Készült: 2024.09.19.16:28:56 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

21. ülésnap (2002.09.24.), 421. felszólalás
Felszólaló Csizmár Gábor (MSZP)
Beosztás foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:26


Felszólalások:  Előző  421  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan népi kezdeményezést tárgyal ma az Országgyűlés, amelynek a követelményei, követelései már megjelentek az Országgyűlés döntésében. (Megszólal egy mobiltelefon.) Július 17-én az Országgyűlés, amikor az idei költségvetést módosította, egyben módosította a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt is, és elfogadott egy olyan bértáblát, amelynek az A1-es kategóriájában a minimálbér, tehát 50 ezer forint, az F1-es kategóriájában, az első diplomás bér esetében 100 ezer forint, és összességében a 140 bértételében valamennyiben más-más, az eltelt évek számához és a végzettséghez igazodó bértétel szerepel. Lényegében tehát ezzel a döntéssel igazodik a minimálbérhez az elérhető közalkalmazotti bér, nemcsak hogy igazodik, hanem pontosan megfelel annak. Ezzel a döntéssel a népi kezdeményezés egyik követelményét, követelését, úgy gondolom, teljesítette az Országgyűlés.

A “képzettségi szintö, “fizetési osztályokö és “a munkában eltöltött időö fizetési fokozatok növekedésével a tábla bértételei fokozatosan emelkednek, ezzel megszűnt az az állapot, hogy a tábla 140 bértételéből 65 valójában azonos volt a minimálbérrel, és a többi is csak mérsékelten haladta meg azt. Ennek a helyzetnek a megváltoztatása, vagyis az, hogy a bértáblában valamennyi 140 bértétel végzettséghez és az eltelt időhöz kapcsolódik, a népi kezdeményezés második követelményének is eleget tesz, vagyis megfelel annak, hogy a végzett munka és minősége szerint történjék a díjazás. Ahogy említettem, a diplomával betölthető munkakörökben 100 ezer forintnál kisebb illetmény nem fizethető ki, ez az F1-es fizetési fokozat.

Egységes illetménytábla jött létre azáltal, hogy a szakmai szorzók is beépültek a tábla illetménytételeibe, ezzel megszűnt az azonos szintű képesítéssel rendelkező, de különböző ágazatokban dolgozók közötti különbségtétel. A népi kezdeményezésnek ugyanis az a követelménye is volt, hogy az egyes fokozatok ne legyenek aszerint különbözőek, hogy milyen ágazatban dolgoznak, vagyis érvényesüljön az az alkotmányos elv, hogy egyenlő munkáért egyenlő bért kapjanak a dolgozók.

A besorolásnál figyelembe vett, képesítésen felüli, hasznosított további képesítések megléte esetén a táblában szereplő bértételnél magasabb illetmény jár a közalkalmazottnak. Ez változatlan szabály, és ez megfelel annak a követelménynek, hogy ha valaki több képzettséget szerez és ezt hasznosítja is, akkor magasabb bérhez jusson.

A táblában szereplő bértételek, mint eddig is, a garantált minimumot jelentik, aminél a továbbiakban is lehet többet fizetni.

Befejezésül említeném, hogy a szeptember 1-jei új illetménytáblához olyan finanszírozás kapcsolódik, amely biztosítja az átlagosan 50 százalékkal emelkedő, fizetési fokozatonként garantált minimumok kifizetését, továbbá lehetővé és egyúttal kötelezővé is teszi, hogy a táblában garantáltnál a fenntartók és a munkáltatók helyi döntése alapján például egy ágazatban fizetett magasabb illetmények személyi juttatástömegét a továbbiakban is illetményként használják fel.

Soha ilyen garanciát nem kaptak béremeléshez a fenntartók. Ez idén 92 milliárd forint, éves kihatása pedig meghaladja a 400 milliárd forintot.

Összességében azt szeretném megfogalmazni, hogy a kormánynak az az álláspontja, hogy az Országgyűlés július 16-ai ülésnapján a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvényt és a 2002. évi XXIII. törvényt módosította. Az e törvény 17. §-ában elfogadottakkal teljesítettnek tekinti a népi kezdeményezésben foglaltakat azáltal, hogy 2002. szeptember 1-jétől a közalkalmazotti illetményrendszerben garantált legkisebb illetmény azonos a minimálbérrel, és a törvény szerint a képzettség és a munkában eltöltött idő növekedésével fokozatosan emelkednek az illetmények garantált összegei. Mindez biztosítja a végzett munka mennyiségével és minőségével arányos jövedelemhez való alkotmányos jog érvényesülését.

Lényegében ezzel azt is kifejezésre kívántam juttatni, hogy a népi kezdeményezés követelményeivel a kormány egyetértett, ezért terjesztett elő olyan javaslatot az Országgyűlésnek, amelyet az Országgyűlés el is fogadott, amely megfelel a népi kezdeményezés elvárásainak.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  421  Következő    Ülésnap adatai