Felszólalás adatai

TATAI-TÓTH ANDRÁS, az oktatási és tudományos bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az oktatási és tudományos bizottság november 7-ei ülésén vitattuk meg az oktatást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely négy szaktörvény módosítására tesz javaslatot. Ez a módosítás érinti a szakképzési törvényt, a közoktatási törvényt, a tankönyvpiaci törvényt és a Szakképzési Alapról szóló törvényt is.

A bizottság kormánypárti tagjai, ahogy az imént az államtitkár úr is, a kormány száz lépés programjából indultak ki, hiszen a száz lépés programja azt tűzte ki célként, hogy a társadalmi igazságosság érvényesülése érdekében, a hátrányos helyzetűek esélyeinek növelése, az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében vállal olyan határozott intézkedéseket, amelyek a társadalom egyik legsúlyosabb problémáját, a társadalom kettészakadását lelassítják, megelőzik, ezt a tendenciát megfordítják.

(9.30)

A kormánypárti képviselők támogatják a kormányt ebben a törekvésében, és mint a szakmával foglalkozó szakpolitikusok, a közoktatást és általában az oktatási rendszert érintő területeken határozott lépéseket várnak, és ezeket a lépéseket támogatják. A beterjesztett törvényjavaslat megfelel e célok elérésének, ezért a kormánypárti képviselők a bizottság ülésén általános vitára alkalmasnak tartották a beterjesztett törvényjavaslatot, és a szükséges módosítások elvégzése után a törvényt is meg fogjuk szavazni.

Az államtitkár úr külön beszélt a beterjesztett törvényjavaslat 39. §-áról. A bizottsági ülésen az ellenzéki vélemények tulajdonképpen elsősorban erről a garanciaelemről szóltak, nem érintették lényegében a szakképzés kérdéskörét, nyilvánvalóan azért - ahogy azt a Fidesz alelnöke, Pokorni úr más fórumon már kifejtette -, mert a Fidesz tulajdonképpen támogatja a szakképzés területén tervezett változtatásokat, hiszen a gyakorlat igazolta, hogy erre szükség van.

Én a magam részéről nem szeretném most megismételni a bizottsági ülésen elhangzott érvek közül azokat, amelyeket az államtitkár úr elmondott, viszont ki szeretném emelni azt az elemet, amelyet alapvetőnek tartok, hiszen érintheti a törvény vitájának a szakszerűségét, esetleg még a törvényességét is. Elhangzott a bizottság ülésén, hogy az előzetes egyeztetésben ezt a paragrafust a kormány nem terjesztette a tárgyaló felek elé. Megvizsgáltam a törvényjavaslatot, amely az érdekegyeztetésen részt vett. Az érdekegyeztetésen szereplő változatban ennek a mondatnak, tehát a közoktatási törvény 118. § (4) bekezdése garanciát jelentő mondatának a teljes elhagyása szerepelt, ez ellen a tárgyaló partnerek az érdekegyeztetés során nem emeltek kifogást. Nem állja meg tehát a helyét az a bizottsági ülésen elhangzott kijelentés, hogy az érdekegyeztetésből ez a paragrafus kimaradt.

Hozzá szeretném még tenni, hogy a bekerült 39. §, amely - ahogy az államtitkár úr elmondta - valóságos garanciát jelent a finanszírozás szinten tartása tekintetében, ennek a paragrafusnak a megváltoztatása indokolt, hiszen 1993-ban az eredeti törvényjavaslat olyan körülmények között született meg, amikor több éven keresztül 30 százalék körüli éves infláció volt Magyarországon. Nyilvánvaló, hogy egészen más szabályozást kell alkalmaznunk akkor, amikor 30 százalékos infláció van, és más szabályozást kell alkalmazni akkor, amikor gyakorlatilag 1-2-3 százalék körül mozog a valóságos infláció és a tervezett infláció is.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)