Felszólalás adatai

1990-ben a bányászat Magyarországon több mint 60 ezer embert foglalkoztatott. A korábbi időszakban jóval nagyobb volt ez a létszám: a szénbányászatban például 1964-ben, amikor a termelés a csúcspontját érte el 31,5 millió tonnával, 124 ezer ember dolgozott. Várpalotán 1996-ban zárták be az utolsó bánya kapuit, amely egy 120 éves bányászati folyamat végét jelentette. A város életében ezzel lezárult egy korszak, amely 1876-ban kezdődött, és több mint egy évszázadon át nyújtott munkát a város lakóinak. 1965-ben több mint 6 ezer fő dolgozott, 6 ezer fő a várpalotai bányászatban, ezzel biztos megélhetést nyújtva több ezer családnak. Mára a térségre jellemző a magas munkanélküliség, a biztos megélhetést nyújtó munkahelyek csökkenése. A várpalotai bányászat fénykorában jöttek a buszok, hordták az embereket Enyingről, Fehérvárról, Ösküről, Ősiből, Berhidáról és Balatonfőkajárról is. A bányászat nemcsak a megélhetést biztosította, hanem széles körű társadalmi életet is teremtett. A bányászatból származó bevételekből jutott pénz a sport, a kultúra, a szórakozás támogatására is, ami egységgé, családdá kovácsolta a bányásztársadalmat.

A Jobbik elkötelezett abban, hogy kormányra kerülve új bányákat nyisson, állami beruházásokkal, támogatásokkal talpra állítsa a magyar bányászatot, amelyet az elmúlt 24 év kormányai elmulasztottak megtenni, így több tízezer munkahely létrejöttét nem valósították meg.

A legnagyobb lehetőség természetesen a szénbányászat fellendítésében van. A hazai szén versenyképességét javítja, hogy Magyarország nem rendelkezik tengeri kikötővel, emiatt a magasabb szállítási költségek megdrágítják az import energiahordozókat, különösen a szén esetében, amit csővezetéken nem lehet szállítani, és így fajlagosan magasabb költséggel lehet csak a tengerentúlról import energiahordozót behozni.

Várpalota térségében ma is értékes lignitvagyon található, amely gazdaságosan kitermelhető a szakértői számítások szerint. A magyarországi bányászat újraindításával körülbelül 30 ezer új, jól fizető munkahelyet lehet létrehozni. Várpalota térségének ez több ezer új munkahelyet jelentene.

Várpalota önkormányzata 2010-ben bejelentette, hogy újranyitnák a bakonyi szén-, illetve lignitbányát. Az akkori polgármester szerint öt-tíz éven belül indulhatott volna el újra a bányászat, ami nemcsak a térségnek lenne fontos, hanem nemzetgazdasági érdek is. Azonban ez a terv meghiúsult, a Fidesz-kormány itt is magára hagyta az embereket, nem tett semmit annak érdekében, hogy Várpalota és térsége a fejlődés útjára léphessen. A bányászat újbóli fellendítése lehetőséget adna a családoknak a megélhetésre, a szakmához kapcsolódó oktatás fejlesztésével jövőképet adhatunk a fiataloknak is. Hazai, jól fizető munkahelyeket hozhatunk létre, ezzel is megállítva a külföldre vándorlást, ami ma jellemző a fiatal felnőttek korosztályára.

Összességében elmondható tehát, hogy a bányászat - mint több száz éves tradícióval rendelkező iparág Magyarországon - újra felelevenítésre szorul, nem szabad kihalni hagyni a tradíciókat, és egyben el kell mondani, hogy Magyarország utolsó mélyművelésű szénbányája az oroszlányi, a Márkushegyi szénbánya, amelyet a Fidesz-kormány 2014. december 31-ével szándékozik bezárni. A legutóbbi értesülések szerint ezen az elképzelésen nem változtatott. Ez olyan érték, amelyet meg kell mentenünk, hiszen egy bezárt bányát újranyitni már nem lehetséges, illetve csak rendkívüli költségekkel lehetséges. Ez az utolsó olyan hely, ahol ez a kultúra, a mélyművelésű szénbányászat kultúrája is megvan, és ez egy rendkívül értékes, a magyar hagyományokra, több száz éves hagyományra épülő kultúra, amit mindenképpen meg kell őriznünk nemcsak az ipari kultúra szempontjából, de nemzetgazdasági hasznot hajtó tevékenység a bányászat és az energia itthoni energiahordozókból történő előállítása érdekében is.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)