Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. STEINMETZ ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! Az előttünk fekvő törvénymódosítás a sporttörvényt, a 2004. évi I. törvényünket módosítja, és elöljáróban azt tudom elmondani, hogy sportolóként minden olyan javaslatot tudok támogatni, és bízom benne, hogy a Jobbik frakciója is tud támogatni, amelyik a magyar sportolók érdekeit és a magyar sportélet érdekeit és fejlődését szolgálja. Ez a törvénymódosító javaslat igazából az indulási jog, a nevezési jog átruházásának feltételeit, körülményeit könnyíti meg, mint ahogy egyébként az indokolásban is olvashatjuk, mert a sporttörvény jelenleg általános jelleggel tiltja a versenyrendszerben való indulás jogának átruházását. Eddig egyébként a lehetőség arra volt, hogy az indulási jogot csak a sportegyesület ruházhatta át az általa alapított gazdasági társaságnak, de most kinyitjuk ezt a szabályozást, mintegy felhígítjuk ezt az általános szabályozást, ami eddig teljesen világosan és érthetően fogalmazott.

Miért is tesszük ezt? Gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel, mint ahogy az indoklás is fogalmaz, és ahhoz, hogy ezt meg tudjuk érteni, és tudjuk támogatni  és itt kérek elnézést én is a közfeladataim ellátása miatti késésért , nem tudom, hogy előterjesztő úr említettee ezt korábban, de szeretnék választ kapni, hogy konkrétan mik ezek a gyakorlati tapasztalatok, miért is van erre szükség. Szeretnénk ezt megérteni. Hány csapatot érint ez a gyakorlatban? Mert mi azt látjuk, hogy minél magasabb osztályba kerül egy sportcsapat  most szóba került a labdarúgás, akkor én is ezzel példálóznék, de ugyanez vonatkozik a kézilabdára és a vízilabdára is sajnálatos módon az utóbbi időben , minél magasabb a versenyrendszer, annál több a külföldiek száma, akik egyébként a magyar tehetségek elől veszik el a helyet. Soha ilyen alacsony számban magyar fiatal labdarúgók az NB I.-ben nem versenyeztek, mint most.

Tehát amikor arról beszélünk, és megint csak az indokolásból, csak hogy megértsem, az indokolás szerint az utánpótlás-nevelés felmenő rendszerű képzési rendszerének további fejlesztése érdekében szükséges ez a lépés, akkor én azt is mondanám, hogy azok a taomilliárdok, amik beleáramlottak az utánpótlás-fejlesztésbe, a képzésbe, talán inkább ennek kéne leginkább szolgálnia ezeknek a fiataloknak az előrejutását és a boldogulását. De természetesen, még egyszer mondom, ha kapunk magyarázatot, megértjük, hogy miért is kell most gazdasági vállalkozás licencjogátadása egy olyan gazdasági vállalkozásnak, amelyben vagy ő alapít, vagy tagként szerepel.

Visszatérve a miértekre, akkor én konkrét leszek, mert azért gondolkodtam, látszik, hogy ez egy személyre szabott törvényjavaslat, a hatálybalépés miatt is látszik ez, nem gondolom, hogy ez tömegével érinti az egyesületeket  de kiket érinthet? Például esetleg a balatonboglári NEKA-t érintheti a kézilabdában, vagy esetleg a labdarúgásban a PSN Zrt. keretein belül működő Pécsi MFC-t, Bánki Erik úr... (Nacsa Lőrinc: Elmondtam.) Örülök neki, csak akkor ezt mondjuk ki, hogy megértsük. (Nacsa Lőrinc: Elmondtam.) Köszönöm. Mert hiszen ha harmadosztályból amatőrök is szerepelhetnek, profik is, a másodosztályból viszont már csak profik szerepelhetnek, így viszont ténylegesen van értelme ennek a szabálynak az alakításán.

Két dologra szeretném fölhívni a figyelmet. Ebben a törvényben én nem látok biztosítékot arra, hogy adott esetben egy versenyrendszerben, egy osztályban több csapatot is üzemeltethessen ugyanaz a tulajdonosi kör. Én nem látok ebben biztosítékot, miközben FIFA-előírás, hogy egy adott versenyrendszerben, egy osztályban a tulajdonosnak csak egy csapata lehet.

(13.00)

Én nem tudom, egy magyar törvénnyel fölülírni egy FIFA-rendelkezést persze lehet és megtehetjük, de én örülnék neki, ha ebbe a törvényjavaslatba is ezt belefoglalhatnánk, hogy ne fordulhasson elő olyan helyzet, hogy egy sportvállalkozás egy másik sportvállalkozás részeként adott esetben egy bajnokságban két csapatot üzemeltethessen; ugyanaz a tulajdonosi kör. Ez ellentétes az egészséges versenyszellemmel, úgy gondolom, tehát ezen mindenképpen érdemes elgondolkozni.

A másik: ha megengedik, tisztelt képviselőtársaim, a sporttörvény rendelkezését hoznám ide, ami a hivatásos sportolókra vonatkozik, ez a 8. § (6) bekezdése, ami valahogy úgy fogalmaz, hogy sportszervezet nem indulhat a versenyrendszerben, bajnokságban, vagy abból utóbb kizárják, ez a munkáltató, a megbízó súlyos szerződésszegésének minősül, és ezért a munkaviszonyt, a megbízási jogviszonyt a sportoló azonnali hatályú felmondással is megszüntetheti. Na már most, ha nem indul a versenyrendszerben, a bajnokságban, mert az indulás jogát, a licencét átadja egy másik szervezetnek, ebből az következik, hogy az ott sportolók, szerződéssel bíró hivatásos sportolók felmondhatják ezt a munkaszerződést.

S akkor még egy gyakorlati kérdés: például ezek a játékosok, akiknek adott esetben elmarad a bérük  mert azért, tisztelt képviselőtársaim, van és volt is a múltban, és sajnos, akármennyire is mindenki igyekszik felelősségteljesen gazdálkodni, előfordul, hogy egy adott egyesület, nemcsak a labdarúgásban, máshol is, fizetési, likviditási problémákkal szembesül, és fizetésképtelen állapotba kerül , ezek a sportolók majd hogyan fognak tudni pereskedni azzal a sportszervezettel szemben, amelynek nincs indulási joga, nincs licence, magyarul nincsen bevétele? Akkor majd honnan fogja ezt a pénzt remélni?

Én ezekre tekintettel nagyon szépen megköszönném  hogy akkor világosan fogalmazzunk , ha az előterjesztő vagy államtitkár asszony esetleg segítene abban, hogy ezt a törvénymódosító javaslatot tényleg szakmai alapokon állva, jó szívvel tudjuk támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)