Felszólalás adatai

MOLNÁR JÓZSEF, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság október 25-ei ülésén tűzte napirendre ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalását. Ahogy azt a korábbiakban már hallottuk, a törvényjavaslat több fontos területen is megfogalmaz módosításokat a korábbiakhoz képest. A mi bizottságunk vitájában a szakképzés fejlesztését érintő kérdések kerültek előtérbe, valószínűleg azért is, mert ez ma egy nagyon érzékeny területe nemcsak a magyar iskolarendszernek, hanem a magyar gazdasági életnek is.

A szakképzés fejlesztésére vonatkozó módosító javaslatok alapvetően támaszkodnak a kormány által elfogadott szakképzés-fejlesztési stratégiára és a nemzeti fejlesztési terv humánerőforrás-fejlesztési operatív programjára.

(9.40)

Így tehát ez egyrészt egy szerves egészet alkot ezekkel az elképzelésekkel, másrészt biztosítja a szakképzési törvény korábbi módosítása után a további korszerűsítés lehetőségét. Évek óta komoly igény volt arra, hogy a jelenleg nagyon szétaprózott szakmai szerkezetet a képzésben módosítani szükséges. A mostani javaslat alapján most már bízhatunk abban, hogy az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák száma jelentősen, körülbelül 50 százalékkal, 800-ról 400-ra fog csökkenni, ami valóban lehetővé teszi azt, hogy elsősorban az iskolai képzés során a széles körű alapképzés, alapozó képzés kerüljön előtérbe, ami alapja lehet azután egy egész életen át tartó szakmai továbbképzésnek.

Rendkívül fontosnak tartja a bizottságunk, azért is, mert emberi jogi bizottság vagyunk, hogy a következőkben lehetőség lesz a megszerzett részképesítések beszámítására is. A moduláris képzés egyébként is Európa-szerte ma már a modern szakképzés alapja, a rész-szakképesítések elismerése pedig lehetővé teszi egyrészről azt, hogy ha valaki második, harmadik szakmát tanul, ne kelljen minden részt újból elölről kezdenie, másrészről, ha valaki valami miatt ideiglenesen kikerül a képzési rendszerből, amikor az élethelyzete, lehetőségei úgy alakulnak, hogy oda visszatérhet, szintén nem kell újból elölről kezdenie a képzést.

Másik fontos csoportja a módosításoknak a gazdasági élet és a szakképzés igényeit közelíti egymáshoz. Ezek közül az államtitkár úr szóbeli előterjesztésében többet is megemlített, én itt is szeretném kiemelni a pályakövetés, a gyakorlati képzés segítését szolgáló intézkedéseket, és a magam részéről a szakmai tanácsadó testületeknek mint az intézményi érdekegyeztetés fórumának a megteremtését is. Itt lehetőség lesz tudniillik arra, hogy a képzésben érdekelt vállalkozások, a gazdasági élet szereplői és a fenntartó oldaláról megtörténjen a helyi igények és lehetőségek egymáshoz való közelítése.

A harmadik nagy csoport pedig a tanulói érdekek kiszélesítését szolgálja. Ezen belül is nagy fontosságúnak tartjuk, hogy a fogyatékossággal élők megkapják a lehetőséget arra, hogy azonos eséllyel kapcsolódhassanak be a szakképzésbe, és ott, ahol ez számukra szükséges, külön segítséget is kaphassanak ahhoz, hogy az eredményes vizsgát letehessék.

Összességében a bizottságunk 11 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett és ellenszavazat nélkül általános vitára alkalmasnak tartotta a beterjesztett törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)