Felszólalás adatai

DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Állami Számvevőszék az alkotmány és a számvevőszéki törvény alapján véleményezi az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét. Az államháztartási törvény szerint az Országgyűlés a költségvetési törvényjavaslatot a számvevőszéki véleménnyel és a Költségvetési Tanács véleményével együtt tárgyalja. Az elsődleges ellenőrzés során vizsgáljuk az államháztartásról szóló érvényesülését, az előirányzatok megalapozottságát, a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezési tájékoztatójának betartását és a helyi önkormányzatok számára a központi költségvetésben tervezett forrásokat.

A költségvetési törvényjavaslat véleményezése során messzemenően szem előtt tartjuk, hogy az állami újraelosztás irányait és arányait, az azt befolyásoló, megalapozó politikai és gazdaságpolitikai döntéseket nem érintjük, ezekre törvényi felhatalmazásunk nem terjed ki. Emellett tudatosan törekszünk arra, hogy amennyire azt a költségvetési törvényjavaslat prezentációja lehetővé teszi, költségvetési véleményünket azonos szerkezetben, az évenkénti összehasonlítást lehetővé tévő módon adjuk közre. A költségvetési törvényjavaslat dokumentumának tartalma, szerkezete, összeállításának metodikája nem meghatározott, ezért kialakításának, parlamenti benyújtásának, illetve véleményezésre hozzánk eljuttatásának szabályozása és gyakorlata számunkra külső adottság, egyben markáns korlátozó feltétel.

A hatályos jogrendszer nem tartalmaz előírást arra sem, hogy mennyi idő álljon rendelkezésre a vélemény elkészítéséhez. Nincs szabályozva a határidő, ameddig a teljes és végleges törvényjavaslatot meg kell kapnunk. Ez minden évben megnehezíti a véleményalkotás kialakításának munkaszervezését és ütemezését, és feszítetté teszi a munkát. A költségvetési törvényjavaslatot rendszerint az Országgyűlésnek történő benyújtással azonos időpontban kapjuk meg. Ilyen körülmények között a fejezeti indokolások teljes körű véleményezésével nem tudjuk, nem tudhatjuk előmozdítani az Országgyűlés költségvetési jogának gyakorlását.

A költségvetési törvényjavaslat véleményezése, ellenőrzése során évek óta visszatérően jelezzük, hogy hiányoznak a költségvetési törvény megalkotásának világos szabályai, hogy szükséges e dokumentumok tartalmi és formai követelményének teljes körű rendezése és rögzítése, egyben annak áttekintése, hogy mi az az információtartalom, amely e törvényjavaslatok országgyűlési vitájához szükséges és elégséges. Mindezen feltételek mellett a szándékunk és egyben igényünk egy teljes körű, alapos és minden szempontból megbízható vélemény összeállítása. Ennek érdekében igyekszünk mindent megtenni.

Tisztelt Ház! A legfőbb talán, ha egy mondatban kell összefoglalnunk a megállapításunkat, hogy a most tárgyalt 2011. évi költségvetési javaslat jobb mint a tavalyi, de valamit még lehet rajta javítani, és ennek érdekében javasoljuk is jó néhány ilyen pont jobbítását. Erre a javaslatot megfogalmaztuk. Az elmúlt évekre visszatekintve megállapítható, hogy az államháztartás működési mechanizmusa 1990 óta nagyrészt megmerevedett, politikai kompromisszumok által determinált volt. A tervezési munka pedig az alulról építkező, a szakmai feladatok teljesítésére épülő, megalapozott tervezés helyett az alkufolyamatok során kialakult keretszámok, visszatervezések folyamatává vált. A tervezésnek ezt a metódusát azért is kifogásolta az Állami Számvevőszék folyamatosan az elmúlt években, mert a szűk mozgástér miatt különösen fontos lett volna az átlátható, nyomon követhető, a számításokkal teljeskörűen alátámasztott tervező munka a megelőző időszakban is.

Ma már új szemléletre van szükség az állam feladatainak meghatározásában, az ország sorsát, jövőjét érintő alapvető kérdésekben. A felzárkózási esélyt nyújtó növekedési irány új stratégiát, államháztartási megújulást igényel.

Tisztelt Ház! Az Állami Számvevőszék tevékenységének kezdete óta beleütközünk abba az alapvető problémába, amit az állami feladatok meghatározhatatlansága jelent. Ez a hiányosság túlmutat önmagán, hiszen hatással van a stratégiai gondolkodásra, a finanszírozásra és a szervezeti struktúrára egyaránt. Szinte minden ellenőrzésünk megállapításaiban, illetve javaslataiban megjelenik az ezt célzó figyelemfelhívás. Ismétlődő ilyen tapasztalataink, illetve azok korlátozott hasznosulása arra hívja fel a figyelmet, hogy már régóta szükség lett volna az állam által vállalható és finanszírozható közfeladatok tartalmának és terjedelmének meghatározására.

A nagy közösségi ellátórendszerek korszerűsítése is megkívánja a társadalmi összefüggések körültekintő elemzését, és olyan megközelítést igényel, ami túlmutat a szűken vett fiskális szempontokon. Az ellenőrzési tapasztalataink azt mutatják, hogy ez a megközelítési mód eddig nem érvényesült.

A finanszírozható állami feladatok meghatározásának hiányában jelenlegi költségvetési rendszerünk további fogyatékossága, hogy a nem megfelelően strukturált információs rendszer miatt ténylegesen nem állapítható meg az egyes feladatokra fordított pénzeszközök évenkénti mennyisége, illetve a teljesítménymutatók hiánya miatt az sem, hogy a ráfordítások miképpen, milyen eredményességgel hasznosulnak. Tapasztalataink megerősítik, hogy a korszerű és megbízható nemzetgazdasági tervezési rendszer nem csak a nemzetgazdaság és benne az államháztartás fejlesztése szempontjából szükséges. A közbizalom megerősítése érdekében is igen lényeges a megbízható tervezési rendszer, hogy hatására jobban követhetővé, átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá váljék az állami működés.

(17.20)

Ezen nem kielégítő állapotokra is visszavezethető az a 2008-ban megtörtént eset, amikor a költségvetési törvényjavaslatokban harminc nap alatt jelentős változások következtek be. Az újólag benyújtott, majd két hét múlva módosított költségvetési törvényjavaslatban megjelentek mindazok a problémák, amelyekre az Állami Számvevőszék évről évre eredménytelenül hívta fel a figyelmet.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A 2011. évi költségvetési törvényjavaslat véleményezését talán még az eddigieknél is szorítóbb időkeretek között kellett végrehajtanunk. Az államháztartásról szóló törvény idén júliusi módosítása szerint a kormány az országgyűlési választások évében a költségvetési törvényjavaslatot a korábbi szabályokhoz képest egy hónappal később terjeszti a parlament elé. Ez azonban nem járt a tervezési folyamat, de különösen nem a rendelkezésre álló ellenőrzési idő hasonló meghosszabbodásával. A törvényjavaslatot az Országgyűlésnek történt benyújtással egyidejűleg kaptuk meg, így a korábban végzett helyszíni vizsgálataink során tapasztaltaknak a tisztelt Ház elé került javaslattal történő összevetésére mindössze négy munkanap állt rendelkezésre.

Figyelembe véve az említett időbeli korlátokat, valamint azoknak a kormányzati intézkedéseknek az ütemezését, amelyek meghatározták a tervezés folyamatát, vizsgálatunkat részben a tervező szervezetektől bekért tanúsítványok, kimutatások, részben célzottan lebonyolított helyszíni vizsgálatok útján, illetve a számításokat alátámasztó dokumentációk ellenőrzésével végeztük.

A törvényjavaslatban szereplő előirányzatok megítélését az idén is megnehezítette, hogy a helyszíni vizsgálat lezárásakor még nem volt ismert a 2011. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról benyújtott törvénytervezet. Így ismét azzal a kényszerű helyzettel kellett szembesülnie az Állami Számvevőszéknek, hogy az Országgyűlés törvényalkotó munkájához nyújtandó segítségünk elmarad attól a szinttől, ami szándékaink szerint szükséges lenne.

Itt szeretném felhívni a figyelmet, hogy javaslatot tettünk a kormánynak, hogy törvényi szinten szükséges szabályozni az éves központi költségvetés szerkezetét, tartalmát és az annak kialakításában részt vevő szervezetek feladatait, ideértve az Állami Számvevőszék részére történő adatszolgáltatást is. Emlékeztetem a tisztelt Országgyűlést arra a korábbi javaslatunkra, amely az állam teljes gazdálkodását átfogó, a miniszter úr által is jelzett közpénzügyi törvény megalkotására vonatkozott. Ennek keretében látnánk célszerűnek az említett kérdések rendezését.

Az Állami Számvevőszék a 2011. évről szóló költségvetésről kialakított véleménye készítésénél a törvényi változásoknak megfelelően - a korábbi évektől eltérően - nem foglalkozott a makropálya elemzésével, hanem a Költségvetési Tanács által készített anyagokat használta fel. Itt jegyzem meg, hogy a Költségvetési Tanács feladatait és működését a költségvetési felelősségről és a takarékos állami gazdálkodásról szóló, 2008-ban megalkotott törvény szabályozza, a Tanács az Országgyűlés fejezeten belül önálló címet alkot.

Munkánk eredményességét sajátos kettősség jellemezte. Egyrészt pozitív változás, hogy nőtt a központi költségvetés főösszegének azon része, amelyről véleményt tudtunk mondani. Ez annak tudható be, hogy javult a tervezési folyamat előkészítése, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatója szerinti feladatok végrehajtása. Ugyanakkor negatívan befolyásolta eredményességünket az a körülmény, hogy az előirányzatok megalapozottsága, dokumentáltsága, számításokkal való alátámasztottsága nem javult az elmúlt évekhez képest. Ennek oka a még meg nem hozott kormányzati döntések miatti bizonytalanság.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! A központi költségvetés adóbevételi tervezeteinek megalapozottságát nem tudtuk ugyan teljeskörűen megítélni, ugyanakkor pozitív fejleményként értékeltük, hogy a tavalyi 96 százalékról 33,5 százalékra csökkent azoknak az adóbevételeknek az aránya, amelyekről nem tudtunk véleményt mondani. A számítási anyagok hiánya miatt az adóbevételek egy jelentős részénél gondot okozott azok megalapozottsága. Mindezek mellett az adóbevételek csaknem felét teljesíthetőnek ítéltük, de jelentős volt a közepes kockázatúnak, míg kisebb a magas kockázatúnak minősülő adóbevételek összege.

A központi költségvetés közvetlen kiadásai csaknem felét teszik ki a tervezett kiadási főösszegnek. A közvetlen kiadásokat csaknem 100 százalékban megalapozottaknak minősítettük. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások megalapozottsága terén is voltak fenntartásaink, egy részük nem megalapozottnak, kisebb részük magas kockázatúnak minősült. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások teljesíthetőségét és megalapozottságát nem tudtuk megítélni, mivel nem álltak rendelkezésünkre számítások.

Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételeknek csaknem 22 százalékát minősítettük nem megalapozottnak, a több mint 14 százalékot kitevő értékesítési bevételeket magas kockázatúnak értékeltük.

A központi költségvetés fejezeteinél az előirányzatok megalapozottságának dokumentáltsága esetenként nem volt teljes körű, bár a minisztériumok a tervezési tájékoztató előírásait többségükben betartották. A benyújtott törvényjavaslat szerinti fejezeti előirányzatok eltérését a rendelkezésre álló rövid idő miatt a helyszíni vizsgálatok során bemutatottakhoz képest nem volt lehetőségünk külön is vizsgálni.

A kiadások szerkezetében a korábbi évekhez képest jelentős változást nem tervezett a kormány. Természetesen hangsúlyeltolódások tapasztalhatók a meghirdetett gazdaság- és társadalompolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében. Ezeken kívüli nagymértékű átrendezések nem láthatók a kiadásoknál. Az újraelosztás aránya, úgy a kiadás, mint az adóelvonás mértéke összességében 2 százalékponttal csökken, ez viszont jelentősnek ítélhető. Hangsúlyozni szeretném, hogy az új adóként tervezett és egyébként magas kockázatúnak minősített hitelintézeti járadék és egyéb válságadók átmeneti forrásbővítő hatásának elmúlásával, többéves távlatban, a bevételek jelentős növekedésének elmaradása esetén a kiadások szerkezetének átfogó felülvizsgálata válhat szükségessé. Tehát itt bőven lesz még teendő, cselekvésre vonatkozó törvényjavaslatokra van szükség és cselekvésre.

Az elkülönített állami pénzalapok - amelyek az államháztartás központi alrendszere kiadásának 3 százalékát kezelik - helyzete stabil, előirányzataik arányban állnak az ellátandó feladatokkal, teljesülésük valószínű. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnál némi kockázatot jelent az innovációs járulék bevételösszegének teljesülése, valamint a kiadási oldal megvalósulását a bevezetett zárolás veszélyezteti.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai az államháztartás központi alrendszere kiadásainak mintegy egyharmadát kezelik. A Nyugdíj-biztosítási Alap nullszaldós egyenlegének kockázatát döntően a magán-nyugdíjpénztári tagok állami rendszerbe történő visszalépésének megvalósulásában látjuk. Ezt majd a későbbi jogszabályok alapján lehet megítélni. Az Egészségbiztosítási Alap hiánya 2011-ben a tervezet szerint továbbra is fennmarad, mértéke lényegében megegyezik az idei várható deficittel. Valószínű, hogy az alap egyensúlytalanságának finanszírozása csak a központi költségvetés által lesz biztosítható.

Tisztelt Képviselők! A költségvetési törvényjavaslat véleményezésének része az államadósság finanszírozásával összefüggő kockázati tényezők áttekintése is. Az államadósság finanszírozási terve a törvényjavaslat Országgyűlés általi elfogadását követően átdolgozásra kerül. Ennek során kockázati tényezőként jelentkezik többek között a jövő évre tervezett magasabb nettó finanszírozási igény, a változó befektetői magatartási szerkezet, az állampapír-piaci hozamszint kedvezőtlen alakulása. Emellett előre nem látható bizonytalansági tényezőt hordoznak a kezesség- és garanciabeváltási kockázatok.

(17.30)

Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint a központi költségvetés bruttó adósságának tervezett összege a 2011. évre meghaladja a 20 800 milliárd forintot, ami 4,2 százalékkal magasabb a 2010. évre várható összegnél. A központi költségvetés bruttó adóssága jövőre a GDP arányában csökkenni kezd - 8 év után. Hangsúlyozni szeretném, hogy a törvényjavaslat erre vonatkozó információt csak annyiban közöl, miszerint a mérséklődő deficit lehetővé teszi az adósságráta csökkenését, és ez segíti a gazdaság külső egyensúlyának javulását. A bruttó adósság arányának említett kedvező változása csak az előre jelzett jelentős GDP-növekedés esetén érhető el, ami a 3 százalékot jelenti.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tudom, hogy az önkormányzatok gazdálkodásának minősége talán a legkedvezőtlenebbül érinti a helyi lakosság életminőségét. A kormány által az önkormányzatokat érintően tervezett feladatátrendezések tükröződnek a rendelkezésre álló forrásokban is.

Az önkormányzatok tervezett támogatása és az átengedett személyi jövedelemadó együttes összege ugyan 2,6 százalékkal kevesebb, mint 2010-ben, de ez korábbi feladatok megszűnésével jár együtt. A közfoglalkoztatással kapcsolatos feladatok finanszírozásának a Munkaerő-piaci Alapból történő biztosítása és a keresetkiegészítés terheinek az államháztartás központi alrendszerébe történő telepítése olyan korrekciónak minősíthető, amelyet figyelembe véve a források végül is 4,5 százalékos növekedést mutatnak.

A 2011. évi költségvetési törvényjavaslatban azt is tapasztaltuk, hogy törekedtek az elmúlt időszakban vállalt kötelezettségek teljesítésére, így a központi szabályozásba vont, a helyi önkormányzatokat megillető állami támogatások és hozzájárulások, valamint a személyi jövedelemadó együttes összegének növekményében jelentkezik. Ilyen kötelezettség továbbá a metróval kapcsolatos 2011. évi pótlólagos kötelezettség, a jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett önkormányzatok részére a visszatérítés és a szociális ellátás létszámnövekedésének hatása. Korrekt a szándék, amely szerint az illetékszabályokban a mentességek bővítésének - itt az örökösödési illeték eltörlése -, valamint a vállalkozók kommunális adója megszűnésének bevételekre gyakorolt negatív hatását a kormány ellentételezi e javaslatban.

A központi költségvetési kapcsolatokból származó két forrás közül az átengedett személyi jövedelemadó előirányzata 7 százalékkal csökken ugyan, a két évvel korábbi szja illeti meg az önkormányzatokat, így az akkor kezdődő válság most jelentkezik a bevételekben. Ez azonban nem rontja az önkormányzatok együttes pozícióját, mert a kialakított szabályozásnak megfelelően az állami támogatások és hozzájárulások országosan ellensúlyozzák a kiesést. A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörökben nincs alapvető változás, csupán apróbb elmozdulásokat, az áttekinthetőséget kissé javító egyszerűsítéseket terveznek.

Kimerülőben vannak az önkormányzatoknál a saját bevételi lehetőségek, mind a felhalmozási, mind a működési jellegűek. Ez utóbbi azért kedvezőtlen, mert így az önkormányzatok és intézményeik nem képesek az áremelkedésekből adódó - központilag már évek óta nem támogatott - növekvő dologi kiadások finanszírozására. Látható ugyanakkor az is, hogy emelkedik az uniós támogatások igénybevétele ebben az alrendszerben is. Az Állami Számvevőszék részéről javasoljuk, hogy a kormány tekintse át a fokozatosan növekvő önkormányzati feladatokat és azok finanszírozását, illetve javítsa a köztük lévő összhangot. Ez azt is jelenti, hogy az önkormányzatoknak is nagyon sok intézkedést meg kell tenniük a következő időszakban, hogy ezt az egyensúlyt tudják biztosítani, erre törekedni tudjanak.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Az Állami Számvevőszék fontos értéke a függetlenség. Ez azonban nem jelent közömbösséget, az Állami Számvevőszék - a törvényi feltételek között - felelős a költségvetés fenntarthatóságáért, a közpénzek eredményes, szabályos és hatékony elköltéséért. Az Állami Számvevőszék felelősséget visel azért, hogy a vizsgálati tapasztalatok alapján elmondja, milyen következtetésekre jutott, illetőleg milyen kockázatokat lát, hol tartja szükségesnek a korrekciókat, ezek alapján adjon tanácsot, módszert a helyzetelemzéshez, a döntésekhez. Megállapításai bár minden esetben a múltról és a jelenről számolnak be, de a jövőről, a jövőnek szólnak.

Így a költségvetési tervjavaslat számvevőszéki véleményezésénél kiindulópontunk, hogy a költségvetés megtervezése és elfogadása nem pusztán egy évente ismétlődő, kötelező technikai feladat. Az elfogadott dokumentum minősége olyan alkotmányossági kérdés, amelyhez megfelelő biztonsági, felelősségi és kötelességbeli garanciáknak kell kapcsolódnia. Ez szolgálja a stabilitást, ez áll összhangban az ország, a választópolgárok érdekeivel, és nem utolsósorban uniós tagságunk követelményeivel is. Meg kell felelni az Európai Unió vonatkozó előírásainak, eleget kell tenni a konvergenciakövetelményeknek, amelyeket a kormány vállalt, az egyes évi költségvetésekben olyan belső arányokat, gazdaságpolitikai elképzeléseket is tükröztetni kell, amelyek alkalmassá teszik az országot az Európai Unió hétéves költségvetési perspektívájához való alkalmazkodásra.

Valljuk, hogy az egyértelmű feladatmeghatározás, az átlátható tervezés, a cél- és teljesítménykövetelmények alapján jóváhagyott költségvetés mérhetőbbé teszi a teljesítményeket. Így javulhatnak az elszámoltatás, az elemzés és értékelés, a korrekció és nem utolsósorban az ellenőrzés lehetőségei is. A társadalom számára is inkább megismerhetővé válik az állami működés, amelynek hozadéka a közbizalom erősödésével a stabilabb kormányzás. A hosszabb távra kiterjedő, a távlatokban is gondolkodó költségvetés, illetőleg a költségvetési tervezés a mai piacgazdaság természetéhez igazodóan feltételezi és igényli a jelenleginél teljesebb, kiépített makrogazdasági pénzügyi tervezési rendszer működését.

Az Állami Számvevőszék határozott szándéka a költségvetési terv véleményezésével kapcsolatos feladatainak újragondolása, hogy e törvényi feladat elvégzésének eredményei hasznosabbá váljanak. Ez az elhatározás valójában nemcsak a költségvetési törvényjavaslat véleményezésének javítása szándékából ered, hanem szorosan összefügg a zárszámadások ellenőrzésénél szerzett tapasztalatainkkal. A jelenlegi gyakorlat egyik legnagyobb problémája, hogy a véleményezés idején végleges költségvetési tervszámok még nem állnak rendelkezésünkre. Ezért elhatároztuk, hogy a véleményezéshez alapvetően szükséges információk minél szélesebb körét már év közben magunk szerezzük be.

Mivel a költségvetési terv véleményezésében döntő jelentőségű a korábbi és új, éven túli költségvetési vállalások összességének a rendelkezésre álló forrásokkal való összevetése, év közben folyamatosan felmérjük a kötelezettségek alakulását. Jóllehet már jelenleg is folyamatosan megfigyeljük a zárszámadás ellenőrzésével kapcsolatban a kötelezettségek alakulását, célunk a folyamatos monitoringeljárás kialakítása. Kidolgozzuk az optimális módszertant, jóllehet a zárszámadás ellenőrzése végrehajtásának folyamatában végzett monitoringjellegű tevékenységről, módszeréről igen kevés hasznosítható nemzetközi információ érhető el, hiszen nem jellemző a világban, hogy az állami számvevőszékek egyébként nagy tömegben a költségvetés tervezetét véleményezik, ellentétben a magyar gyakorlattal, amelyben már 20 éve ez így történik.

Egyes példák szerint a monitoring összefonódik egy úgynevezett, a Számvevőszék által végzett folyó vagy operatív ellenőrzéssel, amely a parlamentnek a kormány által adott rendszeres évközi beszámolójához illeszkedik. Ezen ellenőrzés során a Számvevőszék azt vizsgálja, hogy a költségvetési tételek átutalása hiánytalan-e, és időben történik-e; ténylegesen hogyan költik el a költségvetési forrásokat a jóváhagyott keretszámokhoz képest.

(17.40)

Amennyiben előfordulnak eltérő esetek, vagy megsértik a vonatkozó törvényt, azt vizsgálja, hogy mi áll a hátterében, és hogyan küszöbölhetők ki a rendellenességek.

A folyó ellenőrzést végző számvevőszékeknek egységes a véleményük, hogy annak eredményei igazolják az ilyen típusú munka folytatásának és továbbfejlesztésének szükségességét. Ezért megvizsgáljuk, hogy a zárszámadási ellenőrzés a költségvetési tervezési folyamat hatékonyságának növelése érdekében - a folyamatos ellenőrzés - sikerrel alkalmazható-e Magyarországon is.

A költségvetési tervjavaslat véleményezése módszertani átalakításának sikerességére azonban hatnak azok a külső feltételek, mint például az államháztartásról szóló törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet, a számviteli törvény, a költségvetési szervek beszámolási rendszerét szabályozó kormányrendelet, amelyek behatárolják a költségvetési tervezésben és beszámolásban érintett szervezetek működését. Szükség esetén javaslatot teszünk ezek módosítására is.

Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Képviselők! Köszönöm az Állami Számvevőszék véleményének szentelt figyelmünket, kívánom, hogy a törvényjavaslat tárgyalása során munkájuk eredményes legyen, és ennek köszönhetően a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről olyan törvényt alkossanak, amely a célok és a lehetőségek kellő összhangjának biztosításával elősegíti a közpénzek hatékony felhasználását.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban és az LMP soraiban.)