Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2016. őszi kvótanépszavazás eredménye alapján a magyar emberek akaratát érvényesítve Orbán Viktor miniszterelnök úr az Országgyűlés elé terjesztette az Alaptörvény hetedik módosítását. A népszavazás által létrejött új egység, Magyarország egybehangzó akarata, amely több mint 98 százalékos többséggel egyértelműen kinyilvánította, hogy hazánkba ne legyen kényszer-betelepítés.A magyarok, átérezve a nemzet jövőjéért a felelősségüket, soha a rendszerváltás óta nem szavaztak ilyen egységesen. (Arató Gergely: Ez egy másik beszéd.) Nem másik beszéd, képviselőtársam, mert az Alaptörvény hetedik módosításával összefüggő jogalkotásról szóló törvényjavaslatról van szó. Ezért a magyarok akaratát itthon és külföldön mindenkinek kötelezettsége szem előtt tartani, még a Brüsszel-Strasbourg-Soros-féle triumvirátusnak is. Az Alaptörvény hetedik módosításának legfőbb célja az volt, hogy megakadályozzuk a migránsok Magyarországra való kötelező csoportos betelepítését annak érdekében, hogy megvédjük hazánk szuverenitását.

Az Alaptörvény hetedik módosítása világosan kimondja a népszavazás üzenetét, vagyis kategorikusan megtiltja idegen népesség Brüsszelből parancsra történő betelepítését. Az Alaptörvény hetedik módosítása továbbá egyértelművé teszi, hogy Magyarország alkotmányos önazonossága nem korlátoztatható, a szuverenitásból fakadó területi egységre és népességre vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jog pedig nem kérdőjelezhető meg.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Országgyűlés 2018. június 20-án elfogadta az Alaptörvény hetedik módosítását. Külön történelmi igazságtétel, hogy 2018 októberére pedig az eleve tarthatatlan és elfogadhatatlan Merkel-Gauck-féle álláspont megbukott. Vagyis megbukott az a német központi álláspont, hogy nem a német mainstream politikai elit jelenti a problémát, hanem azok az emberek, akik nem fogadják el a „Wir schaffen das”-t. Merkel már nem jelölteti magát újra sem kancellárnak, sem pártelnöknek, sem pedig képviselőnek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarország Alaptörvényének 28. cikke az alábbiak szerint rendelkezik: „A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik.” A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indoklását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény a jogszabályok értelmezésekor azt feltételezi, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgál.

Jelen törvényjavaslat fő célja tehát az, hogy az Alaptörvény hetedik módosításához igazodva megteremtse annak jogszabályi kereteit, hogy a jogszabálytervezetekhez tartozó indoklások nyilvánossága felmenő rendszerben biztosított legyen. Az indoklások közzétételére vonatkozó részletes szabályokat pedig egy új IM-rendelet fogja majd meghatározni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat további célkitűzése a deregulációs tevékenység megalapozása és meglévő szabályainak továbbfejlesztése. A törvényjavaslat továbbá jogtechnikai pontosításokat és koherenciát elősegítő módosításokat is tartalmaz. A törvényjavaslat hatálybalépése az Alaptörvény hetedik módosításának hatálybalépéséhez igazodik, vagyis 2019. január 1.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nem megismételve azt, amit expozéjában Völner Pál államtitkár úr és amit fideszes képviselőtársam, vezérszónoklatában Czunyiné Bertalan Judit mondott, azt tudom mondani, hogy a KDNP parlamenti frakciója támogatja a T/2939. számú törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.