Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a hozzászólásokat, úgy a támogató, elismerő szavakat, mint a kritikát megfogalmazókat. Én hiszem, hogy így együttesen ezekből lehet még hasznosabb és még inkább az élethez igazodó szabályokat alkotni, ami mindannyiunk életét egyszerűbbé és könnyebbé teheti. Engedelmükkel elsőként a konkrét kérdésekre válaszolnék, azt követően pedig egy általános hozzáállás vagy esetleg konkrét képviselői megnyilatkozások kapcsán is elmondanám a véleményemet.

Az elmúlt években a megtett intézkedések hatására sikerült megállítani egyébként a romló munkabaleseti tendenciákat. A halálos munkabalesetek száma 2016 óta csökken.

A nem halálos munkabalesetek számának emelkedése is megállt, de természetesen egy olyan terület  ahogy szoktuk mondani, és így is érezzük, én hiszem, mindannyian , hogy itt az egy baleset is sok.

Egyébként valóban így van, hogy néha egészen elképesztő konkrét eseteket hallunk a híradásokban, amire mindannyian azt mondjuk, hogy hogy is nem lehetett ezt megelőzni. Engedelmükkel erre azt mondom, hogy minden egyes kitört vagy betört ablak, nem alkalmazott rács mellé nem lehet munkafelügyelőket állítani. Én hiszem, hogy az egyén felelőssége ugyanúgy jelen kell hogy legyen, mint a munkaadóé, és természetesen nem húzódunk el ilyen szempontból az ellenőrzés kapcsán sem, tehát itt egy együttműködési szándék mindenképpen indokolt.

A munkakörülmények fejlesztése egyébként továbbra is feladatunk, ezt többen is igényként fogalmazták meg, és erre egészen kedvező választ is tudok adni, hiszen olyan konkrét GINOP-os projekt indul be a következő időszakban, ami hiszem, hogy meghozza ezeken a területeken az eredményeket, ami egyébként elsődlegesen azt a módszertant választja, hogy elsőként fölmér, tapasztalatokat szerez, javaslatokat fogalmaz meg, figyelmeztet, és csak a következő időszakban jut el odáig, amit talán itt néhányan azonnali lépésként várnának, hogy szigorú fellépéssel, büntetéssel jelenjen meg. Az természetesen teljesen egyértelmű, hogy ha valami olyan kirívó szabálysértést tapasztalnak a kollégáink, ott nincs helye semmiféle figyelmeztetésnek, ejnye-bejnyének, ott egy nagyon határozott fellépést várunk el a kollégáinktól.

Egyébként két olyan ágazat van, ami ebből a szempontból különösen érzékenynek számít, nyilvánvalóan a statisztikai adatokból számoltuk ki, következtettük ki, hogy melyik is ez a kettő, de én hiszem, hogy nagyon sokan elsőre is eltalálnák, ha ez egy feladvány lenne, nevezetesen: az egyik a mezőgazdaság, a másik pedig az építőipar. Ez két olyan terület, amelyet most célirányosan is a kollégáim ebben az évben és a következő évben is fokozottan ellenőrizni kívánnak, hiszen mind a kettő egy veszélyes üzem, és itt arányaihoz képest nagyon sok munkabaleset történik.

Fölmerült az is, hogy a munkabalesetek száma hogyan és miképpen viszonyul az európai uniós átlaghoz. Nyilván ez sok mindentől függ, de alapvetően az európai uniós átlag környékén van, de ahogy hangsúlyoztam, itt természetesen mindig van intézkednivaló, és ezeket a számadatokat mindenütt célszerű csökkenteni.

Az egészségkárosodási kockázatok szintén egy olyan téma volt, amit többen is megfogalmaztak. A vállalkozók és a kormány egyeztető fórumán, illetve ezeknek a munkabizottságában ez már 2015 óta több tárgyalási fordulót is megélt. Én most az utolsó, szeptemberi VKF-ülésen azt kértem a partnerektől, hogy ezzel kapcsolatosan most már mindenképpen legyen egy konkrét javaslat, egy konkrét intézkedés, hiszen eddig az oldalak, úgy értem, a munkaadók és a munkavállalók nem jutottak közös megállapodásra ebben a témakörben, de én azt gondolom, ennek eljött az ideje, hogy itt valamiféle konkrét eredmény is szülessen.

A képzési támogatás tárgykörében szintén felhívom a képviselőtársaim figyelmét, hogy azért a számokat mindenképpen érdemes egy ilyen esetben pontosan, illetve az élethez igazodóan értelmezni. A gyermek féléves koráig az édesanya a gyermek gondozását lássa el, és ne vegyen részt akár egy heti 40 órás, azaz napi 8 órás képzésben. Gondoljuk csak el  természetesen tisztelve az egyéni véleményeket , ha egy néhány hónapos gyermek mellől az édesanya napi 8 órát képzésben tölt, akkor azért én azt gondolom, hogy ez a családi harmónia kárára mehet mindenképpen. Majd fél évet követően természetesen erre lesz lehetőség.

A miniszterrövidítés kapcsán is több kérdés, észrevétel hangzott el. Tájékoztatom azokat, akik ezt fölvetették, hogy itt jogtechnikai módosításról van szó, hiszen a foglalkoztatási törvény 7. § (2) bekezdésében bevezeti a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter kifejezés rövidítését, így nyilvánvaló, hogy ennek a törvényjavaslatnak a rendjében itt a foglalkoztatáspolitikai miniszterről rendelkezik a későbbiekben.

A bértámogatás kapcsán jelzem, hogy a támogatott munkavállaló, ha maga helyett valakit igénybe vesz, akkor az ezzel kapcsolatos költségeket tudja igényelni.

A következő kérdéscsomag részben arra vonatkozott, hogy a jövő évi szakszervezeti reprezentativitásszámítás hogyan és miképpen értelmezhető a módosítás kapcsán. Az állami intézményfenntartó központ átalakulására, illetve a tankerületi központok kialakítására vonatkozik ez a módosítás. Ennek következtében nem maradnak ki a reprezentativitásszámításból a tankerületi központok, ugyanakkor a korábbi szabályoknak megfelelően a tankerületi központok hatáskörében marad a járási szintű reprezentativitás megállapításának szabályozása, illetve végrehajtása, ezt külön is hangsúlyozni kívánom.

A kormányrendelet az országos és az ágazati reprezentativitás szabályait részletezi, a tankerületi központokon belüli mérés egyedi hatáskörben marad, tehát ez, azt gondolom, hogy ebben a helyzetben mindenképpen megnyugtató.

A szakszervezeti reprezentativitás fogalmát, van bennem egy olyan megérzés, hogy egy picit nem egyformán értelmezzük, hiszen hogy egy szakszervezet kollektív szerződést köthessen, az már nem függ a reprezentativitás meglététől. A kollektív szerződés kötésére a Kjt. hatálya alatt is a munka törvénykönyve szabályai vonatkoznak.

Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy szakszervezetek és más érdekképviseleti szervezetek az egyesületi jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek, a munkavállalók tehát jogosultak a munkáltatónál szakszervezet létrehozására. Ennek a megalakításában, szervezésében tehát a kormányzatnak, sem más állami szervezetnek nincs feladata.

A munkaügyi ellenőrzések kapcsán konkrét adatok is értelmezhetőek már, hiszen a 2018. évi harmadik negyedévi adatok már részben rendelkezésre állnak, és a bejelentés nélküli foglalkoztatás aránya sajnos változatlanul meghatározó, ugyanakkor itt minimális csökkenés azért mutatkozik. Tavaly szeptember végéig 9500 főt érintően tártak fel a vizsgálatok bejelentés nélküli foglalkoztatást, míg ez a szám az idén  ahogy említettem, ez még nem végleges adat  körülbelül 7500 fő. Az állam a munkaügyi hatóság ellenőrzési eszközrendszerén keresztül kiemelten kezeli e jogsértés visszaszorítását, különös tekintettel arra, hogy visszatérően alkalmazzák ezt a munkaügyi ellenőrzési irányelvek is, tehát ez egy folyamatosan jelen lévő ellenőrzési metodika.

(16.00)

A bejelentés nélküli foglalkoztatás visszaszorítását célzó bírságkiszabás a szabálytalanság feltárása esetén kötelező. Itt figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye a legsúlyosabb jogsértések esetében.

A megváltozott munkaképességű személy fogalmával kapcsolatban is arra vonatkozik egyébként a módosítás, hogy ez pontosan kibővül. Tehát az egyes törvények által használt fogalmak egységesítése, valamint a jogalkalmazás egységesítése ennek a háttere.

Ezzel kapcsolatosan azért egy fontos álláspont, amit mindenkinek érdemes most végiggondolni: itt nem a munka törvénykönyve módosításáról van szó, hanem a jogszabályok koherenciájának a biztosításáról, illetve a megváltozott jogszabályi környezethez való igazodás érdekében születtek ezek a javaslatok.

Akkor néhány véleményre még szeretnék tisztelettel reagálni. Bányai képviselő úrnak köszönöm szépen a foglalkoztatás legfrissebb adatairól elmondott véleményét. Valóban fontos része egyébként természetesen a jogalkotásnak, hogy hogyan és miképpen is teljesít a gazdaság, hiszen alkalmanként egyértelműen ezeket a módosításokat meg kell hoznunk, és itt a munkaerőpiac változása kapcsán ez a folyamatos nyomon követés egyébként alapvető feladatunk.

Ennek a javaslatnak, illetve javaslatcsomagnak részben valóban, sőt egészében ez a feladata, de részben azért látnunk kell, hogy azok a gazdasági partnerek, kamarák, munkaadók, munkavállalók képviselői, akikkel folyamatos kapcsolatban vagyunk, ők is igazából ezeket az igényeket tolmácsolták felénk.

A jelenlegi munkaerőpiaci kihívásokhoz a jogszabályok alakításával is alkalmazkodnunk kell, és amint már talán korábban mondtam, egy szemléletváltozás mindenképpen indokolt, hiszen azokban az esetekben, ahol nem nyomban, azonnal és veszélyt elhárító intézkedésekről van szó, azért azt a metodikát mindenképpen érdemes követni, hogy legyen egy megfigyelés, egy tapasztalás, egy figyelmeztetés, egy javaslattétel, és majd azt követően jelenjen meg, ha szükséges, a büntetés.

Ander Balázs képviselő úr a salátatörvény kapcsán mondta el a véleményét, amit én tiszteletben tartok, de az életből hozott javaslatok alapján születtek ezek, és ezeket nyilvánvalóan érdemes volt, meg logikus is így egy csomagban megtárgyalni. Egyáltalán nincs szó ezekben a törvényekben arról, hogy a munkavállalók milyen kiszolgáltatottak. Igazából azt éreztem, hogy politikai üzeneteket tolmácsol, amihez egyébként nyilvánvalóan természetesen joga van, de mivel szakmai kritikákat, szakmai véleményeket nem igazán fogalmazott meg a törvények kapcsán, sőt elismerő szavakat, én azt gondolom, hogy a mostani elgondolásunk, javaslatunk elérte a célját. Hiszen ezek a foglalkoztatási mutatók, illetve adatok, amelyek itt rendelkezésre állnak, egyébként európai uniós szinten is helytállóak, tehát én nem érzékelem, hogy ebből a szempontból a törvényhozás szintjén valamiféle elmaradásunk lenne.

Az új típusú foglalkoztatási formákat ön is és több képviselőtársunk is felvetette. Nos, valóban így van, az már nem megy, ami ezelőtt néhány évvel még működött, hogy a munkát keresők bekopogtak a járási foglalkoztatási osztályokra, ott történt, ami történt, jó esetben kifelé menet a kezükbe nyomtak egy szórólapot, és mondták, hogy reméljük, hogy sikerrel fog járni, keressen munkahelyeket, és akkor majd ott próbálja magát igazából eladni  sajnos csúnya szóval, ezt is hallottuk néhány helyről. Mostanság már egy egészen új módszertant vesznek fel, illetve sajátítanak el ezek a foglalkoztatási osztályok, illetve az ott dolgozó kollégák, és ennek az a lényege, hogy legyen egy olyan előszűrés, amikor megvizsgáljuk, hogy azok a munkát keresők egyáltalán milyen munkakörre képesek, mire alkalmasak. Azt hiszem egyébként, hogy részben ön is erre kérdezett rá, hiszen az mindenkinek egy káros időveszteség, ha mondjuk, egy-két kiközvetítendő munkahelyre odaküldünk 30 embert  odaküldenek a kollégák , és mondjuk, abból a 30-ból jó esetben egy-kettő felel csak meg az alapvető kritériumoknak. Hiszen sokkal értelmesebb, hogyha már van egy olyan előszűrés, ami alapján nem is küldjük oda azt a másik 28-at, mert így nyilván mindenkinek tudunk gazdálkodni az idejével.

A másik, ami a járási foglalkoztatási osztályok életében új dolog, az egyértelműen arra vonatkozik, hogy a munkaadók felé sokkal nyitottabbaknak kell lennünk. Korábban erre nem volt példa, mert más volt a munkaerőpiac helyzete. Tehát a munkaadók nem voltak eddig túlságosan partnerek, hiszen nem kerestek igazából munkaerőt. Szerencsére ez a helyzet mostanság megváltozott, és ezt a harmonikusnak, a későbbiekben reményeim szerint harmonikusnak tűnő együttműködést most el kell sajátítani, ki kell alakítani, a kollégáknak el kell menni a munkaadók felé, és én hiszem, hogy ez mindenképpen előreviszi majd a foglalkoztatási adatokat, és minél több embernek, minél több családnak segít.

A képzés erősítésére vonatkozó felhívását önnek is és a többi képviselő-kollégámnak is köszönöm. Teljesen egyértelmű, hogy ebben a helyzetben a képzés kapcsán sokkal megfontoltabban kell eljárnunk, és a képzés kapcsán itt egy picit talán tévúton is járt az, aki azt fogalmazta meg, hogy több képzésben, sőt folyamatos képzésekben vesz részt, és igazából ennek sosem lesz vége. Nos, ez nem így van, egészen konkrétan három képzést lehet teljesíteni vagy három képzést lehet vállalni, és azt követően ezeknek az ismeretében már mindenképpen a munkavállalás a feladat.

Aradszki András képviselő úrnak is köszönöm szépen az elismerő szavakat. Valóban kedvezőek a munkaerőpiac mutatószámai, de természetesen ez azért nem tölthet el bennünket túlságosan nagy elégedettséggel, hiszen még tennivaló is van bőven. A nemzetközi összehasonlítás mindig egy helytálló forma lehet, hiszen minimum a V4-ek esetében érdemes látnunk, hogy hogyan és miképpen haladunk.

A munkaerőpiac új kihívásairól itt már az előzőek kapcsán részben szóltam. Tehát ezeket mindenképpen alkalmaznunk kell. Nevezetesen az egyik a részmunkaidő, a másik a távmunka, amelynek kapcsán azért én érzem, hogy vannak még elmaradásaink, de nagyon jó példákról is számot tudok adni, és én hiszem, hogy ez az új terület előre fog vinni bennünket. Itt különösen a fiatalok, illetve a kisgyermekes anyukák esetében tapasztalunk óriási érdeklődést. Én hiszem, hogy ez a munkamódszer is egyre inkább el fog terjedni, és pontosan annak érdekében, hogy ez ne érjen váratlanul bennünket, akik a jogszabályokat ennek a munkatevékenységnek a kapcsán is megfogalmazzuk, ezzel már most foglalkoznunk kell.

Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony: a munkaerőpiacra való visszatérést valóban segíteni kell a kisgyermekes anyukák esetében is, ebben köszönöm szépen a támogatását. Itt az előbb elmondtam egyébként, hogy a gyermek féléves koráig azért a fenntartásaim továbbra is megvannak.

Annak kapcsán nem lehet kérdésünk, hogy a kisgyermekes anyukák egyébként nagyon komoly munkaerő-tartalékot jelentenek. Természetesen ez fontos az ország, a gazdaság teljesítőképessége szempontjából is, de azt gondolom, abban sincs közöttünk vita egyébként itt a Házban, hogy ezeknek a hölgyeknek, anyukáknak egyébként a személyes ambíciójuk, a munkaerőpiacon megszerzett ismeretük megtartása szempontjából is, bizony, ha ők azt az utat választják, hogy részmunkaidőben, távmunkában vagy valamilyen más formában, megfelelő bölcsődei ellátás esetén visszatérnek a munkaerőpiacra, nekünk ezt az önkéntes  hangsúlyozom: önkéntes  döntést mindenképpen támogatnunk kell.

Technikai jellegű módosításról van szó, ezt itt is hangsúlyozni szeretném, tehát amit a miniszter meghatározása kapcsán ön kérdezett, azt gondolom, hogy az előzőekben erre már tudtam válaszolni.

Székely Sándor képviselő úr: nem hangzott el, hogy fantasztikus a munkaerőpiac helyzete, ezt én legalábbis így nem hallottam, az viszont tény, amiről korábban is szóltam már, hogy új kihívások vannak, megváltozott ez a piac. Én azt érzem, hogy egy kicsit az ön véleménye talán fáziskésésben van, ma már nemcsak arról van szó, sőt nem az a jellemző, hogy a vezetők valamiféle terror alatt tartják a dolgozókat, hanem nagyon sok munkaadó arról  idézőjelben  „panaszkodik” számunkra, hogy nagyon félve és majdhogynem nagyon érzékenyen kell bánni a munkavállalókkal, mert ők azt mondják, hogy hamarosan továbbállnak, elmennek és keresnek más helyet. Tehát én el tudom képzelni, nyilvánvalóan ahány ház, annyi szokás, hogy különböző vélemények vannak, de ahogy említettem, ez egy olyan világ, ahol a vezetői szigor, illetve a munkavállalói továbbállok egyaránt belefér ezekbe a beszélgetésekbe. Azt hiszem, hogy ezeket központi jogszabályokkal semmiképpen nem érdemes és nem is lehet szabályozni.

(16.10)

A nyugdíjas munkavállalók kapcsán, illetve a nyugdíjas-foglalkoztatás kapcsán érzékeltem olyat, talán több képviselőtársunknál is, nyilván az ellenzéki oldalról, hogy ez valamiféle bűnös dolog lenne. Nem erről van szó egyáltalán, hiszen itt hangsúlyozni kell, hogy egy önkéntes lehetőség van biztosítva a megfelelő adókedvezménnyel, és ezt majd az illető eldönti, hogy akár egyéni munkavállalóként vagy egy nyugdíjas-szövetkezet tagjaként őneki belefér-e az életébe az, hogy további gazdasági tevékenységet folytasson.

A nyugdíjas-szövetkezetek kapcsán, sőt a nyugdíjas-munkavállalás kapcsán egyébként a nyugdíjasszervezetek véleménye kiemelkedően pozitív, és ők azt mondják, hogy bizony egy nyugdíjas-szövetkezet esetében ők szívesen vállalnak tagságot, természetesen bekalkulálva azt, hogy mondjuk, a nyári időszakban két hónapra nem vállalnak munkát, mert vigyázni kell az unokákra, vagy nagypapák esetében azt mondják, hogy ősszel, tavasszal kertészkedek, ilyenkor nem vállalok ilyen tevékenységet, tehát természetesen  ahogy említettem  itt is az egyén elképzeléseit, szempontjait mindenképpen tiszteletben kell tartani.

Tordai Bence képviselő úr, ön is szemléletbeli hibákról szólt. Én azt gondolom, hogy egy ilyen jogi, technikai módosítás kapcsán ezt ne kérje számon ezeken a törvényjavaslatokon, ez nem erről szól. Nyilván ez az ön véleménye, amit  ahogy említettem korábban is  én tiszteletben tartok, de azért mindenképpen javaslom az ön figyelmébe is azokat az átfogó társadalmi intézkedéseket, amelyek egyébként számtalan példával is igazolhatóak, de engedje meg, hogy csak a bérmegállapodásoktól az életpályamodelleken át az adókedvezményig ezeket a dolgokat a figyelmébe ajánljam.

Z. Kárpát Dániel képviselőtársam a statisztikai adatok többféleségét tette szóvá. Nos, valóban, azt el kell ismerjem, hogy többféle metodika, többféle számítási módszer is létezik, én azért azt javaslom talán mindannyiunk számára, hogy fogadjuk el hivatalosként a KSH adatait, ezek, én hiszem, hogy mértéktartóak. Egyébként ön is tudja, hogy a munkaerőpiac azért egy nagyon színes világ, és tulajdonképpen amelyik számadat még mondjuk, ma reggel létezett, az holnap reggelre már valószínűleg meg fog változni. Nyilván vannak időszakos, évszakoknak megfelelő tendenciák például ágazatokhoz köthetően, de mondjuk, például a szeptember-október pedig a fiatal munkavállalók esetében egy olyan időszak, amikor viszonylag több a munkát keresők száma.

Egyébként itt a fiatal munkavállalók kapcsán azt fontos látni, és azt gondolom, hogy talán ez okozta az egyik legtöbb dilemmát az adatok értelmezésében, hogy Magyarországon ez 10,5 százalék, ami így első hallásra nyilvánvalóan soknak tűnik, és sok is, de például az európai uniós átlag 15 százalék. Tehát ezek a fiatalok, ha végeztek a nyár eleji időszakban a tanulmányaikkal, akkor nyilván egy kicsit még esetleg kikapcsolódtak, majd pedig most, talán most kezdenek el munkát keresni, lehet, hogy az első elgondolás nem is volt tökéletes. Itt tehát azért olyan, viszonylag gyorsan változó élethelyzetek vannak, amelyeket a statisztikának is meglehetősen nehéz követnie.

Hajdu László képviselő úrnak pedig, azt hiszem, az összevont válaszban, amikor a több képviselő által is megfogalmazott kérdéseket megválaszoltam, akkor reményeim szerint megfelelő feleletet adtam.

Én nagyon szépen köszönöm még egyszer önöknek, hogy ebben a fontos témában ilyen aktívak voltak, köszönöm a támogató és a kritikai javaslatokat egyaránt, és én hiszem, hogy a magyar parlament minél nagyobb létszámban fogja majd tudni támogatni ezeket a törvényjavaslatokat annak érdekében, hogy a következő időszakban a munkakörülmények, illetve mindaz a terület, amit szabályozni kívántunk, még eredményesebb lehessen. Köszönöm szépen.