Felszólalás adatai

A Malév-csoport, mint az egy 2011-ben készült tanulmány adataiból kiderül, mintegy 2600 embernek adott munkát, több mint 500 hazai vállalkozásnak rendszeresen megrendelést biztosított, mintegy 6 milliárd forintot fizetett ki a kis- és közepes vállalkozásoknak. A légitársaság közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer járatpáron, és 45 desztinációban repült közvetlenül. A Malév a Budapest Airport Zrt. egyik legjelentősebb partnere volt, forgalmának mintegy 40 százalékát biztosítva. Szintén a Malév bevételének köszönhetően meghatározó árbevételhez jutott a HungaroControl. A cég éves árbevételének 10 százalékát a Malév biztosította, ez 2010-ben nagyságrendileg 2,5 milliárd forint volt.

A Malév kapcsán érdekes körülmény lehet - ugyanezen tanulmányból is kiindulva - elgondolkodni azon, hogy míg 1954-1990 között öt vezetője volt a Malévnak, addig 1990-től egészen a közelmúltig mintegy húsz vezető fordult meg a Malév élén.

Ismeretes a jelen napokra, hetekre kialakult helyzet, ezt az előterjesztő, Budai Gyula is ismertette, jelesül azt, hogy 2010 végén, egy feljelentés nyomán az Európai Bizottság hivatalos vizsgálati eljárást indított, amelynek eredménye egy 2010. december 21-i határozat alapján ismert. Nagyjából azt a helyzetet láthatjuk magunk előtt, hogy az Európai Unió jogforrásai tiltják - ahogy az az indokolásból is kiderül - a légitársaságok költségvetési pénzből való támogatását. 2012 januárjában az Európai Bizottság jogellenesnek minősítette mind a visszavásárlást, mind számos egyéb támogatást és tranzakciót 2007-2010 között, és összesen mintegy 100 milliárd forintnyi állami támogatás visszafizetésére kötelezte a Malév Zrt.-t, valamint megtiltotta a magyar államnak a további támogatást. A nemzeti légitársaság 2012. február 3-án, reggel 6 órakor repülési tevékenységét felfüggesztette, 2012. február 14-én a Fővárosi Törvényszék végzésében megállapította a Malév Zrt. fizetésképtelenségét, és elrendelte a társaság felszámolását.

A jelen országgyűlési határozattervezet vizsgálóbizottság létrehozását irányozza elő a Malév Zrt. és a Budapest Airport privatizációjával, illetve a Malév Zrt. visszavásárlásával, visszaállamosításával, majd csődhelyzetével kapcsolatosan felmerült vezetői, állami vezetői felelősség kérdéskörének vizsgálata céljából, amit én Budapest XVIII. kerületében élő polgárként, Pestszentlőrinc és Kőbánya képviselőjeként hangsúlyosan fontosnak tartok. Itt szeretném megemlíteni, hogy a kialakult ügy kezelése ügyében az elmúlt időszakban képviselők részéről, települési, helyi önkormányzati vezetők részéről megannyi kezdeményezés indult el útjára. Legutóbb éppen a XVIII. kerület polgármesterének kezdeményezésére zajlott le az elmúlt héten pénteken egy egyeztető megbeszélés a munkaügyi központ, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal képviselői, a környező települések vezetői, polgármesterei, alpolgármesterei - Üllő, Vecsés -, illetve a kerületek vezetői részvételével - itt említhetném például a XVII. kerületet is -, annak érdekében, hogy ezt a kialakult rendkívül komoly, feszült helyzetet munkaügyi és egyéb szempontból is a települések igyekezzenek kezelni.

Ugyanakkor természetesen nem kerülhető meg az a kérdéskör, amit alapvetően céloz ez a határozati javaslat. 18 kérdést fogalmaznak meg az összeállítók, és ez a 18 kérdés kiemelten fontosan kezelendő a vizsgálat során. Egy ilyen vizsgálóbizottsági tevékenység lezajlása kapcsán egyéb eseményekre, egyéb tényekre is fény derülhet adott esetben az említett időszakra vonatkozóan, hogy milyen vezetői döntések születtek meg vagy éppen maradtak el, és ezeknek milyen következményei alakultak ki, hogyan alakult a flotta problematikája, mi vezérelhette a szereplőket a rövid távú, egyszeri bevételeket szem előtt tartó pénzügyi döntések meghozatalában, mint például a Hyatt Regency-tulajdonrész értékesítése, a Heathrow-slotnak, felszállási jognak az eladása, üzemanyag-kiszolgálási üzletág eladása és így tovább. Fény derülhet nyilván a privatizáció kérdéskörére általában véve, és különösen hangsúlyosan a Borisz Abramovics-időszakra, a 2007. július 12. és 2009. január 6. közötti időszak működésére vonatkozóan, és általában véve az előző kormány, illetve kormányok döntései, illetve az ezzel kapcsolatos felelősségek kérdéskörére.

Meggyőződésem, hogy mindenki előtt nyilvánvaló, ahogy szokták mondani, a napnál is világosabb, hogy úgy nemzetgazdasági szempontból, mint helyi, lokális kérdésként és problémaként egy megkerülhetetlenül fontos problémával állunk szemben, és éppen ebből kiindulva meggyőződésem az is, nem kerülhető meg az, hogy milyen döntések és milyen felelősségek vezettek el ahhoz, hogy ez a helyzet kialakult és ez a helyzet így alakult ki. Én azt tudom ajánlani minden képviselőtársamnak, hogy a Budai Gyula által megtett előterjesztést, arra való tekintettel, hogy minden körülményre derüljön fény, legyenek szívesek támogatni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

(18.50)