Felszólalás adatai

SZITKA PÉTER (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Térjünk vissza kicsit az ifjúsági fejezethez! Úgy gondolom, a képviselő urak közül nagyon sokan ismerik azt a tényt, hogy a Gyermek- és Ifjúsági Minisztériumban a közelmúltban lezárult egy vizsgálat, amelynek tulajdonképpen az volt a célja, hogy a jelenlegi tárcavezetés részére egy reális képet mutató jelentést írjon. Gyakorlatilag ezzel a vizsgálattal, ennek alapján a minisztérium felelősségre vonásokat kezdeményezett. Joggal kérdezhetik kedves képviselőtársaim, hogyan jön ez a zárszámadási törvénnyel összefüggésbe. Nos, a magyarázat nagyon egyszerű. Ezekkel a vizsgálatokkal kapcsolatosan kedves ellenzéki képviselőtársaim folyamatosan olyan kritikát fogalmaznak meg, hogy ebben a jelentésben az adatok, a jelentés által megfogalmazottak hamisak, hiszen lám, lám, az Állami Számvevőszék a gazdálkodást ellenőrizte, és gyakorlatilag lényegében mindent rendben talált.

Akkor most mi is a valós helyzet? Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága a múlt heti ülésén részletesen tárgyalta ezt a minisztériumi jelentést, ebből szeretnék néhány gondolatot idézni.

A kormányváltásig az előző vezetés a 2002. évi fejezeti forrásokat lényegében teljesen elköltötte vagy elígérte. A kötelezettségvállalások több esetben szabálytalan, jogszabálysértő módon születtek. Az előző kabinet a parlamenti választások eredményeinek ismeretében, lényegében ügyvezető kormányként olyan döntéseket hozott, amelyekből adódóan a minisztérium 2002. évi költségvetési forrásait meghaladó mértékű 2003. évi fizetési kötelezettségek keletkeztek. A stadionrekonstrukciós program forrásai jelentős részének a tulajdonosok által elfogadottól eltérő célra történő felhasználásával a program végrehajtásában mintegy 4 milliárd forintnyi hiány keletkezett.

Talán érzékelhető, hogy az imént elhangzott négy pont gyakorlatilag a 2002. évre vonatkozott, míg az előttünk fekvő javaslat a 2001. évi gazdálkodásról szól. Számomra így kicsit értelmezhetetlen az, hogy ezt a kettő dolgot, ami időben elkerüli egymást, hogyan lehet összemosni, illetve hogyan lehet az egyikkel a másikat cáfolni.

Természetesen hozhatunk 2001. évi példákat is: ilyen a már előbb is heves vitát kiváltó hódmezővásárhelyi uszoda kérdésköre, ami a 2002. évben nyújtandó 400 millió forint összegű állami támogatásról szól, amit a néhai Rapcsák András és Deutsch Tamás által aláírt megállapodás szentesített 2001. augusztus 20-án. A vitában is elhangzott, nem arról van szó, hogy a kormány sajnálja a pénzt vagy nem sajnálja a pénzt a hódmezővásárhelyi uszodára. Gyakorlatilag arról van szó, hogy az akkori ifjúsági és sportminiszter megsértette a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat. Hogyan is tette ezt? Ugyanis ezeket a megállapodásokat és szerződéseket pénzügyi ellenjegyzés nélkül írta alá, és rögtön fölvetődik a kérdés, hogy az ÁSZ gyakorlatilag ezekkel a dolgokkal miért nem foglalkozott.

Ezt a kérdést két oldalról is meg lehet közelíteni. Az egyik az, ami az egyszerűbb, hogy mivel nem volt pénzügyi ellenjegyzés, a kötelezettségvállalási nyilvántartásban ez nem szerepelt, ezért az ÁSZ számára gyakorlatilag láthatatlan, értelemszerűen nem is vizsgálta. Kissé bonyolultabb megközelítése a dolognak az, hogy az ÁSZ nem végez olyan jellegű átfogó vizsgálatokat, amelyek a pénzügyi-gazdálkodási nyilvántartásokon túl olyan jellegű irattárakra is, olyan jellegű dokumentumokra is kiterjednek, amelyik gyakorlatilag nem pénzügyi vagy nem gazdálkodási.

Talán utolsó adalékként, hogy az ISM jogszerűen gazdálkodott-e vagy sem. Áttekintettem a kormánydöntéseket, amelyek a 2001. évben az ISM-fejezet előirányzatait érintették. Az ÁSZ a jelentésében rögzíti, hogy az ISM-fejezet mintegy 4,6 milliárd forint összegű támogatástöbbletet kapott. Fontos hangsúlyozni, hogy a többlet túlnyomó részéről maga a kormánydöntés 2001. december 18-án született. Az ÁSZ továbbá megállapította azt is, hogy a pénzmaradvány 3,3 milliárd forint volt, amelyből kötelezettségvállalással terhelt 2,7 milliárd forint. Hogyan is kell ezeket a számokat értelmezni? Megállapíthatjuk, hogy a 2001. évben is napi gyakorlat volt az, hogy olyan jellegű megállapodások, olyan jellegű szerződések születtek, ahol nem volt pénzügyi ellenjegyzés, és az ezekből származó különböző lyukakat gyakorlatilag kormánydöntéssel az év végén tömködték be.

(20.10)

Mire is terjed ki az ÁSZ-ellenőrzés? A 2001. évre vonatkozó pénzügyi kimutatások, mint pénzforgalmi jelentés, előirányzatmaradvány-kimutatás, kiegészítő mellékletek auditálása, az elemi beszámoló szabályszerűségi vizsgálata, és annak megítélése, hogy a beszámolóban szereplő számviteli adatok, információk nem tartalmaznak-e lényegesen téves adatokat vagy állításokat.

Véleményem szerint egy ilyen jellegű vizsgálat nem tudja megállapítani azt az egyes időpillanatokban, hogy a különböző kötelezettségvállalások adott esetben a forrásokkal és az előirányzatokkal egyensúlyban vannak. És úgy gondolom, hogy a jelenlegi minisztériumban működő kötelezettségvállalás-nyilvántartás erre gyakorlatilag nem alkalmas.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)