Felszólalás adatai

POGÁCSÁS TIBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési vita mindig izgalmas és mindig nagy figyelmet kap, hiszen ilyenkor válik nyilvánvalóvá az, hogy az ország kormánya milyen gazdasági és társadalmi változásokat, milyen irányokat tart fontosnak, és milyen fejlesztéseknek teszi le az alapjait.

Ez az a vita, ami teret ad annak, hogy az eltérő gazdasági és társadalmi felfogások ütközzenek, és megvizsgáljuk az előterjesztés adatait. Így van ez a mostani költségvetési vitában is, és nagyon érdekes, hogy bár azonos karaktereket, azonos betűkészleteket, azonos számokat olvasunk, mégis mást és mást látnak néhányan benne, mint azt, amit a kormány beterjesztett, illetve amit a kormánytöbbség támogat.

Különösen nagy hibának tartom azt a vita során, hogy jó néhányan igyekeznek figyelmen kívül hagyni a tényeket, figyelmen kívül hagyni azt a gazdasági helyzetet, amelyben jelen pillanatban az ország van. Figyelmen kívül hagyják azt, hogy tavasszal egy olyan ország irányítását vettük át, amely a csőd szélén lebegett, a csőd szélén egyensúlyozott, gyakorlatilag a hitelezők jóvoltából volt csak talpon. Gyakorlatilag a gazdasági önrendelkezését elveszítette ez az ország a tavaszi időszakra.

Az idei évben a rosszul megtervezett költségvetést nagyon súlyos döntésekkel, nagyon súlyos kiegészítésekkel kellett rendbe hozni, teremteni egy olyan állapotot, hogy a vállalt költségvetési hiányt az ország tartani tudja.

Azért azt se felejtsük el, hogy mindez nem egyfajta külső válság hatására következett be, hanem nyolc év elhibázott gazdaságpolitikája eredményezte mindezt. Természetesen sajnos a gazdasági válság, a bankválság megtetézte még a nehézségeket. Tehát nagyon nehéz örökség az, amiről indulunk, gyakorlatilag a nulláról kell építkeznünk.

A gazdasági növekedés, a foglalkoztatás növelése, a pénzügyi stabilitás megteremtése, ezek azok az alapjellemzők, amelyet a benyújtott költségvetésnek segítenie kell, ezek azok az alapjellemzők, amelyek a költségvetést jellemzik.

A nemzeti ügyek kormányának első költségvetése az ország talpra állításának a költségvetése, és ajánlom mindenkinek a figyelmébe azt a tényt, hogy a 2,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány első ízben hozza kézzelfogható közelségbe a csatlakozáskor vállalt, a maastrichti kritériumoknak megfelelő 3 százalék alatti hiánycél teljesítését. Tehát első ízben jutunk el ide. És mindezt úgy, hogy a költségvetés nem az eddigiekben megszokott módon a lakosságot sújtó megszorításokra irányul, nem a lakosságtól kíván forrásokat elvonni. Ráadásul nemcsak hogy nem megszorításokra épül a költségvetés, hanem az adótörvényekkel a munkát vállaló, a munkából élő, egy vagy több gyermeket nevelő családok számára az adórendszer még segítséget is nyújt.

(14.50)

Tisztelt Országgyűlés! Az ország működésében, a közszolgáltatások nyújtásában és az állampolgárokkal való kapcsolattartásban az egyik legfontosabb szerep az önkormányzatokra hárul. Az elmúlt két évtizedben gyakorlatilag megszokottá vált, hogy újabb és újabb feladatok kiszabása mellett az utóbbi években már csökkenő normatív finanszírozás jutott az államháztartás ezen fontos alrendszerének.

A 2011. évben a helyi önkormányzatok a vállalt és kötelező feladataikra mintegy 3100 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, és ebből az állami hozzájárulások, a támogatások és az átengedett szja mintegy 1134 milliárd forintot jelent - tehát 1134 milliárd forintot -, ami az önkormányzati központosított költségvetési kapcsolatokból származó bevételek bázisához viszonyítva mintegy 4,7 százalékos növekedést jelent - tehát 4,7 százalékos növekedést -, ami a tervezett inflációt meghaladó növekedés. Nyilvánvalóan kevés, és nyilvánvalón minden önkormányzat, minden önkormányzati vezető, de a parlament, a kormány is azt szeretné, ha ennél több lenne, de - mint ahogy mondtam - egy determinált költségvetésből kell kiindulnunk, egy determinált pénzügyi lehetőségből kellett kiindulnunk.

Külön érdekessége az önkormányzati költségvetésnek, hogy az előző kormányok által generált válság és a gazdasági válság következtében 2009-ben a lakosság jövedelmei csökkentek, ezáltal a befizetett szja értéke is csökkent, és a csökkenő szja, a 2009-es szja adja az alapot a 2011-es önkormányzati költségvetéseknek, illetve az önkormányzatok szja-bevételének. Ezt a csökkenést a költségvetés korrigálja, méghozzá úgy korrigálja, hogy a települési önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális feladatai jogcímen szereplő normatívát emeli meg. Ennek azért van különös jelentősége, mert ez egyfajta jövedelemkülönbség-mérséklő normatíva is, hiszen ez a kisebb településeken és a kisebb szja-bevétellel rendelkező településeknél is gyakorlatilag azonos mértékű növelést jelent.

Egyébként is a költségvetésnek van pozitív lépése a jövedelemkülönbség mérséklésére. Minden évben az önkormányzatok az év közepén szembesültek azzal, hogy az adóerő-képességük milyen mértékű, és ebből került kiszámításra az, hogy mekkora elvonás vagy többlet illeti meg őket. Azok az önkormányzatok, amelyeknél az adóerő-képesség növekedett, amely önkormányzatok fejlesztéseik révén képesek voltak növelni a bevételeiket, gyakorlatilag büntetésként élték meg azt az elvonást, amit ilyenkor, év közben kellett elszenvedniük. A jelenlegi, a most beterjesztett költségvetés ezt korrigálja, hiszen a számítás egyszerűbbé válik, az előző évi tényleges adóerő-képesség lesz az adóerő-képesség számításának az alapja.

Tisztelt Országgyűlés! A fejlesztési támogatások összevont előirányzata 65,8 milliárd forint, ami meghaladja az előző évit, bár hozzá kell tenni, hogy ennek a növekménynek közel 48 százaléka a 4-es metró beruházásának a többlettámogatása. Remélhetőleg egyszer már túl jutunk ezen is. A vis maior tartalék pedig - sajnos az előző évek indokolják - 8 milliárd forintra nő, ami több mint hétszerese az eddigieknek. Az európai uniós fejlesztési támogatásokra pedig jól láthatóan a költségvetésben rendelkezésre áll az önrész, tehát sikeres pályázatok esetén az önerő nem lehet gátja a fejlesztéseknek.

Nem önkormányzati feladat, de mindenképpen szót érdemel az önkormányzatok szemszögéből is a közbiztonság kérdése. A jövő évre biztosított többletforrások lehetővé teszik a rend és a közbiztonság fejlesztését, lehetővé válik a rendőrség létszámának növekedése, hiszen 2011-ben mintegy 4130 fő képzésére és próbaidős rendőrré történő kinevezésére kerülhet sor. A költségvetés ezt a lehetőséget tartalmazza.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A költségvetési tervezet tehát nehéz gazdasági körülmények között került beterjesztésre, de megalapozott. Célja az egyensúly megteremtése, a növekedés lehetőségeinek a megteremtése, és biztosítja azt, hogy az állam, az önkormányzatok a feladataikat ellássák, és a jövő év lehetőséget teremt, és ez a költségvetés biztos alapot teremt arra, hogy a jövő évben a kormány, a kormánytöbbség azokat a szükséges reformokat kidolgozza, leegyeztesse és beindítsa, amelyek hosszú távon is segítik a gazdaság fejlődését és a nagy állami elosztórendszerek újjáépítését.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)