Készült: 2024.04.26.04:25:25 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

183. ülésnap (2008.12.02.),  321-336. felszólalás
Felszólalás oka Részletes vita lefolytatása
Felszólalás ideje 23:45


Felszólalások:   315-321   321-336   337-372      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Ennek a felvetésnek ismeretében most nem zárom le a vitát, hanem majd a napirend befejeztével kerül erre sor, és ezáltal kapcsolódó módosító indítványt addig lehet benyújtani.

Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik a családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Sándor Klára, Magyar Bálint, Kóka János, Gusztos Péter, Hankó-Faragó Miklós, Geberle Erzsébet SZDSZ-es képviselők önálló indítványát T/6306. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/6306/33. számon megkapták, és a honlapon megismerhetik.

Indítványozom, hogy a részletes vitában a benyújtott módosító javaslatokat két szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Felkérem Béki Gabriella jegyző asszonyt, ismertesse az egyes vitaszakaszokat.

BÉKI GABRIELLA jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az első szakaszban a családon belüli erőszak fogalmát és ennek megváltoztatását kezdeményező indítványok, valamint az eljárásban részt vevő szervezetekre vonatkozó szabályokat módosító indítványok szerepelnek az ajánlás 1-5. pontjai szerint.

A második szakaszban az eljárási szabályokat, valamint a szankciórendszert érintő módosító javaslatok vitájára kerül sor az ajánlás 6-25. pontjai szerint. Ugyanebben a szakaszban nyílik meg a vita a hatálybalépést módosító 26. ajánlási pontra is.

ELNÖK: Köszönöm. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az indítvány elfogadásra került.

Most megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 1-5. pontjaira. Megkérdezem, kíván-e valaki szólni. Megadom a szót kétperces időkeretben Vidorné dr. Szabó Györgyi képviselő asszonynak, MSZP.

DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Kedves Előterjesztő Képviselők! A vita első szakaszában a címről kellene szót ejtenünk, miután az általános vitában ez komoly vitára adott okot. Az eredeti címe a családon belüli erőszak volt, amíg az ellenzék kinyilvánította azt a véleményét, hogy amennyiben ezt a címet meg tudjuk változtatni, a tartalma és a nagyon fontos, előremutató szabályozása miatt tudja támogatni ezt a törvényt. Mi sem természetesebb, minthogy ezen múlik, hát ezen ne múljon! Úgyhogy inkább csak a jegyzőkönyv számára szeretném azért elmondani azt a két lehetőséget, hogy miért is volt ez eredetileg családon belüli erőszak, és mit jelent az otthoni erőszak kérdése.

Méghozzá a külföldi irodalom úgy jegyzi, hogy amit otthoni - mert van ilyen kifejezés ott is - erőszaknak nevez, ott kifejezetten a társkapcsolatokban előforduló erőszakról van szó, amit pedig a családon belüli erőszaknak nevez, kibővül ennek a köre, mert nemcsak a társak, hanem a szülők, idősek, gyermekek rovására is meg lehet valósítani ezt a cselekményt. Miután ez a mi jogszabályunk - szabadjon a többes szám első személyben máris itt megelőlegezni a Ház teljes támogatását, ez a mi jogszabályunk - nevesíti, hogy nemcsak a társkapcsolatokat, nemcsak a partnerkapcsolatokat illeti ez az erőszak, hanem bizony kiterjed idősekre, gyerekekre, fogyatékosokra, ezért a magam részéről is minden további nélkül tudom támogatni ennek a címnek a megváltoztatását, és kérem, hogy ezt mindannyian támogassuk.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Most megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak, MSZP.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Amit képviselőtársam elmondott, azzal maradéktalanul egyetértek. Én azt gondolom a magam részéről, hogy talán szerencsésebb lett volna az eredeti cím megtartása, de hangsúlyozottan: ezen ne múljon a törvényjavaslat elfogadása. Nincs az én meglátásom szerint ennek akkora jelentősége, hogy ezt a kérést ne lehessen teljesíteni, tehát a magam részéről is támogatni tudom ezt a törekvést, a törekvést, amely módosító javaslat formájában öltött testet.

Amihez egy picit konkrétabban és hosszabban szeretnék hozzászólni, ez a 4. ajánlási pontban megfogalmazott módosító indítvány, ami gyakorlatilag a családon belüli erőszak fogalmát változtatja meg. Nem szeretném ismételni az általános vitában elmondottakat, ezért tényleg csak utalok arra, hogy nem tartjuk azt szerencsésnek vagy nem tartanánk azt igazán szerencsésnek, hogy a büntetőjogi fogalomrendszerhez, a büntetőjog-dogmatikához legyen köthető a családon belüli erőszak és annak a fogalma, ezért mi egy attól teljes mértékben elkülönülő, más fogalomrendszerre építő meghatározást szeretnénk a tisztelt Ház figyelmébe ajánlani, és kérni, hogy fogadja el ezt a módosítást.

Ez gyakorlatilag annyit tenne, hogy családon belüli erőszaknak minősülne minden, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető, hozzátartozó sérelmére megvalósított tevékenység vagy mulasztás, amelynek célja vagy hatása a bántalmazottal szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, lealacsonyító, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása, és amely a hozzátartozók közötti együttélést ideiglenesen vagy véglegesen lehetetlenné teszi.

Ez egy bonyolult, de azt gondolom, hogy teljes körű és jó fogalom, ezért kérem, hogy a tisztelt Országgyűlés támogassa azt. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy a részletes vita e szakaszában kíván-e még valaki szólni. (Nincs jelentkező.) Ha nem, akkor a vita e szakaszát lezárom.

(17.30)

Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 6-26. pontjaira. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki szólni a vita e szakaszában.

Megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak, MSZP.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden kívánok szólni, ugyanis az általános vita során elmondtam azokat a problémáinkat a törvényjavaslattal kapcsolatban, amelyek már akkor megfogalmazódtak, és előrevetítettem azt, hogy e vonatkozásban módosító javaslatokat fogunk benyújtani. Tartalmilag kifejtettem - hogy csak utaljak erre -, hogy például a hatékonyság növelése érdekében az eljáró rendőr a helyszínen is meghozhassa a távol tartó határozatot. Garanciális vonatkozásban számunkra nem elfogadható, hogy 10 és 30 nap között a rendőrség rendelheti el a távoltartást. Ezt mi 72 órára korlátoznánk.

Szintén megemlíteném - ami megint csak egy hatékonyságot növelő rendelkezés lenne - a 24. ajánlási pontban megfogalmazott módosító javaslatot, hogy nemcsak szándékos szabályszegés esetén lehetne szabálysértési úton megbüntetni a bántalmazót. Ugyancsak biztosítani kell a garanciális elemeket, ugyanakkor a hatékonyság növelése érdekében a jelenleg 30 napos lehetőséget 60 napra kívánjuk felemelni, ami a távoltartást illeti. S utalnék mindazokra a megjegyzéseimre és érveimre, amiket az általános vitában elmondtam.

Összefoglalva: a 6. és a 26. ajánlási pontok között megtalálhatók azok a módosító indítványok, amelyek az akkori problémákat és azok megoldását jogszabályi formába öntik. Kérem a tisztelt Országgyűlést és a tisztelt előterjesztőket, hogy ezeket támogatni szíveskedjenek a módosító javaslatok szavazásakor.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Most kétperces felszólalás következik. Megadom a szót Vidorné dr. Szabó Györgyi képviselő asszonynak, MSZP.

DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársak! Kedves Előterjesztők! Én magam is egy módosító indítványra szeretném a támogatást kérni, annál is inkább, mert a törvényjavaslat előkészítése során - amiről mindannyian értesültünk - komoly egyeztetésre került sor a civil szervezetekkel, akik néhány kifogást megfogalmaztak a beterjesztett javaslattal szemben, például a "hamis vád" kifejezését is. Úgy értékelték a civil szervezetek, ha úgy fogalmazunk, hogy és hamis vád bűncselekményét követi el az, aki alaptalanul fogja megvádolni a társát, és így készteti ki a távoltartási határozatot, akkor valamilyen szankciót is bele kell vinni a törvénybe, de úgy ítélték meg, hogy túl erős, talán túlságosan is visszatartó erő lehet bizonyos esetekben, hogy majd ezért nem mer egy anyuka, egy apuka vagy egy társ felszólalni, mert attól fél, hogy nem tudja bizonyítani, hogy nem követett el hamis vádat. Ezért komoly jogászi és tárcasegítséggel egy olyan változtatást szeretnénk beadni, amely a hamis vád helyett "a megelőző távoltartás alaptalan kezdeményezésével" kapcsolatos szankciókat fogja össze. Úgy ítélte meg a civil társadalom is - akik ezzel foglalkoznak - és magunk is úgy láttuk, hogy a célját eléri ez a passzus, ugyanakkor mégsem hat visszatartó erővel. Ezért kérem az előterjesztőket, fontolják meg, hogy ezt esetleg befogadják-e.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki részt venni a vitában. Megadom a szót Avarkeszi Dezső államtitkár úrnak.

DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Szabó Györgyi képviselő asszony utalt már arra, hogy nagy figyelemmel kísérik a törvényjavaslat vitáját civil szervezetek, jogvédő szervezetek, a családon belüli erőszak ellen elkötelezett szervezetek és személyek. Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy az elmúlt hét péntekén egy megbeszélésre került sor az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban ezen civil szervezetek képviselői, az előterjesztők képviseletében Magyar Bálint képviselő úr, valamint a minisztérium vezetői között. Ezen a megbeszélésen kiderült, hogy a legtöbb kérdésben legalábbis nagyon közel vannak az álláspontok. Ennek megfelelően áttekintettük azokat a módosító indítványokat, amelyek benyújtásra kerültek, és ezen áttekintésnek megfelelően mi magunk is javaslatot tettünk arra, hogy néhány kérdésben szülessen kapcsolódó módosító indítvány, amely sem az előterjesztők eredeti céljaival nem ellentétes, sem azokkal a kodifikációs javaslatokkal, amelyeket elsősorban MSZP-s országgyűlési képviselők nyújtottak be, és amelyek megfelelnek a civil szervezetek, a jogvédők igényeinek is. Ezen kapcsolódó módosító indítványok egy része tudomásom szerint már benyújtásra is került, más részét - ha jól tudom - a következő percekben, órákban kívánják benyújtani. Ezért ugyanazt javaslom elnök úrnak, mint az előző napirendnél is - köszönettel vesszük, hogy azt elfogadta -, hogy a napirend lezárására csak a nap végén kerüljön sor, hogy házszabályszerűen benyújtásra kerülhessenek ezek a kapcsolódó módosító indítványok.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Ékes József képviselő úrnak két percre, Fidesz.

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Vidorné képviselő asszony szavai indítottak meg bennem egy gondolatfonalat. Mi van akkor, ha a gyermeküket egyedül nevelők esetében történik valami - és erre felhívom az előterjesztők figyelmét is -, mondjuk, egy nyolcéves gyereket jól elnáspángol a szülő? Ebben a pillanatban életbe lép a távoltartási kötelezettség, amit a rendőrség 72 órára elrendelhet. Ilyenkor mi történik a gyerekkel? Ezek a kételyek felmerültek-e? Mert nemcsak nagyszülőkkel élnek együtt, hanem vannak olyan elvált szülők is, akik egyedül nevelik a gyermeküket, de ott is fordulhat elő atrocitás. Ebben az esetben hogyan érvényesülnek a gyermek jogai, illetve a családon belüli kiszakítás dolgai hogyan rendeződnek egyáltalán? Erre is oda kellene figyelni. Ezért is lenne szerencsés, ha a költségvetéssel kapcsolatos részletes vita mai bezárásáig lehetne benyújtani kapcsolódó módosító indítványokat, mert úgy érzem, hogy ez a kérdés nem lett kellőképpen kitárgyalva. Nagyon helyesnek tartom, hogy a rendőrség 72 órára azonnali hatállyal tiltó rendelkezést hozhat, de ha ezt megteszi egy 8 vagy 10 éves gyerek esetében, akkor mi lesz a gyerekkel? Gyámhatóság? Önkormányzat? Jegyző? Ebben a kérdésben mindenképpen lépni kell, mert a gyerek sorsa is óriási nagy kérdés.

Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki szólni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.

Államtitkár úr kérésének eleget téve a napirendi pontok tárgyalásának végéig van lehetőség kapcsolódó módosító javaslat benyújtására, és a részletes vita is akkor kerül majd lezárásra.

Most pedig megkérdezem, hogy az előterjesztők nevében kíván-e szólni valaki. Megadom a szót Sándor Klára képviselő asszonynak.

DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy olyan nagy jelentőségű törvényről van szó, amire eddig nem fordítottunk kellő figyelmet, de ahogy zajlik a törvény tárgyalása, úgy látom, a társadalom talán még nem vette észre, hogy mi készül a parlamentben. Egy olyan problémát oldhatunk meg közösen, amely több százezer ember életét keseríti meg naponta.

Ahogy az általános vitában is elmondtam - most csak nagyon keveset szeretnék abból elismételni -, élete során minden ötödik nő kerül olyan helyzetbe, hogy bántalmazzák, vagy a partnere, vagy a volt partnere. A bántalmazottak 95 százaléka egyébként nő.

(17.40)

Rögtön rátérnék arra, hogy Ékes képviselő úr aggályai miért nem igazán ebbe a témakörbe illeszkednek. Távoltartást nem a gyerekek fognak kérni természetesen, hiszen a távoltartás intézménye, ha a gyereket verik és folyamatosan verik, akkor természetesen az a gyámhatóság feladata, hogy erre odafigyeljen, és a távoltartás klasszikusan a partnerkapcsolati, párkapcsolati helyzetekre vonatkozik. Természetesen az idős szülőket is bántalmazzák, a gyerekeket is bántalmazzák, egyiket sem tartjuk helyesnek, de a probléma zöme annak a patriarchális berendezkedésű, férfierőszakon alapuló társadalmi berendezkedésnek a következménye, amiről mindig szeretünk megfeledkezni, ha ezek a viták zajlanak, holott a problémák gyökere minden szakértő szerint itt van, és nemcsak minden szakértő szerint, hanem minden civilizált ország vezetője szerint. Én magam hallottam Zapatero miniszterelnöktől azt, hogy ő szégyelli magát, mert nem sikerült még biztonságot teremtenie a nőknek a saját országában. Magam hallottam számos európai férfi vezetőtől, hogy ismerjük föl végre, hogy itt elsősorban a nők elleni erőszakról van szó, és beszéljünk akkor erről tisztán, azzal együtt, hogy annak az 5 százaléknyi nem nőnek, aki bántalmazott, ugyanolyan biztonságot teremt a törvényjavaslatunk, mint egyébként a 95 százaléknyi nőnek.

Rátérve a módosító javaslatokra, mindenekelőtt szeretném megköszönni azoknak, akik módosító javaslatot adtak be a törvényünkhöz, hogy nem a törvény szellemét próbálták megváltoztatni, nem is a tartalmát és nem is a lényegét próbálták megváltoztatni, sőt azt gondolom, hogy erősítették a törvényjavaslatot a módosító indítványokkal, tehát még egyszer köszönjük szépen ezeket a módosító javaslatokat. A nagy többségükkel egyet is értünk. A nagy többség azt jelenti, hogy csaknem kivétel nélkül egyetértünk velük. Én néhány szót azokról szeretnék éppen ezért inkább szólni, amelyekkel nem értünk egyet, hiszen erre van most szükség.

Minden olyan módosítót, amelyik nem sérti azt az elvet, hogy az azonnali biztonságot kell hogy garantálja a távol tartó törvény, azt természetesen elfogadunk. Ezzel tartjuk ellentétesnek egyébként azt a módosítót, amiről szeretnék egy-két mondatot mondani. Ez Balogh László képviselő úrnak az a módosító javaslata, amelyben azt javasolja, hogy legyen az önkormányzatnak egy kötelező elszállásolási feladata azokra az esetekre, ha távoltartást rendelnek el. Gyakorló polgármesterektől sem kell megkérdezni, hogy mi a helyzet ezzel, hiszen nyilvánvalóan mi mint nem gyakorló polgármesterek is pontosan tudjuk, ezzel együtt én persze megkérdeztem polgármestereket, hogy mi erről a véleményük, azt mondják, hogy végrehajthatatlanná válna a törvény. Egyébként nemcsak Szegeden, amely egy nagyváros, és van hajléktalanszállás, meg mindenféle munkásszállás, ott is, de képzeljünk el egy 850 fős falut, mondjuk, Öttömöst, ahol nyilván elég sok bántalmazás zajlik szintén, hogy ott hova teszik Szegedtől 40 kilométerre azokat, akik bántalmazzák a családot.

Itt nagyon gyakran előhozzák azt, hogy alkotmányos alapjog a tulajdonhoz való jog. Én ezt elismerem. De azt kérem, hogy akik ezt emlegetik, ismerjék el azt, hogy az emberi méltósághoz és az élethez való alkotmányos alapjog azért prioritást élvez a tulajdonhoz való alapjoggal szemben. Tehát hogy ha itt ütköznek alapjogok egymással, akkor bizony rangsorolnunk kell ezeket az alapjogokat. Nem hiszem, hogy az emberi méltóság és az élet elé mint alapjog bármi más bekerülhet. Azt gondolom, hogy ezt a szellemet kell megváltoztatnunk, a jogrendszerünkben általában, de itt ebben a törvényben nyilvánvalóan ütközik a kettő.

Amivel nem értettük még egyet, az a definíció módosítása, mert az szűkítené, de itt most hallottuk azt két képviselőtársamtól is, hogy egy kapcsolódó módosítóval újabb módosítás történik majd ehhez a definícióhoz. Azt remélem, hogy akkor egy olyan kompromisszumos megoldást sikerül találnunk, amelyet a támogatotti sorba be lehet tenni, és ez nem lesz gátja annak, hogy egy jó törvény szülessen.

Végül pedig még valamiről szeretnék beszélni, különösen a konzervatív pártok képviselőihez fordulva. Van egy olyan része a törvénynek, egyetlenegy passzusa, amely kétharmados többséget igényel. A bizottsági viták során és az általános vita során is a Fidesz és a KDNP képviselői is azt a nézetet fejtették ki, hogy ők támogatják ezt a javaslatot, nagyon szeretnék, hogyha lenne távol tartó törvény, egyetértenek vele. Egyetlenegy, pontosabban két aggályuk volt, az egyik a címe. Hallottuk, hogy ez meg fog változni, mert elfogadjuk ezt a módosító javaslatot, tehát így nincs akadálya ebből a szempontból, hogy elfogadják a Fidesz és a KDNP képviselői ezt a javaslatot. A másik ilyen aggály pedig az volt, hogy a rendőrség ne rendelhessen el 10 napra távoltartást. Ezt a módosító javaslatot is el fogjuk fogadni, és ugyanúgy 72 órára rendelhet el a rendőr egy intézkedést vagy foganatosíthat egy intézkedést, mint az őrizetbe vétel esetében. Tehát ez azt jelenti, hogy ez az alkotmányos aggályuk is megszűnt.

Azt kérem ellenzéki képviselőtársaimtól, hogy mindenképpen támogassák ezt a kétharmados részt, hiszen ha csak annyit mondanak, hogy támogatják a törvényt, de éppen ezt a fontos részét nem szavazzák meg, akkor gyakorlatilag megölik a törvényt, és ezzel tisztában kell lenniük. Nagyon könnyű a médiában, itt a Házban és a bizottságokban azt mondani, hogy a bántalmazottakért mindent megtesznek, ha azt az egy passzust, amelyik esetében kétharmados többségre van szükség, nem támogatják.

De én nemcsak a kétharmados rész esetében kérem, hogy támogassák ezt a törvényt. Spanyolországban ellenszavazat nélkül hozták meg ezt a törvényt, és máshol a világon is így szokás, egyszerűen azért, mert a politikai elit nem szokta felvállalni azt, hogy nem tesz meg mindent ennek a nagyon súlyos, a lakosság..., általában Európában mindenhol ez a helyzet, körülbelül a nők 20 százalékát érinti, ez a lakosság nagyon jelentős része, de ha ez nem ilyen 20 százalék lenne, hanem 1 százalék, akkor is tennünk kellene ellene.

Tehát én azt kérem, hogy a kétharmados részt különösen, de ne csak a kétharmados részt, hanem a többit is támogassák velünk együtt, és fogadjunk el együtt egy olyan javaslatot, amely független attól, hogy az embernek milyen az ideológiai meggyőződése, független attól a bántalmazás, hogy milyen a gazdasági helyzete, hogy az ország melyik részében él, hogy milyen az iskolázottsága, mindezektől független. Én azt kérem, mindannyiunk szavazóit egyformán érinti, segítsenek nekünk abban, hogy egy több évtizede húzódó problémát végre együtt megoldjunk a következő két hétben, még az ülésszak lezárása előtt.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP, az SZDSZ és az MDF padsoraiban.)




Felszólalások:   315-321   321-336   337-372      Ülésnap adatai