Felszólalás adatai

Ugyanakkor a mai vitában Szilágyi Péter már a Jobbik szavazataival erősítette az LMP önkormányzati szakértelmét. Az már egy külön érdekessége a dolognak, hogy miután Kőszegi Zoltán képviselőtársamnak azt válaszolta, hogy az LMP azért nem tudott részt venni megfelelő számban a törvény tárgyalásában, mert az időkeretes tárgyalási mód nem teszi lehetővé, hogy az LMP a teljes véleményét ki tudja fejteni, most pedig a Jobbiknak és az MSZP-nek átadta az idejét.

(21.40)

Nyilvánvalóan így az MSZP és a Jobbik fogja az LMP szakértelmét az önkormányzati szférában képviselni, kifejteni. (Zaj a Jobbik soraiban.)

No, de ezen kitérő után, visszatérve magára az önkormányzatiságra, az önkormányzati törvényre, nyilvánvalóan egy nagyon fontos és lényeges jogszabályról, törvényről beszélünk. Nagyon sok visszahivatkozás történt az elmúlt 21 év eseményeire, az önkormányzati lakások kötelező privatizációjától kezdve az eladósodásig meg a kötvénykibocsátásig. Azt gondolom, ez jól mutatja azt, hogy a magyar önkormányzati rendszer rendkívül összetett, és a települések viszonylag nehezen hasonlíthatók össze. Ennek ellenére maga az önkormányzati törvény, amely ma hatályban van, egyenlőségjelet tesz, a feladatvállalás tekintetében azonos jogokat ad minden településméretben, minden jellemzőben a települési önkormányzatoknak. Ez is egy ok, azt gondolom, ami elvezetett oda, hogy maga az önkormányzati rendszer finanszírozási oldalról is gyakorlatilag nem tartható, vagy nagyon nehezen tartható fenn.

Itt nagyon sok dolog elhangzott arról, hogy mi történt, miért is adósodtak el az önkormányzatok a feladatok átadásától a lopakodó feladatátadáson keresztül az európai uniós pályázatokig és az európai uniós pályázati önrészekig. Tény az, azt gondolom, hogy 2002-ig, 2003-ig volt önrészük az önkormányzatoknak ahhoz, hogy a fejlesztéseket végrehajtsák. Itt utalnék egyébként arra, hogy Ipkovich képviselő úr, úgy értettem, rosszul hivatkozott a közmű-privatizációra, hiszen a közmű-privatizációt a Horn-kormány végezte el, és az Orbán-kormány fizette ki azt a tartozást, amit a Horn-kormány a gázvagyon-privatizáció során felhalmozott. Nyilvánvalóan az a pénz egyébként nagyon jól jött akkor az önkormányzatoknak, nagyon sok fejlesztést tudtak megvalósítani, és nagyon sok fejlesztés önrészéhez tudták hozzátenni. Ehhez is, azt gondolom, tény és végigvezethető, hogy az azt követő időszakban mind a működésben, mind pedig a pályázatokban az önkormányzatok egyre inkább visszaszorultak, forrásaik csökkentek.

Az, hogy kistelepülés kontra nagytelepülés, ki miért adósodott el, ebben biztos, hogy nagyon sok igazság van minden irányból, de szerintem azért azt is számba kell venni, hogy bizony, a kistelepülések sok esetben eleve képtelen voltak vagy képtelenek arra is, hogy egyáltalán hitelt kaphassanak, hiszen eleve nincs meg az a lehetőségük, az a vagyonuk, amellyel egyáltalán hitelképesnek minősülhetnének.

A feladatok átcsoportosításánál egyébként ez a törvénytervezetünk nyilvánvalóan egyértelművé teszi, hogy a feladatokat úgy kell rendezni, hogy az fenntartható önkormányzati rendszert eredményezzen, az önkormányzatok képesek legyenek a feladataikat végrehajtani. Erre tett kísérletet egyébként az előző ciklusban az MSZP-s kormányzat. A többcélú önkormányzati társulások és az azokhoz kapcsolódó finanszírozási modell azt igyekezett kikényszeríteni, hogy a társulásba bevitt feladatokkal, a társulásban összeadott feladatokkal operálva az önkormányzatok a finanszírozási szorításból valamilyen módon kibújjanak. Azután természetesen a többcélú önkormányzatok finanszírozása is folyamatosan csökkenni kezdett, és a feladat ott maradt; teljesen torz szerkezetek jöttek létre.

Tessék visszaemlékezni, amikor egész kistérségekben vontak össze intézményeket, és ezt mutatta be a kormányzat, hogy milyen jó intézményfenntartó társulás az, amikor többtucatnyi önkormányzat, összevonva az intézményeket, egy igazgatás alá vonva, az óvodától a középiskoláig próbálja ellátni azokat a feladatokat, amelyekre egyébként a finanszírozás miatt képtelen volt. Tehát rendet kell tenni ezekben a feladatellátásokban, és mindenképpen lehetővé kell tenni azt, hogy az önkormányzatok hosszú távon is nagyon intenzíven tudjanak foglalkozni a településfejlesztéssel, azokkal a lakosokat közvetlenül érintő fejlesztésekkel, amelyeken keresztül egyébként megélik az ország fejlődését, és megélhetik a településük fejlődését is. Nyilvánvalóan nagyon fontos az intézményrendszer, fontos az intézményrendszer fenntartása, a civil szféra működtetése, de ugyanilyen fontos az a közműhálózat és az az úthálózat, amit az önkormányzatok fenntartanak, amivel a lakosok nap mint nap találkoznak.

Nagyon röviden szeretnék kitérni arra, többször elhangzott ma is a Házban, hogy 2000 fő alatt megszűnnek az önkormányzatok. Itt is látszik, hogy még a parlamentben is keveredik az önkormányzat, a polgármesteri hivatal, a jegyző és a közigazgatás szerepe. Két külön dologról beszélünk. Önkormányzatot, képviselő-testületet, polgármestert mindenhol választanak, és ahogyan ezt egyébként az államtitkár úr is megerősítette és elmondta, mindenhol lesz valamilyen mértékű önkormányzati hivatal is; a körjegyzőségekhez hasonló szisztémában gyakorlatilag létrejöhetnek ezek a hivatalok.

A törvényességi felügyelet egy nagyon izgalmas és komoly kérdés. Láttuk azt, hogy a szocialista kormányzat alatti ügyetlenkedés következtében hosszú ideig nem volt az önkormányzatoknak törvényességi felügyeletük. Azt gondolom, ez semmiképpen nem volt egy dicsőséges és jó időszak, tehát valamilyen törvényességi felügyelet kell. Itt meg kell találni azt az egyensúlyt, ezt a mi módosító indítványaink is segíteni fogják, ahol a törvényességi felügyelet egyfelől biztosítva van, biztosítva van a törvényes működés, másfelől biztosítva van az, hogy adott esetben, akár másodfokon az önkormányzat is kifejthesse a véleményét a törvényességi felügyeletről, és mindenképpen azt preferálnánk, hogy a kormányhivatal döntése, illetve az önkormányzat vitája a bíróságon gyorsított eljárásban, de a bíróság zárja rövidre, ne pedig egy kormányhivatali döntés kapcsán.

Ugyanígy mindenképpen kezdeményezni fogjuk azt, hogy az önkormányzati feladatok között a víz-, csatornaszolgáltatás megjelenjen, mert bár ugyan igaz az, hogy néhány nagy önkormányzat ezzel meglehetősen felelőtlenül bánt, például a víz-, csatornaprivatizációval akár a fővárosban, vagy akár az ismert pécsi anomália, de a települések döntő többsége nagyon is racionálisan működteti ezeket a hálózatokat, nagyon gondosan ügyel arra, hogy ezek megfelelőek legyenek, és némi segítséget is adnak azok a közműcégek a települések működéséhez.

Mindent összevetve tehát úgy gondolom, az önkormányzati törvény megérett a módosításra, ez a törvényjavaslat, amelyet a Ház asztalára tettünk, alkalmas arra, hogy tárgyaljuk, és némi módosítás után elfogadásra is alkalmas.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)