiszem, minden gazdálkodó csak üdvözölni tud.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Jobbikos képviselőtársaimnak hadd reagáljak, ha már megszólíttattam. Azzal vádolnak bennünket, hogy nem vesszük figyelembe azt a több százezer jobbikos szavazót, akik önöket ide a parlamentbe juttatták. Képviselőtársaim, azt gondolnám, hogy önök veszik semmibe azt a több százezer embert, hiszen önök nem éltek a lehetőségükkel, meg sem próbálták feldolgozni ezt az anyagot. (Derültség a Jobbik soraiban.)

(19.50)

Most azért hadd mondjam el, bocsánat, a jobbikos képviselők a bizottsági ülést elhagyták, már aki ott volt, mert Magyar Zoltán képviselőtársam még csak a bizottsági ülésre sem jött el. Képviselőtársam, ezt valóban nehéz lehet megmagyarázni az ön által megkérdezett szakértőknek, hogy akkor miért adtak önnek szakmai tanácsokat, amikor ön még a bizottsági ülésen sem volt hajlandó semmilyen szakmai véleményt megfogalmazni, nyilván annak a lehetőségnek a híján, hogy nem volt ott. Azt azért hadd mondjam el, hogy nyolc óra állt rendelkezésre feldolgozni ezt a - megszámoltam - 27 oldalnyi anyagot. Képviselőtársam, most nyilván a lényeg a törvény, és nyilván az indoklás része is fontos, de aki elolvassa a törvényt, gondolom, hogy az megérti ennek a lényegét. Szerintem ezt a 27 oldalt nyolc óra alatt bizonyos szint... (Szilágyi György: Öt és fél!) Nyolc és fél - köszönöm. (Szilágyi György: Öt és fél!) Mennyi? Ez nem igaz, képviselő úr! Délelőtt már mindenkinek a rendelkezésére állt az anyag az interneten. Az én számolásom szerint - de majd kijavít, ha nem így van - nyolc óra állt rendelkezésre, hogy feldolgozzák ezt az anyagot. Szeretném mondani, hogy önök meg sem próbálták ezt a 27 oldalt nyolc óra alatt elolvasni, ahhoz érdemi szakmai véleményt megfogalmazni. Szerintem ezzel nem nekünk, hanem önöknek kell majd elszámolniuk a szavazóiknak.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Szilágyi képviselőtársamat a tények vonatkozásában hadd világosítsam fel. A Jobbik két fővel képviseltette magát a bizottsági ülésen. Ha azt mondom, hogy két percig voltak jelen, akkor talán nem túlzok, de legyen három, és akkor biztos, hogy belefér. Ők onnan kijöttek, Magyar képviselő úrnak onnantól kezdve lett volna lehetősége a bizottsági ülésen részt venni, hisz ez a két képviselőtársa az előbb említett agrártémájú törvények vonatkozásában itt a plenáris ülésen tudta volna a Jobbikot képviselni. Mindez nem történt meg. Hogy ezt önök hogy szervezik, hogy nem, azt természetesen nem tisztem bírálni, de azt azért elmondanám, hogy Sáringer képviselőtársam az előbb szövegszerűen ismertette a törvény egy szakaszát, de Magyar képviselőtársam éppen telefonált. Tehát amikor lehetősége lett volna felismerni a szöveget felolvasás formájában, akkor sem élt a lehetőséggel. Javaslom, hogy vagy olvasással, vagy odafigyeléssel próbálják behozni ezt a szakmai lemaradást.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A hazai agrár- és élelmiszer-gazdaság szereplőinek integrációját ellátni hivatott agrárkamarára vonatkozó új törvény szervezeti megújításából adódó feladat további, az új agrárkamara megalakulásával, valamint a korábbi szervezetek beolvadásával összefüggő kérdésekben igényli törvényi szabályozások megalkotását, amelyek elsősorban az átmeneti időszak vonatkozásában felmerülő kérdéseket szabályozzák. Figyelemmel kell lenni a jogutódlásból eredő problémák megoldására, az első kamarai választás előkészítésére és lebonyolítására, ugyanakkor mindemellett a folyamatos működés feltételeinek biztosítására is.

Ez alapján néhány részletre szeretném felhívni az általunk benyújtott törvénymódosítás kapcsán a figyelmet. Igazából olyan tételes felsorolást szeretnék az Országgyűlés elé tárni, ami megmutatja, hogy melyek azok a finomhangolást igénylő területek, amelyek az agrárkamara működése során, az új agrárkamara működése során felszínre kerültek.

Így az egyik fontos dolog a regisztráció, ami jelenleg is zajlik. E tekintetben, az őstermelők tekintetében pontosításra volt szükség. Egyrészről abban az esetben, ha közös őstermelői igazolvány került kiállításra, a törvénymódosítás egyértelművé teszi azt, hogy ebben az esetben csak a főlapon szereplő személynek kell regisztrálnia, illetve ha valakinek egyéni vállalkozása is van amellett, hogy őstermelő, akkor egyértelművé válik most már, hogy csak az egyik tevékenysége alapján kell regisztrálnia.

Pontosítottuk, hogy a gazdálkodó szervezetek milyen esetben kell hogy regisztráljanak. Az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben részt vevő vállalkozások egyértelműen tagjai kell legyenek az agrárkamarának, és ezáltal pontosítottuk azt a korábbi meghatározást, hogy csak a főtevékenységet végző gazdálkodó szervezetek esetében kell ezt előírni.

Megnyitottuk a lehetőséget a vidékfejlesztés szerepelőinek az önkéntes tagságra; itt a LEADER-egyesületek tagjaira - hangsúlyozom, a tagjaira és nem a LEADER-egyesületekre -, illetve a szaktanácsadókra gondolunk.

A tagjegyzék kiemelt jogi védelme kizárólagos tulajdona az új agrárkamarának, amely az MVH korábbi problémáival kapcsolatban szükségszerű szabályozást igényelt. A tagnyilvántartáshoz való ingyenes hozzáférés különösen a tekintetben fontos, hogy átlátható legyen a választói névjegyzék, és mindenki számára ismert legyen ez.

Bevezeti a törvényjavaslat a "megbízható üzleti partner" fogalmát, amivel azt szeretnénk elérni, hogy egyfajta belső tisztulás induljon meg a szereplők között.

Kiemelten fontos, hogy a regisztrációt november 30-ig meghosszabbítottuk. Ez annak fényében történt, hogy a miniszter úr kitűzte a választások időpontját, ami február 1. és 21. között a megyei küldöttválasztó gyűlések tekintetében, illetve március 9-én pedig az országos küldöttgyűlés megválasztása vonatkozásában most már mindenki számára ismert.

Fontos volt tisztázni a Kereskedelmi és Iparkamarával az elszámolás módját, ami közös elszámolás alapján történik most már. Ugye, itt a kamarai hozzájárulás megfizetése történt egyes szervezetek és magánszemélyek tekintetében, akik a Kereskedelmi és Iparkamarában ezt az ötezer forintot megfizették. Tisztázzuk, hogy az agrárkamara vonatkozásában ez nyilvántartásba-vételi díjként fog a továbbiakban szerepelni, egyértelművé téve annak befizetését és annak tartalmát.

A kamarai biztos elszámolását egyértelművé tesszük, kettős szabályozás volt az eredetileg elfogadott törvényben. Most ezt október 31-ében határozzuk meg, amikor is a kamarai biztosnak el kell számolnia, és természetesen megadjuk a lehetőséget arra, hogy az ehhez szükséges információkat beszerezze.

Említettem, hogy nyilvános választási tagjegyzéket vezetünk be, ami a tiszta választások egyik alapvetése lesz.

Az új kamara ellenőrző bizottsága - szóba került ez itt Szabó Rebeka képviselőtársam esetében, hogy bizonyos jogok az átmeneti elnökség tekintetében számára aggályosnak tűnnek - kapcsán szeretném önt megnyugtatni a tekintetben, hogy az újonnan felálló, megválasztott formában működő ellenőrző bizottság a mostani átmeneti elnökségi időszakban is jogosult lesz vizsgálatokat folytatni, tehát e tekintetben áthidaljuk ezt a problémát, ami természetesen érdemi, és mindenképpen odafigyelést igényel.

Fontos volt betenni azt a problémát, amivel szintén az agrárkamara működése során szembesültünk: a mérleget nincs, aki elfogadja, a küldöttgyűlés azt nem fogadta el. Tudni kell, hogy a Magyar Agrárkamara egy rulírozó hitelből él, pillanatnyilag körülbelül mínusz 500 millió forint van a számláján, és ki vagyunk szolgáltatva ilyen szempontból a bankoknak, most speciálisan egy banknak, és a bank részéről meg egy teljesen természetes elvárás, hogy elfogadott mérleggel zárjuk le az előző évet; ennek is meg kell teremteni a jogi lehetőségét.

Nagyon fontos, hogy a TEÁOR-számok tekintetében egy olyan hiányosságot pótolunk, ami egyértelmű és egyenes vonalat húz a Kereskedelmi és Iparkamara és az agrárkamara, az újonnan fennálló Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara vonatkozásában, hisz hiányzott eddig a zöldség-gyümölcs, a hús, a tej, tojás, zsiradék, illetve a dohánytermékek nagykereskedelme. Ezeken kívül korábban is minden nagykereskedelmi tevékenység az új agrárkamara égisze alá tartozott, most ezt pontosítottuk.

Nagyon fontos volt - és itt az MVH munkatársainak a segítségét köszönjük - a törvényt olyan szempontból is újragondolni, hogy az uniós és a hazai kettős finanszírozást szűrjük ki a rendszerből, hisz természetesen nem cél, hogy elérhetetlen uniós forrásokat generáljunk azáltal, hogy bizonyos törvényi feladatokat fogalmazzunk meg a kamara számára, amelyeket egyébként uniós forrásból most is tud finanszírozni.

Még egy fontos dolgot szeretnék kiemelni, ami szintén a regisztrációhoz kapcsolódik.

(23.30)

A regisztráció tekintetében egyértelművé tettük, hogy csak a regisztrált tagok azok, akik a választói névjegyzékbe felkerülhetnek, és csak azok élhetnek majd az aktív és passzív választójogukkal a februári választásokon, akik a regisztrációt megtették a meghosszabbított november 30-ai időpontig.

Tisztelt Ház! A késői órára tekintettel nem szeretném a továbbiakban boncolgatni a törvényt, igyekeztem röviden összefoglalni a módosítás lényegét. Amennyiben képviselőtársaim megtisztelnek majd hozzászólásukkal, igyekszem majd érdemben reagálni azokra.

Köszönöm szépen, elnök úr.

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Feltett szándékom volt, 10 perc áll rendelkezésemre majd záró megnyilvánulásra, hogy ebben a 10 percben reagálok az elhangzottakra, de félve attól, hogy a Gőgös és Göndör képviselőtársaim által megfogalmazottakra adott válaszom akár ki is töltheti ezt az időt, ezért Varga képviselőtársam megnyilvánulására itt melegében reagálnék.

Ez igazában annyiban nehéz, hogy a módosításhoz érdemi, szakmai észrevételt nem hallottunk, inkább imamalomszerűen ismételgeti azt, amit talán sokszor elmondva el is hisz, hogy a Magosz elhagyta a gazdákat. Képviselőtársam, akkor mondja már el nekünk itt, hogy vajon miért nő a Magosz tagsága, ha mi elhagytuk a gazdákat, és a gazdák csalódnak bennünk. Miért alakulnak újabb gazdakörök? (Gőgös Zoltán: Adtok nekik földet.) Azért, hogy ön ezt mondogatja, lehet, hogy el is hiszi, de attól ez még nem igaz. Az, hogy az álmait itt megfogalmazza, nagyon érdekes lehet, de pillanatnyilag ebben a szakmai vitában - elnézést - a többség talán erre nem kíváncsi.

Képviselő úr, ön erősen lebecsüli a magyar gazdatársadalmat, ha elhiszi azt, hogy a gazdák majd nem tudnak maguknak megfelelő vezetőket választani a kamarai választásokon. Ez egyébként döbbenetes megnyilvánulás.

Budai államtitkár úr már utalt arra, hogy a magoszos nagygazdákat emlegeti. Ki a magoszos nagygazda? Az, akinek mondjuk, van 150 vagy 200 hektár földje és azon gazdálkodik, és mellette még állatot is tart? Mert a Magosz tagságának a gerincét az 50-250 hektáron gazdálkodó emberek adják. De van ennél sokkal kisebben gazdálkodó is, és a létszámuk egyébként folyamatosan nő.

Úgyhogy, képviselő úr, én is azt szeretném kérni, térjünk vissza a szakmai vitára, mert ez, amit ön itt folyamatosan ismételget, attól nem lesz igaz, hogy x alkalommal elmondja. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Valóban, amikor kétpercest nyomtam, említettem, hogy néhány gondolatot szeretnék hozzáfűzni a vitában elhangzottakhoz. Igyekszem kronológiai sorrendben haladni.

Gőgös képviselőtársam egynéhány felvetésére szeretnék reagálni. Ugyan már elhangzott, de én is szeretném kiemelni, hogy az agrárkamarai törvény megalkotása egy kétéves konzultáció eredménye. Nem feltétlenül jelenti azt, hogy ha kivételes sürgős eljárásban jön be egy törvény, annak ne lett volna érdemi vitája. Nagyon sok érdemi konzultáció zajlott a tekintetben, és egy organikus fejlődés eredményeként jutott el oda a jogalkotó, hogy megfogalmazza azokat az alapvetéseket, amelyeket egyébként a törvény gerinceként megtalálunk most is a törvényben, és azt is tisztázzuk, ezekhez nem nyúltunk hozzá. Gondolok itt arra, hogy egy tag egy szavazat, arra, hogy a 21 külön, önálló jogi személyiséggel rendelkező kamara helyett egy egységes szakmai irányítással rendelkező kamarát hozunk létre. Tehát ezek a konzultációk, az érvek, ellenérvek taglalása megtörtént, mielőtt ez a törvényjavaslat benyújtásra került volna. A képviselő úr érdekesen nyilatkozott a tekintetben, hogy ő mintha már sejtené a választások eredményét. Ez számomra elég meglepő fordulat annak függvényében, hogy a választási eljárás még el sincs fogadva, még igazából a VM és az agrárkamara között sem volt egyeztetés e tekintetben.

Felhozzák folyamatosan, és itt Szabó Rebeka képviselőtársam is említette, hogy az agrárkamara önkormányzatiságát ideiglenesen korlátozza ez a jogszabály. Itt azért nem mondanám, hogy ezt abban a tekintetben kellene vizsgálni, hogy a kamara nem az érintettek önkéntes elhatározása alapján, hanem egy országgyűlési döntéssel jött létre, így értelemszerű, hogy az átalakítására vonatkozó feltételrendszeréről a döntés meghozatala is a jogalkotó felelőssége. Tehát azt hiszem, e tekintetben nyilvánvalóvá kell tenni, hogy mi történik itt.

Felmerült az, hogy három kérdéssel érkeztek az átmeneti elnökség tagjai: mennyi pénz van, mi a vagyon, és hogyan állunk a munkavállalók tekintetében. Képviselő úr, ez egy nagyon logikus három kérdés, ugyanis amikor majd az átadás-átvétel meg fog történni, amikor az átmeneti elnökség tagjai átadják a felelősséget, a jogokat és a kötelezettségeket a megválasztott vezetőknek, a megválasztott vezetők, garantálom és borítékolom, hogy ugyanezt a három kérdést fogják feltenni, és nyilvánvaló, szeretnék látni, hol van az a nullapont, ahonnan ők elindulnak. Felelősséggel tartoznak azért a munkáért és azért az anyagért, ami alájuk van rendelve, természetes, hogy tisztán akarnak látni. Én azt hiszem, ez inkább a felelős magatartás témakörébe tartozik, mintsem egy slendrián magatartás velejárója.

Képviselő úr, november 30-áig a regisztráció le fog zárulni, utána már nem lehet lehetőséget biztosítani a regisztrációra, ugyanis a történet véges. Az átmeneti elnökség egy bizonyos időszakra kapta a mandátumát, március 31-ig, de valószínűsíthető, hogy ennél hamarabb le fog járni az átmeneti elnökség mandátuma, hiszen már tudjuk, hogy február 1-je és 21-e között meg fogják tartani a megyei küldöttválasztó gyűléseket, és március 9-én pedig a megyei küldöttgyűlések meg fogják választani az országos küldöttgyűlést, és az országos küldöttgyűlésnek március 9-e és 31-e között bármikor van lehetősége megtartani az alakuló ülését, megválasztani a tisztségviselőket, elfogadni az alapszabályt, amellyel azután létre is jön az új kamara, és az átmeneti elnökség mandátuma lejár. Nyilván ez köt bennünket.

És egyébként az, hogyha az a cél lebeg a szemünk előtt, hogy szeretnénk egy minél szélesebb körben és egy nagy társadalmi tömeget megszólító választást bonyolítani, ami egyébként egy nem létező tagság megszólítása, ezt nem tudjuk másként megközelíteni, mint hogy regisztrációra kérjük az embereket. És azt, hogy tisztán és a demokratikus elvek mentén tesszük ezt, mi sem bizonyítja jobban, hogy meghosszabbítottuk a regisztrációs határidőt, kértük a falugazdászok segítségét, és minden olyan infrastruktúrát használunk, hogy a gazdálkodókhoz eljusson az információ. A falugazdászok most már parancsba kapták, hogy segítsék a kamarai regisztrációt, hogy minél több ember be tudjon regisztrálni. Eddig csak banki átutalással volt lehetőség teljesíteni, most már nyomdában vannak a sárga csekkek, hogy azon is lehessen a nyilvántartásba-vételi díjat teljesíteni.

Göndör István képviselőtársam többször helyesen hozzászólt, a válaszra nem volt kíváncsi, de azért elmondanám. (Gőgös Zoltán: Göndör István képviselő úr jelzi, jegyző, fent ül!) Képviselő úr, megkövetem, a helyén kerestem, természetesen visszavonom az előbbi megnyilvánulásomat. A kötelező tagság, ami 1998-ig működött, meggyőződésem, hogy nem volt jó, mégpedig nem a kötelező tagság miatt, hanem amiatt, hogy 21 külön, önálló jogi személyiséggel rendelkező kamara volt, ami 21-féleképpen állt hozzá mindenhez az agrárkamarák vonatkozásában, és emiatt nem tudott működni a rendszer, mert alapvetően nem volt egy egységes szakmai irányvonal, és parciális érdekek határozták meg, hogy az egyik megye hogyan viszonyul a másikhoz, és hogyan viszonyul a Magyar Agrárkamarához.

Itt elmondanám még egyszer, hogy nem vettek részt a vitában, és az ellenzéki képviselőtársaim nem is nyújtottak be egyetlenegy módosítót sem. Tehát azért, mondjuk, pénteken elérhető volt a módosítás, ma hétfő van. Tehát elnézést, de tíz-egynéhány oldalt három nap alatt nem egy feldolgozhatatlan anyagnak tartom. (Közbeszólásra:) De jó, erről ne nyissunk vitát, szerintem ez nem a lehetetlen küldetés kategória, 13 oldal három nap alatt, szerintem ez még akár középiskolai szinten is egy könnyedén abszolválható kihívás, de erről ne nyissunk vitát.

Szabó Rebeka képviselőtársamnak mondanám, hogy a mostani kamarai tagokat nem vonjuk be. Képviselőtársamnak mondanám, ők sem lesznek regisztráció nélkül a választói névjegyzékbe felvéve. Itt nem egy automatikus tagjogutódlásról van szó. A törvény meghatározza, hogy kik a tagok, de nem tudunk számukra addig választójogot adni, amíg nem regisztrálnak, tehát nem tudjuk őket közvetlenül beemelni a rendszerbe. Ez elő fog jönni más területen is, nyilván ez a regisztráció most egy felkapott történet.

A kamarai biztos vonatkozásában az átadás-átvétel: elmondanám, hogy mivel a miniszter miniszteri biztosnak nevezte ki, nyilvánvaló, hogy neki alapvetően a miniszternek kell elszámolnia, és az ő jogait és kötelezettségeit továbbvivő átmeneti elnökségnek. Erre megteremtettük a lehetőséget, ezzel a törvényben meghatározott határidőn belül a kamarai biztosnak el kell számolnia.

A kinevezés tekintetében valóban van egy pontosítás, de éppen a félreértések elkerülése végett, ugyanis volt egy kettős jogértelmezés, ami bizonyos értelemben problémát okozhatott volna, ezt most pontosítottuk.

Az élelmiszeripar szereplői: rendszeresen és aktívan tárgyalunk az élelmiszeripar szereplőivel, és feltett szándékunk, hogy szoros és jó kapcsolatot alakítsunk ki velük. Tehát az ő részükről eddig még nem érkezett észrevétel, megjegyzés a tekintetben, hogy ne keresnénk velük a kapcsolatot, és azt éreznék, hogy ők körön kívül vannak e tekintetben.

Göndör képviselőtársam még felvetette, hogy egy szűk kör fog e tekintetben dönteni, tehát egy szűk kör fogja majd a kamarai választásokat bonyolítani itt a regisztráció miatt. Képviselőtársam, ha valóban ez lenne a cél, akkor nem hosszabbítottuk volna meg két hónappal a regisztrációt. A regisztráció meghosszabbításával egyértelműen az a cél, hogy minél többen vegyenek részt. Nem sumákolni akarunk, ha azt akartuk volna, akkor lezártuk volna, sőt akár azt is beterjeszthettük volna, hogy szeptember 15-ével záruljon le a kamarai regisztráció. Nem ez történt.

Személytől függetlenül mondanék néhány reakciót, mert nagyon kevés az időm. A tisztességtelen piaci magatartás bevezetése: nagyon szeretnénk, ha ez egy kvázi erkölcsi bizonyítványként működne az agrárium, a vidékfejlesztés és az élelmiszer-gazdaság szereplői között. Létrehoztuk a kamarai osztályokat. 15 kamarai osztály van, és ők fogják majd a szakmaiságot képviselni az új kamarában.

A kötelezettségek korlátozása; elnézést, nem jut mindenre időm, de jelenleg erre mindenképpen szeretnék reagálni. Képviselőtársamnak elmondom, hogy miért van bent.

(1.10)

Ugyanis a Budapesti Agrárkamara pillanatnyilag ott tart, hogy 30 millió forinttal büntette meg a Gazdasági Versenyhivatal kartellezés miatt. Tehát ezt a kamarai rendszert számoljuk ám most fel, és alakítunk ki egy másikat. 30 millió forinttal büntette meg kartellezés miatt! Tragédia!

Ez talán zárszóképpen éppen eléggé mutatja, hogy mekkora feladat áll előttünk, és hadd mondjam azt, amit Varga Géza képviselőtársam is mondott: a történelem mutassa meg, hogy ez milyen rendszer lesz. Azt hiszem, nyugodtan nézhetünk majd az emberek szemébe öt év múlva, hogy milyen kamarai rendszert hoztunk létre. Hiszem és vallom, hogy mindenki megtalálja a maga lehetőségét ebben a kamarában, és szeretnénk, hogy mindenki azt érezze, és ezért fogunk dolgozni, hogy úgy élje meg a kamarát, mint ahol bizonyos tagdíjért cserébe a tagdíj mértékénél nagyobb értékű ellenszolgáltatást kapott cserébe, és mindenki megelégedésére fog szolgálni ez a köztestület.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Az állattenyésztési vonalhoz én is hadd szóljak hozzá. Gőgös képviselő úrral ez nem első polémiánk a tekintetben, hogy a fiatalok fel akarnak-e kelni korán vagy nem. Egyébként nem kell feltétlenül öt órakor felkelni annak, aki állatot tart, de megteszi, mert aki elmegy három műszakba dolgozni és hat órakor kezd, annak is fel kell kelni öt órakor. Ebben van egy szerintem soha fel nem oldható vita közöttünk.

De hadd kérdezzek azért valamit: ha a nagyüzemre épülő magyar sertéságazat olyan remekül működik, akkor miért nem töltötte be azt az űrt, amit a folyamatosan csökkenő állomány mellett a kereslet mutathatott? (Gőgös Zoltán: Nem az csökkent.)Azért, mert a nagy részét egyébként ezek a feldolgozóipari egységek alapvetően nem Magyarországról vásárolták fel.

Itt jön az a nagy probléma, hogy a gabonán nevelt magyar sertésnek egyébként van egy egyre erősödő piaca, jellemzően ezek az exportpiacok (Gőgös Zoltán: Ez így van.), és most már eljutottunk oda, hogy nincs magyar sertés a piacon, amit fel tudnának vásárolni, gabonán nevelt magyar sertés. Most már ez a feketekereskedelem egyik legvirágzóbb ága. Ezért nagyon fontos egyébként - hadd szúrjam ide - a fordított áfa ebben az ágazatban, ami lehet, hogy rövid távon problémát jelent, de hosszú távon megoldást hoz.

Szeretném mondani, hogy a gagyiban nem leszünk versenyképesek soha. A kis-, közepes gazdaságok egyébként jellemzően nem a gagyi szektorban indulnak. Itt hadd mondjam el azt, hogy 50 hektár alatti egységekben nehéz olyan struktúrákat kialakítani, amik a család megélhetését jelentik. Itt nagyon fontos lenne leszögezni, hogy az egy nagyon fontos jövedelemkiegészítő lehet, de kizárólag ebből megélni nagyon nehéz. Vannak olyan struktúrák, amikből meg lehet, de nem ez az általános, a magyar vidékre nem ez jellemző. Ezek az ágazatok vagy tőkeigényesek, vagy nagyon nagy szaktudást igényelnek. Nem lehet elvárni a magyar vidéktől, hogy ezt teljesítse. Tehát nagyon fontos, hogy olyan egységeket hozzunk létre - és itt a lényege a közepes gazdaságoknak -, amik hosszú távon biztos megélhetést nyújtanak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Elnök úr utasítására, kérésére szűkebb értelemben is visszakanyarodnék a földtörvényhez, és kiemelném annak az egyik nagyon lényeges elemét és erényét, azt, hogy nem drasztikus és gyors változásokkal változtat, és ezzel egyébként megőrzi a mostani struktúrának a működőképességét, és megadja az organikus fejlődés és változás lehetőségét is. Tehát egyébként van lehetőségük felkészülni a közepes, kis családi gazdaságoknak arra, hogy lehetőséghez jutnak, és a nagyobb üzemeknek is lesz idejük felkészülni arra, hogy 1200 hektár lesz a felső határ.

Én azt megértem, de el nem fogadom, hogy a baloldali politikusok részéről van egy genetikai irtózás azzal szemben, ami a kis-, közepes birtokot jelenti, és alapvetően a téeszrendszerre épülő mezőgazdaságot hirdetik. Ez nyilvánvalóan, visszakanyarodva a múltba egy nagyon rövid időre, itt a cselédhelyzetben lévő embereket, akik kiszolgáltatottak egy bizonyos érdekkörnek, azoknak a fenntartása nyilván egyszerűbb, mint azoknak a gazdáké, akik ellen az önök ideológiai elődei az '50-es években harcot indítottak. Azok nyilvánvalóan rendszeridegen elemek voltak, bántotta a szemüket az, hogy ezek önálló entitások, és bizony önálló véleményük van.

Azzal egyébként egyetértek - befejezve ezzel a kétpercest -, hogy azt nem engedheti meg magának a magyar mezőgazdaság, hogy a nagyüzem térvesztésével és a kis, közepes családi gazdaságok térnyerésével az állatállomány száma csökkenjen. Én ebben nagyon szívesen partner leszek, és ösztönző, akár feltételeket szabó rendszereket is érdemes lenne belegondolni a rendszerbe, hogy aki nagyobb területet szeretne, ott akár kössünk ki állattartási kötelezettséget, mert még egyszer hangsúlyozom, az állattenyésztést nem szabad lejjebb engedni, mert így is tragikus szinten van.

Köszönöm szépen.

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Varga képviselőtársamnak szeretnék egy ideológiai vonalat megvilágítani a törvényből.

A törvény azt az elvet vallja, hogy a kis gazdaságoknak lehetőséget kell adni arra, hogy egy közepes családi gazdasággá fejlődjenek, a közepes gazdaságoknak meg arra, hogy megerősödjenek. Szerintem a kis gazdaságok érdekei nem abban jelennek meg, hogy ha elhitetjük emberekkel, hogy 30 hektárból meg lehet élni, és ez egy általános magyar agrármodell. Sokkal inkább azzal segítjük a kicsiket, hogyha olyan lehetőséghez juttatjuk őket, hogy elérjék azt a szintet, azt a területnagyságot - nyilván ez művelési ágak szerint változó -, amiből a családját el tudja tartani.

Ön vidéki ember, biztos vagyok benne, hogy tökéletesen tisztában van azzal - visszautalok az előbbi felszólalásomra is -, hogy 30-50 hektárból egy család nem igazán tud megélni. Lehet, hogy egy-két évben megél, de az első aszályos év után "letérdel". Nem képes olyan biztos hátteret teremteni magának, amivel az első problémás évet kiheveri.

Gőgös képviselőtársamnak pedig azt szeretném mondani, hogy attól ne féljen, hogy a nagyüzem által használt területnek nem lesz gazdája. Lesz gazdája, és ezen törvény szelleme szerint a kis, közepes gazdaságok jutnak majd lehetőséghez, és itt nagyon fontos lesz, hogy segítsük őket abban, hogy a kicsiből közepes legyen, a közepesből pedig egy életerős, akár már versenyképes gazdaságot tudjunk létrehozni, és itt egyébként a 300-500 hektár viszont egy indokolt felső határ, ami szerintem a törvény szempontjából egy jó döntésnek bizonyul majd.

Köszönöm.

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Igyekszem gyorsan reagálni. Varga Géza és Szabó Rebeka képviselőtársam is szóba hozta azt, hogy a törvény szelleme megfogalmaz egyfajta irányvonalat, és ők nem látják a biztosítékokat ebben a földtörvényben. Azt hiszem, azt kellene tisztáznunk, hogy ezen a földtörvényen ne kérjünk számon mindent, hisz már most bemutattuk és már most bejelentettük, hogy olyan kiegészítő jogszabályok fognak érkezni a most benyújtott földtörvény mellé, amelyek pillanatnyilag kidolgozás alatt vannak, és ezekkel lesz teljes a rendszer.

Hadd utaljak vissza Font Sándor képviselőtársam hozzászólására, aki azt mondta, hogy valóban jó lett volna, ha ez a komplex jogszabálycsokor együtt érkezik ide be, de én is hadd erősítsem meg: ilyenre még nem volt példa. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Azt hiszem, hogy amikor ennek az egész kötegnek a tárgyalásának a végére jutottunk... (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Képviselőtársam, ha két percet nyom, én nagyon szívesen meghallgatom önt, de nem is értem egyébként, nem hallom, amit mond (Z. Kárpát Dániel közbeszól.)

ELNÖK: Sajnos nem tudok eltekinteni a kuplung feladatomtól, tehát csak rajtam keresztül lehet egymással vitázni. A képviselő úr be van jelentkezve, úgyhogy a türelmét kérem. Beszámolom az időbe, folytassa! Köszönöm.

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Jó, köszönöm. Meg fogom hallgatni a képviselő urat. Itt nagyon fontos, hogy majd akkor, amikor ennek az egész jogszabálycsokornak a végére érünk, azt hiszem, akkor kell majd számon kérni ezeket az elveket a kormányzaton és a kormánypártokon.

Varga Géza képviselőtársamnak én azt mondom, hogy a mostani megfogalmazásban is én a preambulumba beleértem azt, amit ön megfogalmaz kiegészítésképpen. Hát hogy a közepes méretű agrárüzemek elterjedjenek, ebben benne van az, hogy a nagyüzemeket visszaépítjük és a kisebb gazdaságokat megerősítjük, hogy elérjenek a közepes gazdasági mérethez. (Varga Géza: Bele kellene írni!) Képviselő úr, ez szerintem értelmezési kérdés. Szerintem ez benne van, de ha ragaszkodik ehhez és benyújtotta, akkor vitatkozzunk róla, a bizottsági ülés erre majd nagyszerű alkalom lesz.

Még egy nagyon fontos dolog - és köszönöm az elnök úr türelmét -, hogy ki juthat földhöz és ki nem. Azért ne felejtsük el, hogy lesznek földbizottságok, és az állami szerepvállalás is egy sokkal erőteljesebb lehetőséget fog biztosítani ezeknek a visszás eseteknek a kivédésére, mint azt most láthatjuk. Tehát azért ne felejtsük el, hogy ez egy nagyon erős lába lesz ennek a jogszabálynak.

Köszönöm szépen, elnök úr.

GYŐRFFY BALÁZS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottság a Magyarország Alaptörvényének harmadik módosításával kapcsolatos indítványt december 10-én, tehát ma délután megtárgyalta, 13 igen és 6 nem szavazattal, illetve tartózkodás hiányában általános vitára ajánlja.

Tisztelt Országgyűlés! Nem a jogszabályhoz kapcsolódó, elég heves és jelentős ellenzéki észrevételekre nem szeretnék itt a bizottsági többségi vélemény ismertetésekor kitérni, a tekintetben a bizottsági jegyzőkönyv sok mindenről tanúskodik. Ellenzéki képviselőtársaim elég sajátos formában közelítettek a témához, hiszen többen azzal érveltek, hogy nem ismerik annak a három jogszabálynak a tartalmát, amit a jogszabály sarkalatossá kíván tenni. Nem tudok erre mást mondani, mint hogy gombhoz a kabátot keresik, mondhatnám ezt, fordított logika mentén gondolkodnak. De érkezett egyébként olyan ellenzéki javaslat is, hogy az alaptörvényben szerepeljenek a birtokmaximum vonatkozásában hektárok, amelynek a komolyságát természetesen majd az Országgyűlés értékeli.

(21.00)

Azt azonban el kell mondanom, hogy a többség átérezte annak a súlyát, hogy mennyire fontos ennek a három sarkalatossá tenni kívánt törvénynek a stabilitása, amit az agrárium felé sugall. Ne feledjük el, hogy ez nem egy átlagos termelési eszköz, itt hosszú távra kell tervezni, itt beruházni kell, és mivel a földvagyon egy nem bővíthető termelési eszköz, megfontolt és biztonságot nyújtó viszonyokat kell teremteni.

A földtörvény célrendszere, eszmeisége ismeretében talán én voltam az első, aki nyilvánosan felvetette, hogy az ehhez kapcsolódó jogszabályokat, különösen a földtörvényt kétharmadossá kell tenni. A Magosz ifjú gazda kongresszusán elhangzott gondolatok meghallgatásra kerültek, ami egyértelmű jele annak, hogy a kormány a kis-, közepes vállalkozások és különösen a fiatalok stratégiai partnere. Arra kérem önöket tehát, hogy legyenek önök is azok, és támogassák ezen fontos törvények kétharmadossá tételét, első lépésként pedig az alaptörvény ezen módosítását.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Igyekszem gyorsan válaszolni.

Varga képviselőtársam többször előhozta ezt a négyötödös témát, erre hadd reagáljak. Az alkotmányozó többség, mint a világon majdnem mindenhol, kétharmados, de lehet, hogy mindenhol, e tekintetben hiányosak a jogi ismereteim. (Dr. Schiffer András közbeszólása.) De a választások második fordulója 2010-ben alapvetően arról szólt, hogy a választópolgárok adnak-e alkotmányozó többséget a mostani kormánypártoknak. (Dr. Schiffer András: De nem erre.) Adtak? Adtak, képviselő úr, úgyhogy ezt, hogy most nem négyötödös vagy miért nem inkább 19/20-os törvényeket hozunk, ezt nem igazán tudom máshoz hasonlítani, mint amikor kő-papír-ollót játszanak a gyerekek, és azt mondjuk, hogy aki nyer, az a hunyó, és akkor, miután valaki vesztett, azt mondja, hogy jó, akkor inkább, aki háromból kettőször.

Tehát ez egy elég érdekes megközelítése a dolgoknak. Miért kell ezt fölfelé tolni? Megvan a törvényben lefektetett formája ennek, a kétharmados törvény a sarkalatos. Nem igazán tudom, hogy ettől miért kell félni. (Dr. Schiffer András: Nem kell félni.)

Még egy kérdést hadd tegyek fel. Az alaptörvény elfogadásakor, tisztelt képviselőtársaim, mondják már meg nekem, hogy hány sarkalatos törvény szövege volt ismeretes. Mert szerintem egynek sem. Hisz azokat, miután az alaptörvény meghatározza, hogy mik azok, amik sarkalatos törvények lesznek, azután fogalmazzák meg. Ezt a fordított logikát nem tudom hova tenni.

Köszönöm.

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen. Frakcióvezető úr, van-e még olyan alkotmány, alaptörvény a világon, amelyben az adott ország GMO-mentességét rögzítik? Szerintem nincs. Ebben nincs köztünk vita. Az, hogy az integrált mezőgazdasági termelésszervezés bekerül, és ez önöknek éppen nem szimpatikus, ezzel nem tudok mit kezdeni. Képviselő úr, én azzal kezdtem, hogy jogtörténeti kérdésekben nem vagyok otthonosan mozgó ember. Az lett volna a korrekt, ha ön is azzal kezdi a hozzászólását, hogy ön meg a mezőgazdasághoz nem ért, amit egyébként a hozzászólásával alá is támasztott.

Képviselő úr, ha ön folyamatosan oligarcházik, attól az még nem lesz igaz. Képviselő úr, a Magosz nem a helyi gazdákat védi? Vagy a magyar kormány nem a helyi gazdákat védi? Akkor bizonyára önök lesznek azok, egy vidéken erős frusztrációval mozgó urbánus párt. Képviselő úr, az önök szakpolitikusa annyit ért a mezőgazdasághoz, hogy lapátolja a szénát, és ezt nem kívánom kommentálni. (Taps a Fidesz soraiban.)

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Engedjék meg, hogy reagáljak a kisebbségi vélemény tolmácsolása során elhangzottakra, illetve az előttem szóló képviselőtársam által elmondottakra is. Szeretném leszögezni, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához nagyon sok gazdálkodó fordult; a Fejér megyei kamarai tagok, akik jelezték azon kérésüket, hogy amennyiben van rá mód és lehetőség, a későbbiekben is szeretnék, ha a mostani elnökük megyei elnök is maradhatna. Mi ezt megvizsgáltuk, és ahogyan ezt Obreczán képviselőtársam mondta, nem egy rendkívüli és példa nélküli eseménynek tartottuk, ezért támogattuk ezt az elképzelést, és támogatásunkról biztosítjuk a törvénymódosítást is.

Nem értjük az arányeltolódást. Hiszen ezzel egyébként az én logikai felfogásom szerint azt mondja például Varga Géza képviselőtársam, hogy ha egy megye alelnököt ad, akkor neki nem lehet megyei elnöke. Mert akkor valóban nincs eltolódás, de ha egy megye ad egy alelnököt, és amellett van egy megyei elnök is, akkor az a megye nyilván bizonyos szempontból túlreprezentált. Egyébként Fejér megye pont ezzel nem válik, ha már ennyire sarkosan nézzük ezt a kérdést, túlreprezentálttá, így nem lesz, hiszen akkor a megyei elnök és az alelnök ugyanaz a személy. Varga Géza képviselőtársamat kérem, hogy ha számokat idéz, akkor azokat pontosan próbálja, ugyanis másfélszer annyian voltak szavazni, mint amennyit ön tud. Javaslom, hogy a témában tessék jobban elmélyedni. Az LMP képviselője, vagyis a független képviselő, aki az LMP-párt tagja, azt mondta, ha jól értelmeztem, hogy a kamarai törvény a nagyüzemek érdekeit szolgálja. Ez az "egy tag - egy szavazat" elv alapján felépülő köztestület esetében egy érdekes véleményformálás, ami szerintem nem állja meg a helyét.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tényleg nem szeretném elvinni a módosító lényegi tartalmától a felszólalásom tartalmát, de tényleg szeretnék reagálni.

Varga Géza képviselőtársamnak szeretném elmondani, amit egyébként a bizottsági ülésen is jeleztem, hogy az érintett személy nem önjelölt. Nem ő kérte, hogy a törvény ilyen formában módosításra kerüljön. Sőt, egyébként ő egyértelmű jelét adta annak, hogy a megyei tisztségétől megválik, hiszen a jogszabály erre őt kötelezi. Viszont a tagság részéről, nyilván ez nem egy reprezentatív dolog, hisz ez egy választás. De attól függetlenül az talán nem baj, ugye, hogy a kamarának van egy élő és aktív kapcsolata minden megyében a gazdálkodókkal, a tagsággal, és azok az információk, azok a vélemények, amelyek ott megfogalmazódnak, eljutnak hozzánk. Szerintem ez nem bűn, sokkal inkább erény.

Lengyel képviselőtársamnak javaslom, hogy nézze meg még egyszer, hogy mondjuk, a kamara ügyvezető elnökségének, amibe az alelnökök is beletartoznak, hogyan áll fel az összetétele. Van egy olyan személy, aki nagyüzemet vezet, vagyok én, elnézést kérek, mint elnök, aki egy 35 hektáros családi gazdaságból érkeztem, van egy kertész, aki szintén egy száz hektár alatti családi gazdaságban ténykedik, és van egy biokertész, ami szintén nem a nagyüzem sajátja. Képviselőtársam, tessék már végiggondolni, hogy miket beszél!

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen. Varga képviselőtársam, ismét a számokra hívom fel a figyelmét. Ön azt mondja, hogy 400 ezer embert vártunk az urnákhoz. Ez nem igaz, ugyanis 200 ezer ember vett részt a nyilvántartásba-vételi eljárásban, tehát 400 ezer ember nem tudott elmenni, mert ennyien szereztek szavazati jogot.

Egyébként ugyanezt mondom Szabó Rebeka képviselőtársamnak is, aki egyébként 2008-ban nyilván még odáig sem jutott el, mint most, hogy lapátoljuk a szénát (Szabó Rebeka közbeszólása. - Derültség a kormánypártok soraiban.), tehát gondolom, fogalma nem volt arról, hogy az agráriumban mi történik 2008-ban. Úgyhogy rajta nem kérem számon, de Varga képviselőtársamnak nem emlékszem 2008-as felszólalásaira, nyilván nem a parlamentben, amikor tizedennyien vettek részt a kamarai választásokon. Volt olyan megye, ahol nem mentek el annyian szavazni, mint ahány jelölt volt, 40 embert 30-an választottak meg. Ehhez képest egyébként az, hogy a részvételi arány ezen a szinten mozog, sem Magyarországon egyéb más köztestületeknél, sem európai összehasonlításban nem ritka. Sőt, azt kell mondanunk, sajnos ez általános.

Az egyébként, hogy egy törvényhez hozzányúlunk többször, szerintem nem bűn. Már elnézést, de egy jogszabályt jobbá tenni sokkal inkább erény, mintsem hogy felrovandó cselekedet.

Azt tudom, képviselő úr, hogy az LMP-nek - most már ugye több fóruma van - Kajászóra már oda-vissza retúrjegyük van. Javaslom önöknek egyébként - és itt van a szelektív hallás -, menjenek el Kajászón kívül máshova is, ott is van élet, és beszélgessenek a... (Dr. Schiffer András közbeszólása.) Elnök úr, én leülök addig, Schiffer úrnak tessék szót adni, hogy kiélhesse magát, utána én folytatnám, ha lehet.

ELNÖK: Schiffer képviselő úrnak is fogok szót adni, csak meg kell nyomni a gombot.

Parancsoljon, képviselő úr!

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tehát a szelektív hallás, képviselő úr, és a képviselő asszonynak is mondom, az, hogy önök egy településsel azonosítják az országot, az ottani gazdálkodókat biztatják jogsértésre, biztatják őket mindenféle, egyébként döbbenetes cselekedetekre. Menjenek el máshova is, és képzeljék el, van máshol is ember, akivel lehet beszélgetni. Javaslom önöknek is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Gőgös Zoltán képviselőtársam felszólalásában egy dologgal értettem egyet: az önök elődpártjában pozíciót képviselő emberek azok egy kanásznál biztos hogy alábbvaló emberek voltak, ezzel tökéletesen egyetértek. Azzal pedig, azt hiszem, itt véget is ért a közös nevező.

Képviselő Úr! Ha az ön logikája, ami mellett érvel, igaz, akkor mondjuk, egy választókerületi elnök, aki bekerül a parlamentbe, és részt vesz egy bizonyos bizottság munkájában, utána ő a választókerületében csak annak a bizottságnak a hatáskörébe tartozó dolgokkal foglalkozhat? Nem! Nyilvánvaló, innentől kezdve ez az érvelés nem állja meg a helyét.

Képviselő Úr! Tisztelettel jelentem, a Fejér megyei elnök, akiről szó esett itt, nem tagja a Magosznak, úgyhogy hogyan nyílik a rendszer meg hogyan sem, ez már itt ismét megbukott az ön érvelésében. Kérem, nézzen utána, mielőtt ilyen dolgokat megfogalmaz.

Szeretném jelezni: tényszerűen nem igaz, hogy az ön által említett Veszprém megyei gazdálkodó 400 hektárt nyert volna. Nem is nyerhetett annyit (Gőgös Zoltán közbeszólására:), annyit sem nyert egyébként, úgyhogy kérem önt is, hogy nézze meg a számokat. (Gőgös Zoltán: Akkor nem érted, Balázs, amit mondtam!)

Szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét arra, hogy a kamarai törvény jogszerűségéről az Alkotmánybíróság hozott pozitív tartalmú döntést. Arra is felhívnám a figyelmét, amikor a nyitott fülkékről beszélget, hogy közjegyző végig jelen volt minden egyes helyszínen a választáson, minden egyes helyszínen, és az sem igaz egyébként, hogy a 2008-as választásokon 10 százalék fölött volt a részvétel. Képviselő úr, a 11 ezer fős tagság azt jelentette, hogy annyi emberből lehet jelölt, szavazni azonban azok is szavazhattak, akik most váltak kamarai taggá, tehát az is szavazhatott, aki nem tagja a kamarának, de agrárgazdasági tevékenységet végzett. Innentől kezdve nem igaz, ugyanis a szavazatra jogosultak bázisa szinte ugyanaz volt, mint most, úgyhogy ott még az 1 százalékot sem érte el a részvételi arány.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Elnézést, hogy ennyiszer hozzászólok, nem készültem ilyen aktivitásra, de döbbenetes, hogy Göndör képviselőtársam mennyire nincs tisztában a helyzettel. Képviselő úr, egyébként elég lett volna, ha Gőgös képviselőtársunkra odafigyel, ugyanis amit ő elmondott, az fedte a valóságot, ezzel szemben ön teljesen más dolgot állít.

Nem a jelölés feltétele az, hogy ne töltsön be pillanatnyilag megyei elnöki tisztséget, hanem a tisztség betöltésének a feltétele. Tehát nem a jelölésnek, hanem a későbbi tisztség betöltésének, és mint nagyon sok helyen máshol, itt is 30 nap áll rendelkezésre arra, hogy az összeférhetetlenséget megszüntesse. Ha ezt figyelembe veszi, akkor szerintem értelme nem volt a felszólalásának.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Egy kicsit meglepődtem, elég hosszasan vártunk a lehetőségre. A földbizottságokról hadd szóljak néhány szót, mert itt nagyon sok félreértés vagy szándékos félreértelmezés van ezekkel kapcsolatban.

A földbizottságoknak vétójoguk van. Aki ezt nem tudja kiolvasni a törvényből, az vagy képességbeli, vagy szándékbeli problémákkal küszködik. Ha egy bizottság nem mondja rá valakire azt, hogy ámen, megvásárolhatja a földet, az a személy nem vásárolhat földet. Egyértelműen meg van fogalmazva a jogszabályban. Óriási erő ez a helyi közösségek kezében.

Ugyanakkor nem véletlenül volt egy olyan elképzelésünk, hogy a települési szintről lehet, hogy érdemes lenne elmozdulni. Miért?

Nem a nagyalföldi településstruktúrával rendelkező vidékre gondolok, hanem Vas, Zala, Baranya, Nógrád, Veszprém egyes részei, néhány százan laknak egy területet. Mondjuk, lesz a földbizottság háromtagú, és mondjuk, négyen gazdálkodnak azon a településen. Azt gondoljuk már végig és legyünk annyira őszinték, az a negyedik mikor fog földet venni? Soha.

Ezért gondoltuk azt, hogy egy kicsit magasabb szintre kellene tenni ezt. Nem azért, mert a helyi közösséget akarjuk megfosztani a lehetőségeiktől, hanem azért, mert nem életszerű. Gondoljunk vissza a földkiadó bizottságok működésére. Újra el akarjuk követni ezt a hibát? Lehet, hogy egyébként emiatt ehhez a törvényhez még erről az oldalról hozzá kell nyúlni.

Szeretném felhívni képviselőtársam figyelmét, ugyan nincs itt, hogy a föld vásárlásánál ott van egyébként a helyben lakó fogalom, csak életvitelszerű helyben lakást enged meg a törvény. Benne van így explicite, hogy helyben lakó, életvitelszerűen helyben lakó személyről beszélhetünk.

Bérlet. Az állattartás az első. De hogyan van benne a törvényben, hogy hogyan lehet valaki első? Ha az állatállományhoz szükséges takarmány ellátására van szüksége. Lefordítom magyarra: ha nem 2, hanem mondjuk, 1,7 hektár jut egy állategységre, akkor jogosult mindenkit megelőzni, egyébként nem. (Az elnök a csengő kocogtatásával figyelmeztet az időkeret leteltére.)

Köszönöm szépen. Majd folytatnám. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Korábbi eszmefuttatásomat szeretném folytatni, és azt hiszem, az itt felmerült kérdésekre később válaszolnék. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy földvásárlás vonatkozásában a mostani kormányzat és a parlament elfogadott egy nagyon jelentős változtatást, hogy ha valaki vásárol földet, és azt saját használatba kívánja venni, akkor felmondható az egyébként élő szerződés. És ne felejtsük el, csak természetes személy vásárolhat földet. Így megteremtjük a lehetőségét annak, hogy egy organikus fejlődéssel haladjunk a nagy üzemméret felől a családi gazdaságok irányába, tehát ne a társas vállalkozások, hanem a családi gazdaságok erősödjenek. (Dr. Horváth János tapsol.) Nem tudom, hogy ezt hogy nem lehet értékelni.

És még valamit az állattartásról. Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar vidéken a családi gazdaságok nem azért nem tartanak állatot, mert nincs hozzá kedvük, mert akkor sosem tartottak volna. Azért, mert nem bolondultak meg azért dolgozni, hogy elfáradjanak, meg negatívumot termeljenek. Családi gazdasági körülmények között Magyarországon nem lehet rentábilisan állattenyésztést folytatni. Ezt akkor lehet majd normális szinten, és Nyugat-Európa is ezt csinálja, integrálni, szövetkezni kell. Nem fogjuk őket meggyőzni azzal, hogy kapsz földet, és akkor tartsál állatot, mert az állattenyésztés adott esetben elviszi. És aki vállal egyébként állattenyésztést, és valóban az állattenyésztéshez kell a föld, attól miért sajnáljuk mi a földet, amikor alig 30 százalék fölött van az állattenyésztés aránya a magyar mezőgazdaságon belül?

Nem tudom, hogy ezzel mi a probléma. Szerintem ez inkább egy üdvözlendő lehetőség, nyilván itt viszont nagyon figyelemmel kell lenni arra, és nagyon észnél kell lenni, hogy csak azok kapjanak valóban földet mindenki más előtt, akik ezt állattenyésztési célra kívánják felhasználni, és ezt én támogatni fogom a későbbiekben is.

Köszönöm szépen.

GYŐRFFY BALÁZS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az asztalunkon fekvő törvényjavaslat kapcsán bizottsági előadóként nagyon könnyű helyzetben vagyok, hisz a bizottság május 21-ei ülésén mind a tárgysorozatba-vételt, mind az általános vitára való alkalmasságot egyhangúlag támogatta. Ellenzéki képviselőtársaim köréből igazából marginális kritikai észrevételek érkeztek: az MSZP nehezményezte, hogy miért nem a kormány nyújtotta be ezt a törvényjavaslatot, illetve Gőgös képviselőtársam a bizottsági ülésen annak adott hangot, hogy az ügyészség - ha fogalmazhatok így - túlzott hatáskörrel való felruházása, ellátása vajon nem lesz-e kontraproduktív az adott esetben.

Egyébként pedig örömmel értesíthetem róla a tisztelt Országgyűlést, hogy a bizottság minden tagja a jogszabály céljaival és a jelenlegi helyzet mindenképpen való orvoslásával egyetért, így bizalommal várom a szavazást, reményeim szerint az is egyhangúlag fogja majd ezt a mindenképpen megoldandó problémát kezelni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy jobbikos képviselőtársaimnak igazából nem velem, nem a jogszabállyal van vitája, hanem az Alkotmánybírósággal, hisz felhívnám a tisztelt figyelmüket arra, hogy állást foglalt, hogy a kamarai átmenet, az új nemzeti agrárgazdasági kamara kialakítása a magyar alkotmányos jog szerint történt. Tehát erre felhívnám a figyelmüket, és ennek részét képezte a teljes jogszabályi környezet, ami az átalakulásra vonatkozik.

Noha az előterjesztés nem ezt a tárgyat boncolgatja, azért a kamarai választásokat csak sikerült újra elővenni, ezért felhívnám tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy azért az a kamarai struktúra, amelyik a korábbiakban létezett, túl sok jóval nem kecsegtette a gazdatársadalmat. Egy nagyon szűk réteget volt képes megszólítani, és a gazdatársadalom ennek ellenére - hadd hozzam ismét az önök tudomására - több mint tízszeres részvételt produkált a korábbiakhoz képest. Nyilván ez nem egy jó eredmény, de azért azt vegyük figyelembe, hogy nem egy beágyazott rendszerről van szó.

(17.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! A korábbi kamarai választási alkalomkor volt olyan, hogy több volt a megválasztott tisztségviselő az adott megyében, mint amennyien részt vettek a választáson. Ehhez képest, képviselő úr, hülyeségeket - elnézést - ne tessék mondani, mert ha megnézi az adatokat, akkor nagyon jól látja, hogy tényszerűen nem volt ilyen. Itt azért tízezres nagyságrendben mozdultak meg a gazdák. Nyilván ezzel nem lehetünk elégedettek, ugyanakkor azt lássuk, hogy ez egy több mint tízszeres részvétel a korábbiakhoz képest.

Engedjék meg azonban, hogy érdemben is hozzászóljak a módosítás lényegéhez, ami arról szól, hogy képesek legyünk egy olyan gazdaságszerkezeti rendszert felépíteni, ami alapvetően információkkal látja majd el a stratégiaalkotókat, legyenek azok szakmai vagy politikai stratégiaalkotók, hogy tisztában legyünk azzal, hogy pillanatnyilag hol tartunk. Ugyanis ha nincs ilyen összeírás, akkor képtelenség megfontolt és megalapozott döntést hozni, hogy a célt, amit adott esetben meg is tudunk fogalmazni, azt hogy fogjuk elérni. Mert a pillanatnyi állapot ismerete érdemben befolyásolja azt az utat, amit végig akarunk járni, ha ismerjük legalább a célt.

A módosítás alapvetően erre irányul, hogy képesek legyünk egy olyan gazdaságszerkezeti rendszert felépíteni, ami arra alapul, hogy a kötelező tagság alapján mindenkinek kötelessége adatot szolgáltatni, tehát egy valóban az adott pillanatra jellemző gazdasági információhalmazt biztosít a döntéshozók számára. Örültem volna, ha erről beszélnek, képviselőtársaim, és nem politikai felhangot ütnek meg ebben az abszolút szakmai módosítóban. Ez nem sikerült.

Elnök úr, megköszönöm a lehetőséget, további válaszadással nem kívánok élni. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A múlt héten keresztül-kasul bejárta a magyar sajtót Újvári Miklós úr területalapú támogatásokkal kapcsolatos ügye. Hogy mindenki számára nyilvánvaló legyen, ő a Világgazdaság azon szerkesztője, aki publicisztikái mellett még gazdálkodik is Pest megyében, hovatovább pásztorkodik, hisz több mint 200 hektár legelőre jelentett be támogatási igényt. Amikor azonban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Pest megyei elnöke, Péter Mihály jelezte Újvári úrnak, hogy a területek egy részén Péter Mihály úr családja gazdálkodik, és szükséges és jó volna ezt a félreértést tisztázni, Újvári szerkesztő úr gyorsan lejelentkezett a földrészletről. Közelítsük meg egy másik oldalról a kérdést: a baloldal folyamatos támadás alatt tartja a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy emberemlékezet óta nem volt rá példa, hogy egy kormány késett volna a területalapú támogatások kifizetésével. Ez több ponton is téves, illetve túlzó.

Az MVH 2013. november 30-ig átutalta az egységes kérelmek előlegét a gazdálkodók részére. A támogatást igényelt 177 ezer ügyfélből mintegy 170 ezer ügyfél részére valamivel több mint 140 milliárd forintot fizetett ki a hivatal. Az előlegfizetés szempontjából az ellenőrzési eredmények alapján függőben lévő kérelmek száma mintegy 7 ezer darab. Ezeket a kérelmeket a túligénylés, a kettős igénylés vagy függőben lévő földhivatali bejegyzések miatt kell ellenőrizni. Olyan esetek lassítják például a kifizetéseket, mint Újvári Miklós jogosulatlan igénylése, amely szintén automatikus ellenőrzést generál. Így a jogos területhasználók sem juthatnak hozzá a támogatáshoz. Ugyanakkor szükséges megjegyezni, hogy ezen ügyfelekkel kapcsolatban az MVH felvette a kapcsolatot a földhivatalok felügyeletét ellátó kormányhivatalokkal, soron kívüli eljárást kérve a földhasználati bejegyzések haladéktalan lezárására.

Ez annak érdekében történik, hogy az érintett ügyfelek földhasználati jogosultságát az MVH megállapíthassa. Az MVH az előlegfizetéssel megegyező mértékű részletfizetéseket az érintett ügyfélkör részére a fenti akadályok elhárítását követően azonnal és folyamatosan utalja. Az MVH a szükséges ellenőrzéseket a végkifizetésekig le fogja folytatni, pozitív eredmény esetén feloldja a kifizetést gátló túligényléseket, és a jogosult területekre megállapítja a támogatást.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara bízik benne, hogy a végkifizetés indításának tervezett januári időpontja tartható lesz. A felvetett problémák tisztázása érdekében törvényjavaslatot nyújtottunk be a jogszerű földhasználat igazolásának megnyugtató rendezése érdekében, és az MVH elnökét írásban is kértük az előleg kifizetésekor tapasztalt anomáliák megszüntetésére, valamint a kifizetések gyorsítása érdekében, továbbá kezdeményeztük a rosszhiszemű túligénylőkkel szembeni szigorú szankciók alkalmazását.

Ugyanakkor szükséges tisztában lenni azzal, hogy a jogszerű földhasználók érdekeinek védelmében a visszaélések megakadályozása miatt az MVH fokozottan ellenőrzi a támogatás egyik fontos feltételét, a jogszerű földhasználatot. Ezt korábban egyébként az ellenzéki pártok is követelték.

Az MVH kockázatelemzésen alapuló vizsgálattal határozza meg azon igénylők körét, ahol különösen indokolt a tételes ellenőrzés. Kérem a tisztelt Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy adjon tájékoztatást arról, Újvári Miklós ügye, illetve a korábbi nagy port kavart MVH-s ügyek, amelyben 100 milliós tételek is elhangzottak a sajtóban, hatással voltak-e az előlegfizetésre, illetve kérem a minisztérium tájékoztatását, hogy mit tesz ezen, időről időre felbukkanó jogosulatlan igénylőkkel szemben.

Várom a minisztérium megtisztelő válaszát. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)