Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés napirendjén gyakran szerepelnek uniós vonatkozású előterjesztések, törvény- és határozati javaslatok, nemzetközi szerződések. Úgy vélem azonban, hogy a most tárgyalt európai uniós napirendi pont különleges, hiszen nem egy elfogadott EU-irányelv magyar jogba történő átültetése a feladat. Nem, hanem az Országgyűlésnek abban kell döntenie, hogy egyetért‑e az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada között létrehozott átfogó jellegű megállapodás kormány által történő aláírásával.

Ilyen típusú parlamenti döntésre ritkán kerül sor, hiszen a kormány képviselője általában a törvényhozó testület előzetes egyetértése nélkül is aláírhat nemzetközi szerződést. Emlékeztetőül jegyzem meg képviselőtársaimnak, hogy az Országgyűlés mint­egy öt évvel ezelőtt az úgynevezett fiskális paktum esetében a kormány előterjesztése alapján támogatta, hogy a kormány aláírja ezt a megállapodást.

Tisztelt Képviselőtársaim! Jelen esetben - nagyon helyesen - a kormány kvázi az Országgyűlés felhatalmazását kéri ahhoz, hogy az EU és Kanada közti átfogó gazdasági-kereskedelmi megállapodást az október 27‑ei csúcson aláírhassa. Úgy vélem, hogy a kormány helyesen jár el, sőt ez a kötelessége, hiszen annak szellemében teszi mindezt - emlékeztetem képviselőtársaimat -, hogy az elmúlt tavasszal az Országgyűlés elfogadta az EU kereskedelmi és beruházási megállapodásával kapcsolatos követelményekről szóló 11/2016-os országgyűlési határozatot, emlékezetesen Schiffer András képviselőtársam javaslatát, többek között a CETA-t is nevesítve, és ratifikációhoz köti az ilyen egyezmények ideiglenes hatálybalépését.

Szeretném megjegyezni, hogy az Európai Bizottság eredetileg nem vegyes egyezményként szövegezte meg a CETA-t, és Juncker bizottsági elnök az Európai Tanács júliusi ülésén bejelentette, hogy tekintettel a nemzetközi helyzetre, ami az Európai Unión belül kialakult, arra kíván javaslatot tenni, hogy az egyezményt az EU és Kanada kösse. Az állam- és kormányfők szintén megfogalmazott, nagyon határozott tagállami - és szeretném megemlíteni, köztük a magyar - igények fényében az Európai Bizottság végül is módosította korábbi határozatát, és a CETA-t vegyes megállapodásként terjesztette a Tanács elé. Így annak az EU mellett a tagállamok is szerződő felei lesznek, és a hatálybalépéshez a Tanács és az Európai Parlament egyetértése mellett az összes európai uniós tagállam nemzeti parlamenti ratifikációja szükséges.

Tehát gyakorlatilag az Országgyűlés erre vonatkozó igénye maradéktalanul teljesül, és igen, a kormány helyesen jár el, amikor a parlament elé hozza ezt a határozati javaslatot, kikéri a véleményét, és ennek alapján teszi Brüsszelben a dolgát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány szót engedjenek meg röviden a tisztelt Ház által jelenleg tárgyalt - és ebben egyetért minden oldal a parlamentben - nagy jelentőségű nemzetközi szerződésről. Sokszor elhangzott már, hogy ez egy átfogó jellegű megállapodás, amely, ha jól számolom, 15 mellékletével együtt több mint 1600 oldal terjedelmű.

(13.20)

Az előttünk lévő határozati javaslat 2. pontja azt vélelmezi, hogy ismerjük a megállapodás szövegét, hiszen a megállapodás tartalmának ismeretében kellene a döntést meghozni, azonban tegyük a kezünket a szívünkre, tisztelt képviselőtársaim, mégis gyanítható, hogy kevesen olvasták végig ezt az eposzi terjedelmű szöveget. Pedig felelős döntést kell hoznunk, amelynek jövőbeni hatásai messzire nyúlnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenki tudja, hogy a brexit után vagyunk, vagyis a júniusi brit népszavazás eredményeként az Egyesült Királyság előbb vagy utóbb el fogja hagyni az Európai Uniót. Ez egy nagyon komoly törés az európai integrációban. Talán ahhoz tudnám hasonlítani, ami a 2004‑es bővítése volt pozitív vonatkozásban, ez pedig az első nagy törés a 2004‑es bővítés után az Európai Unió életében. És egyáltalán nem mindegy, hogy a tag­or­szá­gok, az uniós intézmények milyen további lépéseket tesznek az Unió egyben tartása érdekében.

Az is elhangzott, hogy a másfél hete megtartott pozsonyi csúcstalálkozón a 27‑ek között több kér­dés­ben konszenzus vonalazódott. Minden egyes állami ve­zető kinyilatkoztatta, hogy továbbra is országa sze­ret­ne az Európai Unió tagja lenni. Aztán egyetértés volt abban, hogy elsősorban ennek meg­erő­sí­té­se­kép­pen pozitív üzeneteket kellene közvetíteni a polgárok felé. Ennek értelmében a pozsonyi nyilatkozat is tar­tal­mazza, hogy habár egy ország a távozás mellett dön­tött, a többi tagország számára az EU nél­kü­löz­he­tetlen marad. Nyilvánvaló, hogy az EU és Kanada közti átfogó megállapodásnak az október 27‑ei csúcs­ta­lálkozón történő aláírása komoly és pozitív üzenet lenne az Unió partnerei és az Unió jövője szem­pontjából.

Tisztelt Képviselőtársaim! A tegnapi sajtó­tájé­koz­tatón Szijjártó Péter külgazdasági és külügy­miniszter a szabadkereskedelmi megállapodásokról szólva helyesnek tartotta, idézem: „Az EU képes arra, hogy történetének egyik legsúlyosabb válsága idején is építse a külső kapcsolatait, hiszen fontos, hogy a kihívásokkal teli időszakban se veszítse el a ké­pes­ségét, hogy külső partnereket szerezzen. A magyar nemzetgazdaság szempontjából az szolgálja az ér­de­künket, ha a nemzetközi kereskedelem a lehető leginkább akadálymentesen zajlik.”

Az Európai Bizottság döntése alapján a kanadai szabadkereskedelmi megállapodás vegyes jellegű, azaz az Unió képviselője mellett minden tagállami kormányképviselőnek is alá kell írnia. És az aláírás bármely okból történő meghiúsulása nyilván nega­tí­van érintené és elbizonytalanítaná azt a húsz or­szá­got, akikkel jelenleg az Unió más szabad­keres­ke­delmi megállapodásról tárgyal.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kanadai meg­álla­podás nem trójai faló. Véleményem szerint nem tekinthető a még tárgyalási stádiumban lévő, USA-val történő megállapodás előfutárának. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a kanadai megállapodás tartalmaz pozitív jellegű újításokat, éppen az EU-tag­államok kérésének megfelelően. Például figyelembe vették több helyen a magyar fél érdekeit. És újdon­ságként egy állandó beruházási bíróság felállítására kerülne sor, ami így hangzik: investment court system. A bírókat a szerződő felek választják ki és hagyják jóvá, e folyamatban a beruházóknak nincs szerepe. A bíróság fellebbviteli fórumot is tartalmaz, amely szintén a szerződő államok által kiválasztott állandó bírákból áll. A bírák kiválasztási és jóvá­ha­gyá­si eljárási rendje a későbbiekben kerül rész­letesen kidolgozásra, amelyre magyar részről is, úgy hiszem, kiemelt figyelmet kell fordítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kanadai meg­álla­podás ideiglenes alkalmazásáról végül engedjenek meg néhány szót, vagyis arról, hogy miért van erre szükség. Vegyes jellegű megállapodás lévén minden tagállami parlamentnek és egyes országokban a regionális kamaráknak is ratifikálni kell a szerződést. Szakértők is osztják, hogy ez bizony évekig elhú­zódhat. Csak emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy a dél-koreai szabadkereskedelmi egyezmény ratifi­ká­ció­ja több mint négy évig tartott. A kanadai meg­álla­po­dás 30. cikke alapján az egyezmény tehát ideig­le­ne­sen alkalmazható, amennyiben az Európai Par­la­ment azt jóváhagyja. És csak ezután kezdődhet el a tagállami ratifikáció. Ezzel kapcsolatban azt is sze­retném kiemelni, hogy az állandó beruházási bírósággal kapcsolatos rendelkezések az aláírást kö­ve­tően még nem, csak a ratifikációt követően al­kal­mazhatóak.

Arra kérem képviselőtársaimat, hogy a magyar gaz­daság érdekeire, az Európai Unió jelenlegi hely­zetére és jövőbeni kereskedelmi kapcsolataira is tekintettel fontolják meg a döntést pró és kontra, amely biztosítja a kormány számára a megfelelő moz­­gásteret. És végül azzal szeretném befejezni, hogy igen, ez egy fontos fórum, úgymond a Magyar Országgyűlés, ami megtárgyalja, ad egy fel­ha­tal­ma­zást az aláírásra vagy az alá nem írásra a kor­mány­nak. Ez rendkívül fontos, hogy a nép az országgyűlési képviselőkön keresztül tudja ellenőrizni, tudja vég­hez vinni mindazt, amit szeretne.

És itt végül szeretném elmondani, hogy ennek a megállapodásnak akármerre megy a szekere, min­den­féleképpen a magyar nemzeti érdekek azt dik­tálják, és arra kérem a képviselőtársaimat, hogy fontolják meg a döntésüket. Köszönöm, hogy meg­hallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)