Készült: 2024.09.24.19:17:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

246. ülésnap (2012.12.04.), 326. felszólalás
Felszólaló Magyar Zoltán (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:06


Felszólalások:  Előző  326  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy helyi ügyet szeretnék újra ide a Ház elé hozni, már volt ezzel kapcsolatban egy napirend utáni felszólalásom, illetve az olyan törvényjavaslatoknál, amelyek érintették ezt az ügyet, vagy ennek a kimenetelét befolyásolhatták volna, ott már elmondtam a lényegét, de újabb fejlemények vannak, és az ügy fontosságára való tekintettel ismét szeretnék egy rövid bepillantást adni.

Úgy gondoltam, miután fordulatot hozott a győri Dunakapu téren épülő mélygarázs sorsa, talán megmenekülhet ez az értékes bástyamaradvány, hiszen most már egy sokkal komolyabb képet kaptunk a feltárások során arról, hogy mi is van a föld alatt. Mi, jobbikosok, a civilek és egyáltalán a városvédők eddig is tudták, de most már a teljes közvélemény számára világossá válhat, hogy a helyi városvezetés mit is akar tönkretenni, hiszen a városvédők, ahogy már mondtam, korábban is aggódtak, hogy az építkezés ezeket az új tényeket majd nem veszi figyelembe, és nem módosítanak a terveken. Egyébként egy évvel ezelőtt még a KÖH segíthetett volna ezen a problémán, de hála az önök törvényalkotásának, ez az akadály megszűnt. Ez az újfajta esemény pedig nem más, mint hogy a tavaly feltárt ágyúlejárón és várfalon kívül, egyéb épületmaradványok mellett ősszel, most ősszel megtalálták az egykori Duna-bástya, Dunakapu-bástya belső részeit, ágyútermekkel, ágyúpaddal.

Az Arrabona Városvédő Egyesület, más civilek és a Jobbik - ahogyan említettem - szerint is a XVI. századi várbástya feltárásával döntő fordulat állt be, hiszen a kormányhivatal által korábban jóváhagyott mélygarázstervek csupán a 2011-es feltárás reneszánszkori eredményeit vették alapul, ezért most módosításra lenne szükség. Akkor az építtetők abban reménykedtek, hogy az ágyúlejárónak nincs folytatása, így kizárólag azt tervezték bemutatni, valamint az ahhoz csatolható körülbelül 30 méter hosszú várfalszakaszt. Ezen vártartozékok így a mélygarázs közepére kerültek volna, és az autók ezt meg is tudták volna kerülni, magyarul, közlekedési szempontból a garázs és vele az épületmaradványok is körbejárhatóak lettek volna. Az idei ásatáskor az ágyúlejáró folytatásában megtalálták a Duna-bástya egyik lelkét, az ágyútermet és az összes kiegészítőjét, méghozzá rendkívüli épségben és terjedelemben.

Ezzel bebizonyosodott, hogy a Duna-bástya és a hozzákapcsolódó valamennyi várelem, minden rombolás dacára, épített egység, egyik fő értéke világviszonylatban is a területnek, így viszont a garázs belső körútja már nem körút, hanem zsákutca. A zsákszakasz azért problémás, mert csak tolatással vagy forgolódással tudnának kijutni a gépkocsik a területről, és így ez jelentős problémákat okoz a közlekedésben, illetve tűz esetén is nagy gondot okozhat.

A győriek attól tartanak, hogy az építtetők neki fognak esni ennek a várszakasznak, azért, hogy ezt a problémát megoldják, és a XIX. századi pusztítás révén valamivel sérültebb és a bontás miatt alacsonyabb többi várelemet is eltüntetik. Ezzel ugyan a zsákszakasz megszűnik, de jelentős reneszánsz várfalszakasz bontása árán juthatnak csak el a céljaikhoz.

Az építkezés megkezdése helyett tervmódosításra lenne szükség. Idetartozik, hogy a tér teljes feltárása, építészeti helyreállítása nem kerülne többe, viszont valódi értéke lehetne Győr városának. A turizmust mindig hangoztatják Győrben, nem értem, hogy ebben az esetben miért nem veszik ezt komolyan.

Korábban egyébként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az ilyen eseteket megakaszthatta volna, ám július 1-jével elvették a hivatal építési hatósági jogkörét. Külön érdekesség, hogy Győr város polgármestere, Borkai Zsolt is a benyújtók között volt, de ez biztosan teljesen véletlen, hogy szinte az egyetlen törvényjavaslat, amit ő szignált, a KÖH szétverése volt. Érdekesség még ezen túlmenően, hogy a másik két képviselő az egri és a tatai polgármester urak voltak, ahol szintén bővelkedik műemlékekben a város. A műemlékvédelmi rendszer átszervezése után az építészeti és régészeti hatósági feladatokat, engedélyeztetéseket kiszervezték a járási kormányhivatalokhoz, így kézi vezérléssel a kormány megoldja ezeket a felmerülő problémákat.

A győri önkormányzatnak is meggyűlt egyébként korábban a baja az Örökségvédelmi Hivatallal. A Széchenyi tér kapcsán 75 millió forintos bírságot kellett kifizetnie, mivel szétverték a teljes tér alatti régészeti leleteket. És akkor még nem beszéltem arról, hogy kik is nyerték ezt a beruházást; természetesen itt is a Közgépet találjuk.

Remélem, hogy ezekre a problémákra választ kapok, és nem teszik tönkre Győr egyik legértékesebb műemlékét.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  326  Következő    Ülésnap adatai